Osztatlan közös tulajdon

Zsuzsuk!

Édesapád a ráépítéssel szerzett tulajdonjogot az ingatlanon, de ha nem tudok megegyezni, hogy arányában mennyit, akkor bíróság perben megállapítja.

Helló Immaculata!

Először is köszi a gyors választ. Kissé elszomorító a dolog, apuval nem szeretném, ha idáig fajulnának a dolgok.

A másik kérdésemre az özvegyi haszonélvezet levetetésével kapcsolatban nincs valami ötleted esetleg?

Ezekkel kapcsolatban már próbáltam egy ügyvéddel is beszélni, de sajnos nem nagyon volt segítőkész. Bár lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nem fizetős ügyfél voltam (nem nagyon telne rá, meg nem is tudom mennyire számítsak), hanem a környékünkön egy ingyenes jogsegélyszolgálatot adó ügyvédnél voltam.

Üdv

Az az elszomorító, hogy édesapád gyakorlatilag kihasznált téged. Valószínűleg tudta, hogy a ráépítéssel tulajdonjogot szerez. Ha pedig el akarja adni az ingatlant, akkor valószínűleg nem a jószándék vezette az építkezéssel, hanem az, hogy kihúzza alólad az ingatlant.

Az özvegyi haszonélvezeti jogot háromféleképpen tudod töröltetni.

1. Édesapád hozzájárul a törléshez, és ezt magán- (ez esetben ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott), vagy közjegyzői közokiratba foglaljátok.
2. Bíróságtól kéred az özvegyi haszonélvezeti jog töröltetését.
3. Közösen értékesítitek az ingatlant és a tulajdonjog átruházásánál, a tulajdonjog bejegyzéssel együtt kéritek az özvegyi haszonélvezeti jog töröltetését a tulajdoni lapról az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

Osztatlan közös tulajdonban levő telket szeretnék venni. A tulajdonosok közül viszont az egyik akinek elővásárlási joga van elkezdett érdeklődni, az eladási ár úgy néz ki neki is megfelelne. Mit lehet ilyenkor tenni, emeljek az ajánlatomon? Ha elmegyünk az ügyvédhez, neki hivatalból úgy is értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ha rákerül a földhivatalban a széljegy a telekre még megtudja az adás- vételt akadályozni?
Azt se akarom, hogy az eladó rosszul járjon! Gondolom ha meghiúsulna a vétel a foglaló dupláját neki kéne kifizetni.
Mire figyeljek az adás-vételi szerződés írásánál?

Köszönöm a választ!

Nem neked, hanem az ügyvédnek kell figyelni az adásvételi szerződés megírásánál, mivel ő írja. Mivel a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, bizony nem tudod megakadályozni, hogy ő vegye meg, ha magának akarja. Ha lemond az elővásárlási jogáról, akkor jegyzik majd be a te tulajdonjogodat a földhivatalnál. Ha már az árban megegyeztetek, akkor ezt ő is tudja.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban két család önerőből csatlakozott a szennyvízcsatornához évekkel ezelőtt. Tavaly a harmadik lakás rákötötte a szennyvízcsatornáját az egyik család csatornájára előzetes értesítés, hozzájáruló nyilatkozat kérése és a csatornázás ráeső részének megfizetése nélkül. A csatorna külső tisztítónyílását azóta folyamatosan szivattyúznia, takarítania kell a lakóknak, máshogy nem használható, a legbelső lakásban pedig folyamatosan dugulás van, mert a szakember szerint a szomszéd lakásból kifolyó szennyvíz visszaáramlik a belső lakásba. A csatornát készítő vállakozó szerint szabályos volt a bekötés. Kérheti -e a többi tulajdonos az ilyen módon bekötött csatorna lekötését a csatornáról? Ha megmarad a bekötés javítás mellett, jár -e azoknak a lakóknak költségtérítés, akik korábban elkészítették a csatornahálózatot? Az ingatlan tulajdonosainak hozzájárulása nélkül rá lehet -e egyáltalán kötni az egyik már kész csatornára?

Maga is tulajdonos, miért ne használhatná azt a vezetéket, amely az övé is?

Maga is tulajdonos, miért ne használhatná azt a vezetéket, amely az övé is?

Szép napot!
Kérdésem: 24 lakásos társasház pinceszintjén osztatlan közös tulajdonban lévő 18 beállós garázs helyeinek albetétesítését hogy kell elindítani és mi a menete?

