gyerektartás felnőttkorú gyermek esetén

Kedves tanner

Már elnézést, de értetlenkedsz itt... Obudafan javasolta: "Írd le, hogy tudomásod szerint nem tanul tovább a gyermek." - ennyi. A többi a bíróság dolga.

Nem-e az lehet az értetlenkedéses oda, hogy tán félsz a volt feleségedtől?..

... az értetlenkedésed oda

Akkor még egyszer: a már teljesített és felhasznált tartásdíj visszakövetelésének ebben az esetben nincs helye.

Szó sincs a visszakövetelésről! Csupán erről a 2 mondatról a cikkben:

,,Kinek kell kezdeményezni a gyermektartásdíj folyósításának a befejezését?"

,,A jogosultnak, tehát Önnek kell kérnie a tartásdíj megszüntetését annál a bíróságnál, amely megállapította azt."

Ez nem Így van(?):
Ha a gyermek jogosult a tartásdíjra,akkor a már kifizetett tartásdíjat nem lehet visszakövetelni, ezenkívül végrehajtási eljárásnál nem lehet visszavégrehajtást indítani a pénzkövetelésre, - abban az esetben viszont ha a tartásra jogosult 18 éves kora után jövedelem szerző tevékenységet végez, nappali tanulmányait befejezte, akkor vizsgálható a tartásdíj követelés jogossága. Ha a bíróság megállapítja, hogy jogosulatlanul vette igénybe a tartásdíjat a felnőtt korú munkaképes gyermek, akkor a kérelem beadásától tekintve visszakövetelheti a túlfizetést.
A bírósági kérelmet a kötelezettnek érdeke sűrgősen beadnia, ha tudomást szerez a rokontartást kizáró tényekről.

Na jó, hagyjuk a követeléseket, meg a végrehajtást, erről nincs szó, mint már írtam. Csak miután napók óta kerestem a neten arra a kérdésre a választ, hogy KINEK KELL KÉRNIE a megszüntetést, erre vonatkozólag találtam kétféle választ, ami ugye kapásból üti egymást, mert vagy a kötelezettnek, vagy a jogosultnak. Erre írta ObudaFan, hogy nincs akadálya annak sem, hogy a jogosult mondjon le róla, ez esetben elkerülhető a per (ami nyilván belekerül valamennyi pénzbe). Egyes honpalokon viszont azt írják: a jogosult KÖTELES bejelenteni, hogy a gyermek befejezte tanulmányait, s nem kíván tovább tanulni. Máshol azt írják: mindig a kötelezettnek (ez esetben nekem) kell kezdeményezni. Igazodj el...
Egyébként úgy tudom, nem kell munkaviszonyt létesítenie, elég, ha befejezte tanulmányait, már akkor sem jár a tartásdíj. (Szintén olvastam valahol.) Mert ugye ha még 2 évig nem talál munkát, akkor addig fizet a kötelezett?

Te vagy a kötelezett, elemi érdeked, hogy a kötelezés alól mentesülj. Ezzel szemben a jogosultnak mondhatni nem mindig érdeke (= előfordul), hogy a kötelezettet és a bíróságot haladéktalanul tájékoztassa: a t.díj jogosultság már nem áll fenn.

Az hogy a nagykorú gyermeked esetlegesen nem talál munkát, az már nem a te bajod. (Meg különben is, leírásod szerint külföldre ment - vagy készül -, tehát mondhatni moshatod kezeidet.)

Monalisa
laikus hozzászóló

Vagyis ha nincs szó követelésről és végrehajtásról, akkor a volt feleségednek tértis levélben bejelented: mível tudomásod szerint a gyermek a nappali tagozatos tanulmányait befejezete, a t.díj fizetés eddig és nem tovább.

T Monalisa!
ObudaFantól annyit már tanultam, hogy egy bírósági végzést nem überel egy tértis levél :-)

Na, a bíróság majd csak azt követően hoz t.díj kötelezést megszüntető végzést, ha őnekik külön írsz levelet...

Ugyanazokat a köröket futjuk. Ha a jogosult nem mond le a további követeléséről, akkor minél hamarabb indítsd el a pert.

Kedves hozzáértő fórumozók!
Szeretnék információt kapni a következő témában.
Férjem első házasságából született fia 20 éves. Nekünk két közös gyermekünk van, 4 és 6 évesek. A férjem fizetésének (és minden egyéb juttatásának (prémium, túlóra...)20 %-át vonják gyerektartásként. Nem kértük a tartásdíj csökkentését a két kiskorú gyermekre való tekintettel, mivel úgy gondoltuk, hogy ami jár, az jár. Viszont a fiú nem igazán veszi komolyan a tanulást, egyszer már évet ismételt a középiskolában, úgy volt hogy az idén végre leérettségizik és 2 éves szakmát tanul (ezt szó nélkül finanszíroztuk volna még...), viszont úgy tűnik, hogy az érettségi sem sikerült, újra évet ismétel...
Meddig vagyunk kötelesek finanszírozni a "tanulmányait"?(Segítségünket többször felajánlottuk akár együttanulás, akár magántanár formájában, de elutasították)
Válaszukat köszönettel fogadom: Ancsa06

A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.

Kedves Obudafan!
Köszönöm szépen válaszát!
Úgy látom, ebben a mondatban rejlik a ránk vonatkozó lényeg:
"...Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik..."
HA egy 20 éves gyermek még csak 4. középiskolai osztályba jár, kétszeri évismétlő, tartós elhúzódásnak minősülhet vajon?
Köszönöm:
Ancsa06

Általában igen. De lehet olyan eset, amikor ez is kimenthető, ha pl. egészségügyi okból nem sikerült jobban teljesíteni.

