Osztatlan közös tulajdon

Megörököltem a nővéremmel közösen 1/2-1/2 arányban egy házas ingatlant, ami nem megosztható. Ha szeretnék vele megosztási megállapodást kötni, úgy, hogy a ház és egy szűkebb telekrész az 'övé', a nagyobb, de beépítetlen telekrész az enyém, szolgalmi úttal megközelíthetően, akkor,

• a vázrajzot csak geodéta (ha jól írom) készítheti-e el, vagy az önkormányzat digitális térképéből kimásolva és felnagyítva jelölhetem-e azon a szükségeseket,
• ha a közművek a házas telekrészen vannak, köteles-e a azt a részt használó tulajdonostárs engedni a rácsatlakozást (külön mérőkkel), vagy meg kell egyezni, akár fizettség ellenében, vagy új rácsatlakozást kell kiépíteni? A szolgalmi útnál tudom, hogy az Önkormányzat ad meg minimum szélességet, és ilyen esetben a közművezetékek is ott kell áthaladjanak. Ezt jól tudom?

Ügyvédi ellenjegyzéssel lesz hiteles? Ilyen esetben egyedi tarifa érvényes, vagy a telek értéke alapján kell az ügyvédi díjat kiszámítani? Ha ez utóbbi, akkor hol tudok a százaléknak utánnanézni?
Köszönöm.

Szolgalmi út nem létezhet egy osztatlan közös tulajdonú telken belül.
A használati megosztást nem jegyzik be a földhivatalba, ezért a megállapodás rögzítéséhez is elég felesleges földmérőre költeni.

Mielőtt a megállapodást megkötöd, érdeklődni kellene, hogy milyen beépítési szabályok vonatkoznak a telekre, könnyen lehet, hogy nem engedélyeznek rá építeni még egy lakóházat.

KBS - köszönöm.
Ezek szerint a megosztás során valahogy másképp kell hivatkozni a telekrész megközelítéséhez szükséges útra?

Nem mondták semmit a közművek használatáról. Hogyan érhető el arról a telekrészről a közmű, ahol a másik részen van a becsatlakozás?

Lemaradt - már megérdeklődtem, engedélyeznek mégegy épületet, de csak 20%-os beépítettséggel (itt kb 100nm)

Fogj egy A4-es papírt és méretarányosan rajzold le a megegyezést képező használati megosztást.
A közművek közös tulajdonban vannak és maradnak is. Rá lehet csatlakozni, nyilván különórával.
A használat megosztásáról ügyvéddel célszerű szerződést íratni !! (3 évvel ezelőtt nekem 50 eFt-ba került). A szerződés melléklete lesz a rajz.
Jól gondolj át, minden apró részletet, hogy ne legyen később vita.
Az építkezéshez kell a tulajdonos társ engedélye is, mert csak a használat lesz megosztva, a tulajdonlás nem.
Ez azt jelenti, hogy ahova építesz az közös tulajdon marad így is úgy is. Ez esetleg egy későbbi eladásnál, öröklésnél jelenthet problémát.
üdv.

derpate - köszönöm

Az épület különtulajdonba kerül, ha úgy állapodtok meg.
A "belső" telekrészhez vezető utat vagy közös használatúként kell megjelölni, vagy a belső telek birtokosának használatában állóként. Nyilván attól függően, hogy mi a tényleges helyzet.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni egy ingatlanvásárlási ügyben: párommal szeretnénk venni weekend telket, amin egy kis faház található. Mindezt 50%-os tulajdonjog megosztás mellett szeretnénk tenni, de a neten lévő szerződésminták 1 eladó + 1 vevő párossal szerepelnek. Ezt vásárláskor kell intézni, vagy utólag átiratni? Mi a módja ennek? Köszönöm a segítségeteket!

Mivel mindenképp szükség lesz ügyvédre az ügylethez, keressetek egyet és kérdezzétek meg tőle, a szerződést is ő fogja megírni. Hogy mikor intézitek, az elsősorban nem jogi kérdés.

Természetesen lehet olyan adásvételi szerződést kötni, amelyben a vevő pozíciójában több személy van. De valóban kötelező az ügyvédi közreműködés, különben nem tudnátok bejegyeztetni a vevők tulajdonjogát.

