Öröklés


Dominigga77 # 2020.07.27. 15:07

Örökség
A problémám történetét szeretném ismertetni Önnel és választ kapni rá. Kicsit bonyolult, de megpróbálom egyszerűen leírni a helyzetet.
Nagypapámnak 2 fiú gyermeke született az első házasságából: édesapám és testvére János. A nagymamám 1973-ban meghalt. Az özvegyen maradt nagypapám a gyászév letelte után újra megnősült. A második felesége elvált asszony volt két fiú gyerekkel, akiket a válás után a szülők “elosztottak”. Az idősebb fiú az apjánál maradt, a fiatalabb fiú, Elemér az anyjával élt tovább. Nagyapám második felesége a házasságkötéssel magával hozta Elemért a családba, így édesapámmal és a testvérével együtt öten éltek tovább. Elemér ekkor nyolc éves volt. Nagypapám nem vette a nevére, nem vette gyámság alá és semmi hivatalos papír nem jött létre arról, hogy ő lenne a vérszerinti apja. Nagyapám nem élt együtt korábban a második feleségével, csak az első felesége halála után házasodtak össze. Elemér családneve mind a mai napig az édesanyja első férjének a családneve.
Nagypapám és nagymamám számára utaltak ki egy tanácsi két szobás lakást, ami utóbb a második feleségnek is otthona lett. Ezt a lakást később a nagypapám és a második felesége megvásárolta és közös névre íratta.
Nagypapám 2015. novemberében agytumorban elhunyt. 2015 szeptember végén készült egy “végakaratom” témájú írás, amiben nagypapám a hamvasztás utáni szűk családi körű temetést kér és kijelenti, hogy Elemérnek törvényes apja. A”végakaratomat” kézzel írja, dátum, anyja neve, lakcíme szerepel rajta, de egyéb nem, például tanúk aláírása vagy ügyvédi hitelesítés.
Nagypapám hagyatéki tárgyalásán ez a papír elég volt bizonyító erőként, hogy Elemér nagyapám fia, így nagyapám után örökölte nagyapám részének 1/3-át.
Sajnos 2018-ban édesapám öccse, János is örökre eltávozott közülünk. Felesége, gyerekei nem lévén minden vagyonát és adósságát édesapám örökölte. A hagyatéki tárgyaláson Elemér is megjelent, de ott a közjegyző közölte vele, hogy nem tekinthető örökösnek, mivel a születése idején az édesanyja nem élt együtt sem házasságban, sem élettársi közösségben a nagypapámmal és nem is volt a nagypapám a törvényes gyámja.
Most egy újabb hagyatéki tárgyalás előtt állunk, mert sajnos ez év márciusában édesapánk is meghalt. Édesanyám és a testvéreim szeretnénk tisztán látni édesapánknak a nagypapánk utáni öröksége ügyében.

  1. Jogosan örökölt-e a nagypapánk után Elemér?
  2. Megtámadható-e így utólag a nagyapám utáni örökösödési végzés?

    Válaszát és az idejét, hogy elolvasta a levelem nagyon szépen köszönöm.

Tisztelettel

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 07:12

Nagypapám hagyatéki tárgyalásán ez a papír elég volt bizonyító erőként, hogy Elemér nagyapám fia, így nagyapám után örökölte nagyapám részének 1/3-át.
Füllentesz, vagy hiányosan idézed a végrendeletet.

Dominigga77 # 2020.07.28. 07:37

Nem füllentek. Így törtènt becsület szavamra. Esetleg valamilyen hiba törtènt vagy mi tudjuk rosszul?

kérdező26 # 2020.07.28. 08:06

Az alábbi ügyben kérem a segítséget. 2008-ban történik a házasságkötés. Mindkét félnek immár nagykorú gyermeke van. 2009-ben a feleség megörököl egy fél lakást, a másik felét megvásárolja a testvérétől, így ő lesz a lakás egyedüli tulajdonosa.A férj nevén soha nem volt a lakással kapcsolatban semmi. A 2015 évi Ptk változás miatt a férj közjegyző előtt írásban lemond a feleség halála esetén a ráeső részről, hogy a lakást a feleség gyermeke örökölje majd egyedül.
Kérdésem: Ha a férj hal meg előbb, az ő gyereke támaszthat-e bármilyen igényt a lakással kapcsolatban?
Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 08:11

Nem füllentek.
Akkor csak a másik lehetőség maradt: hiányosan idézted a végrendeletet, kihagytad, hogy "a hagyatékomból Elemér egy gyerekrészt kapjon".

