Válás, vagyonmegosztás

1. Ebből a szempontból a pénz is ingóság meg az értékpapír is.
2. Igen - de nem azért, amit lisa mond. Hanem azért, mert különben a szerző nem tudja bejegyeztetni a jogát az ingatlannyilvánatartásba. (Maga a szerződés érvényes ellenjegyzés nélkül is - csak bejegyzés alapjául nem szolgálhat.)
3. Ha nincs jogi képviselő, akkor egy példányt teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell benyújtani - tehát például két tanúval hitelesítve. Az alperesnek viszont egyáltalán nem kell aláírnia. (Pihenj, lisa!)

1998. házasodtunk össze. 2000-ben kezdtünk építkezni az férjem nevén szereplő telken (ő örökölte ezt a telket), 2005.évben költöztünk be. Mivel a telek az ő nevén volt, az építési engedélyt is a férjem nevére állították ki, így a használatba vételi engedély is csak az ő nevére szól. Ettől függetlenül közösen építettük, házasságunk során. Kérdésem az, hogy válás esetén ez közös vagyonnak számít, vagy mivel minden papír csak a férjem nevére szól, vagyonmegosztás esetén, minden csak a férjemé marad? Van egy közös gyermekünk is (kiskorú).

Közszerzemény. Az arányokon lehet vitázni, tekintettel a telek különvagyoni jellegére.

A telek a férjed különvagyona,a ház-közös tulajdon. Te most telekkönyvön kivüli tulajdonos vagy.

Ha a ház ér 20 millió ft-ot ebből a telek értéke 5 millió akkor a férjed kap 12,5 milliót, te pedig 7,5 milliot !

Tisztelt ügyvéd urak!
Vűálóperrel kapcsolatban több kérdésem lenne.
A második tárgyaláson az egyik legjobb barátom felesége azzal vádolta meg a baráromat, hogy éles fegyverrel megfenyegette őt. A fegyvr egy műanyag játékpisztoly vol műanyag golyókkal.
A bírónő a tárgyaláson azt mondta, hogy ez bűncselekmény.A kérdésem az lenne, hogy tegyen-e feljelentést a barátom hamis vádaskodás miatt a felesége ellen vagy a bírónő hivatalból köteles azt megtenni?

Hamis vád (és hamis tanúzás) miatt csak az eljáró hatóság tehet feljelentést, amíg az az eljárás, amelyben elkövették, folyamatban van.
Mellesleg nem is biztos, hogy hamis az a vád.

monalisa1 és Kovács_Béla_Sándor, köszönöm a választ.

Helló.
Az lenne a kérdésem,11év élettársi kapcsolatban szereztünk egy lakást közös néven van,gondolom annak fele a páromé,ez tiszta,de ez alatt vettem fel személyi kölcsönöket ami csak az én nevemen van,ö még adóstársként sem szerepel.
Válás esetén az adósság is osztódik?
Közös vagyon,közös adósság?
Köszönöm

Az élettársak a közreműködés arányában szereznek közös vagyont, azzal, hogy a háztartásban végzett munka is közreműködésnek számít.
A közös vagyonnak egyaránt része a pozitívum (ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok) és a negatívum (tartozások, kötelezettségek).

Hogy akarsz elválni ha férjhez sem mentél ?

Feltételezem hogy a személyi kölcsönöket közösen éltétek fel,
Tehát életszerü hogy közösen is kell visszafizetni.

Helyesbítek,nem elválok,csak szétmegyünk.
Személyi kölcsöneimet együtt költöttük a közös lakásra,de az én nevemen van mind akkor is neki kötelessége hogy fele fele arányba fizesse ezeket számomra?Erre milyen törvény van?
Köszönöm,amúgy egy apa vagyok,akit embertelen módon elhagyott a párom.

Amúgy "öröklés családjog" "gyermekelhelyezés válás" fórumban apalányai címnél megtalálhatjátok,mi történt velem.

Sziasztok!

