Válás, vagyonmegosztás

Üdvözlet!

Kérdéseim lennének,ha valaki szánna rám időt megköszönném.
Válóper közepén tartunk feleségemmel,az un. békítő tárgyaláson túl vagyunk. A gyermek elhelyezésben a láthatásban és a tartásdíjban megegyeztünk (20-20 %)
Nekem nincs jogi képviselőm,neki van ( ő a felperes)
Szeretnék a vagyoni részben is közös megegyezésre jutni ezért szeretnék segítséget kérni.
19 éve kötöttünk házasságot két kiskorú gyermekünk van. A ház ahol jelenleg is élünk (osztható) korábban a feleségem szüleié volt. Én 20 éve élek itt, tulajdonilag 2002-ben került a ingatlan fele a nevemre míg a másik fele a feleségemére. Az ingatlanon anyósom haszonélvezeti joggal rendelkezik. Ebben az esetben a Ptk. szerint pontosan kiszámítható az összeg? Esetleg arányában vagy %-os formában, ami nekem jár? Vagy van-e még olyan tényező ami számít és fontos ebben az esetben?

Köszönöm.

A feleséged milyen jogcímen szerezte a tulajdonrészét?
Egyébként ha nem tudtok megállapodni, akkor szakértőt rendel ki a bíróság az érték megállapítására, mert pl. a haszonélvezet értékcsökkentő volta szakkérdés.

A feleségemnek korábban már volt 1/4 tulajdonrésze, majd adásvételi szerződés alapján szerzett újabb 1/4 részt. Nekem szintén adásvételi szerződés által keletkezett 1/2 tulajdonrészem.

Akkor amit írtam, szakértő.

Hát ez nem jó hír.

Jó napot Kívánok!
Tanácsra lenne szükségem!
Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek! 5 évvel ezelőtt közösen vásároltunk egy családi házat úgy hogy eladtam a saját lakásomat amelynek az árát teljes egészében az új ház vételárába forgattam a párom,az előző házasságából született két gyermeke után felvette a szocpolt és hitelkérelmet nyújtottunk be a fennmaradó összegre!A hitel intézése folyamán derült ki,hogy Passzív BAR listás vagyok,és a hitelező intézet csak akkor folyósít,ha nekem nincs tulajdonrészem a házban!
Közben a általam eladott saját lakásom árát már átutaltam az uj ház eladójának a részére,tehát visszacsinálni már nem volt lehetőségem az egészet!
Röviden az a lényeg,hogy a párom 1/1-es tulajdonosa a háznak amelyen a velünk közös háztartásban élő édesanyám holtig tartó haszonélvezeti joga van!
Nos a kapcsolatunk nagyon megromlott a párommal,a szétváláson gondolkodunk,és azt szeretném kérdezni,hogy ha ne adj isten édesanyám már nem élne,joga lenne-e engem kitenni a lakásból!Arra bizonyítékom,hogy a ház vásárlásához melyikünk milyen mértékben járult hozzá csak egy ügyvéd által hitelesített élettársi vagyonmegosztási szerződésem van!
Tanácsaikat előre is köszönöm!

Egy dolog a tulajdonjog és egy másik a kizárólagos lakáshasználat joga. Azt akkor is megkaphatná a gyerekekre tekintettel, ha egyébként te lennél 1/1 tulajdonos. Békülni kéne, különben mehetsz a híd alá.

Akkor tulajdonképpen ebből csak én jöhetek ki vesztesen?
A párom két gyermeke: 15 és 16 évesek!
Részletesen:
A vásárolt ház ára : 8.500.000 ft. volt
Ebbe az általam betett összeg: 6.500.000 ft.
A párom felvette rá a szocpolt: 1.300.000 ft
Felvettünk rá közösen : 2.000.000 ft hitelt
Párom az adós én az adóstárs!
A párom 1/1-es tulajdonosa a háznak!
Az édesanyámnak holtig tartó élvezeti joga van a házon!

És mégis ha szét megyünk akkor én megyek a híd alá?
Szép kilátások!

Attól függetlenül köszönöm a tanácsot!

csutti: amíg anyukád él, addig ő a csősz a viccnek megfelelően, tehát addig ő mondja meg, hogy ki lakhat ott. Ha már nem él és a gyerekek már elmúltak 18 évesek, akkor az használja a lakást, akinek a tulajdona. Ha édesanyád még bármely gyermek 18. születésnapja előtt halna meg, akkor az a szülő használhatja a lakást (nagy általánosságban), akinél a gyereket elhelyezik.

csutti

Hajlok arra hogy a 8.5 M Ft vételárnál a 6.5 M Ft saját pénzeddel (= különvagyon) 76,5% vagyoni értékben tiéd a ház annak ellenére hogy 100%-ban a párod nevén történt az adásvétel.

A jog ismeri a földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonlás fogalmát, azaz a tulajdoni lap gyakorta nem a valós helyzetet mutatja.

Ha a párod ezt vitatja őneki kell az ellenkezőjét bizonyítania.

Valamint az ingatlan vásárlására felvett hitel fele értéke is növeli a téged megillető vagyoni arányt.

