Válás, vagyonmegosztás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A fórum segítségét szeretném kérni egy látszatra nem túl bonyolult,de még is furcsa ügyben.
Röviden:

Jó magam egyedül Balanonparti kis falúba költöztem még két évvel ezelőtt. Egy családnál éltem,mert lányukhoz érzelmi szálak kötöttek. Befogadtak.
Szinte mindennap kemény fizikai munkára kényszerítettek ételért szállásért. Amit nem értettem,hogy lányuk nem akart feleségül jönni hozzám s gyermeket sem akart.
Gyanussá vált! Sok sok vagyontárgyam és ruhanemüm maradt ott, mivel egy hete szinte megszöktem.
Szerintük amit anyagi segítségképpen adtak azt most fizessem vissza és addig nem kapom meg az említett vagyontárgyaimat!

Ez jogszerű? Mit tehetek van e joglapom bármire is?
Közös háztartásban éltünk ez jelent e valamit?

Köszönöm a választ!
Egy elkeseredett Bp-i férfi.

Mit adtak anyagi segítségként, milyen formában? Az ott maradt vagyontárgyakat mikor szerezte? Volt-e közös gazdálkodás az illető hölgy és Ön között?

Támogatták művészetem pld. kiállítást szponzoráltak. Volt olyan eset is amikor telefonszámla tartozásomat rendezték. Az ott maradt vagyontárgyaimat még édesanyám vásárolta nekem azelőtt,hogy a szóbanforgó hölgyel megismerkedtem volna.
Közös gazdálkodás ha, azt jelenti,hogy az egész család és a végén már csak egyedül vágtam a fát vagy lapátoltam a havat stb...akkor igen közös volt a gazdálkodás!

Ügyvéd Úr!

A jelenlegi helyzetben nem tartom törvényesnek ,hogy a menetközben felmerült anyagi segítséget most be akarják rajtam szó szerint hajtani!

Az összeg majdnem eléri az 500 ezer. ft.-ot.
Amikor ehhez a családhoz kerültem, sajnos némi tartozásom merült fel amiről, azelőtt nem tudtam, mivel már a kapcsulatunk ideje alatt derült ki, hogy egy mobil telefon számla tartozásos van.
Ezt rendezték! Továbbá kisebb nagyobb öszegekkel támogatták művészetemet. Pld.: kép keret,vászon vagy kiállításon való részvétel.
Napi ellátásban részesültem és az elmúlt év nyarán közös nyaralásban is részt vettem. (egy hét).

Eljegyeztem a hölgyet, de házasságra mint, utólag kiderült nem akart lépni velem amíg nincsen stabil anygai hátterem. Munka lehetőség vidéken szinte katasztrófális, éppen azért is időlegesenk akadtak munkák. Természetes volt részükről,hogy nap mint, nap a földeken vagy a ház körül dolgozom (akár munka mellett). Édesanyám igyekezett támogatni ebben a vidéki életformámban és gyakorta küldött pénzt az illető hölgy Otp. számlájára és az enyémre. Nyáron egy nyaralást is befizetett Görögországba. Így aztán hármasban telt e nyaralás.

Anyagi jellegü gazdálkodást nem volt,mivel kizárólag önnellátásra termeletek.Természetesen minden munkában részt vettem! Az ott maradt vagyontárgyaim értéke, (500.ezer ft.) körül van. Édesanyám tegnap telefonbeszélgetés során kérte,hogy adják vissza az össze holmimat. Nemet mondtak és kérték az álltaluk segítségnek fogalmazott összeg haladéktalan kifizetését. Amíg ez nincsen rendezve addig semmit sem kapok vissza! Sajnos egy hátizsákkal jöttem el 5 napja két ing és egy nadrággal. Sem ruhám sem irataim amivel munkát tudnék vállalni it Bp.-en nincsen.
Lakcímkártyámra is mint, tartózkodási hely volt megjelölve e két évem e vidéki házban-családnál.

Kérem segítsen,mert én hiszek a jogban!

