Válás - Vagyonmegosztás - per

Alapvetően kozos az egyutteles alatt szerzett vagyon. Kulonvagyon az egyik hazasfel által orokolt, ajándékba kapott, serelemdijkent kapott vagyon, az egyutteles előtt meglévő vagyon és a kulonvagyon erteken szerzett vagyon.

Azt is vedd figyelembe, hogy a negatív vagyont (pl. hiteltartozás) is számításba kell venni, akár közös, akár különvagyonként!

Igen, pontosan erre vonatkozott ez: "Ami még számításba jön, az az, ha különvagyonból lett kifizetve közös vagyoni tartozás, közös vagyonból külön vagyoni tartozás, vagy valamelyik házasfél különvagyonából a másik fél külön tartozása."

Válóperben 25 év házasság után a férjem az ingó vagyon megosztási ajánlatánál felsorolt két életbiztosítást és egy nyugdíjpénztárat. Kiszámolta, hogy ha felbontjuk, akkor ebből az adók levonása után mennyi a rám eső rész. Majd a következő bekezdésben leírta, hogy az ingóvagyon rám eső részét a közös ingatlanunk eladásából kívánja nekem megfizetni. Vagyis nem akarja felbontani a nevén lévő biztosításokat, de engem ezáltal kb 1,5 millió forinttal kívánt megkárosítani az alacsony visszavásárlási értékek és az adók levonása miatt.
Ezt az ő ügyvédje foglalta okiratba és írta alá. Továbbá emellé az okirat mellé nem mellékelt semmiféle bizonyító erejű dokumentumot, ami a számadatokat hitelesítené, hanem csak az egyik adat mellé odaírta zárójelben "ez pontos"
Véleményem szerint ez egy csalási kísérletnek számít.Abban bíztak, hogy belemegyek és ezzel a csalás kivitelezhető.
Jól gondolom, hogy ez ügyvédi etikai szabályzatba ütköző cselekmény volt? Köszönettel!

Nem. Ez egy ajánlat volt a közös vagyonmegosztásra. Ha nem tetszik, nem kell aláírni, hanem egy másikat kell készíteni.

Ez nem csalás, hanem egy polgári egyezkedési folyamat, nyilván a saját érdekei mentén számolt.
Az ügyvéd meg nem köteles mindent tudni, csak amit elé tárnak.

Nem kell elfogadni az ajánlatot, még indokolni sem kell.

Fogalmazd meg, hogy te mit fogadsz el és ennyi.
Győzködésnek meg ne engedj.

Köszönöm a válaszokat! Azt kérdezném még, hogy azt helyesen gondolom-e, hogy a biztosításokból és pénztárakból nekem időarányosan a hozamokkal számított érték fele jár-e mivel közös gazdálkodásból származó vagyonból lett fizetve mindegyik? Az esetben, hogy ha nem kerülnek felbontásra. Köszönettel

Ezt a bíróság fogja eldönteni.

Az aktuális napi érték nem biztos hogy a visszavásárlási érték, de nyilván az ex ezzel fog próbálkozni.

Nyugodtan lehet neki mondani, hogy a bíróság ezt nem így fogja gondolni, és érdemesebb lenne egy arányosabb értéket figyelembe venni amit te is elfogadsz.
Ellenkező esetben a per költségeit is le lehet vonni az értékből, mert azt közösen fogjátok fizetni a pervesztés arányában.

Köszönöm szépen a választ!

„ helyesen gondolom-e, hogy a biztosításokból és pénztárakból nekem időarányosan a hozamokkal számított érték fele jár-e”
Szerintem nem.

Van eseti döntés arról, hogy életbiztosítás esetén a visszavásárlási értékből kell kiindulni. Mondjuk szerintem a szerződés első néhány évében ez a gyakorlat módosítandó lenne, mert nem méltányos, de más tartalmú eseti döntést nem ismerek.

Az én álláspontom az, hogy a befizetések felét kell megtéríteni a házastársnak. A különvagyoni ingatlan megszerzéséhez felhasznált kölcsön közös vagyon terhére történő törlesztése analógiájára.

Lehet érvelni emellett, de amellett is, hogy ez tévedés, hiszen itt nem egy kölcsöntörlesztésről van szó, hanem egy bizonyos értéktárgyat szerzel meg, aminek az értéke nem feltétlenül azonos a ráfordított értékkel. Mindegy, a gyakorlat egyelőre a visszavásárlási díj felé mutat.