Tisztelt Fórum.
Testvéremmel van egy 50-50%-os arányú házunk,ami lakatlan.A testvérem Bp.-en lakik,mi Szeged mellett egy kisebb városban.Eddig nem tudtam 2 millió ft-ot szerezni,amivel kifizethetném a másik 50%-ot. A melléképület teteje,és oldalfala beomlott,amit saját erőből felújítottuk.A közüzemi számlákat is mi fizetjük,a húgom ki akarja köttetni a vizet,áramot.Szerinte:
1 .: rosszhiszeműek vagyunk ,és nem akarjuk kifizetni neki a 2 milliót,és ezért bíróságra megy.
2.: A 2,5 éves kisfiára íratja a saját 50%-át,és mi nem mehetünk be,csak a kisfiú,vagy a gyámja engedélyével./15 évig!??/
3.:beperel,mert engedélye nélkül lebontottuk a melléképület összedőlt részét.illetve az épen maradt részen javítottuk a tetőt,állagmegóvás miatt./fényképek vannak/
A melléképület.és a főépület is vályog,mind a kettő elhanyagolt állapotú.

• Van-e értelme bármilyen javításnak ebben az esetben,vagy a bíróság kényszereladásra fog kötelezni?
• Mennyi ideig lehet halogatni a fizetést,mivel később oda szeretnénk menni lakni?

Válaszukat előre is köszönöm.

2. Ezt honnan veszi? A saját dolgukat megnehezíthetik ezzel, de neked secku jedno.

Sahara

Ha a közös tulajdon megszüntetéseként a bíróság árverezést rendel el, előszőr is hivatalból felbecsülteti az ingatlant - és nem biztos hogy kijön a 4 M Ft vagyoni érték az elég rossz állapotban lévő, lakatlan öreg házra.

A becsült érték fele amit magadhoz kellene tudni váltani, amit kb. 85%-os áron megszerezhetsz a negatív licittel...

A javítás stb. számlával igazolt költségét kérheted tőle, ez akár le is vonható az őt megillető pénzből.

A visszamaradó összegre kérhetsz tőle részletfizetést.

Külön: most "fenyeget" mindenféle hülyeséggel, miközben a pénzre koncentrál...

Jobb lenne elkerülni a pert mert nincs ingyen és időigényes - közben nagyon megutáljátok egymást, és erre egyáltalán nincs szükség.

Próbáljatok valahogy megállapodni.

Nincs "negatív licit".

Köszönöm, elírtam...
A bíróság valószínűleg a 85%-on rendeli el az árverezést, alatta valóban nem lehet megvenni. (Nem banki tartozásos árverezés.)

Semmi 85%. A felek vagy a szakértő által megjelölt forgalmi érték a kikiáltási ár, és nem lehet alámenni, csak ha valamennyi tulajdonos beleegyezik.

Kedves Fórumozók!

Díjbeszedő-tartozással kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni.
A történet a következő: adott egy 4 lakásos osztatlan közös tulajdon, ebből két lakás a miénk. Mindkét lakás mellékvízórával van ellátva, így vettük, azóta is rendszeresen fizetjük a számlákat, nincs elmaradásunk, tartozásunk.
Időközben az egyik szomszédunk eladta a lakását, és amikor az új tulaj fizetni szerette volna a vízfogyasztását, derült ki, hogy évek óta tartozásuk van, se az előző tulaj, se a negyedik nem fizet vízdíjat/mellékvízórájuk nincs, csak nekünk/.
Ezen a ponton vette észre a Díjbeszedő, hogy gond van, fel lett bolygatva az ügy, míg tavaly nyáron kaptunk egy értesítést, amiben az előző szomszéd tartozását említik, illetve egy pótlapon szerepel a férjem és a másik szomszéd neve is. Megkérdeztük a szomszédokat, mit tudnak erről, mire azt válaszolták, ez az ő saruk, bennünket nem érint, ők majd rendezik. Mi külföldön élünk jelenleg, csak pár napig voltunk akkor is otthon, nem foglalkoztam vele. És ezzel óriási hibát követtem el, mivel idén télen megkaptuk a határozatot, amiben az áll, hogy a férjemnél és az egyik szomszédnál jogerőre lépett, és bizony fizetni kell.Hiába nincs semmi közünk hozzá, mellékvízóránk van, állítólag mi is felelősek vagyunk a fővízóráért. De én honnan tudjam, hogy a szomszédaink nem fizetnek? Nem ellenőrzöm őket...És a legszebb az egészben, hogy az előző szomszéd-tulajt nem vonják felelősségre/aki tartozással adta el a lakást és évekig nem fizetett/, míg mi szépen járjuk a bíróságot, pedig egy fillér tartozásunk sincs.
Április végén volt egy tárgyalás, amin én és a másik két szomszéd vett részt. Ott ért a hideg zuhany, hogy nekünk is fizetni kell majd. A tárgyalásról rögtön elmentünk a Díjbeszedőhöz, a szomszéd/aki tartozik/ írt egy elismervényt, amiben elismeri, hogy őt terheli a tartozás és vállalja, hogy kifizeti. Ennek ellenére a Díjbeszedőnél azt mondták, hogy most már véghez viszik, ki fog jönni a határozat, utána pereskedhetünk a szomszéddal. Hiába írta meg az elismervényt.
Szóval kusza az ügy és roppant felháborító ez az eljárás. Mi az, hogy nem veszik figyelembe a mellékvízórát? Akkor az minek van? És hiába fizetem rendszeresen, én vagyok a felelős a szomszéd tartozásáért...El vagyok keseredve. Tényleg így működik az igazságszolgáltatás?
Jún. 8-én lesz a köv. tárgyalás, semmi jóra nem számítok...És ez a borzasztó, hogy ilyen procedúrában kell részt vegyen az, aki becsületesen, rendszeresen fizeti a számláit...Aki tartozik, az pedig szépen megússza.
Lehet még valamit kezdeni ebben az ügyben? Köszönök minden segítséget!!

