Válás, vagyonmegosztás

Mit kell azon megosztani? 1/4-1/4 az most is, és ennyi marad a válás után is.

Köszönöm a választ, de szeretném, ha pontosíthatnám. Tehát válás esetén az egész ház értékének 1/4 részére tarthatok igényt, és nem csak az általunk lakott és tulajdonunkat képező lakás értékének a felére? A kettő között ugyanis igen nagy az értékbeli különbözet!

De hiszen ezt mondtam. Válás esetén semmiféle "értékre" nem tarthatsz igényt. Tiéd az osztatlan közös tulajdon 1/4 arányú eszmei hányada. Ezen a válás nem változtat.

Ha a közös tulajdont meg szertnéd szüntetni, az más káposzta. De akkor célszerű azt kérdezni.

Az egész ház 1/4-dére, de egyáltalán nem biztos, hogy jól jösz ki a dologból, mert van a háznak egy eszmei értéke és van egy forgalmi értéke. Ha valamelyik társtulajdonos szeretné magához váltani, akkor többet kaphatsz érte, de ha külsősnek leszel kénytelen értékesíteni az 1/4-d tulajdoni részedet, akkor lehet, hogy úgy eladhatatlan lesz.

Köszönöm a válaszokat, és értem is. Valóban az volt a kérdés számomra, hogy egy vagyonmegosztási per esetén vajon milyen eredményre számíthatok. Tisztában vagyok azzal, hogy a szóban forgó ingatlan forgalmi /és nem eszmei/ értéke a mérvadó, s éppen ezért azon tépelődtem, hogy ha a férjemnek ki kell engem fizetnie, akkor ha csak a lakás forgalmi értékének a felét kéne nekem kifizetnie, akkor az talán könnyen menne, míg ha a ház értékének rám eső részét, akkor azt már nehezebben tudom elképzelni. Ő ugyanis nem szeretne innen elköltözni, tehát - gondolom én - ahhoz, hogy itt maradhasson, ki kéne engem fizetnie. De lehet, hogy tájékozatlanságom miatt még most is rosszul gondolom.

Egy ingatlan annyit ér, amennyiért megveszik, mindig a kereslet, kínálati viszonyok a mérvadóak.

Azt akarod mondani, hogy a másik két társtulajdonos lakásának az értéke jóval nagyobb, mint a tiétek, és így összeadódva te is többet kérhetsz a részedért?

Az ingatlanforgalmi értékbecslő a beköltözhető értéket fogja megállapítani, amennyiért a te részed a mostani piaci viszonyok szerint értékesíthető. És az nem biztos, hogy az egész negyede lesz. Nagyon is meghatározó momentum a lakásotok állaga.

Üdvözlök mindenkit!
Kérdésem, hogy ha a fele-fele tulajdonjogú lakásból én kifizetem a különvagyonomból a férjemet akitől válok, és átvállalom a még meglévő lakáshitelt a szocpolt amelyet építkezéskor felvettünk vissza kell-e fizetni vagy maradhat a lakáson. A két gyerek velem marad a lakásban. Kérem segítségeteket, mert ielőbb szeretnék a válásra pontot tenni.

Kedves Immaculata!
Rátapintottál a lényegre. Nemrég egy ingatlanértékbecslővel felbecsültettük a ház forgalmi értékét, és számomra is elképesztő összeget állapított meg. A ház ugyanis műemléki védettség alatt áll, hatalmas telekkel rendelkezik, stb. Így lehet az, hogy a benne lévő lakások forgalmi értéke - gyanítom - összeadva is jóval kevesebb, mint az egész ház forgalmi értéke. Külön-külön a lakások értékbecslését nem kértük. Szomszédaink lakása azonban ugyanolyan adottságokkal és jellemzőkkel bír, mint a mienk, tehát nagyjából ugyanolyan értéket képviselhet. Az egész ház értékének megbecsülésekor azonban tekintetbe vette az értékbecslő a házban lévő nagyméretű és lakhatásra alkalmas alagsort és tetőteret is. Ezek azonban most közös tulajdonban vannak.

Azt mondtad, a lakások is közös tulajdonban vannak.

Üdvözlet!

Röviden a történetem:

"Bírósági határozattal – Ideiglenes intézkedés – több mint 40 hónapja volt házastársam lakik az 50–50 százalékban közös családi házunkban, melynek az értéke kb 40 millió Ft.

A bírósági vézésben a indoklásként szerepelt hogy a köztünk lévő konfliktusok és veszekedések miatt a volt házastársam maradhat a kiskorú gyermekeinkkel az 50–50% tulajdonú lakásban.

A vagyonper során jár-e részemre lakáshasználati jog ellenértéke?"

