Öröklés

Tisztelt Fórumozók!

Édesanyám a héten elhalálozott, családom nem értesített róla - nincs vele kapcsolatom már sok-sok éve. (véletlenül tudtam meg)

Ketten vagyunk testvérek.
(Hallomásból) úgy tudom, hogy édesanyám lakását (valamilyen szerződéssel - ajándékozás?, végrendelet?) a testvéremre ruházta át, nagy valószínűséggel az elmúlt években.

Édesanyám elvált.

1)ha ez a lakástulajdonjog átruházás 5 vagy 10 évben belül történt, az az örökség résztét képezi még?
2)ha igen, én itt csak a köteles részt kaphatom meg (ami ha jól tudom az egyhatoda?) vagy a fele engem illet?
3)a testvéremmel nem szeretjük egymást és perrel fenyeget, ha nem mondok le az örökségről.

4. ha jár nekem a köteles rész de a testvérem nem fizet ki és nem járul hozzá a lakás eladásához, mit kell tennem?

Köszönettel

Ha átruházta a tulajdonjogot az édesanya még korábban - lényegtelen, hogy mikor -, akkor az nem része az örökségnek, hiszen az elhalálozás pillanatában nem volt az édesanyáé, tehát nem része a hagyatéknak sem.

köszönöm a válaszát!

Elég furcsának tartom, hiszen ha kiderül valakiről, hogy haldoklik és
"gyorsan" elajándékozza az összes vagyonát (akár egy idegenre vagy mint itt ráadásul a másik főörökösnek) , azzal az utolsó percben is akkor ki tudja játszani az örökösödési törvényt.
Így nem sok értelmét látom a törvénynek.

Meg lehet persze támadni ezt az átruházást, kérdés, hogy érdemes-e.

Mert ehhez azt kell bizonyyítani, hogy fennállt az édesanya oldalán a Ptk. 2:9. § (1) bek.-e szerinti relatív semmisség esete: azaz nyilávnvalóan - szükséges pillanatnyi belátása hiányában - saját érdekével ellentétes jognyilatkozatot tett.

Ez viszont így utólag nagyon necces, de ha akarja, beperelheti ezért a testvérét, nem biztos, hogy érdemes, az meg végképp, hogy megnyeri a pert.

Kedves Fórumozók!

Édesapám néhány hete elhunyt. 3 örököse van/lesz: én, a kiskorú öcsém, és a második felesége.
Nem hagyott végrendeletet.
A bankszámláján kb. 10 millió ft van, nincs haláleseti kedvezményezett megnevezve, és kizárólag az ő tulajdona a számla. Nem a különvagyona ez az összeg, hanem a fizetése jött ide, megtakarított pénz.
Első kérdésem: milyen arányban örököljük ezt az összeget? 1/3-1/3 arányban, vagy az asszony kapja eleve a felét a házastársi közös vagyonra hivatkozva?

Második kérdés: van egy autó a hagyaték tárgyai között. Az autót én használtam, kb. 500.000 forintom van benne, a többit apám fizette, az ő nevén van az autó és a kötelező biztosítás is. A saját pénzemről nincs papír.
Ezt az autót milyen arányban örököljük? Én továbbra is igényt tartok az autó használatára, de hogyan bizonyítom, hogy benne van a pénzem, ha az asszony házastársi közös vagyonként tüntette fel? Van a nőnek esélye megkaparintani az autó felét?

A válaszokat előre is köszönöm!

Alapvetően - örökség hiányában - 1/3-1/3-1/3 arányú az örökség és az özvegynek haszonélvezeti - hozzájárulási - joga van.

Az autó kapcsán lehet hagytéki hitelezői igénnyel élni, necces, hogy nincs benne papír, de talán - tanúkkal vagy egyéb módon, közvetett bizonyítékokkal - lehet igazolni, hitelt érdemlően valószínűsíteni. Ezt azonban a közjegyzői hagytékátadást követő hagyatéki per során lehet majd megtenni, a közjegyző eljárásban nincs helye a hagyatéki tárgyalás alapját képező tényállás vitatásának. A közjegyző azt hivatalból állapítja meg, az elhalálozáskori állapotok, a hagyatéki leltár és az arr ól rendelkezésre álló és jogszabályi keretek közt felderítendő és felderített (ilyen a bankszámla is) alapján.

És igen, az autó 1/3 részben alapesetben az özvegyé lesz.

Az alapesetet a megállapodás, osztályos egyezség hiányára vagy más befolyásoló, jogilag jelentős tény hiánya esestére kell érteni.