Rudolf

Az ajándék az visszakövetelhető, ha meghiúsult az a feltevés, amire tekintettel adták, így ha itt házassági terv lett volna a jövőben, és erre tekintettel adták, akkor ez alap lehet a visszaköveteléshez. Viszont az sem egyértelmű, hogy itt élettársi kapcsolat jött-e létre. Ha igen, akkor az ez idő alatt szerzett dolgok közös vagyont képeznek. Mindenesetre ezek az ingóságok polgári perben követelhetők vissza, de ennek kimenetele a fentiek miatt azért bizonytalan.

Köszönöm Ügyvéd Úr!

Jól értelmezve gyakorlatilag élettársi kapcsoltaban voltam 2 évig. Akkor ezek szerint ha éppen a hölgy nevén pld. szerepl az ingatlanból egy adott rész abban az esetben közösnek tekinthető e tulajdoni hányad?

Vagy csak az eljegyzési gyűrűt kérhetem vissza jogosan?!

Úgy tudom,hogy kimerití az önbíráskodást, már önmagában is aza tény miszerint, vissza tartja a saját vagyontárgyaimat a tartozás rendezése fejében.

Rosszul tudod, ez nem önbíráskodás.
Az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon közös tulajdon, olyan arányban , amilyen arányban az összes szerzéshez hozzájárultatok, hozzájárulásnak tekintve a háztartásban végzett munkát is. De az élettársi jogviszony jogi fogalma nem azonos a hétköznapi fogalmával, a leírásból meg azért nem egyértelmű, hogy élettársak voltatok-e.

Gondolom,hogy ha együtt élek egy hölgyel 2évig egy háztatásban és annak családjával az "élettársi" kacsolatnak minősül. A vagyon tárgyaimat még a hölgy megismerése előtt szereztem illetve, pontosabban kaptam édeanyámtól, így az gyakorlatilag nem az enyém!

Ennek ellenére nem adják ki azokat, sem neki sem pedig nekem!

Nem feltétlenül minősül annak. de még ha annak is minősül, ezeket a vagyontárgyakat nem érinti.

Köszönöm Ügyvéd Úr!

Mit tanácsol,mit tegyek?

Volt egy elképzelés amely bizonyos okok miatt nem jött be, sem neked sem nekik.

Akkor most "elszámolásként" számlákkal igazolják amit rád költöttek., lehet majd vitatkozni mi volt szívességi alapon és mi "kölcsönként" visszajárólag.

Amíg nem látnak pénzt -valamennyit is- addig az ingóságokat nemigen fogják kiadni.

Végső soron fordulhatsz bírósághoz hogy kötelezzék őket a dolgaid kiadására., egy ilyen per nincs ingyen és eltart akár 1-2 évig is.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Köszönöm!

Számlákkal nem sokat tudnak igazolni,mert semmi féle szerződés vagy számla nincsen arról,hogy valaha is pénzt adtak vagy költöttek (rám).

Neked kell eldönteni: a továbbaikra nézve "elveszettnek" tekinted az ingóságaidat vagy bíróságra viszed a dolgot a remélt- de bizonytalan visszakapásuk végett. (Ne feledd nekik is lenne mondanivalójuk a témához.)

Vagy fizetsz egy méltányos összeget és visszaadják a cuccokat, aztán elfelejtitek egymást...

Tisztelt ObudaFan!

Arról szeretnék érdeklődni,hogy ha még nem jött létre a vagyonegyezség a válás során,lehet-e részítélete kérni a kötelék kérdésében, vagy ez függvénye a vagyonegyezségnek? Köszönöm!

Lehet kérni, ha a bontás tekintetében a tényállás már kielégítően fel van véve.

Tisztelt Szakértő !

Az iránt érdeklődnék, hogy ha sikerül elválnunk, a bíróság kötelezheti-e a páromat,
hogy elhagyja azt a közös házunkat amiben -ketten-élünk. Van még egy ingatlanunk, de Ő kijelentette, hogy nem hajlandó elmenni ebből a házból. Mi alapján dönthetnek,
melyik ingatlan jár az egyik, vagy a másik félnek. Az értékük hasonló.
Kijelentette, hogy sose fogja egyiket sem eladni, és költözni sem hajlandó.
Tény Én sem akarok a másikba menni, mert ebben van az összes munkám, és igazából Ő akarta a másodikat megszerezni, érzelmi okok miatt is. Tudom a jog
nem érzelmekről szól, de épp ezért érzem kilátástalannak a helyzetem.

