burnout
2007.11.06. 12:10
ObudaFan, köszönöm.
Válás, vagyonmegosztás
ObudaFan
#
2007.11.05. 18:25
Ha a te hozzájárulásod nélkül adta el, akkor a saját vagyonrészed arányában az eladáskori árat kérheted kamatokkal. Más kérdés, hogy ez szép szakértői kérdés lesz.
burnout
#
2007.11.04. 19:52
Béla, állítólag azért adta el hirtelen az üzletrészt, hogy minél gyorsabban tudjunk válni, és a vagyonmegosztás is egyszerűbb legyen. A tagjegyzék szerint ő és még egy férfi (a mostani vevő) voltak a tulajdonosok. Fogalmam nincs, mi van a pénzzel. Talán az új bankszámlán van.
A közös vagyonnak ez kb. a 2/3-a.
Nem sajnálom a pénzt az ügyvédtől, de csak 10 nap múlva tud fogadni, szeretnék addig tájékozódni.
burnout
#
2007.11.04. 19:47
Monalisa, szerintem csak nekem mondta, hogy "annyiért" adta el, a többit pedig eltenni készül.
(Gyorsan nyitott egy új bankszámlát, de nem tud róla,
hogy én viszont tudok. Mármint az új bankszámláról.)
monalisa1
#
2007.11.04. 19:39
Értem.
Valóban előfordulhat, hogy az adásvételi szerződésen nem a tényleges vételár került feltüntetésre...
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.04. 19:34
Hol van ebben a "válóperi vagyonmegosztásra hivatkozás"?
A tagjegyzék szerint ki volt az üzletrész tulajdonosa? Mi történt a vételárral? Mekkora részt képez az üzletrész a teljes közös vagyonban?
De tudod mit? Ahol 100 millióról van szó, ott ne sajnáld már a pénzt ügyvédre!
monalisa1
#
2007.11.04. 19:34
Az egy dolog hogy válni akar, de az elkótyavetyéléssel öneki is kevesebb maradt, akkor meg miért tette?! Nem kell megválaszolnod, meg talán te sem érted az ő észjárásának mozgatórúgóját...
burnout
#
2007.11.04. 19:32
Sajnos nem vagyok üzlettárs, ezért tud a hátam mögött nem tiszetsséges dolgokat lépni. Még az is lehet, hogy értékén adta el, és elém csak egy nekem szánt szerződést tett.
monalisa1
#
2007.11.04. 19:28
Vélem értékaránytalanság címén a szerződés bíróságon megtámadható., az értékaránytalanságról akkor beszélhetünk ha a különbözet valaminek legalább az 1/3-ad része. (Ha a bíróságon bebizonyosodik az aránytalanság, akkor az adásvétel akár semmis...)
Meg különben is, nem "végkiárusításról" volt szó, a vevőnek legalább annyit tudnia kellett, hogy az alkalmi vétel mögött esetleg valami nem tiszta...
Aztán még az, hogy mint üzlettárs volt-e jogosítása a tudtod és hozzájárulásod nélül az eladáshoz, hogy az érték alatti eladási árról külön ne is beszéljünk...
burnout
#
2007.11.04. 19:07
Rendben..
A házastárs elad egy üzletrészt. Szerinte a cég - mondjuk - 50 milliót ért, tehát annyiért. A könyvelő, akit én megbíztam, és akinek a szakvéleményét a bíróság is elfogadja, azt állítja (mérlegből, egyebekből,...), hogy annak az üzletrésznek a forgalmi értéke a dupláját, 100 milliót ér.
Az eladás nem volt sürgős, aki megvette, tudott volna többet is fizetni.
Elkótyavetyélheti az egyik fél a közös tulajdont, csak mert válni akar?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.04. 16:36
Kicsit talán részletesebben és konkrétabban...
burnout
#
2007.11.04. 15:14
Sziasztok!
Ha a házastárs - válóperi vagyonmegosztásra hivatkozva - hirtelen és főleg messze áron alul értékesíti a közös vagyon bizonyos elemeit, lehet-e emiatt perelni őt?
Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.04. 08:38
Megegyezés hiányában az egy új - közös tulajdon megszüntetésére irányuló - per.
Vivien5
#
2007.11.04. 07:25
a a válást kimondták, ingóságban, gyermekben megegyeztek és lezárult a per,de az ingatlanokról nem döntöttek. Ilyenkor mi a helyzet. Új pert kell indítani? Megegyezésre vszeg nincs kilátás.
Mit kell tenni? Mi az eljárás menet?
monalisa1
#
2007.11.03. 17:48
Ha a vagyonmegosztást el tudnátok rendezni, akkor az sok későbbi idegeskedéstől és pénzkidobástól mentesítene mindkettőtöket.
Akár már az első tárgyalásra is lehet vinni a kész megállapodást, és ha azt mindketten tanúk jelenlétében aláírtátok, a bíróság el fogja fogadni. (De akár a válóper során is becsatolható, sőt, akár a válás megtörténte után is lehetséges a vagyoni dolgokról a megállapodás: közjegyzői okiratba foglaltatva.)
