Válás - Vagyonmegosztás - per

Köszönöm a válaszokat!
Az "így szokott lenni" idézet volt a bírótól. A gyt megváltása tulajdonnal más eset, azt értem, de itt nem erről van szó.
Érdekes, hogy ilyen volumenű kérdést pár bíró így "gondolhat". Érdemes akkor esetleg egy ilyen tartalmú döntést megfellebbezni, hátha a másodfok éppen nem így "gondolja?

köszi:
T.

Annyi azért igaz belőle, hogy a vagyonmegosztásnál csak a lakott forgalmi érték ráeső részét kapja meg a különélő szülő.

Kedves ObudaFan!

Akkor is, ha két ingatlan van?
Ebben az esetben a nem lakott értékét felezik, a gyerekek által lakottból meg lakott forgalmi érték ráeső része jár?

És ha egyiket sem lakják a felek, akkor hogy osztják?

köszi:
T.

Igen.
Ha egyiket sem lakják, akkor beköltözhető értékkel kell számolni mindkét ingatlannál.

Kedves Fórumozók!

Van egy újabb kérdésem: ha van két ingatlan, mindkettőn hitelek, a felek egyiket sem lakják, kifizetni egymást nem tudják, hogy oszt a bíróság? (minden fele-fele most)
Tulajdonjogot eloszthatja úgy, ha a bank nem engedi ki egyik felet sem a hitelből? Tehát adóstársak maradnak, de tulajdonostársak nem?
Bocs, ha nagyon hülyeséget kérdeztem!

köszi:
T.

Attól még ez lehetne, de ha így sem tudja egyik kifizetni a másikat, akkor ez sem az igazi. Árverés meg a hitel miatt nem feltétlenül bonyolítható le technikailag. Így lehet, hogy sehogy.

Lebonyolítható, hiszen a perben a kölcsönt nyújtó jelzálogjogosult is alperes lesz. Köthetnek olyan egyezséget, hogy a kölcsönszerződést megszüntetik, és az árverésen befolyt vételárból elsősorban a kölcsönadó igényét kell kielégíteni. Hogy ilyen ítéletet is hozhat a bíróság, abban nem vagyok biztos.

Egyezséget biztosan lehet kötni így, ez igaz.

És mi a helyzet, ha több a tartozás, mint az érték, ami az árverésen vélhetően befolyik?

Akkor nem járul hozzá a bank.

Tisztelt Fórumozók!

2003 júliusban vettem egy lakást, 1/1 tulajdonnal, mert 20 %-ot szüleim adtak, a többi hitel, szocpol, támogatás /megszületett két gyerekre/.Volt férjemmel közös a szocpol, hitelben adóstárs volt.Telekkönyvön kívüli tulajdonos lett így, azt tudom. 2004 januárban már megromlott a viszonyunk.Vett egy tv-t, de csak magának, azt elvitte a költözéskor,annak hitel részleteit 2004 júniustól nem fizette.Ezt nem tudtam, de hatalmas adósság lett/500ezer felett/belőle, engem is belekevert a törvény, mert még együtt voltunk hivatalosan a vételkor. Vagyonközösség megosztó szerződésünk 2004 júliusban köttetett, de nem állja meg a helyét harmadik személlyel szemben, azt mondták.Lefoglalták az ingatlanom, aminek részleteit én fizettem.Anno a szocpolt is nálam kellett hagyn

• 1/1 tulajdonosság, gyerekek nálam elhelyezve--, őt kifizettem egymás közti viszonyunkban az addig megfizetett törlesztőrészletek tekintetébe, ez belement a szerződésbe, meg hogy enyém marad a lakáshitel azután.Közös ingóságunk nem volt, csak szakadt bútorok igen kis értékben, amit a nagyszülők dobtak hirtelen innen-onnan össze.Olyan padlásról valók, de akkor megtette.Csak egy mosógép volt érték és egy hűtő, azok is eléggé használtak voltak.

