Öröklés

Tisztelt Cím.

A 2014 márciusában hatályba lépő új jogi szabályozás az öröklést illetően csak az ezentúl lefolytatott hagyatékokra érvényes,igaz?
Azaz visszamenőleg a mi esetünkben nincs jelentősége,ha az özvegy az összes ingatlanra haszonélvezeti jogot kapott,2005-ben.
Egy esetleges közös tulajdon megszüntetését,illetve haszonélvezet korlátozását érintő perben vajon hivatkozhatunk-e az új törvényre,vagy nincs jelentősége?

Válaszukat előre is köszönöm.

Csillagviri

Akkor kell az új szabályokat alkalmazni, ha az örökhagyó az új törvény hatályba lépése után halt meg.
A közös tulajdon megszüntetése, haszonélvezet korlátozása tekintetében nem hiszem, hogy túl nagy jelentősége lenne, hogy melyik törvény az alkalmazandó, de a közös tulajdon megszüntetésére a perindításkor hatályos törvény lesz alkalmazandó.

Kedves Kovács Béla Sándor !

A kérdésem lényege az lett volna, hogy akkor is a fiú kapja a teljes örökséget ha ismeretlen helyen tartózkodik és nem tud semmit az egész öröklésről ? Van e esélyük az elhunyt testvéreinek az öröklésre ebben az esetben, ők viselték a temetés költségeit és viselik az elhunyt házának rezsijét.

Igen, akkor is. A temetés költsége hagyatéki teher (tehát ezt követelhetik az örökösön). A rezsit meg attól követeljék, aki elfogyasztotta (nyilván nem az ismeretlen helyen tartózkodó örökös az).

Kedves Fórumozók!

Segítségetek kérem az alábbi ügyben.
Nagymamám halála után négy örököst hagyott hátra (édesapám és testvérei). Mivel édesapám még korábban elhunyt, így öcsémmel ketten egyenlő mértékben lettünk örökösök. Tisztában vagyunk vele, hogy nagymamám temetési költségei minket is érintenek. A temetést közösen álltuk a többi örökössel, de elérkezett a síremlék állítás ideje. A többi örökös a mi (öcsém és én) megkérdezésünk nélkül megrendeltek egy igen drága síremléket (lett volna jóval olcsóbb is) és bejelentették, hogy x összegű pénzt kell bele adnunk. Egyikünk sem engedheti meg magának, hogy ekkora összeget erre kiadjon. Ha nem tudjuk kifizetni a kért összeget, jogi úton mit tehetnek ellenünk, mire kötelezhetnek?

Köszönöm a figyelmet és a válaszokat!

Valószínűleg semmire.

Kifejtené egy kicsit bővebben? Gyakorlatilag ne fizessünk semmit és nem lesz bajunk belőle?

Valahogy úgy.

corporate:
Gondolj bele.
Ha az elhunytnak lenne olyan hozzátartozója, aki emlékképpen egy katedrálist emelne a sírhely fölé, Ő az építkezés elkészülte után joggal követelhetné az építési költségek rád eső részét?
Nanemááááá...

Tisztelt Jogász Hölgyek/Urak!
A segítségüket szeretném kérni az új Ptk. szerinti, gyermektelen házaspárok végrendelkezésével kapcsolatban. Ha jól értettem a cikkekből, híradásokból,ha gyermektelen házaspárok végrendelkeznek, akkor a túlélő házastárs örökli a közösen lakott lakást és a benne lévő berendezési tárgyakat és minden mást az elhunyt házastársa szüleivel örököl oly módon, hogy az elhunyt házastárs szülei a törvényes örökrészük 1/3-át meg kell, hogy kapják kötelesrészként? (ez a minden más vagyontárgy felének az 1/3-a?) Ilyenkor kitagadás lehetséges és milyen okokra hivatkozással? Ugyanis a szüleink nem tartják velünk a kapcsolatot, a házastársam apja már nem él, az anyja pedig alkoholista, ráadásul lemondatta az apja halálakor a biztosítási összeg ráeső részéről is, mert sokkal kevesebbet "vallott" be, mint amennyit a házastársam valójában kapott volna. Mivel megbízott az anyjában, nem járt utána a biztosítónál... És persze voltak hasonló dolgok. Az én szüleim elváltak, a vér szerinti apám pedig fizetett ugyan utánam gyermektartást, de nem tartja velem a kapcsolatot legalább 20 éve már, előtte akkor keresett, mikor pályaválasztás előtt álltam, hogy nehogy továbbtanulhassak és kevesebb ideig kelljen fizetni utánam a gyermektartást. Csupán számító érdekből és ami még fontos, hogy minden vagyonát az új házasságából származó három féltestvéremre íratta, nehogy bármit is örökölhessek. Mindezek fényében elég igazságtalan tartanám, ha utánunk örökölhetnének. Ami még szintén érdekelne, hogy mi a helyzet a lakossági folyószámlán lévő összeggel és a folyószámlán lévő megtakarításokkal?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Pötyi

„ha gyermektelen házaspárok végrendelkeznek, akkor a túlélő házastárs örökli ”
Valamit rosszul értettél. A végrendeletnek épp az a lényege, hogy a benne foglaltak szerint alakul a hagyaték sorsa - és nem a törvényes rend szerint.