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 08:13

Kérdező26, igen, ezzel lesz a probléma:„ a másik felét megvásárolja a testvérétől”. Mert ez így főszabályként közös vagyon.

kérdező26 # 2020.07.28. 08:17

Köszönöm a választ. Akkor mi lehet a megoldás hogy kizárólag a feleség gyermeke örököljön?

kérdező26 # 2020.07.28. 08:23

Ha végrendelkezik a feleség hogy kizárólag a gyermeke örökölje a lakást, az megoldás?

kérdező26 # 2020.07.28. 08:26

De a feleség végrendelete nem megoldás ha a férj hal meg előbb... az előző kérdés így nem megoldás...

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 08:36

A feleség után kizárólag az ő gyereke fog örökölni. (Az előbb nem ezt kérdezted.)

kérdező26 # 2020.07.28. 08:42

Elnézést ha nem voltam egyértelmű. Tehát azt szeretném megtudni, ebben az esetben mi a megoldás arra hogy a lakást kizárólag a feleség gyermeke örökölje,és a férj gyereke ne támaszthasson igényt a lakásra semmilyen hányadban és formában. Milyen lépést kell tenni ennek az eléréséhez?
Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 08:44

Nem gond. A feleségnek kell hamarabb meghalnia.

kérdező26 # 2020.07.28. 08:46

Nagyon kedves vagy. Köszönöm a konstruktív javaslatot. Mondjuk én valami jogi megoldásra gondoltam.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 08:55

(Látom, a célzásokból nem, csaka direkt beszédnből értesz: nem szívesen adnék tanácsot ahhoz, hogyan lehet az első házasságból származó gyereket kitúrni az örökségéből a második feleség gyereke kedvéért.)

kérdező26 # 2020.07.28. 09:01

Egy jogásznak nem feladata erkölcsi-etikai kérdésben véleményt alkotni, pláne nem a háttér ismerete nélkül, amihez mellesleg semmi köze. Jogi kérdésre nem egy lelkigondozó tanácsait várja az ember, persze biztos hogy magánügyfélként, óradíjért azt is kap.
Részemről lezártam a polémiát, sajnálom az ügyfeleidet. Már ha vannak ilyen hozzáállással.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 10:26

Szerencsére az ügyfelek nem első sorban jogszabály megkerüléséhez kérnek tanácsot, hanem a jogos igények érvényesítéséhez is? Én az utóbbiakkal foglalkozom.

alfateam # 2020.07.28. 10:50

Egy jogásznak nem feladata erkölcsi-etikai kérdésben véleményt alkotni, pláne nem a háttér ismerete nélkül,
Húúú-ha, komám Te nagyon lemaradtál valahol!
https://www.kuria-birosag.hu/…dezett-kuria

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.28. 13:31

Nem lemaradt, eltévedt. :) De tényleg nagyon.

chava # 2020.07.28. 14:17

Ha a feleségé 1/1-ben az ingatlan, és a férj hal meg előbb, akkor a férj leszármazója hogyan örökölhet az ingatlanból?

drbjozsef # 2020.07.28. 14:37

chava,

Attól, hogy valaki nincs bejegyezve az ingaltannyilvántartásba (itt : a feleség által vásárolt fél ingatlan főszabályként közös vagyonból történt, annak a fele a férjet illet(het)i), attól még lehet tulajdonos, inatlannyilvántartáson kívüli, ez egyáltalán nem ritka házastársak között.

Váláskor, vagy halálkor hivatkozni kell rá, és lehet igénye ezzel kapcsolatban az exférjnek/jogutódnak.