Folyik a végrehajtási igényper, úgy látom a dolgok rosszul alakulnak, már nem tudom melyik vagyoni állapot számít úgy dátumilag, mit vizsgál a bíróság,a szétváláskorit, a 2004 januárit,mit állapíthat meg ilyenkor, mennyi a rám eső rész ilyenkor?A szocpol fele értékével, és a hitel fele értékével is felelek a telekkönyvön kívüli tulajdonoossága miatt?Vagy kiszámolnak valami más módon egy összeget? Nagyon szépen kérem, aki járatos ebben, segítsen!Felmondhatják a hitelemet, bukhatom a szocpolt a végrehajtási jog miatt, nincs 500-600 ezer forintom, gyed-en vagyok a harmadik gyerekkel!Hol itt az igazság? Előre is köszönöm!

Még egy félelmem:Ha kiderül, hogy fizetnem kell , akkor lehet, hogy azon is aggódhatok, hogy volt még ilyen tartozása az ex-nek, és bármikor jöhet a végrahajtó.A leveleket nem kaptam meg, azok az ő nevére mennek-mentek.Van visszamenőleges hatálya a vagyonközösség megosztó szerződésnek, ha júliusban kötöttük, az életközösség május 1.-én szakadt meg, ezt is belevittük ügyvéd előtt, ezt váláskor jóváhagyta a bíróság ?Itt is a harmadik személlyel szembeni dologra gondolok.Napokban jött egy másik faktor cégtől egy levél nem ajánlottan, abban is tartozás van 800000ezer forinttól is több, lehet hogy nekem végem van miatta teljesen ha például azt 2004 júniusban vette fel?Meddig , milyen összegig hajtanak be rajtam?

Szerintem ezt próbáld újra leírni, kicsit összefogottabban. Ha egyszer te is adós vagy, akkor milyen igénypert indítottál?

Tisztelt Obudafan!
Olyan jogon indítottam, hogy a külön vagyonomnak vélt ingatlanomat foglalta le a végrehajtó, pedig én csak a közös vagyon rám eső részenek erejéig kell helytállnom, de egysoron felelek a volt férjemmel a csjt értelmében.Ezeket egy panasznapon való részvételkor tudtam meg, hogy van hozzá jogom.Van a tv-ben egy ilyen lehetőség, de úgy látom ez a lakás nem is külön vagyon, hiába az 1/1 tulajdon...

...ha maradt még zavaros részlet, kérem írja meg, kicsit zilált a lelkivilágom, mióta ilyen ügybe keveredtem...

Ez való igaz, hogy a különvagyonnal nem felelsz, és ha a 20% származása igazolható, akkor az jó eséllyel különvagyon. Persze, bizonyítanod a különvagyoni jelleget neked kell. A közös vagyon erejéig azonban a házastársi együttélés alatt keletkezett tartozásokért felelsz a közös vagyonból rád eső részének teljes mértékéig. E körben a kimentés rendkívül nehéz, a gyakorlatban szinte lehetetlen.

Az igazi talány számomra az, hogy sehol sem találtam arra választ, hogy az életközösség megszűnése kori, vagy az első elmaradt törlesztőrészlet idejében lévő, vagy a televízió hitel felvételének időpontjában vizsgálják a közös vagyont, hogy megállapítsák, mennyi az a rám eső rész a közösből...de mégis melyik időpontban?Mert a hitel enyém lett, a szocpol feltételesen adott dolog, ezt akár holnap vissza kell fizetni, ha nem járt le a 10 év, hiába lett az enyém, mint 1/1 tulajdonosé,mert a gyerekeket nálam hagyta a bíróság, és ahol a tulajdon, és a gyerek,ott marad a szocpol.Ilyenkor máshol hogyan osztják el a hitelt, szocpolt törvényesen, ami helytálló harmadik személlyel szemben is?Akkor vajon nálunk hogy dönt a bíró, mit számol, hogy számol?Meddig megy vissza az időben?
A 20%-ot igazoltam, szerencsére banki utalás volt.De a többi...hát aki tudja, kérem segítsen ezt kibogozni!