Tisztelt szakértö,

èdesanyám válik édesapámtól. Szokásos felállás: apa magcsalta anyát, balhé, válás..... A probláma az, hogy a vagyonról nem tudnak megeggyezni. Kiskorú gyermek nincsen a családban. Anya szerint apának "dugipénze van". Anya csak selyti, hogy amiböl más családok évente nyaralni mentek, azt apa elrakta magának. A kérdésem az lenne, hogy a vagyonmegosztási per során a bíróság mident kiderít? Mi kerül elosztásra? Amiröl "hivatalosan" nem tudunk, az nem is létezik?

Köszönettel:
kalah7

Bocsi, de lemaradt:
előre is köszönöm válaszát

Anika, a bontóperben a bíróság kérelemre dönt az utolsó közös lakás használatáról is; akár úgy, hogy a kizárólagos használatra az egyik felet jogosítja.
Ez azonban még pozitív döntés esetén sem szünteti meg a közös tulajdont, azt külön kérni kell. Illetve lehet.

Kalah, a bontóperre és a házassági vagyonmegosztási perre a polgári perrendtartás eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezért a bíróságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az úgymond igazságot hivatalból fel kellene derítenie. A bíró hozott anyagból dolgozik, az anyagot a felek szolgáltatják, beleértve azt is, hogy kinek-kinek magának kell bizonyítania az állításait. A bizonyítatlan állítást a bíróság az ítélet megalapozásában nem veszi figyelembe.

Akkor, mi nök elkezdhetünk pénzt félrepakolni, mert 20 év múlva, amikor a férjünk kapuzárási pánikjában kidob bennünket, nem kapunk egy vasat sem. Gyereknevelésböl és háztartásvezetésböl nem lehet pénzt kihozni. Hello nyugdíj, hello lakás, kössük fel magunkat..... Egyszerüen ennyi? Apa elrakta a pénzt egy számlára és így minden az övé is marad? Miért fizetjük a bíróságot, hogy kimondjon valamit, ami úgyis tény: vége a házasságank......A jognak az ilyen alakoktól kellene védenie....

Fogadjunk magándetektívet, akkor minek az ügyvéd?

anika06

Sok embernek egy élet munkája van egy ingatlanban, aztán mégis adódhat úgy hogy maga mögött kell hagynia - a válással megváltozik minden.

Ha a férjed nem hajlandó a vagyonmegosztásra pert kell indítani -hosszadalmas és költséges- és nem ritkán árverezés a vége - abból meg anyagilag senki sem jön ki jól.

Meg kell próbálni közösen eladni mindkét ingatlant és a pénzt elfelezve teljesen új lapot nyítni az Életben tovább.

"Lisa"
laikus hozzászóló

kalah7

Ahogy kbs megválaszolta: a bíróság elé tényeket és bizonyítékokat kell letenni, sejtések és feltételezések nem vehetők figyelembe.

Ha a mamád x éven keresztül nem nézett bele a papád zsebébe holmi dugipénzt keresve (...) akkor azt most ne várja el a bíróságtól.

Ha anyukád a családnak és a gyermeknevelésnek szentelte az életét ez szép és nemes, de mindemellett a leendő saját nyugdíjért munkába is kell járni...

Amúgy az ország lakosságának 75-80%-a nemigen jár nyaralni, sőt egyáltalán sehová.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Szakértők!

