Válás, vagyonmegosztás

Jonapot!

Azt szeretnem kerdezni, hogy a kulon eles idejen a felesegemmel kozos szamlan levo penzunket maghatalmazassal a novere felvette a bankbol.Milyen jogi kovetkezmenyei lehetnek ennek valaskor a felesegemre es noverere nezve amikor tudtak, hogy valas - kuloneles alatt vagyunk.Millios tetelrol van szo amirol csak most ertesultem a banktol mivel minden iratott eldrejtettek elollem.Kulfoldon tartozkodom.Elore is koszonom a felvilagositast.loczi80@yahoo.ca

Köszönöm szépen a válaszát.

kisjulis@gmail.com

Valószínűleg nincs, ez az ő különvagyona.

Jó napot kívánok!

Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem szülei fizették ki a férjem nevén lévő lakást, amiben közösen lakunk, van-e esélyem arra, hogy ebből én részesüljek válás esetén? 5 éve vagyunk házasok.

Előre is köszönöm!

Jo napot!

Erdeklodnek,hogy valaki tuda ajanlani egy megbizhato csaladjogi/vagyonmegosztassal foglakozo ugyvedet Gyal,Pest szentimre es Pestlorincen 18.ker

Koszonom

A Csjt-ben.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona , a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.

Hol olvashatok ennek utána?
És mit dönthet a bíróság a lakáshasználatról? Hogy továbbra is ott lakhat? Milyen alapon?

Igényt tarthat a lakáshasználati jog ellenértékére. És amíg a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, ki sem rakhatod jogszerűen.

Üdvözletem,

ha a férjemet kiraktam a lakásunkból, mert megcsalt, és a kapcsolatunkat nem tartja folytathatónak, és a lakás az enyém, akkor is igényt tarthat lakhatási hozzájárulásra?
A lakás bizonyíthatóan az enyém, de nem szeretnék meglepetést, ilyen ügyben.
Köszönöm előre is a választ.

ramona25

15 nap a fellebbezési határidő, az pedig ezek szerint eltelt már.

Tisztelt Ügyvédurak!

Kérdésem az lenne hogy a 2013 január hónapjában ellenem meghozott megelőző távoltartást érdemes e megtámadni ?

Első tény igen elcsattant egy pofon és volt veszekedés, feleségem hűtlensége miatt.

• De ami a fő vád volt kiskorú veszélyeztetése, azt rendőrség megszüntette.
• De a feleségem akkor előadott menekülése, végül is a pofon után 10-nappal történt, és a szeretőjéhez menekült....
• Ráad amikor beadta a távoltartást már 10-napja tőlem 180-kilóméterre lakott
  • ráad annál a szeretőnél, akit folyamatosan jegyzőkönyvekbe rendőrségi bírósági tanúvallomásokban tagadott majd végül is, válóper folyamán mégis bevallott.
• igazán azt gondolom a távoltartás arra ment ki hogy gyermekek felügyeletéből engem kizárjon és bele egyezésem nélkül át tudja íratni egy 180 km re lévő iskolába amit az ítélet meghozatala után 2-3 napra meg is tett.

Van e értelme egy ilyen fellebbezésnek? a fentiek tükrében

Köszönettel

dette

Ha nem önként ment el a lakásból, lakáshasználati jog ellenértékét lehet kérni, illetve ha tulajdonos is a távozó tulajdonostárs, akkor többlethasználati díjat. Bírósági úton érvényesíthető.

T.Ügyvéd úr!

Az lenne a kérdésem,hogy ha valaki kirúgja a házastársát a közös otthonból akkor mivel a másik félnek laknia kell valahol pl.albérlet vagy rokon akkor lehet-e kérni a közös lekásban maradó féltől ,hogy fizesse a másik fél lakhatását??Ha igen akkor mi a feltétele és hogyan érvényesíthető ez??