Kérem hogy segítsenek azzal hogy megirják véleményüket, hogy másodfokon mivel érvelhessek.
Van-e hasonló elsőfokú esettel kapcsolatos tapasztalatuk.
Jogszerűen utasította el a bíró a keretem?

Köszönettel:
Upperh.

Tisztelt kbs!
Valószínűleg hatalmas a zavar a fejemben, ezért rosszul használom a jogi fogalmakat. Mentségemül szolgál, hogy nem vagyok jogvégzett ember, ha az lennék, akkor nem kérdeznék, hanem válaszolnék a fórumozók kérdéseire. Szóval mint említettem, osztatlan közös tulajdonban lévő ház egyik lakásában élek a férjemmel immár 26 éve. És a ház másik lakásában is él egy házaspár, ők is 26 éve. Mind a ketten - nyilván ennek köszönhetően - úgy érezzük, hogy az a lakás, amiben élünk, a mienk. Mi újítottuk fel, mi fizetjük a lakás közüzemi költségeit, stb., és mivel úgy tudom, hogy én sem adhatnám el a másik házaspár lakását, és ők sem a mienket, de mindannyian értékesíthetnénk az általunk lakott lakást /amennyiben a többiek lemondanak elővásárlási jogukról/, ezért a sajátunknak érezzük. Lehet, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ház esetében nem ez a helyes kifejezés, de én mindenesetre ezért használom ezt.

Kedves Momentán!

Ne bántsd KBS-t, ő egy férfi, nem figyel a részletekre.

Tulajdonképpen vásárlói szempontból inkább hátrányos egy műemlék alatt álló ház megvétele. Nagyon szigorú megkötöttségek vannak, egy kisebb átalakítás is szinte lehetetlen. Mindent ugyanolyan állapotában kell megtartani és helyreállítani. Még az anyagokat is ugyan olyannal kell pótolni, mással nem lehet kiváltani. Ezért költséges egy ilyen házat fenntartani.
A szakértő kénytelen olyan árat megállapítani, ami reális egy vétel esetén. Ezért mondtam, hogy lehet annak a háznak eszmei értéke, de ha a szakértő a valóságtól elrugaszkodott árat állapítana meg, akkor az nem lenne a mai piaci viszonyok szerint eladható. Márpedig azért lett felkérve, hogy megállapítsa, hogy a te részed értékesítés esetén, mennyiért adható el.
A szakértőnek vannak lehetőségei korrekció %-okkal lefelé, illetve felfelé ingadoznia, és abba tud belekapaszkodni, ami adott és elfogadható.
Adott esetben a be nem épített alagsor és tetőtér lehetne értéknövelő is, de mivel a beépítése műemlékű ház esetén szinte kizárt, így az valóban hátrány.

Üdv.

Üdvözlök mindenkit!
Kérdésem, hogy ha a fele-fele tulajdonjogú lakásból én kifizetem a különvagyonomból a férjemet akitől válok, és átvállalom a még meglévő lakáshitelt a szocpolt amelyet építkezéskor felvettünk vissza kell-e fizetni vagy maradhat a lakáson. A két gyerek velem marad a lakásban. Kérem segítségeteket, mert ielőbb szeretnék a válásra pontot tenni.

„átvállalom a még meglévő lakáshitelt a szocpolt amelyet építkezéskor felvettünk ”

A szocpolt azt gondolom, nem kell visszafizetni, mert a lakás marad az egyikőtök és a gyerekek használatában, abban viszont nem vagyok biztos, hogy a bank a férjedet kiengedi-e a hitelből. Általában nem, vagy helyette egy másik kezest kell biztosítani.

Szia A szocpol felét vissza kell fizetni.Mi is most járjuk a bankokat, mert nehezen adanak hitelet.A bank kiengedi a volt férjet a hitelböl ha neked van 3 havi munkavisszonyod.Nekünk is volt hitel a házon ,meg szocpol amit az épitkezésre vettünk fel.De sajnos a felét mindenképpen visszakell fizetni ,ezt nem lehet átvállalni.Illetvel akkor nem kell vissza fizetni ha a volt férj vesz egy másik házat,lakást.És oda átvisszi.Csak ilyenkor a meglévö lakás,vagy ház fele értékéig kell venni neki.

Sziasztok!!

A kérdésem az lenne, hogy mikortól beszélünk vagy jár a gyerektartás. Nálunk jelenleg folyik a válás és az alperes ügyvédje felszólított, hogy nem fizetek gyerekteartás. De mivel az első tárgyaláson vagyunk csak túl és még a közös megegyezés sincs meg így most akkor menyi gyerektartást fizessek vagy mi alapján ?? Mert pénzt azt utalok de a gyerekek számlájára mivel 18 és 15 évesek, de nem gyerektartás cimmel. Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket. Sya

Itt valami nem stimmel.