Aki nem mondd ellent a fizetési meghagyásnak (mert az volt, nem "értesítés"), az ne csodálkozzon. Nem is értem, hogyan lett ebből tárgyalás. (Hacsak nem indítottatok pert a végrehajtás megszüntetése iránt. De az egy újabb hiba lenne.)

A szomszédtól követelhetitek azt az összeget, amit rajtatok hajtanak be helyette. (Jobb lenne nem megvárni a behajtást.)

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Igen, nem csodálkozom, hibát követtem el...Azonban a nevem nem szerepelt azon a fizetési meghagyáson, csak az a szomszédunk, akinek köszönhető a tartozás egy része, és aki úgy adta el az ingatlant, hogy nem fizetett évekig vízdíjat. Szépen lelépett, az új szomszéd beperelte, majd elindult a lavina. Én azért írtam, hogy értesítést kaptunk, mert nem bennünket szólítottak fel a fizetésre. Annyiban tévedtünk, hogy nem vettük komolyan, mivel végig a szomszéd szerepelt rajta adósként, tőle követelték az összeget, azonban egy pótlapon a férjem és a negyedik szomszéd is fel lett tüntetve.
Bonyolult ügy, az biztos. És a Díjbeszedőnél is közölték, hogy hiába van mellékvízmérőnk, fizetjük rendesen, nem számít...remek, mert nekünk aztán végképp nincs közünk a tartozáshoz, csak az a "vétkünk", hogy a tulajdonrész alapján döntik el, kinek mennyit kell fizetni és a férjem nevén van a legnagyobb tulajdoni hányad. Álmomban nem gondoltam volna, hogy a bíróságon kötünk ki és még nekünk kell fizetni. És nem érdekli őket, hogy az egyik adós elismeri a tartozást és át is vállalja a kifizetést. Azaz mindezt írásba adta.
Persze, ha kijön majd a bírói határozat, miszerint nekünk is kell fizetni, akkor már nem tudom, mit fog szólni hozzá...Max. kezdhetek pereskedni..Vicc az egész.
Végrehajtásról még szerencsére nincs szó.
Még egyszer köszönöm szépen gyors reagálását!

Az előbb azt írtad, a pótlapon szerepelt a férjed.

Csak emlékszel, hogy kötöttél-e vele kölcsönszerződést vagy nem? (Ami egyébként nem feltétlenül függ össze azzal, hogy a banktól kapott kölcsönödhöz zálogkötelezettséget vállalt. Az első mondatodban foglalt kérdésnek semmi értelme.)

Storno, megint átvert a fórummotor.

Köszönöm a válaszokat.

Kedves Forumozók,

Öreg ház osztatlan közös tulajdonban van. A ház teteje beázott, ezért a tulajdonos-társ elkezdte a nádazási munkálatokat a többi tulajdonostárs belegyezése, tájékoztatása nélkül nélkül.
Kérdésem az lenne, hogy követelheti-e a munkálat elvégzésének költségeit a jövőben?

Főszabály szerint igen. Azért ha az értesítésre lett volna lehetősége, és nem értesítette a tulajdonostársait, akkor az összegszerűséget lehet vitatni.

Ptk. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.