Öröklés

Valószínűleg igen.

Édesanyámmal közösen laktam, fél ház az Ő nevén, fele pedig az enyémen volt
sajnos végrendelet nélkül halt meg, így az ő részét ketten örököltük a bátyámmal.
Így most 3/4 részben az enyém, 1/4 része pedig a bátyámé.
Mik a bátyám jogai és én mit vagyok köteles megengedni, elviselni ?
Hozzátartozik, hogy 20 évig a bátyám egyébként nem is látogatta édesanyámat, én ápoltam.
Most viszont jogot formál a ház iránt.
Az a baj hogy az én dolgaim vannak ott, ha beengedem a házba elviszi, illetve használja a dolgaima, viszont takarítani nem talarít, a ház környékét sem teszi rendbe.
használhatja az egész házat annak ellenére hogy az nagyobb részben az enyém ? Vagy ki kell jelölnie hogy melyik 1/4-ed részére tart igényt ?
Ha pl ki szeretném adni egy részét a háznak (nem az egészet) arról kell-e tudnia ??

Használhatja az ingatlant a tulajdonjoga mértékéig. Ha nem tudtok a használatban megegyezni, bíróságtól kérhetitek a használat rendezését. És persze bármelyikőtök kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Ptk. 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
Ptk. 141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
Ptk. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
Ptk. 143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
Ptk. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) 186 A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

mit jelent az hogy a tulajdonjoga mértékéig ?? használhatja pl akár az összes szobát, még azt is amiben én alszom 1/4 részig ?? vagy az áramot ? gázt ?

Attól függ, hogyan osztható meg az ingatlan és mik a felek körülményei. Pl. egy kis balatoni nyaralónál elképzelhető, hogy az a méltányos, ha időben osztják meg a felek a használatot. Egy nagyobb városi lakás esetén meg nyilván természetben.

Tehát ha mondjuk egy 3+2 fél szobás házról van szó, akkor el kell fogadnia hogy csak 1 szobát használhat ? mert ugye annyi lenne az 1/4 rész. + közös helyiségek

Tanácsra lenne szükségem.Édesapámmal nem tartottam a kapcsolatot, nem az én hibámból, házasságon kívül születtem, a családja nem tud rólam. Tudomásomra jutott, hogy áprilisban elhalálozott.Most szeptemberben bementem az elhalálozási hely szerinti önkormányzatba. A hagyatéki osztályon megkérdezték ki az elhunyt, megmondtam. Mondta, hogy ő foglalkozik az üggyel. Mikor vázoltam a helyzetet, hogy lehetséges örökös vagyok és arra lennék kíváncsi, hogy volt e egyáltalán hagyaték, mert ha nem, akkor én nem szeretném, hogy a család tudomást szerezzen rólam, akkor azt kérte, hogy vigyek születési anyakönyvi kivonatot és akkor tud tájékoztatni. Én beszereztem és visszamentem, de továbbra se kaptam semmilyen felvilágosítást, hanem egy kérelmet kellett írnom, hogy a leltárba szeretnék belenézni.Közben felvázolt több lehetőséget, hogy lehet, hogy az örökösök nem kértek hagyatéki eljárást, lehet közjegyzőnél van az ügy stb. Mikor megírtam a kérelmet, mondta, hogy nem lesz elég. Írjam bele apám születési évét, anyja nevét, Aztán már a halotti anyakönyvi kivonatot is kérte és, hogy szedjem össze a hagyaték, ingatlan stb. adatait. Én mondtam, hogy anyja nevét, születési évét, halotti anyakönyvi kivonatát még talán igen, de a hagyatékról semmit nem tudok. Szerintetek, most hogyan tovább?

Általában lehet így felosztani, de esete azért válogatja, a lakás minden jellemzőjének és a felek körülményeinek is lehet jelentősége.

Tisztelt Szakértők!