Kedves Fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni. Válás után a gyerekek nálam maradtak a biróság megitélte a felnöttkorú lányom esetében a rokontartást is. A birósági itélet hozatalakor a lányomnak már volt szakmája, érettségi megszerzéséhez végezte nappali tagozatos tanulmányait.
A volt nejem ügyvédje egyszercsak küldött egy levelet, hogy most szeptembertöl már nem jár a rokontartás mert a lányomnak van szakmája és birósági gyskorlat alapján ekkor már nem jár a rokontartás. A lányom továbbtanul megszakitás nélkül nappali tagozaton, munkavállalás nélkül. Az eddigi forumos infok alapján akkor nem jár a rokontartás ha már munkát vállalt volna,nappali tagozatos tanulmányait abbahagyva
Az itélethozatal állapotához képest változás szerintem nincs. Nincs kikötve hogy meddig jár a rokontartás, ismereteim alapján addig amig nappali tagozaton tanul és nem tölti be a 24 évet. Végigolvastam a forumot erre a kérdésre nem találtam egyértelmű választ.
Vajon a az ügyvéd úr levelében csak rám akart ijeszteni ? A birói itéletet nem übereli egyetlen ügyvédi levél sem,vagy mégis ?
Vigyük perre a dolgot ? Ha tényleg nem jár, akkor miért itélte meg a biróság mégis, hisz pár hónapja volt az itélet, és szó sem volt semmiféle korlátozásról, vagy határidöröl, holott akkor nyilvánvaló volt, hogy érettségizni fog még ezévben létező szakmával a kezében. Akkor nem tiltakoztak a rokontartási dij megállapitásakor . Nem igazán értem mi történik, vagy mit akar az Ügyvéd Úr.

Tegyük fel valaki a középiskolai tanulmányai végeztével technikusi oklevelet szerzett, de tanulmányait müszaki egyetem nappali tagozaton folytatja tovább, vagyis amíg szemeszterenként bemutatja az iskolalátogatásról az igazolást addig jogosult a felnőttartásra - ha előzőekben ez meg lett részére állapítva.

És az nincs jogszabályban meghatározva hogy 24. életévéig és onnantól egy fillér se tovább, nem, hanem ameddig ezen tanulmányok tartanak. (Az hogy valaki esetlegesen csak 25-28 évesen szerzi meg a diplomát annak több oka is lehet, de ez itt most nem kérdés.)

Az ügyvédi levélre a fentieket válaszként meg lehet írni neki.

Zárójelben: egy nagykorútól mondhatni már elvárható, hogy akár a nappali tagozatos tanulmányok mellett is, de részben-egészben tartsa már el magát, és ha igen, akkor a t.díj fizetésre kötelezett kérheti a bíróságtól a t.díj mérséklésének- esetleges megszüntetésének elrendelését.

Monalisa
laikus hozzászóló

Egy kicsit reálisabban gondolkodva:

Ha egy család lennétek, akkor is felmerülne a kérdés: vajon tanuljon-e tovább a gyerek vagy sem?

És azt hiszem, így döntenétek (a közös családi kassza terhére): ha az anyagi helyzetetek megengedi, akkor tanulhat tovább a gyerek, ha viszont nincs rá pénz, akkor nem fog tovább tanulni - kénytelen lesz munkát keresni.

Én azt gondolom, ha a gyereknek már van egy szakmája, akkor semmi nem kötelezi a szülőt arra, hogy továbbra is eltartsa a gyermekét.
És ez független attól, hogy a szülei együtt vagy külön élnek.

(persze én jogász sem vagyok)

„A birói itéletet nem übereli egyetlen ügyvédi levél sem,vagy mégis ?”

Természetesen nem übereli.

Perre sem nektek kell vinnetek az ügyet, hanem annak, aki a t.díj jogosságát vitatja.

„Akkor nem tiltakoztak a rokontartási dij megállapitásakor”

Akkor nem is tiltakzohattak, hiszen a gyermeknek akkor még nem volt szakmája.

A folyamat a következő volt.:elöbb csak szakmunkásképzőt végzett (gyenge eredményei miatt) utána lendületet vett és simán elvégezte a középiskolát is két éves további tanulással, tehát az itélethozatalkor már régen volt szakmája. Ezért nem értem mit akar az ügyvéd. Talán figyelmetlen volt. A gyereknek joga van a tanuláshoz, a lehetösége is megvan, a szülöknek meg ha hozzájárultak a tanuláshoz kötelessége ezt biztositani.

„Csjt. 60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs.
(2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.”

De van egy fontos különbség a kiskorú és a nagykorú, munkaképes rokon tartási kötelezettsége között!

„Csjt. 66. § (1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet.”

A gyerekeit elhagyó anya eddig is fizette a tzartásdijat.
3 éve költözött el, a birósági válást ezévben mondták ki, a gyerektartást a fiunkra és a rokontartást a lányunkra a biróság megitélte. A rokontartás megitélésekor már volt szakmája, de iskolába járt érettségire készült. Most emiatt nem értem továbbra sem a szitut,miért irja az anya ügyvédje hogy bnen jár tovább a tartásdij, egyáltalán honnan veszi a bátorságot ilyet irni, birósági módositó végzés nélkül

Attól, hogy van egy szakmája, még a felsőfokú tanulmányok idejére jár a tartásdíj. Arról nem is beszélve, hogy ha nem tudtok megállapodni, akkor csak akkor nem jár, ha a bíróság megszünteti. Tehát ha nem fizet, akkor az elsőfokon eljárt bíróságon végrehajtási kérelmet nyújts be.

De nem kötelezhető a t.díj fizetésére, ha az a saját megélhetését veszélyezteti. Vagy igen?

Havi 7500 Ftrol van szo, nem gondolom hogy van biró aki ezt a mértéket veszélyesnek itélné meg .