Tehát nem kell a híd alá menned, evégből nyugodtan aludhatsz.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A saját házad eladásának adásvételi szerződése bizonyítja hogy neked abból készpénzben különvagyonod lett, melyet mintegy befektetésként a jelen párkapcsolati cs.ház vásárlásába fordítottad.

Ha netán szétmennétek, a párod ca. 23,5% vagyoni értékét megválthatod, vagy a kisebbik gyermek 18. életéve betöltése után a házat közösen eladva a vételár 3/4-ed része téged illet.

Ha nem egyezik bele a része eladásába ill. vitatja a neki járó részt, fordulj bírósághoz.

A felvett hitel továbbra is fele-fele marad.

És mindettől függetlenül, amíg édesanyád él addig ő mondja meg ki lakik a házban és ki nem.

Üdvözlök Mindenkit!
Szeretnék segítséget kérni, igazán nem tudom kihez kellene forduljak ez ügyben. Válófélben vagyok 2009. december 10-e óta. A férjem és én közöttem a viszony 2009 márciusában kezdődött formailag. Legalább is azt állítja. Lehet vak voltam, de inkább úgy nevezném, hogy annyira szerettem és bíztam benne, hogy ilyet feltételezni sem tudtam róla, hogy megcsal és válás lesz a vége. A barátnője az én barátnőm volt, illetve a fiam osztálytársának, aki mellesleg a fiam barátnője is volt az anyukája, sőt tovább mennék védőnő. Nagy szívfájdalmam, hogy pont Ő. Ha már más, nem én, talán oké, de miért Ő? Mindegy. A lényeg, hogy a 18 évi házasságunk alatt született két gyermekünk. Nem tudom, hogy lényeges e a koruk, de a lányom 17,5 éves a fiam 15 éves. A válásnál a férjem szeretné, hogy közös megegyezéssel legyen vége. A feltétele, hogy abban a házban, ami a férjem külön vagyoni jogát képezi éltünk kezdettől fogva úgy, hogy az apósom haszonélvezeti joga rajta van. Lakhatási jogot biztosítana addig, amíg a gyerekek tanulnak. És ennyi. Kérdem én, hogy ebből hogyan lehet úgy kijönni, hogy azért a 18 év "ne vesszen kárba". Ezt is csak apró betűvel jegyzem meg, hogy a mai napi kapok a férjemtől szívhez szóló sms-eket, főleg akkor, ha a "barátnőnkkel" összeszólalkozik. Még megemlíteném azt is, hogy 01 hónapban alakítottak a férjem és barátnője 1 új céget is. Hogyan lehet ebből számunkra (gyerekek és én)jól kijönni, illetve mit lehet tenni?
Köszönettel: Tündi

Elnézést, a haszonélvezet elkerülte a figyelmemet. Kösz, pazs!

Kedves címzett!
abba a furcsa helyzetbe kerültem, hogy a vagyon megosztásunk előtt állok.
Párom lakásában éltem 13 évig, 2év múltán született egy közös gyermekünk.
Általam a közös háztartásba bekerült egy haszonélvezeti jog után eladott lakásból 2Mft, majd a nagymamám eladott lakásából (amiből vettem, majd rossz anyagi helyzet után eladtam) maradt kb 2,5 Mft
(eredetileg volt 8 mft)

valóban ez esetben még nekem kell fizetnem a páromnak x millió forintot?
Üdvözlettel:
EÁgota

Ezt ennyiből aligha fogja bárki is megmondani. Különösen, hogy az a kevés is nagyon döcögősen fogalmazódott.

Miből áll a megosztandó vagyon?
Mi az, hogy "bekerült a közös háztartásba"? Feléltétek?
Mi az, hogy vettél és eladtál a nagymamád lakásából? Mit? Tulajdoni hányadot? Hogy maradhat egy össszeg a vételből és eladásból?
Nem értem.

Amúgy a vagyonmegosztás nem kötelező.

Tündike13

Függetlenül attól hogy a ház a férjed különvagyona, a papa mint haszonélvező dönthet úgy hogy amíg ő él a házban x vagy y lakhat tovább - vagy egyik se. A házasságtól ill. a válástól függetlenül. (Jóban kell lenni a papával, általánosan semmi vita/veszekedés stb.)

A férjed részéről pozitív hogy a válás ellenére, amíg a gyermekek tanulnak biztosítja részedre a lakáshasználatot, bár lehet hogy ezt a bíróság is megadná amennyiben a lakás megosztható.

Azt követően sajnos neked kell megoldani a saját lakhatásodat.

A majd' két évtized alatt közösen szerzett ingóságok megosztása fele-fele, bár ne az újkori érték legyen számítva hanem a jelen avultság szerint.

Ha a házon értéknövelő bővítés, korszerűsítés stb. történt és lévén a te fizetésedről is, az így elért vagyoni gyarapodásból kérheted a fele részedet.

Javaslom ügyvéddel beszélni, akár még egy konzultáció is hasznos lehet.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A cég megalakulásáról gyakorlatilag nem írtál semmit pl. "miből" jött létre és azon belül a tulajdoni arányok. (Ha bizonyíthatóan otthonról vitt el pénzt ehhez akkor a perben a fele követelhető.)