A bankszámla elhalálozási rendelkezés hiányában a hagyté része és arra és annak fedezetére is az 1/3-1/3-1/3 arányú öröklés és az özvegy haszonélvezete irányadó alapesetben.

Mit jelent az, hogy a bankszámlára az özvegy haszonélvélvezete érvényesül?
Bocs, de ezt nem értem.

Semmit. Nem is kap haszonélvezetet.
(De ha felveti, hogy a számlaegyenleg fele eleve az övé, akkor olyan nagyon ne vitatkozzatok vele.)

És az autó fele? Az is közös vagyon, ha a házasság alatt lett vásárolva, és mindent apám intézett ezzel kapcsolatban?

Anti78,

Igen, foszabalykent az is kozos vagyon, bekerul a hagyatekba, es kb. erre is ugyanaz a valasz : ha hivatkozik a kozos vagyonra nem nagyon erdemes vitazni - kiveve ha tudod bizonyitani, hogy mennyivel jarultal hozza. Hogy hogyan, az a te dolgod. Barhogy. Akar tanukkal

Ha se tanu, se okirat, akkor igy jartal.

Közös vagyon-e egy nagyértékű tv és házimozirendszer, amit a férj hozott a házasságba?

A férjem egy hónapja meghalt, és az előző házasságából született gyereke konkrétan ki akarja a házat pakolni.
Arra hivatkozik, hogy amit az apja hozott a házasságunkba, azt ő elviheti.
Az ingatlanra haszonélvezetet fogok kapni, mert a férjem a 100%-os tulajdonosa (közösen fizettük a hitelt, és egyéb nyalánkságok, de ez egy másik téma), ez az utolsó közösen lakott lakóhelyünk. Már szerintem emiatt sem vihet a házból semmit sem, mert a ház felszerelési tárgyaira is haszonélvezetet kapok.

Kérdésem: 4 év házasság (és 10 éves együttélés) után a gyerek elviheti-e a 11 éves tv-t például?

Neked jobb a haszonélvezet, mint egy gyerekrésznyi tulajdonjog?

Igen, jobb. Igazából én azt szeretném, hogy a ház és annak berendezési tárgyai az én használatomban maradjanak.
Van erre esélyem? A haszonélvezet kiterjed a ház felszerelési tárgyaira?

Gondolod, hogy társtulajdonosként nem használhatnád őket?

„A haszonélvezet kiterjed a ház felszerelési tárgyaira?”
Szó szerint ki-. Hogy aztán mit értenek berendezési és felszerelési tárgyakon, az egy más kérdés. Nemigen szokott ezen vita lenni.

Igen, gondolom. A férjem halálának másnapján már ott volt a gyerek, hogy elkezdje kipakolni a házat. Van néhány dolog, amit a férjem hozott a házasságunkba, néhány dolog, amit én, és rengeteg holmi, amit közösen vettünk.
Közösködni a gyerekkel nem szeretnék, és szinte biztos, hogy nem is fog menni.
Én szívem szerint hagynék mindent úgy, ahogy eddig volt, a gyerek viszont vinne mindent, amit csak tud.
Továbbra is az a kérdésem, hogy a haszonélvezettel megakadályozhatom-e azt, hogy a közösen felépített életünk darabjait a gyerek széthordja?

@linaesfanni: Megkaptad már a választ. De tessék, itt a jogszabály, hátha ez jobban tetszik.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
.a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
.b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Férjem, 3 testvérével együtt örökölt egy jó helyen lévő,belterületi ingatlant (az egyik testvér Angliában élt, az általa örökölt ingatlanhoz ügygondnokot neveztek ki).
Az ingatlan gondozását szóbeli megállapodás alapján a külföldön élő testvér tulajdon részéért az egyik testvér vállalta. Ez az időnkénti gaztalanítást fedte le, de volt, hogy a Hivatal levélben szólította fel a férjemet, hogy büntetni fog, ha záros határidőn belül nem kezeli az ingatlant, illetve az érintett közterületi részt. Az ingatlan eladása ellen érzelmi okokra hivatkozva elzárkózott, de a testvérei részét sem akarta megvenni.
A külföldön élő testvér 4 éve elhunyt, hamvait a hivatalosan lefordított halotti anyakönyv birtokában az a testvér temette el, aki vállalta az ingatlan karbantartását is. A hagyatéki eljárást viszont nem indította el, és a halotti anyakönyvi kivonatot sem hajlandó átadni, így az ingatlan nyilvántartásban még mindig négyük nevén szerepel a telek.
Hogyan lehet ebből a helyzetből kilépni? Az 1/4 rész telek, ami a férjem nevén van, értékesíthető?