Sehogy. Csak önálló rendeltetési egységet lehet önálló albetétbe venni. Alakítsátok a szintet kiépített garázsokká (ha lehet) és akkor egy alapító okirat módosítással és annak ingatlan-nyilvántartási átvezetésével lehet megoldani.

Ezek szerint rosszul fogalmaztam: a szint kiépített garázs, 18 hellyel. A problémám abból adódik, hogy a 18 helynek elvileg 24 tulajdonosa van, mivel osztatlan közös tulajdonként szerepel az AO-ban, emígy:
"Az egyes külön tulajdonban álló egységek tulajdonosai feltüntetésre kerülnek az adott felsorolásnál, akként, hogy 24 db lakáshoz tartozik egy, a lakásnak az alapítótól történő első vásárlásakor a vevő által választott garázs (G1-G18 sorszám alatt) helyiség."
Az albetétesítés (AO módosítás) elindításához akkor kell az összes tulajdonos hozzájárulása? Hogyan, írásban?

A társasház a döntéseit a lakógyűlésén hozza, melyet a közös képviselő vezet és a jkv vezető jegyzőkönyvez. ;)

Mellesleg 24 lakáshoz 18 garázs nem túl jó arány.

Köszönöm a válaszokat.
Valóban rossz arány, így építette az alapító. Az idézett mondat első felét meg nem is értem. Sehol nincs semmilyen felsorolás. Az AV szerződésben van csupán feltüntetve, hogy a megvásárolt lakáshoz tartozik egy ilyen számú garázs. De vásárláskor nem derült ki, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó (nem nagyon reklámozta az eladó), csak amikor elkezdtünk leválasztani egy fülkét a beállónk hátuljából. A tultársak egyike nagyon rossz néven vette, hogy nem kértünk tőle hozzájárulást.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni osztatlan közös tulajdon megszüntetése ügyében.
A tények röviden:
A párom és a testvére örököltek a szülőktől egy érdi családi házat. A párom testvére lakott benne a családjával, aki sajnos 3 éve meghalt. Az örökösei a házat nem tartják karban, fokozatosan romlik az állapota, koszos, elhanyagolt. Megosztani nem lehet, mivel egy régi típusú családi ház, a rokoni kapcsolat sem túl szoros és a körülmények sem olyanok, hogy vágynánk ilyen helyen lakni.
Szeretnénk a részünket kikérni az örökségből. 6 évvel ezelőtt a hagyatéki végzésben 12 millió volt az értéke, mi az örökösöktől 4 millió forintot kértünk, de nem hajlandóak kifizetni.

A kérdésem a következő lenne, per esetén mire számíthatunk? Szükségünk van-e ügyvédre, vagy a jogos jussunkhoz enélkül is hozzá juthatunk.

Válaszotokat előre is köszönöm!

Ha most senki nem lakik bent, akkor az árverés marad.

Kedves Fórumozók!

A következő a helyzetem, osztatlan tulajdonban van több hektár erdő, ebből egy részt nagyapai ágon megörököltünk többen, kb 8-an. Ez csak egy kis rész egy hektárnyi terület lehet, a többi rész tulajdonosairól semmit nem tudunk egyenlőre. A kérdésem az lenne, hogy a mi részünket a nagyapai örökséget meg tudom-e így vásárolni a többiektől. Majd aztán kinyomoznám a többi tulajt és felosztanánk a területet. Ez így lehetséges? Mi az eljárás menete?

Köszönöm a válaszokat!

Szép Estét Mindenkinek!

A Problémámra keresem a megoldást,kérem ha Valaki tudna segíteni azt megköszönném!
A nagyszülőké volt az egész terület,amelyet a papa halála miatt el kellett adni.Ezáltal az ingatlan osztatlan közös tulajdonná vált/5lakás/.Az egyik lakó nagyobb területet kerített le magának mint ami az adás-vételi szerződésben szerepel és az udvar hátsó részébe épített egy garázst is.Ezáltal nekünk kisebb kertrész maradt.A kérdésem az lenne,hogy eredetileg nem volt arról szó,hogy garázst épít köteles vagyok neki szorgalmi utat adni,hogy az autójával be álljon vagy csak a gyalogos bejutást kell meghagynom?
Köszönettel:Méda

Olvasd el a 2009 évi XXXVII. törvényt az erdőgazdálkodásról.

(6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha

1. a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy
2. az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak.

(7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.

Keresd fel a többi tulajdonostársat, ők majd eligazítanak, hogy mik a lehetőségeid. Egy kézbe kell adni a gazdálkodást.