Szerintem meg analóg: egy különvagyonba tartozó, kerülő vagyontárgy, amelynek a megszerzése érdekében a közös vagyonból törlesztettek. Az nem érdemi különbség, hogy az egyik esetben előbb van a szerzés, aztán a törlesztés, a másikban meg fordítva.

Ha törlesztésnek tekinted a biztosítási díjat, ami viszont nem különösebben egyértelmű.

Amennyire jogosnak tűnik a futamidő elején a befizetéseket alapul venni osztozkodáskor (=nincs még hozam, sőt valószínűleg vaskos veszteség, ezt pedig mindketten állják), annyira nem tűnik annak mondjuk a végén, főleg, ha szerencsés esetben több évtized hozama adódik hozzá. Akkor miért csak a befizetését kaphatná vissza az egyik fél, és miért kapná a teljes hasznot a másik?

Tisztelt Fórumozók!

Segítségre lenne szükségem.

Anyum és a mostohaapám válnak 15 és fél év után. Kezdem a legelején. 1998-ban a nevelőapámhoz költöztünk. Anyum, nővérem, én. A nevelőapámnak, volt a tulajdonában egy lakást. 2001-ben volt a házasság, 2000-ben született meg öcsém. 2004-ben vettek házat egy faluban. Akkor az ingatlan értéke 19 millió forint volt. Ez úgy jött össze, hogy a nevelőapám eladta a saját tulajdonában lévő lakását 11 millióért, illetve a házasság után lett 5 garázs építve, amit 5,5 millióért adtak el összesen. Ehhez hozzájött a 3 milliós kölcsön, amiből ki tudták fizetni a házat. Éltük az életünket, majd nevelőapám elkezdett inni, fenyegetőzni (van fegyvere önvédelemre) stb. Ezt annyira nem részletezem. Mivel ezek egyre sűrűbben fordultak elő, rendőrségi ügy is volt belőle. (ez kikérhető a rendőrségen, ha van jegyzőkönyv, vagy a bíróság intézkedik ez ügyebn, esetleg az ügyvéd?) Nővérem elköltözött mert nem bírta. Aztán nyugalom volt egy ideig, majd az idén újra kezdődött minden. Nyugdíjas, egész nap otthon volt, nem csinált semmit, mi csináltunk mindent anyummal, plusz egész nap dolgoztunk szinte. Nem bírtuk, így kénytelen voltunk elköltözni, mintsem rettegésben élni. (főleg a fegyvere miatt) Jelenleg albérletben lakunk. Most a nevelőapám beadta a válópert. Azt tudni kell, hogy a 19 milliós ház negyed anyum nevén van, a többi a nevelőapám nevén. A keresetében azt írta, hogy szerinte a negyed rész 4.750.000 forint. Ez a 12 évvel ezelőtti vételárral számolva. Ebből a 4.750.000 forintból levonja a kétszer 1.500.000 millió forint hitelt. Mindkettőt ő vette fel, anyum adóstárs volt. Egy lejárt hitelt, ami vissza lett fizetve, utólag már nem követelhet, igaz? Illetve anyum különvagyonába tartozó házra lett terhelve az egyik hitel, amit megörökölt az édesanyja után. Tavaly júniusban ez a ház el lett adva, amiből ki lett fizetve a fennálló tartozás, illetve nevelőapám személyi kölcsöne. Összesen kb. 1.700.000 forint. Ez 1 hónapon belül megtörtént a ház eladása után. Az adás-vételivel és a banktól kikért papírral tudjuk bizonyítani, hogy anyum fizette ki? Ha a két dolog között eltelt időt nézzük. Visszatérve, a 4.750... forintból lejön az állítólagos 3.000.000 forint. A maradék 1.750.000 forintot úgy kívánja rendezni, hogy lemond a gyerektartásról (ugyanis öcsém felügyeleti jogát ő szeretné és havi 20.000 forint gyerektartást anyumtól), illetve anyum az autóját megtarthatja, ami 400.000 forint volt és felajánlott 500.000 forintot, amit készpénzben kifizet. Ha ezt anyum nem fogadja el, akkor különféle banki papírokkal (hiteles papírok), illetve úgymond "szennyes" kiteregetésével fog élni a vagyontárgyaláson. A kérdéseim a következők: vagyonmegosztásnál a mostani ház értékét és kocsik értékét nézik? Tehát nem azt, amiért vették? Mert nevelőapámnak is van kocsija, 1.300.000 forintért vette. Gyerekelhelyezésnél figyelembe veszik azt, hogy öcsémet az apja éjszaka egyedül hagyja, meg azzal fenyegeti, hogy kizárja az örökségből? Mert öcsém eljönne tőle, de nem mer lépni ez miatt. Öcsém egyébként 16 éves. De próbálta már elzavarni a háztól többször is, illetve szinte semmit nem vesz a saját fiának, anyum meg én fizetjük neki azt amit kell. Így hogy követelheti a szülői felügyeletet? És mint írtam albérletben lakunk, a bérleti díjat is le kell vonnunk a fizuból és akkor még rezsi, bevásárlás. Nem szűkölködünk, de jó lenne, ha kicsit több mindent venne a fiának, mert így kicsit nehéz. Illetve a válás kimondása és a másik fél kifizetése közötti időre lehet kérni albérleti díjat a negyed házra? Még annyi, hogy jelenleg nem az albérlet a bejelentett lakcímünk, ugyanis ide nem lehet bejelentkezni, tehát a régi címre mennek a levelek. Ezeket úgy kapjuk meg, hogy fel vannak bontva. Ezt email-ben be is ismerte. Attól, hogy közös a bejelentett lakcím és övé a több rész a házból, ezt megteheti? Nem működik a levéltitok? Mert egy sima levélnél mindegy. De egy banktól kapott levél, vagy munkahelyről, vagy esetleg más, személyes adatokat tartalmazó leveleket felbonthat következmények nélkül?