Bárki bejelentheti az ingatlan fekvése szerint illetékes települési jegyzőnél, hogy az ingatlan tulajdonosa meghalt, és hagyatéki eljárást kell lefolytatni. (Mondjuk, a halotti anyakönyvi kivonatot vagy valami ilyesmit nem árt mellékelni.)

Bármely tulajdonostárs szabadon rendelkezik a saját illetőségével (eladás esetén a többieknek elővásárlási joga van), és követelheti a közös tulajdon megszüntetését is.

Kedves Fórumozók!

Ingatlant és 3 millió ft-os tartozást örököltünk (3 testvér). Az ingatlanban 1/3 arányban leszünk tulajdonosok. Kérdezni szeretném, hogy a tartozást hogyan lehetne 3 felé osztani hivatalosan, mert az féltestvérünk semmikép nem akarja fizetni a tartozás reá eső arányos részét. A közjegyzőnél lehetne kérni a megosztást? Vagy bíróságnál? A hitelező magánszemélynek nincs ellene kifogása egyébként. Bármilyen más megoldás is érdekel. Sajnos megegyezésre nincs esély a féltestvérünkkel, (szerinte Ő az igazi örököse az ingatlannak, mert apánk Őt nevelte fel, minket meg "elhagyott". De ha már az ingatlanban részünk lesz, akkor fizessük mi az örökölt tartozást).

Köszönöm a válaszokat!
M.

„A közjegyzőnél lehetne kérni a megosztást?”

„Sajnos megegyezésre nincs esély a féltestvérünkkel”

Szerintem így nehéz lesz.

„Vagy bíróságnál?” Ha másképp nem megy igen. De jobban járna a féltestvér, ha nem makacskodna és megegyezne veletek önszántából.

Kedves Fórumozók!

A férjemmel pár éve vagyunk házasok, az első házasságából van már egy gyermeke. Lassan közös családot tervezünk, de még az általa vett házat újítjuk fel. A ház kizárólagos tulajdona az ő nevén van, lakcímünk közös. Házassági szerződést és más hasonló vagyoni jogokat lefektető papírt nem írtunk.
Kérdésem az lenne:

1. Ha a férjemmel bármi történne, (nagyon remélem,hogy nem fog semmi) részemre, mint vele élő és ott lakó, van bármilyen lehetőségem, hogy ne tudjon kirakni a házból az örökös?
2. Tegyük fel, hogy lesz közös gyermekünk, a tulajdoni hányad így tovább osztódik, ha a közös gyermekünk kiskorú, a házassági és családi kötelékre való tekintettel fen áll valamilyen védelem?
3. Valamint ha már nem kiskorú az örökös/ök, akkor nekem mint özvegynek, van bármi jogom ott tartózkodni?

A válaszokat előre is köszönöm!

monaa,

A hagyatéki tartozásokért az örököstársak egyetemlegesen felelnek, de csak az örökségük erejéig.
Ha az egy örökösre jutó értéke (1/3) az ingatlannak több, mint 3 millió forint, akkor akár egyikőtöktől is behajtható a tartozás. Aztán egymás között, ha szükséges fizetési meghagyással vagy külön perben elrendezhetik az örökösök.

Ha nincs megegyezés, a legjobb az lenne, ha egyvalaki, vagy ketten kifizetnék a tartozást. Még így is jobban járnak, mintha per vagy végrehajtás indulna.

Aztán lehet küldeni a fizetési meghagyást a renitens örökösnek. A végrehajtás neki is sokkal többe fog fájni.

Az ingatlan esetében pedig, ha nincs megegyezés, bármelyikőtök kérheti a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

Alice15,

1. Igen. Az utolsó közös lakóhelyre és berendezési tárgyaira haszonélvezetet fogsz kapni akkor is, ha tulajdonjogot esetleg egyáltalán nem (mert különvagyon).
2. Mire gondolsz? Védelem? Örökölne belőle tulajdonrészt.
3. ld 1.pont.

„Házassági szerződést és más hasonló vagyoni jogokat lefektető papírt nem írtunk.”
Még most se késő.

üdvözlet,

az alábbi sorokat kérlek segítsetek lefordítani földi halandó nyelvre, hogy mit is jelent a gyakorlatban:

"Itt kell megemlíteni azt a fontos változást is, amit az új Ptk. az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződések révén elidegenített vagyon kapcsán iktatott be.

Ennek lényege, hogy a fenti szerződések megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani a szerződés révén elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék vagy gondozás értékével nem fedezett részét is!"

üdv,
CN