Osztatlan közös tulajdonban levő telken szeretnék építkezni. A tulajdonostársak között van olyan, aki a Földhivatalban jelzett címen nem érhető el. Ilyenkor az ő engedélye nélkül történhet az építkezés, ha a hivatalos levél visszajön a címéről?

Nem.

Kedves charlie227!
A teremgarázsok az új építésű th. jogi rákfenéi.

A tényleges tulajdonosokat a földhivatal tulajdonilapján lehet fellelni.
Feltehetően csak 18 an vannak.
A teremgarázsnak egy helyrajzi száma van.
Egy tulajdonos a teremgarázs 1/18 részét birtokolja.
Minden esetben (eladásban, átalakításban, építésnél) minden tulajdonostárs írásos hozzájárulását meg kell szerezni.
A tulajdonostárs kifogása, ha tényleg tulajdonos a teremgarázsban, jogszerű.
Sajna

1.Az osztatlan közös tulajdonú telek egy részén útlejegyzést kell végrehajtani. Ilyenkor az egész telekre végrehajtandó (ahol a szabályozási terv előírja), vagy csak az én tulajdonrészemre?
2.Ha csatolom az engedélyező papírokhoz a földmérő által készített (csak az én területi részemet tartalmazó) vázlatot, méretekkel és a többi tulajdonostárs elfogadja, akkor később ha az útlejegyzés által érintett területet az önkormányzat adás-vétellel megveszi a többi tulajdonostárs nem érvényesíthet semmilyen követelést az én területemre?

Osztatlan közös tulajdon = nincs enyém, tiéd. Ezért hívják osztatlannak. A többi megegyezés kérdése.

Kedves Fórumozók!
Szeretném először röviden vázolni a helyzetünket:
2010-ben férjemmel együtt vásároltunk egy társasházat. ( osztatlan közös telken lévő társasház hátsó részét, önálló telekrészzel, saját használatra. A két házat két garázs köti össze, ebből a hátsó a miénk, elvileg a terület a két garázs közöttől hátrafelé minket illet. Az eladó így adta el nekünk és az első szomszédnak is - tehát mindenki tisztában volt a megosztással ) Az eladó jogi képviselete a használati megosztást papíron szövegezve, vázrajzon jelölve küldte el. Amit mi aláírtunk, de azóta nem kaptunk meg és a másik fél nem is írta alá. A használatimegosztás aláírása közben fény derült arra, hogy a vázrajzon szereplő négyzetméterek ( csak a szövegezés helyes ) nem egyeznek meg az adás-vételi szerződésben feltüntetett számokkal és természetesen a valós négyzetméterekkel sem. Az első ház tulajdonosához kevesebb, hozzánk pedig több terület tartozna papíron. Körülbelül 70 m2 –ről van szó. ( jelzem, hogy a kialakult használat is azt mutatja, hogy a garázsok közöttől hátrafelé eső terület a miénk – ezt eddig senki sem vitatta) A telken kialakult használati megosztást mindkét tulaj elfogadta, de a másik fél a használati megoldást nem hajlandó aláírni ) Az eladó jogi képviselete rossznak nevezte a vázrajzot, pedig az édesapja által ( a szakmájában doktorált ember ) felmért a terület, amit kézjegyével és bélyegzőjével is ellátott. Időközben a földhivatalba egy visszadátumozott társasházalapító okiratot érkeztetett az eladó képviselője, aminek az okirat vissza felé történő dátumozásán kívül értelmezhetetlen hivatkozásai vannak a terület használatára illetőleg. Miszerint a társasházalapító okirat hivatkozik egy helyszínrajzon feltüntetett útra, ami a földhivatalban érkeztetett helyszínrajzon nincs feltüntetve. Az első ház tulajdonosai most szeretnék rendbetenni az adás-vételi papírokat és a vázrajzot is.
Kérdéseim:
Kinek a hibája a helytelen négyzetméterek meghatározása?
Kin követelheti az első szomszéd a négyzetméterekből adódó különbözet kifizetését?
Jogosultak e ők az általunk használt terület használatára?
Meddig tart az eladó felelőssége jelen esetben, számonkérhető e?
Hibásak e a vevők ebben az esetben bármiben is?

Segítségüket köszönöm!
Üdv: Buster

A tulajdonjog és a használati jog két külön dolog. Tulajdonjog az önálló albetétekben szerepel az ingatlannyilvántartásban. A telek a társasházi törvény szerint is osztatlan közös tulajdon. A telekhasználat közös megállapodás kérdése. Innentől kezdve az említett m2-ek közötti eltérés kérdése nem világos, illetve közömbös.

szerintem ;)