Válás - Vagyonmegosztás - per

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

Egy konkrét ügyben 2003-as ítélettel lezárt pert akar megújítani az - amúgy pernyertes - felperes. Az igazságügyi szolgálat képes volt hozzá kirendelni pártfogó ügyvédként.

Nem baj, legalább tényleg kaptál egy szép feladatot.

:P

Üdvözlöm Önöket!
Szeretném megtudni, hogy a válás első fordulójától számítva mennyi idő áll a bíróság rendelkezésére a második időpont kitűzésére ! jogszabály szerint !. Az első forduló június végén volt, melyen az alperes nem volt jelen. Meghatalmazottat küldött ugyan maga helyett, illetve a gyermekekre és egyebekre vonatkozóan már korábban, közjegyző előtt megállapodtunk, melyet a kereset beadásánál mellékeltünk. A kereset beadásánál én vagyok a felperes, de mindketten aláírtuk, tanúkkal, hogy megegyeztünk minden kérdésben. Az alperes távollétére hivatkozva , hogy "szeretné azért őt is meghallgatni", a Bírónő második fordulót határozott meg. Az első forduló utáni következő napon e-mailben, és tértivevényes levélben elküldtem a tárgyalás folytatásának kérését. Nyilván a nyár folyamán ítélkezési szünet van, nem is vártam, hogy lezavarjuk a második kört, de a mai napig időpontot sem tud mondani az illetékes Bíróság. Úgy gondolom, hogy mert bár nem tárgyalnak, azért meg tudnák határozni, hogy októberben-novemberben-sohanapján kiskedden lesz a következő menet - mivel nekünk szabadságot kell az adott napra intéznünk.

Kérdésemmel megkerestem a "magyarorszag.hu"-t, ahonnan válaszként az jött, hogy nem illetékesek. Ők a "jogpontok.hu"-ra irányítottak, akik szintén nem illetékesek az automatikus válaszuk szerint.
A Ptk 4:23 nem rendelkezik a tárgyalások közötti idő meghatározásáról.
Tehát ebben kérem szépen szíves segítségüket: bármilyen szabályozás alapján mennyi idő áll a Bíróság rendelkezésére a két tárgyalás között?
Mielőbbi válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.

Pp. 142. § (2) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.

Pp. 285. § (4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

Tisztelt ObudaFan!

Nagyon köszönöm a válaszát. Ezek szerint, ha június utolsó hetében volt az első kanyar, akkor október utolsó hetéig kellene a következőt megejteni. Remélem, ezt a Bíróság alkalmazza majd a gyakorlatban.

A tárgyalást követő 30 nappal tisztában voltam, nem is probléma, csak az a 30 nap már kicsit elmúlt.. :-)

Köszönöm mégegyszer.

Gyakorlatban viszont a nem túl hatékony eljárás elhúzódása esetére szóló kifogáson kívül sok mást tenni nem tudsz, ha nem tűzik ki időben a tárgyalást.

Kedves ObudaFan,
ha sok mást tenni nem is tudok, vsjon mi a "kevés más"? Van lehetőség "reklamációra"?

Van, ez az eljárás elhúzódása miatti kifogás.

...amit a Járásbíróság felettes szervének nyújtok be..? Az ki? Ugye rosszul gondolom, hogy az illeték megfizetésével egyfajta "szolgáltatást veszünk igénybe? És nyilván ez nem fogyasztóvédelmi kérdés, de azért elvárható, hogy egy pofonegyszerű esetben (megállapodás előre a közjegyzőnél)ne raboljuk egymás idejét.. Szeretem a bürokráciát, főleg ha rajtam gyakorolják

És köszönöm megegyszer a segítséget!

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megkérdezni, hogy a még házassági életközösségben kötött - a közös vagyonra nézve - egyoldalú rendelkezés (ajándékozás) is lehet hatálytalan a másik házasféllel szemben (fedezetelvonó)? Pl. ha a válást megelőző rövid időben történt.
Erről nem találtam semmit infót.
Kösz: Koza

Koza

Persze, lehet. Ki is mondja a Ptk., hogy a vagyon megosztásaig nem rendelkezhet vele egyik hazasfel sem a másik hozzájárulása nélkül.