Apósom ez év júniusában meghalt. 3 felnőtt gyermeke van. Most szeptemberben volt a hagytéki tárgylás, ahol mindhárom gyerek le szeretett volna mondani az örökségről, mert csak adósságot hagyott maga után. A közjegyző azt mondta, hogy le mondhatnak, de akkor az unokákra száll az adósság.
Szeretném megkérdezni, hogy tényleg létezik-e ilyen? Megtámadható-e bárhogy a közjegyzői határozat? Illetve a 3 gyerekből csak 1 kapott hivatalos értesítést a hagyatéki tárgyalásról. Ez miért lehet?
Köszönöm a válaszokat!
Sziasztok
Brigi

Tisztelt Szakértő Fórumozók!

Édesapám 2011. júniusában elhunyt, két húgommal együtt örököltük a hagyatékát. A hagyatéki végzésbe röviden az alábbiak kerültek: 1.7mHUF Banki hitel, 1.5mHUF bankbetét, egy kismotor(50eHUF), egy 670eHUF követelés, 300eHUF temetési ktsg, 1db ingatlan.
Az ingatlan része egy nagyobb családi háznak, mely osztatlan a szomszéddal, Apám tőlük vette anno a házrészt (1/3 rész). Az ingatlant lejelzálogozva a szomszéd ingatlanalapú szabadfelhasználású hitelt vett fel, melyhez Apám hozzájárult és készfizető kezesként is aláírt.
Fontos, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel még a hitel felvétele előtt készült egy nyilatkozat a szomszéd által, hogy Apám halála esetén az ingatlanrészét tehermentesítik!
Most, két év után kaptunk mindhárman, mind örökösök a szomszéd hitelező bankjától egy levelet, hogy a készfizető kezességet örökölve 8 munkanapon belül fizessünk be a jelenlegi hátralékot, 1.1mHUF összeget, mert ha nem, felmondják a szomszéd hitelszerződését.

Apám megörökölt hitelét és a temetési ktsg-et a hagyatéki végzés átvétele után rendeztük
A fent említett, örökség részét képező követelés sajnos nem behajtható, erről a végrehajtó tájékoztatott. A hagyaték „ereje” tehát gyakorlatilag az ingatlan.

Javaslatot szeretnék kérni, mi a teendő a szomszéd banki hitelével kapcsolatban, mert ennyi rendelkezésre álló pénzünk nincs, csak az ingatlan.

Nyugodtan el lehet fogadni az örökséget, mert ha az csak adósság, nem kell kifizetni.
Az örökös(ök) csak az örökrész erejéig felel(nek) az örökhagyó tartozásaiért.
Például ha valaki örököl egy 5 milliós házat és mellé 2 millió tartozást,akkor azt ki kell fizetnie.
Viszont ha a tartozás 7 millió, csak 5-öt kell kifizetnie, mert a saját vagyonával nem felel az örökölt tartozásokért.

brigitta9

Az unokák is visszautasíthatják. HA meg az unokák kiskorúak, akkor nevükben a törvényes képviselőjük, csak ehhez gyámhatósági hozzájárulás szükséges, ezért fel kellene venni a kapcsolatot a gyámhatósággal.
Egyébként meg a hagyatéki tartozásokért az örökös tényleg csak az örökrészéig felel.

Teemce

Az örökrészetekkel feleltek, illetve ha a leírtakból valami nincs meg, annak az értékéig feleltek.

Tisztelt ObudaFan!

Köszönöm gyors válaszát.

Azt kérdezném még, hogy azzal a részével az örökrészünknek is felelünk most, amivel egy már a hagyatéki tárgyaláskor meglévő hagyatéki terhet kielégítettünk? Mert a hagyatékban szereplő 1.5mHUF arra sem volt sajnos elég, hogy Apám saját, bank által felmondott és végrehajtásra átadott hitelét valamint a temetési költségeket kifizessük. Tehát a hagyaték egy részével hagyatéki terheket elégítettünk ki.

Azt egy kicsit elkapkodtátok. Én a hitelező helyében megfontolnám, hogy a Ptk. 680. § (3) alapján a teljes vagyonnal felelőssé tegyem azt az örököst, aki a Ptk. 677-678. §§-ban foglalt kielégítési szabályokat figyelmen kívül hagyta.