Üdv:Dette

Kitűzött válóperes tárgyalásnál hogyan lehet tárgyalás elhalasztását kérni kiharcolni ?

KBS

Obudának írtam.

mystra

Nyilván semmilyen biztosítékod nincs, ha így jártok el, de azért azt érdemes átgondolni, hogy lenne-e bármi értelme ezt veled aláíratniuk, ha ők nem akarják aláírni.
Egyébként ha az ügyvéd a te aláírásodat is ellenjegyezni akarja úgy, hogy nem előtte írod alá, az nem szabályos, de önmagában ebből nem neked, hanem neki lehet problémája.

Bambusz531

Ha ez bizonyítható, akkor jár a lakáshasználati jog ellenértéke, és ha tulajdonos is vagy a lakásban, akkor többlethasználati díj is.

Korábban már kérdeztem az élettársammal kötendő vagyonmegosztási egyezséggel kapcsolatosan. Úgy tűnik, hogy sikerült megegyezni, elkészült az egyezség. Az ügyvédje arra kért, hogy a végleges formát nyomtassam ki, írjam alá, majd adjam oda az élettársamnak, aki aláírva eljuttatja neki ellenjegyzésre. (Nincs budapesten irodája az ügyvédnek.) Ez szabályos? Megbízhatok abban, hogy minden szabályosan történik majd, és a leírtak szerint jár el az ügyvéd? Vagy ragaszkodjak, hogy csak ügyvéd jelenlétében írom alá?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Használati jog, többlethasználati jog kérdésével kapcsolatban:
A lakásból kizárt a házastársam, nem önszántamból jöttem el. Lakás kulcsot kérésem ellenére nem kaptam (csak mert a már régi partnerrel nem tudja tartani a kapcsolatot - bizonyítható).
Jelenlegi állás szerint "felejtsem el a múltam". Vagyis se lakásom, se ingóságom, semmim. Míg a másik félnek ott van minden.
Ebbe tényleg bele kellene nyugodnom????

Köszönöm

Mi a csudáról és kihez beszélsz?

Csak mert ugye beszéltük annó, hogy ha kicserélem a zárat bent lakó és használó tulajdonosként akkor én követek el magánlaksértést szerinted, mert a több hónapja elköltözött tulajdonos is jogosult belépni. Túrtam a jogot és az ellenkezőjére találtam.

"Elkövetés tárgya csak más lakása lehet"

Hát ez nem más lakása a mi lakásunk, övé is enyém is, bár mivel én használom életvitel szerűen így az én magánlakásom és az én magánéletemhez fűződő jogot védi a törvény elméletileg.

"A sértett mindig a rendelkezni jogosult természetes személy (általában lakó), aki birtokban van."

Én vagyok birtokban ő elköltözött 5 hónapja máshol él életvitel szerűen.

"Védett jogtárgy a lakás és a lakáshoz tartozó helyek zavartalan használatához fűződő jog."

Engem zavar azzal, hogy az életterembe bejárkál hívatlanul a saját kulcsával, sőt olyan is bejár akinek ide semmi köze, mikor itthon vagyok és mikor nem vagyok itthon akkor is. Lopnak, rongálnak.

"Elkövető bárki lehet, még a tulajdonos is, aki bérlőjét kizárja vagy annak akarata ellenére – a saját kulcs felhasználásával – bemegy az ingatlanba."

Elemezzük már ezt ki, ha van időd....
Köszönöm.