laszlo3660 # 2020.07.28. 19:43

Tisztelt Forúmozok!
Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni: Egy hagyatéki hitelezői perben megszületett a II. fokú ítélet, melyet a felperes elveszett. A hagyaték részét képező ingatlant az elmúlt 3 évben jogcím nélkül használta, lecserélte a zárta és kizárta az egyenes ági örökösöket akiknek volt kulcsuk a lakáshoz, a lakhatással kapcsolatos költségeket nem fizette. A II. fokú jogerős ítélet ami ellen fellebbezésnek helye nincs helyben hagyta az I. fokú bíróság ítéletét ami felszólította a felperest, hogy 30 napon belül adja át az ingatlant illetve a többi a hagyaték részét képző ingó vagyont és térítse meg az ez időszak alatt felhalmozott adósságot. Sajnos a járvány okozta bekövetkezett munkahelyi változások miatt már nem tudjuk ügyvéd segítségét igénybe venni, ezért szeretnék itt segítséget kérni.
Mikor emelkedik jogerőre a II. fokú ítélet ?
30 napon belül kell az ítéletben foglaltakat teljesítenie a felperesnek, kell erről nekünk felszólító levelet írni ? Ha nem akarja elhagyni az ingatlant ezek után milyen lehetőségeink vannak. Sokszor hallja az ember a végrehajtást de azt egy egyszerű ember is kezdeményezheti ? Ha igen hogyan milyen módon ? Előre is köszönöm a válaszokat !

rigoz # 2020.07.28. 20:26

A másodfokú bíróság ítélete a közléssel - az írásbeli, elsőfokú bíróság általi megküldés - jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. Ezzel egyidejűleg a - helybenhagyott - elsőfokú ítélet is jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Az ügy érdemi elbírálására kiható ogszabálysértésre hivatkozva, a kézbesítéstől számított 45 napon belül, jogi képviselő útján és ellenjegyzésével azonban a Kúriához címzett, de az elsőfokon eljárt bíróságnál előterjesztendő felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a jogerős ítélet ellen.

A felülvizsgálati kérelemben kérhető a végrehajtás felfüggesztése is, melyről a Kúria soron kívül dönt.

Ha a felperes végrehajtás felfüggesztését nem kérte és más akadálya sincsa a végrehajthatóságnak, akkor a bíróság ítéletébe jogosított fél - a végrehajtási kérelem illetékének megfizetése ellenében - kérelmére az elsőfokon eljárt bíróság az ítélet végrehajtására végrehajtrható okiratot, végrehajtási lapot állít ki, egyúttal a végrehajtó kijelölése végett azt megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala részére, majd a kijelölés alapján az ügyiratokat a kijelölt végrehajtónak megküldi.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.29. 06:31

(A kihirdetéssel jogerős.)

Grave7 # 2020.07.29. 14:18

@laszlo3660:

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
358. § [A jogerő]
[...]
(2) Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek.
[...]

Meg kell tudnod (pl. betekintéssel), hogy a felperessel mikor volt közölve (Pp. 351. §) az ítélet.
Ha a közléstől számított 30 nap eltelt, akkor már rögtön kérheted a perben I. fokon eljárt bíróságtól a végrehajtás elrendelését (a végrehajtási lap formanyomtatványt ki kell tölteni, aláírni, tanúzni, illetéket leróni). (Felszólító levelet udvariasságból küldhetsz, de ne számíts sok eredményre.)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 18. § (2) bek. c) pontja alapján külön végrehajtási lapot kell kitölteni a meghatározott cselekmény ("ingatlan elhagyása") és a pénzkövetelés végrehajtására.
Ha több alperes van ("örökösök"), akkor ők:
1.) a meghatározott cselekmény végrehajtását egyetemleges végrehajtást kérőként, egy végrehajtási lapon kérhetik (ha az ítéletben úgy szerepel, hogy az ingatlant adja át X, Y, Z alperesknek - gondolom nem szobánként van meghatározva) (ekkor képviselőként célszerű egyiküket megjelölni, neki meghatalmazást adni erre a végrehajtási eljárásra);
2.) a pénzkövetelés végrehajtását akkor kérhetik egy végrehajtási lapon, ha a követelésük egyetemleges = bármelyikük részére teljesít az adós, a tartozás mindegyükkel szemben teljesítettnek minősül; ha az ítéletben a pénzkövetelés nem egyetemleges követelésként szerepel, hanem konkrét alperes részére konkrét összeget kell megfizetni, akkor mindegyik alperesnek külön végrehajtási lapon, csak a saját követelésére kell kérnie a végrehajtás elrendelését.

A bírósági panasznapon szerintem tudnak segíteni, útmutatást adni ezzel kapcsolatban.

laszlo3660 # 2020.07.30. 15:36

Tisztelt rigoz, Kovács_Béla_Sándor és Grave7 !

Ezúton köszönöm valamennyiüknek a válaszaikat !

Üdvözlettel: Laszlo3660