A közös vagyon az életközösség megszakadásával rögzül. Ami akkor közös vagyon, az a közös vagyon.
Harmadik személy hitelezővel szemben hatályos módon csak akkor lehet megállapodni, ha ez a harmadik személy is hozzájárul.

Köszönöm a választ!
Ez egy utólagos, válás után kiderült és" rámvert",de a válás előtt felvett fogyasztási hitel tartozás harmadik személy általi követelése, Ő kíváncsi perben, mennyi a közös vagyon rám eső része..mert addig felelek csak.Már elváltunk 6 éve.Kíváncsi vagyok de nagyon mi lesz ebből még...volt ugye hitel a lakásra közösen, azt csak találgatom, hogy hogyan osztja a bíró úr.10 hónap együtt fizetés után szakadt meg az életközösség.Ráadásul kaptunk a lakásra 400ezer áfát vissza, meg önkormányzati 300000 hitelt, és 550000 támogatást, ezeket is a lakáshoz, gyerekekhez kapcsolódva .Vajon valaki tudja erre a választ , ezeket is osztja most a bíró vagyonként?Egymás közötti viszonyban ezek maradtak nekem..

Attól függ, mit mire és mikor kaptatok, vagy kaptál.

Áfa 400000 lakás után,ez egy papiron a szocpollal,
3,6 millió hitel közösen lakásra,együtt 10 hónap, majd enyém,
önkormányzati hitelt együtt fizetve 10 hónapig, majd én fizettem tovább,
550000 forint önkormányzattól 5 év jelzálogbejegyzéssel lakásvásárláshoz, ezt nem kell visszafizetni.Ezeket mind csak úgy adták, hogy szociális körülményekre, meg gyerekekre .20% szüleim ajándéka.Ennyi a mérleg, de nem mind tiszta most hova kerül a harmadik személlyel szemben.Mert ugye ex-el már hat éve megosztozkodtunk.

Nem könnyű elmenni azon, amit írsz, de ezek közös vagyonnak tűnnek számomra.

Tisztelt Fórumozók!

Egy számomra igen bonyolult helyzetre szeretnék megoldást találni, remélem Önök közül valaki tud nekem tanácsot adni.
Édesanyám szeretne elválni édesapámtól. Édesapám viszont nem hajlandó elválni, vagyonmegosztásról hallani sem akar. Súlyos alkoholizmusban szenved, rokkantnyugdíjas. A kérdésem az lenne, hogy a vagyonmegosztásnál kié lenne az ingatlan, ha édesapám nem akar elköltözni, sem gyerektartást fizetni (2 gyermek van a családban), egyáltalán a pernek így milyen kimenetele lehet?

Tiszelt Fórumozók,

50-50%-ban vagyunk tulajdonosok a házunkat illetően.
Én rendszeres, bejelentett állással rendelkezem 20 éve. A férjem hol be van jelentve, hol nincs. A rezsit, vásárlásokat én fedezem, ezt bankszámlakivonatokkal tudom igazolni. A házasságunk érzelmileg és gazdaságilag is romokban hever. A férjem szerint válás esetén neki jár a ház értékének a fele. CSak ne felejtük el, hogy alig járult hozzá a fenntartásokhoz. Gyerektartásban megegyeznénk 30 ezer forintban, de ha nincs jövedelme, hogy fogja fizetni?
Ilyen esetben érdemes vagyonmegosztási pert kezdeményezni, illetve a bíróság határozatára várni a gyerektartást illetően?
Köszönöm a választ.

yume

Először is azt kellene tudni, hogy milyen pénzből és mikor lett megvéve ez az ingatlan.