MAGÁNLAKSÉRTÉS

166. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el.
(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Az eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik. A szabálysértést háromféle elkövetési magatartás valósítja meg. Mindhárom cselekmény a birtokháborítás aktív, illetve passzív változata, ami csak szándékosan követhető el.
Tényállásszerű a magánlaksértés, ha valaki
 más személy lakásába, lakással egy tekintet alá eső ingatlanába jogellenesen, erőszak nélkül bemegy. A szabálysértés nem célzatos, a tényállást kimeríti az egyszerű – engedély nélküli, megtévesztéssel, illetve tiltás ellenére történő – belépés;
 a távozásra történt felszólítás ellenére bent marad, az ingatlan elhagyását megtagadja;
 a jogosultat akadályozza abban, hogy ingatlanába bemenjen, a jogosult útjának elállása, belépésének fizikai meggátlása (pl. a távollétében történt zárcserével) útján.
A szabálysértés megvalósulásának feltétele, hogy a jogosult félreérthetetlenül kifejezésre juttassa akaratnyilvánítását (a személyre szóló konkrét tiltást vagy kiutasítást). Az általánosan megfogalmazott kijelentés nem alapozza meg a szabálysértést. Az viszont a rendelkezni jogosult akarata ellenére való, ha távollétében a kerítésen bemászva illetéktelen személy hatol be a magánterületére.
Védett jogtárgy a lakás és a lakáshoz tartozó helyek zavartalan használatához fűződő jog. A tényállás az úgynevezett „házijog” érvényesülését kívánja oltalmazni úgy az aktív, mint a passzív behatolóval, illetve akadályozóval szemben.
Az elkövetés tárgya csak más lakása lehet. Lakás minden olyan zárt hely, amely rendeltetéséből adódóan emberi tartózkodásra, ott lakásra szolgál, továbbá, ami a lakáshoz tartozik (pl. garázs, melléképület, tárolóhelyiség). Ebből következik egyfelől, hogy az alkalmi, ideiglenes szállás (pl. kollégiumi vagy szállodai szoba) is betöltheti a lakás funkcióját, másfelől, hogy nem a tulajdonjog, hanem a rendelkezési jog a mérvadó. Nem tartozik a szabálysértés védett jogtárgyai közé a középület, a bárki számára igénybe vehető helyiség, a gazdasági társaság irodája, raktára, stb. Nem szabálysértés ennek okán, ha pl. hajléktalanok bent éjszakáznak egy üzemi épület alagsorában.

A sértett mindig a rendelkezni jogosult természetes személy (általában lakó), aki birtokban van. Ez lehet a tulajdonos, de lehet bérlő, szívességi lakáshasználó, stb. Elkövető bárki lehet, még a tulajdonos is, aki bérlőjét kizárja vagy annak akarata ellenére – a saját kulcs felhasználásával – bemegy az ingatlanba.

Aki önszántából elment, az nem valószínű, hogy lakáshasználati jogot kap.

Aki elköltözött több hónapja önszántából a lakásból az kikerül a birtokból? Aki ott marad az marad a birtokos? Mindkettő tulajdonos.

Annak semmilyen jelentősége nincs, hogy ki keres többet, a keresmény és az abból vett vagyontárgy közös vagyon. A tehetős szülőknek már lehet, ha ajándékoztak, mert az ajándék az különvagyon.
Vélelmezni mindenről, amit az együttélés alatt szereztetek, azt kell, hogy közös. Aki azt állítja, hogy különvagyona van, a másik fél vitatása esetén bizonyítani köteles.

17 év házasság után válásra kerül a sor. Van egy közös lakás, illetve két autó a feleség nevén, továbbá egy másik országban épült ingatlan. Mivel évek óta a feleség keres többet, és az ő szülei állnak jól anyagilag, így azt állítja, minden az övé... A feleség a (fekete) jövedelme java részét a külföldi ingatlan építésére, berendezésére fordította, az az ő nevén van valószínűleg. (Azért valószínűleg, mert a házastársak között évek óta olyan rossz a viszony, hogy ez nem derült ki.) Vagyonmegosztás esetén, ha nincs megegyezés, minden közösnek számít? Kinek kell bizonyítani a külföldi ingatlanba bevitt értéket, abból jogosan követelhet e a férj? Miként lehet bizonyítani, hogy az egyik fél komoly összegeket vitt be egy másik ingatlanba, ha nincs a forrásnak hivatalos nyoma?