Ha a válóper során megegyeztek, akkor az "benne van" a 12 ezer forint illetékben.
Ellenben ha nem tudtok megegyezni külön pert kell indítani: a követelt vagyoni érték összegének 6%-a előzetesen illetékként befizetendő - de max. 900.000 Ft -, különben a pert a bíróság el sem kezdi. (Az esetleges ellenkereset illetékmentes.) Aztán meg az ügyvédi költségek...
Tehát a javaslat: megegyezés, szükség esetén ésszerű kompromisszum, akár már a válóper során.
És még annyit, hogy ezt a topicot érdemes akár egészében visszaolvasni, mert mások hasonló problémájából - és az arra írt válaszokból - sokat lehet hasznosítani.
Minden jót!
Vivien5
#
2007.11.03. 15:18
Válóper indítása esetén milyen doksikat kell a kereselevélhez benyújtani. Tudom: házassági, szül. akvi. 12.000 illeték, de a vagyonmegosztást is már a kereset megindításakor kell-e kérni, vagy a házasság felbontása után? Még mit kell csatolni a keresetlevélhez?
Vagyonmegosztási per esetén milyen doksikat kell csatolni a keresetlevélhez. És mennyi az iletéke?
Köszi a választ!
ObudaFan
#
2007.10.30. 15:22
Ha már m ost tulajdoni pert indítasz, kérheted a per feljegyzését, akkor rád kiterjedő hatállyal már nem tudja eladni, tehát ha pert nyersz, a vevő bukik.
ObudaFan
#
2007.10.30. 15:21
"Eladhatja". Jogszerűen nem, de ezt nem fogja érzékelni a földhivatal, és az adásvétel alapján a vevő tulajdonjogát bejegyzi, ennélfogva kártérítési igényed lehet.
igggen
#
2007.10.30. 13:27
Köszönöm. Tehát eladhatja, csak ide kell adnia a felét. Sajnos az autó így ha van és használni tudjuk többet ér, mintha eladja áron alul és a kölcsön kifizetése után kapok belőle 200ezret. (nem beszélve arról, hogy már belefizettem közel 1milliót). Nincs rá lehetőség, hogy az eladást meg tudjam akadályozni?
A rezsi felét köteles fizetni amíg itt lakik?
ObudaFan
#
2007.10.29. 17:06
Iggen!
Költségmentességet kérhetsz, ha a családodban az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimumot sem éri el, vagy ha egyéb körülmény azt indokolja. Válás esetén ha ő a közös tulajdont eladja, akkor követelheted a saját tulajdoni hányadod értékét az elévülési időn belül.
ObudaFan
#
2007.10.29. 17:03
Fervid!
A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A ti esetetekben a bíróság abba egészen biztosan nem megy bele, hogy úgy hagyja jóvá az egyezséget, hogy teljes egészében lemondasz a tartásról, különösen, mivel meg van terhelve az ingatlan; annak csökkentésére azonban lehet mód.
igggen
#
2007.10.29. 16:17
Egyelőre közösen használjuk a lakást a férjemmel, nem akar elköltözni, de nap mint nap terorizálja a családot. Szeretném, ha a rezsi felét kifizetné, hisz ő ugyanúgy melegszik, főz, egész nap Tv-t néz, direkt teli kád vizekben fürdik este-reggel, hogy minél többet kelljen fizetnem. Elvileg másfél hónapja válunk, de még nem adta be a válókeresetet, a tetteiből azt sejtem, hogy inkább arra próbál rákényszeríteni, hogy én adjam be és ne neki kelljen 6%-ot kifizetni. Sajnos hajlok erre, mert már 2x összevert, jelenleg is gipszben van a kezem. Mikor lehet költség(illeték)mentességet kérni? (3gyerekem van és kb.140ezer jövedelmem)
igggen
#
2007.10.29. 16:09
Az volna a kérdésem, hogy mit lehet abban az esetben tenni, ha a férjem minden közös vagyontárgyunkat pl.:autó, eladni készül. Az autó ugyan az ő nevén van, de együtt vettük 3,5éve hitelre,480.000Ft kp. befizetésével (mely a 3 gyerekem utáni adóvisszatérítésből és a lakáskölcsön adóvisszatérítéséből lett kifizetve), a kölcsönt havi 30ezrével azóta is együtt fizetjük. Megteheti, hogy eladja a beleegyezésem nélkül? A kocsikulcsomat is elvette.
igggen
#
2007.10.29. 16:04
Kedves Fervid!
Nem tudom jogilag lemondásnak nevezik-e, de a válásomkor 6évre én is lemondtam a gyerektartásról és így "fizettem ki" a férjemet lakásból. Mi ebben előre megállapodtunk, leírtuk, a bíróság pedig rábólintott.
monalisa1
#
2007.10.28. 17:25
A gyámhivatal mielőtt az ügylethez jóváhagyását adja, vizsgálni fogja, hogy az apa rendelkezik-e annyi legaális jövedelemmel amely elegendő a gyerekek mindenkori megélhetésére, az apa saját megélhetésére, valamint a bizonyára nem kis összegű havi hitel fizetésére is.