Ha az a kérdésed, hogy mi és mennyi a kötelesrész, akkor:

Ptk. 7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.
(4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.
7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]
(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;
2. az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
4. a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
7:82. § [A kötelesrész mértéke]
(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
(3) A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

Tisztelt fórumozók!
Öröklési/hagyatéki témában szeretnék tanácsot kérni:A házaspár, közös tulajdonukból először 35 éve, majd 17 éve is ajándékozott a 3 gyermekük közül az egyiknek 1-1 telket, melynek tulajdonjogát be is jegyezte a földhívatal a nyilvántartásba, az ajándékozásokat követően. A 3 gyermek közül az egyik 2 éve elhunyt /nem a megajándékozott/, most meg az egykori ajándékozók egyike szintén elhunyt.A hagyatéki tárgyalás során az elhunyt gyermek fia követeli a ráeső(apai) részt, többek között a másik gyermeknek adott ajándék telkekből "neki járó" részt is, az ajándék aránytalanul magas értékére hívatkozva.Jogos-e ez ennyi idő után a fiú részéről? A választ előre is köszönöm!

15 év után már nem.

Köszönöm a választ, ezt mondta a közjegyző is neki, de azt mondta, polgári-peres útra viszi. Ezek szerint semmi esélye?

nincs.

Illetve az előzőhöz még annyit szeretnék megtudni, mi az a 15 év? Elévülés?

Nem. Az egy időtartam.

A régi Ptk. szabályai szerint az örökhagyó halálát megelőző 15 évben adott ajándékokat kellett a kötelesrész alapjához számolni, a régebben adottakat nem. (Az új Ptk. szerint ez már csak 10 év, de a ti esetetekre még a régi vonatkozik.)

Köszönöm a választ, így már tiszta a helyzet!

Kedves Kovács úr!
Köszönöm válaszát a gyermektelen házaspárok öröklésével kapcsolatban. Bemásoltam egy, a jogi fórumon megjelent cikket, ezért is kérdeztem rá a köteles részre végrendeleti öröklés esetén.

A cikkből részlet:
"Vékás Lajos elmondta: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt - a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben - nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.

Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket - tette hozzá az akadémikus.

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész - mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek - az örökség feléről harmadára csökken."

Ha végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár a szülőnek a köteles rész és ahogy korábban elmondtam, hogy nem tartjuk a szüleinkkel a kapcsolatot, segítséget sem kaptunk, csak kihasználás történt, egyáltalán meg lehet úgy fogalmazni egy végrendeletet, hogy megússzuk, hogy ne kapjanak köteles részt sem?
Köszönettel: Pötyi

Igen, a kitagadással és annak alapos indokával egyszerűen elérheted.

A kötelesrészi igényt perben kell érvényesíteni, annak elévülési ideje pedig 5 év.

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; érdemtelen az öröklésre, aki

• aki az örökhagyó életére tört;
• aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
• aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

   A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Ezeknél enyhébb megítélésű magatartások a kitagadásra nem adnak alapot.

Tisztelt Fórumozók!

Alábbi témában kérném segítségüket: nagymamám tavaly meghalt, miután Édesapám már nem él "helyette" én örököltem, valamint Édesapám élő testvérei. A hagyatéki végzésben nagymamám özvegyként szerepel, pedig ez nem igaz, a nagypapám utána fél évvel hunyt el. Akkor jeleztem a közjegyzőnek, hogy a rokonok valótlanul állították, hogy a nagymama özvegy családi állapotban halt meg, de ő azt válaszolta, hogy a hagyatéki leltár adatai alapján állította ki a végzést, amiben pedig ez szerepelt. A végzés már jogerős. Kérdésem az lenne, hogy kizárhatók-e a testvérek az örökségből emiatt, illetve egyáltalán milyen következményei lehetnek, hogy egy jogerős végzésben valótlan adat szerepel?
Köszönöm válaszukat!

Nem zárhatók ki emiatt.
Ha a nagypapa azóta meghalt, akkor ennek az egésznek egyébként semmi jelentősége, mert az akkori szabályok szerint amúgy is haszonélvezetet örökölt, ami a halálával mindenképpen megszűnt.

T.Ügyvédurak!

A kötelesrészbe beleszámít a bankszámlákon lévő pénzösszeg?