Bár, ha az ingatan illetőség fedezi a tartozást, akkor nincs erre szükség.

Ptk. 680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést.

(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.

Köszönöm mindkettőjük korrekt válaszát!

Remélem az utolsó kérdésem:
Az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt kötelezettségek, mint pl. a készfizető kezesség mely csoportba tartoznak?

Mégegyszer köszönöm, hogy foglalkoztak az üggyel.

Röviden: szüleimmel 13 évig a nagyszüleimnél laktunk, ezután a nagyszülők vettek egy házat nekünk , melyet az édesanyám nevére irattak. Édesapám 1998 ban elhalálozott. Hagyatéki tárgyalás nem volt. Sajnos a nevén nem volt ingatlan. 23 évig éltek házasságban. Egyedüli gyermekük vagyok. Ebben az évben édesanyám elatta a házat amibe eddig lakott,és összeköltözik az édesanyjával, mivel Ő is egyedül maradt. Kérdésem a ház eladási árából jár -e nekem vmi? Édesapámnak igaz nem volt semmi a nevén az apai részből nekem nem jár semmi? Nem rég derült ki , hogy 1, 25 aranykorona földje mégis volt apámnak de erről nem is tudtunk. Ezt is csak azért tudtam meg , mert kérték hogy mondjak le róla mert a rokonok nem boldogulnak vmi regisztrációval.De ami hivatalosan nem az enyém arról hogy mondjak le? Köszönettel .

Tisztelt Tanácsadók!
Nagymamám meghalt május 27-én . A fia és én, az unokája (anyai ágon) vagyunk az örökösök. A nagybátyám intézett mindent a temetéssel kapcsolatban. Szeptemberben, a közjegyzőnél derült ki, hogy a nyugdíjfolyósítót későn értesítette, utaltak Nagyanyám folyószámlájára nyugdíjat pluszban. Ezt nem tudták teljes egészében visszavenni, mert nem volt már rajta az egész.A közjegyzőnél csak hümmögött nagybátyám , meg PIN kód kell, nem mondott semmit. Négyszemközt mondta, hogy Ő vette ki a pénzt, mert kellett a temetésre. Sokba került a hűtés, mert csak július 17-én volt a temetés. Igaz a szépsége az, hogy amikor kérdeztem még májudban- júniusban a temetés költségeiről akkor azt mondta, hogy nekünk semmibe se kerül , mert saját halottjának tekinti a volt munkahelye Nagyanyámat.
Most megkért, hogy gondolkodjak el azon, hogy hozzájárulok-e a tartozás kiegyenlítéséhez.Számlákat még nem mutatott. Örököltünk kötvényeket,de ha a Nyufig kéri a tartozást, nekm is kell fizetnem, vagy jelentsem fel lopásért? Mi a teendőm, mert félek mint már máskor is ,Ő jár majd jól.
Előre is köszönöm válaszukat!
Tusztelettel ! Nyúlbéla

A Nyufig felé ő tartozik, de a temetési költségekbe be kell szállnod neked is.

Köszönöm a gyors választ.
Szeretném tudni, hogy a munkahely által saját halottnak tekintett elhunytnak mi tartozik a temetési költségébe. Nekem nem kell bizonyítanom, hogy nem én vettem ki Nagyanyám halála után a folyószámlájáról a pénzt?

Az tartozik oda, amit a munkahely nem fizet. Azt azért a bank csak meg tudja mondani, hogy ki vette ki.

Tisztelt Fórumozók!

Megkaptam a hagyatéki végzést, lakóházra plusz 5 kisebb földterületre kell fizetnem 30000Ft ingatlannyilvántartási díjat.
A gondom az, hogy munkanélküli vagyok, fht-t kapok, ebből nem tudom befizetni, még a következő hónapban sem.
Ha nem tudom befizetni ezt az összeget, ugyanúgy a nav-hoz kerül az ügyem, mintha tegyük fel, nem fizetném a tb-m?
Előre is köszönöm!

Gyakorlatilag igen.