Azzal a problémával fordulok hozzátok, hogy 2008. év áprilisában elváltam a feleségemtől. Van egy 49 m2-e lakásunk, melyből 3/4 rész az én tulajdonomban van, 1/4 rész pedig az exem tulajdonában. Az én tulajdon részemen pedig a szüleim rendelkeznek haszonélvezeti joggal. A válás előtt megállapodást írtunk, melyet a bíróság figyelembe vett és ez alapján hozta meg ítéletét. A megállapodás szerint a váslást követően én használom a lakás kisebbik szobáját az exem pedig a közös gyermekünkkel a lakás nagyobbik szobáját. A válást követően én körülbelül még kettő hónapot laktam a lakásban, mivel a viták miatt nem a legjobb volt a légkör otthon illetve addigr már az új párommal úgy döntöttünk hogy össze költözünk, így én a válást követően két hónapra rá az új páromhoz költöztem a lakásába.
Kérdéseim:
1.Mivel én már több mint másfél éve nem lakom a lakásomban és így az exem használja az egész lakást kérhetek-e tőle lakáshasználat címén egy minimális összeget?
2. Az én tulajdon részemen rajta van a szüleim haszonélvezeti joga ők jogosultak-e lakáshasználatért a lakás 3/4 részére az exemtől pénzt kérni illetve ez körülbelül mekkora összeg lehet?
3.A haszonélvező a lakás azon részét, melyen haszonélvezete van kérhete-e albérleti díjat?
4. Milyen megoldás van arra, hogy az exem a lakást ne ingyen használja amíg a közös gyermekünk nagykorú nem lesz?

1. Nem.
2. Gondolom, ők is részesei annak az egyezségnek. Akkor nem.
3. L. fent.
4. Akár kizárólagos lakáshasználatot is kérhetett volna, illetve kérhetne.

kBS

Azért ez nem ilyen egyszerű.
Az 1.pont jogos. Ha saját elhatározásából hagyta el az ingatlant,akkor nem tarthat igényt l.használati dijra.
Az albérleti dij sem jöhet szóba annál a lakásnál ahol tulajdonrésze van.
A többi viszont ,,necces,,.

Azt hogy ki lakik a lakásban azt a haszonélvező dönti el,mert a tulajdonos csak oly mértékig gyakorolhatja tulajdonosi jogait amennyiben a haszonélvező nem él azokkal.
A kérdés itt az hogy-mi a helyzet akkor ha a haszonélvezet nem az egész lakásra terjed ki.

Ha pénzt akarsz látni az ingatlanból, akkor a szüleid ( haszonélvezők) adják ki a kisszobát albérletbe - ha tudják !

Ehhez az egyezséghez a haszonélvezőknek át kellett engedniük a haszonélvezet gyakorlását, másképp a bíróság nem is hagyhatta volna jóvá. Hiszen - a haszonélvező hozzájárulása nélkül - a felek olyan jogról rendelkeztek volna, amely jog nem illeti meg őket. (Nemo plus iuris...)

Köszönöm a válaszokat!
A haszonélvezet gyakorlásának átengedése nem történt meg a haszonélvezők részéről, mert gondolom ezt írásban kell megtenni vayg szóban is lehetséges, de ilyen nem történt.

Akkor hogyan egyezkedhettél olyan jogról, amelynek nem te voltál a jogosultja?

Tisztelt fórumozók!

A feleségemmel 2 éve próbálok megegyezni abban, hogy közös megegyezéssel próbáljunk elválni.
Van egy közös gyermekünk, aki idén lesz nagykorú. Vele kapcsolatban a bíróság előtt már megegyeztünk
a gyermektartás mértékéről. Az ingóságokat megosztottuk már néhány hónapja.
A problémám a következő lenne:
Van egy 50%-50% százalékban megosztott ingatlanunk, aminek a hátralévő 1,5 millió forintos terhét én fizetem havi rendszerességgel. A feleségem lakik a lakásban a fiammal.
Szeretném úgy beadni a beadványomat a bíróságra közös megegyezéssel, hogy tartalmazná az ingatlanról szóló megállapodásunkat is.
Az elképzelésem az lenne, hogy miután a gyermekünk betölti a 18-ik életévét, megkezdjük az ingatlan értékesítését.
Egy jogi tanácsadás alkalmával azt a tájékoztatást kaptam, hogy mindez lehetséges 6% illeték terhe mellett.
A következő kérdésekre keresem a választ:

Valóban, közös megegyezés esetén is 6% illetéket kell fizetni? ( hallottam olyat, hogy ennek a 6%-nak a 10%-át kell fizetni esetenként)
Milyen kitételek vannak erre a 10%-os csökkentésre?
Esetleg jobban járok akkor, ha csak a válást adom be és közjegyző előtt egyezek meg abban a feleségemmel, hogy a nagykorúvá válás után megkezdjük az ingatlan értékesítését?

Kérem segítsenek mert nincsen több százezer forintom illetékekre. A feleségemben pedig szóban nem merek megegyezni, mert már többször nem tett eleget az ígéreteinek. Nagyon nagy szükségem van arra, hogy írásba foglaljuk a megállapodásunkat az ingatlanról.

Köszönöm segítségüket,

unknownuser

Kedves Unknownuser!

Ammennyiben perben akarják az ingatlan közös tulajdonát megszüntetni, akkor a felperes jutójának (lényegében az ingatlan fele) 6%-a lesz az illeték. Ha egyezséget kötnek, valóban a csökkentett illetéket kell csak fizetni, ez első tárgyaláson 10%, később 50% az egyébkéntihez képest. Ha valóban spórolni akarnak, akkor célszerűbb ügyvéd (vagy közjegyző) előtt egyezséget kötni, azzal - ha lemondanak a megtámadási jogáról - eleve semmi gond nem lehet. Üdv:

Tisztelt Grád András úr!

Köszönöm válaszát!

Tehát ez azt jelenti, hogy ha a felek az első tárgyalás alkalmával megegyeznek akkor csak a 10%-át kell fizetni?

Ezt az összeget a beadvánnyal együtt be kell fizetni illetékbélyegben? Ez az én esetemben kb 24.000 Ft lenne.

Azt hiszem megértettem a dolgot......
A beadványon kérem a házasság felbontását továbbá a vagyon megosztását (esetemben csak az ingatlan).Abban az esetben, ha a bíróságon első alkalommal egyezségre jutunk akkor 10%-át kell fizetnem nekem, felperesként.
Ez azt jelenti, hogy előzetes egyeztetés mindenképpen szükséges az alperessel.Most már csak abban kell bízzak, hogy nem fog mást mondani a bíróságon......

Remélem jól értelmeztem a válaszát.

Maradok Őszinte Tisztelettel,

unknownuser

A helyzet az, hogy az illetéket főszabályként előre ki kell fizetni teljes egészében, és majd a kimenetelhez képest utlják vissza. Ez akként hidalható át, ha illetékfeljegyzési jogot kér egy e célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével (beszerezhető az okmányirodán, részben ott is töltik ki). Változatlan álláspontom, hogy a bíróság jóval rizikósabb költségileg, mint az ügyvéd által ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződés, mert ha az ügyvéd előtt nem egyeznek meg, az lényegében ingyenbe' van, a bíróságnál viszont nagyon mások a játékszabályok, de azt csinál, amit akar! :-)

Helló.
Az lenne a kérdésem,11év élettársi kapcsolatban szereztünk egy lakást közös néven van,gondolom annak fele a páromé,ez tiszta,de ez alatt vettem fel személyi kölcsönöket ami csak az én nevemen van,ö még adóstársként sem szerepel.
Ez esetén az adósság is osztódik?
Közös vagyon,közös adósság?
Köszönöm

Valószínűleg kisebb összegű, szabad felhasználású személyi kölcsönöket vettél fel melyekhez jó esetben még jövedelemigazolás sem kellett, így adóstársat állítani se.

Azt hogy a pénzt közösen költöttétek el, neked kell tudni bizonyítani.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Na igen ezt hogyan bizonyítom?
Nem volt munkahelye a páromnak,kölcsönt vettem fel hogy megéljünk.
Berendeztük a lakásunkat,kölcsönt vettem fel,hogy sikerüljön.
Milyen bizonyítékot szerezzek?