A választ előre is köszönöm!

Viktor

Annyit még hozzáfűznék, hogy nevelőapámnak van egy megörökölt háza, amit most vendégháznak van megcsinálva, és vannak is vendégek. A bevétel nem minősül közös bevételnek? Illetve nyugdíjas, 190.000 forintot kap és ugye a házból is jön be szépen összeg. Ellenben a mi 120 és 140.000 forintos fizetésünkkel, nem nagyon tudnánk bevállalni semmilyen lejárt hitel visszafizetését. (bár nem igazán fogja érdekelni a bíróságot ez szerintem) Ki lehet ebből az egészből hozni többet mint 500.000 forint, plusz anyum autója?

Hosszú.

„A kérdéseim a következők: vagyonmegosztásnál a mostani ház értékét és kocsik értékét nézik?”

A ház értékét a vagyonmegosztás idején, az autó értékét az életközösség megszűnésének idején.

„Tehát nem azt, amiért vették?”

Nem.

„Öcsém egyébként 16 éves.”

Akkor nagy valószínűséggel az lesz, amit ő dönt.

„Illetve a válás kimondása és a másik fél kifizetése közötti időre lehet kérni albérleti díjat a negyed házra?”

Többlethasználati díjat akkor lehet csak kérni, ha igazolható, hogy ő nem engedi a tulajdonostársát ott lakni, holott az szeretne. Tehát igazolni kell, hogy miért nem bírt már ott élni.

„ Még annyi, hogy jelenleg nem az albérlet a bejelentett lakcímünk, ugyanis ide nem lehet bejelentkezni, tehát a régi címre mennek a levelek. Ezeket úgy kapjuk meg, hogy fel vannak bontva. Ezt email-ben be is ismerte. Attól, hogy közös a bejelentett lakcím és övé a több rész a házból, ezt megteheti? Nem működik a levéltitok?”

Nem teheti meg, levéltitok megsértése miatt feljelentést lehet tenni ellene.

És ezt hogy tudom bizonyítani? Mert email-ben csak annyit írt, hogy a levélből tudott meg dolgokat. Ez elég? Mert öcsém hozza le mindig, ha jön hozzánk, legtöbbször felbontva. Nem hinném, hogy ő bontja fel, mert azt is mondta, hogy ne oda menjenek a leveleink.

Lehet, hogy elég.

Lehet, hogy elég.

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a szüleim elváltak és annak idején a Bíróság úgy ítélkezett, hogy a lakás fele Édesanyámé, de Ő akkor kiköltözött a lakásból és nem kért/kapott egy fillért sem, akkor később még lehet ilyen követelése?
Köszönöm a választ.

Attól, hogy kiköltözött, még a tulajdonjoga nem szűnt meg.