Gergo35

A járásbíróságon kell benyújtani és a torvenyszek bírálja el.

„Ki is mondja a Ptk., hogy a vagyon megosztásaig nem rendelkezhet vele egyik hazasfel sem a másik hozzájárulása nélkül.”
De egy - nem túl könnyen - megdönthető vélelem áll amellett, hogy a házastárs megadta a hozzájárulást.

ObudaFan,
köszönöm, így megvárom az októbert, hogy meglegyen a négy hónap, aztán lépek tovább.

Köszönöm a gyors válaszotokat mindkettőtöknek. Értem, mit értesz nehezen megdönthető vélelem alatt.
Ez a vélelem megdönthető azzal, ha a házastárs közeli hozzátartozójának ajándékozott? Ezzel a vélelem automatikusan megdől, vagy még ekkor is bizonyítani kell valamit? A ptk 4.50-re utalok itt, csak nekem nem teljesen egyértelmű...
Köszönöm!

Szerintem közeli hozzátartozónak ajándékozás esetén, különösen az életközösség megszűnéséhez közeli időpontban, azért a fedezetelvonó jelleg vélelmezhető.

Köszönöm!

Most jutott eszembe egy fontos dolog, hogy ilyenkor az elvont vagyont a (z ajándékozó) házastárstól lehet követelni (mintha még nála lenne), vagy csak a megajándékozottól lehet?
Ez nagyon nem mindegy esetemben, mert ha a házastársam által (fedezetelvonó módon) elajándékozott ingatlant (felét) csak a megajándékozott hozzátartozótól kérhetném vissza az baj...
Én úgy gondoltam ezek alapján, hogy a fedezetelvonó ajándékozás miatt az értéket (nem tulajdonrészt) továbbra is a házastárstól követelhetem.
Köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!

Válás előtt állok és egy kis iránymutatásra van szükségem. Feleségemmel 10 éve vagyunk együtt 3,5 éve vagyunk házasok. Nála idősebb vagyok, már megismerkedésünkkor lakással, stabil, az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeztem. Kezdeti lépéseinket az én lakásomban kezdtük, mely CHF hitellel volt terhelt. Neki is van lakása, hasonló teherrel. 7 éve költöztünk át hozzá. Menet közben én végig dolgoztam, fejlődtem, neki hol volt munkája, hol nem. Gyakorlatilag minden az együttéléssel kapcsolatos kiadást én álltam, ő a rezsi kisebb részét és amikor volt munkája (szerencsére nem voltak nagyon nagy kihagyások) ő. Az ő lakásába minden bútor tőlem került át, majd kifizettem egy esküvőt, egy nászutat minden külső segítség nélkül. Menet közben pedig a lakás felújításra és újra berendezésre került 100%-ban az én finanszírozásomban, miközben minden "közös" költséget én fizettem, ő a jövedelmét magára költötte. Én a lakásomat eladtam, mert a törlesztőtől szabadulni akartam. Emellett van egy gépjármű, ami úgyszintén finanszírozott, az Anyja nevén van (ő volt hitelképes), de már 7 éve én fizetem a törlesztőket. Lassan a végére érünk a kapcsolatunknak. 10 évig finanszíroztam a megélhetésünket, a lakás rendbetételét és az autót. Papíron a nevemen nincs semmi. Válóper esetén bármi "kártérítésre" számíthatok? Szívesen fizetek is jogi tanácsért, ha van megoldás. Köszönettel!

Koza

Azt is lehet.

ultranagyluzer

Az együttélés alatt felélt összeg alapján biztosan nem. Azt kell megnézni, hogy most mitek van, és abban mennyi az igazolható különvagyon. Ami még számításba jön, az az, ha különvagyonból lett kifizetve közös vagyoni tartozás, közös vagyonból külön vagyoni tartozás, vagy valamelyik házasfél különvagyonából a másik fél külön tartozása.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a gyors választ! A közös vagyon, külön vagyon kategória kicsit ködös nekem, de utána olvasok.