A szocpol a gyerekekre jár. Jelszó, már egyedül is igényelhetne a két gyerekre szocpolt, miért kapná meg a férj a másik felét, ha egyedüli?

Az önkormányzati jegyzőt kell ez ügyben megkérdezni, ő intézi a kiengedést eladás esetén.

Igen de közösen vették fel ,együtt irtuk alá a szerzödést .Amugy meg az államkincstárat kérdeze inkább meg!A szocpolnál ebben az esetben lényegtelen kinél vannak a gyerEkek.Amugy tudom mert nekünk is van egy átterhelt szocpoltunk(panel lakásból hoztuk át amit eladtunk),de csak ugy járult hozzá az államkincstár(mivel közös néven volt a lakás amit eladtunk),hogy amit épitünk az is közös névre kerül.Ja amugy mindenröl elkellett számolni az államkincstár felé,HOGY AMIT ELADTUNK LAKÁST ÁRÁT MIND BELE FORGATUK amit épitetünk aba.De abban az esetben ha a volt férj vesz mondom egy másik lakást és oda átterhelteti a félszocpol(mivel csak a fele lesz) akkor nem kell vissza fizetni.

Üdv!
Új felállásunk van! Röviden még egyszer leírom, hogy mi is történt, és ha valaki tud nekem segíteni, azt megköszönnöm!
Párom tavaly szeptemberében elvált! Előtte a volt házastársat írtak egy megállapodást, amiben mindenről megegyeztek (lakás, gyerekek, ingóságok, stb.). A bírói ítéletben is benne van ez a megállapodás, illetve az, hogy a páromat a volt házastársnak szilveszterig ki kellett volna fizetnie a volt közös lakásból. Ez mind a mai napig nem történt meg.
A párom a lakásból semmi értéktárgyat nem hozott el, követelése nem volt, csak annyi, hogy mivel a volt közös lakásból övé a nagyobb tulajdonrész, ezért abból megállapodás szerint fizessék ki.
A volt házastárs ki akarta fizetni a páromat, de kikötéseket tett, hogy még abból a pénzből, amit a bíró megítélt, még vonjanak le erre pénzt, meg arra pénzt, és ebbe a párom nem ment bele!
Most a volt házastárs fordult bíróságra. Azt még nem tudjuk,hogy milyen keresetet adott be. Megkérdeztük, de még annyira friss, hogy még csak az iratszámot látjuk.
Milyen esélyei lehetnek a volt házastársnak? Vagy milyen ügyet indíthatott el a párommal szemben? És van-e egyáltalán ennek valami értelme, vagy csak az időt húzzák?
Előre is köszönöm a választ!

A kérdéseidre a válasz puszta találgatás lenne. Ami biztosnak tűnik, hogy ha nem fizet, akkor párod végrehajtást kérhet.

Igen, akartunk is kérni, de mivel a volt házastárs előbb indította meg az ügyet, ezért nem kértünk, mert amíg ez a per tart, addig a végrehajtást úgy is leállítják! És most tanácstalanok vagyunk, hogy mit kéne lépjünk, vagy egyáltalán tudunk-e valamit is lépni!?

Ez egyáltalán nem biztos, hogy felfüggesztik a végrehajtást.

Szia!

A vidéki ház, amit örökölt a hölgy, az a különvagyona, azt később mindkét gyerek meg fogja örökölni. Nyugodtan lemondhat arról a házról a volt férj, mert amúgy sem járna neki.

A nyaraló ami közös, az fele fele, ugyanúgy a hiteltörlesztés is továbbra is fele fele arányban kell fizetni, vagy a vagyonmegosztás során az elszámolásban érvényesíteni.
A nyaraló öröklése úgy alakul, hogy a férj része után a kislány örököl teljes mértékben, az exasszony részét a két gyerek, fiú és a kislány fele fele részben fogják örökölni. Tehát 75% a kislányé, 25% a nagyfiúé.

Asszonytartást csak rászorultsági alapon lehet kérni, ha nyugdíjat kap a hölgy, akkor nem rászorult. Egyébként nagyban függ a volt házastárs jövedelmi viszonyaitól.

Nem találom a kérdést, pedig az előbb még itt volt.

Kedves Immaculata!
Nem volt szándékomban senkit sem bántani, KBS-t sem hiszen segíteni akart. Zárójelben azért megjegyzem, hogy az, hogy valaki férfi, nem mentség semmire. Neked külön köszönöm, hogy megpróbáltál ráhangolódni az általam vázolt problémára, és segítő szándékkal válaszoltál is.