Ismét a segítségeteket kérném. Zajlik a válóperünk, hamarosan lesz a 2. tárgyalás, nekem sajnos nincs jogi képviselőm. (Neki van.) Van két ingatlanunk, házastársi közös vagyon, de mindkettő a férjem nevén. Az egyik épp eladás alatt van, egy részét még jelzáloghitel terheli. A vevő az eladási ár egy részét már kifizette a héten egy a férjem által nyitott számlára, mindketten az eladás mellett vagyunk, de én magáról az ügyletről csak utólag értesültem, így arról is, hogy ők már jártak ügyvédnél. Ez így jogszerű? Nem kellett volna a bíróságon ezt jelezni? Férjem folyton arra hivatkozik, hogy 1/1-ben tulajdonos, sőt, szerinte örüljek, hogy egyáltalán szólt nekem, mert el is titkolhatta volna, egészen a tárgyalásig. (Azzal már tisztában van, hogy közös vagyon, de a rendelkezési jogot megtartja magának.)
Van két kiskorú gyermekünk, és rengeteg felhalmozott közüzemi tartozásunk, személyi kölcsön az ő nevén, de hát az is közös persze (milliós nagyságrendű). Most az az ötlete támadt, arra az egyezségre akar rávenni, hogy a hitelből tartsunk meg nagyobb részt, egyrészt, hogy ne legyen nekünk a gyerekekkel nagyobb értékű ingatlanunk, mint neki, de ez még rendben is lenne, viszont ő úgy véli, neki egy jobb lakás kell, jobb helyen, így én maradjak továbbra is adóstárs, és még hosszú évekig fizessek több törlesztőrészletet azért, hogy neki értékesebb ingatlana legyen. Indok: ő sokat keresett, én viszont a két kicsi gyerek miatt évekig kiestem a munkából.
Nem szeretnék vele közös hitelt (jelenleg adóstárs vagyok),másrészt igazságtalannak érzem, hogy mi a gyerekekkel húzzuk meg a nadrágszíjat azért, hogy apának ne csak az 50 % vagyon maradhasson. Inkább jobb lenne felvennem saját névre egy kisebb hitelt, és kifizetnem neki a különbözetet. Jól gondolom? Annak van -e esetleg valami jelentősége, hogy mennyi a lakás eladási és forgalmi értéke.
Most épp azzal zsarol, hogy elhúzódik miattam a válóper, ha nem megyek bele az egyezségbe, sőt, azzal, hogy akkor ő velem fog élni még hosszú évekig. (Eredetileg közös lakáshasználatot kért, és a gyerektartás összegében sem egyeztünk, mert ő gyerekenként csak 15%-ot kíván fizetni, én viszont kértem a húszat, tekintettel az eladósodottságunkra is. A fizetéséből futotta volna a csekkeket befizetni, de nyilván bosszúból, inkább felhalmozta azokat, én ugye a kicsi miatt jóval kevesebb juttatást kaptam, mint ő. Fizetésem ezentúl is csak az általa nem sokba nézett közalkalmazotti lesz. Sajnos a válási szándékomat már vagy másfél éve jeleztem neki - hiba volt, azóta gyűlt össze ez a rengeteg tartozás.)

El tudom -e érni külön vagyoni per nélkül, hiszen akkor még külön illetéket kellene fizetni, hogy fele-fele arányú megosztás legyen? Írjak -e még a következő tárgyalás előtt kérelmet, hogy rendelkezzenek a lakáshasználatról és a közös tulajdon megosztásáról? Vagy kérjem a tárgyaláson? Legutóbb jeleztem, hogy nem szeretnék közös lakáshasználatot férjem erőszakos magatartása miatt. Mit lenne célszerű tennem, mert ő nagyon azon mesterkedik, hogy jobban járjon.

Válaszaitokat hálásan köszönöm!

Ha nem tudtok megegyezni, akkor csak a per marad. Hogy ennek a pernek a keretein belül tudod érvényesíteni a vagyoni igényt, vagy külön, az attól függ, van-e teher az adott ingatlanon. Ha - mint írtad - van, a zálogjogosultat is perbe kell vonni, azt meg a bontóperben nem lehet. De ez csak technikai részlet, mert illetéket mindenképpen fizetni kell, bár illetékfeljegyzési jogot jó eséllyel kaphatsz. Ha elad közös tulajdonú dolgot, akkor az eladáskori érték rád eső részét követelheted. A hitel vonatkozásában arra kell figyelni, hogy a bank felé csak akkor mentesülsz, ha a bak is hozzájárul ehhez.