„Ha (a haszonélvező) már nem él és a gyerekek már elmúltak 18 évesek, akkor az használja a lakást, akinek a tulajdona.”

Jól értem? A lakáshasználatban a gyerekek életkorának van csak jelentősége, és nem számít, hogy meddig tanulnak? Tehát nem addig tart, amíg a szülő a tartásdíj fizetésére kötelezhető?

Mi történik akkor, ha egy olyan párnál merül fel a lakáshasználat, ahol a gyerekek már elmúltak 18 évesek, de még suliba (esetleg még középiskolába) járnak, és a lakás nem azé, akinél a gyermeket elhelyezték? (Ma már gyakori, hogy a középiskolát is csak 20 évesen fejezik be.)

Kedves Kaméleon! Ezt most kinek címezve írtad? És dátum szerint hol a kérdezés melyre az ezen beírásod.

Helloooo! :) Nem címeztem senkinek, csak felmerült bennem a kérdés (pazs válasza alapján). Nem emlékszem, hogy ilyennel találkoztam volna, és így ugyan igazságosnak, de logikátlannak találtam a dolgot.
Itt olvastam: pazs # 2010.04.07. 14:44

Értem, köszönöm.

A szülő köteles a kiskorú gyermeke lakhatását biztosítani, illetve a gyermek tanulmányainak befejezéséig - lévén csak onnantól rendelkezik majd saját önálló jövedelemmel. Bizonyos esetben -pl. beteg gyermeknél- a lakhatást akár élethosszig kell garantálni.

Épp a napokban olvastam hogy egynémely szakmunkásiskolát 5 évesre tervezik kitolni, melyt követhet a középiskola és bár ritkán de még a felsőfokú tanulmányok.

ObudaFan írta le egyszer hogy nincs az előírva hogy a diplomát 22 évesen már meg kell szerezni...

Tisztelt monalisa1,pazs és Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a tanácsaitokat,így most már tisztábban látok és valamivel nyugodtabb lettem!

Kaméleon: jé, tényleg... amikor leírtam, át sem gondoltam. De most igen, és fenntartom, méghozzá azért, mert a tartás egy dolog, de 18 éves kor felett már nem gyerektartás, hanem rokontartás, aminek kevésbé szigorú szabályai vannak. Ilyenkor a gondozó szülőnek már nincs tartásra szoruló KISKORÚ gyermeke, tehát ez nem lehet jogcíme a lakáshasználatra (tulajdonjog, haszonélvezet, ilyesmi persze továbbra is). A tartás pedig nem feltétlenül jogcíme a lakáshasználatnak a Csjt. szerint.

Köszi Pazs!
„A tartás pedig nem feltétlenül jogcíme a lakáshasználatnak a Csjt. szerint.”

Nna, erre gondoltam a kérdéssel, hogy nem feltétlenül, vagy biztosan nem? Legalábbis a másik szülőre vonatkoztatva. Mondjuk, ha apa vagyok, örüljek-e annak, hogy végre kikerülök az albérletből, ami miatt ma csak zsíros kenyeret eszem? Vagy, számítsak inkább arra, hogy ez is a bírói mérlegelés és a gyakorlat függvénye, és akkor ne adj’ Isten, hogy az egyébként önállóságra igényt tartó, engem le se …-ró gyermekem anyját a saját lakásomból ki tudjam rakni, mert az ilyen perben ez a nagykorú hírtelen mama szoknyájához nőtt bébi lesz, akinek a tanulását veszélyeztetné, ha nem a mamához, hanem a papához menne haza este. (Persze, akkor is, ha már többnyire haza se megy, és miután anyu lakását továbbra is biztosította, a mama sem szólhat az életébe.)

Én azt hiszem, ez a tipikus „korai öröm”, pedig rengeteg érv szól mellette.
Nagykorú gyerek mellett, a lakás tulajdonosát albérlet fizetésére kényszeríteni, egyértelműen a szülő saját szükségleteinek korlátozása. Ráadásul, ugyan miért kellene neki az ex-feleségének lakást biztosítania egy olyan felnőtt mellett, akit a törvény minden más tekintetben olyan önállónak tekint, hogy házasságot, szerződéseket köthet, akár abbahagyhatja az iskolát és leléphet, stb. Az is a tartáshoz való hozzájárulás, hogy a lakását rezsijét biztosítom. Vajon érv lehet ez ellen az, hogy szegény gyerek érzelmi egyensúlyát megbontaná, ha a tanulás évei közben a másik szülő mellé kerül ugyanabban a lakásban?

Vajon mi van akkor, ha a másik szülőnek is van lakása, de csak egy garzont vett, ahová a gyerekkel együtt nem megy, mert nem férnek? Legalább ilyen esetben van értelme tutira perbe fogni?
(Nem egy nőt ismerek, aki amellett, hogy a közös vagy a férj lakásában lakik, vett magának egy kis lakást, amit kiad, miközben ő a férjét lakja le, és arra semmit nem költ.)