Öröklés

Amiatt ,hogy nagyon gyűjti a tanúkat ,hogy igazolja azt hogy eggyütt életek ,holott nem és ezzel kapcsolatban voltak kétségeim ,hogy ezzel úgymond nyerhet e valamit.
Köszönöm .

Önmagában azzal nem sokra megy.

Az élettárs nem törvényes örökös (ha jól tudom). Csak akkor örököl, ha végrendeletben hagyott rá valamit.

Ez persze nem akadály, hogy bármit is követeljen.

Tisztelt Szakértő úr! Elhunyt Édesapám 2021-ben. Egyik örökös Én vagyok, másik örökös, elhunyt bátyám kisfia,8 éves 50-50%-ban. Most, januárban volt a hagyatéki tárgyalás, a végzés szerint Édesapám parasztházát közösen örököltük, a Közjegyző mást ott nem mondott, illetve ennyi van a Határozatban is. . Most jött meg a Földhivatal ból a Tulajdoni lap, ahol rávezették az 50-50&-ot. És itt látjuk, hogy a jelzálog is van rávezetve, és elidegenitesi jog egy Hivatal terhelte rá. Erről csak most tudtunk.
-Első kérdés :a Közjegyzőnek nem kellett volna ezt közölni velünk a hagyatéki tárgyaláson? Hogy van jelzálog a házon. Nem feladata közölni a tartozást is?

• Másik kérdés :

  a másik örökös, a kiskorú unokaöcsém gyámja, az Édesanyja, szeretné eladni nekem az ő 50 %-át, és Adásvételi szerződést szeretne, és így ki szállni ebből az örökségből. És csak én lennék az egyedüli tulajdonos. Egyáltalán, így hogy jelzálog van a házon, a felét eladhatja azért nekem? Őt nem érinti a jelzálog? A tartozás vonatkozik kiskorú örökösre is?

Nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán Adásvételit kötni ilyen esetben? Tanácstalan vagyok, mit tegyek? Köszönöm szépen előre is a segítséget.

Erdei Tamas,

A közjegyző a hagyatéki leltárból dolgozik. A hagyatéki leltárt pedig az önkormányzati ügyintéző veszi fel, és az kerül bele, amit a hozzátartozók, érdekeltek bejelentenek.
Mivel a tartozásról nem tudtatok, nem jelentettétek be, de természetesen az attól még titeket, örökösöket, mint az elhunyt jogutódjait terheli.

Kérdés : ki a jogosultja a jelzálog bejegyzésének, és mekkora összegről van szó? Miféle "Hivatal" ez? Nem Bank?

Ha a hagyatéki tartozás több, mint a hagyatéki vagyon értéke, akkor főszabály szerint, ha nem rosszhiszeműen jártok el, akkor csak az örökölt vagyon erejéig feleltek a tartozás(ok)ért, elsősorban a hagyaték tárgyaival, de a saját vagyonotokkal nem.

Fel kellene venni a jogosulttal a kapcsolatot, megkérdezni, hogy áll ez a tartozás, mennyi most, mit kell tennetek.

Maga a jelzálog nem lenne akadálya az adásvételnek, csak rajta maradna a jelzálog. De az elidegenítési tilalom akadálya, az pontosan azt jelenti, hogy a tulajdonosok nem adhatják, ajándékozhatják el (az öröklés nyilván más). Amíg ezt nem intézitek el, addig nem tudjátok megejteni az adásvételt.

A tartozás természetesen vonatkozik a kiskorú örökösre is, csak ahogy mindenben, itt is a törvényes képviselőjének kell eljárnia a nevében.

Megjegyzem : ha az adásvételkor is kiskorú lesz az örökös, akkor szükség lehet a gyámhivatal hozzájárulásához is. Nagyobb értéknél kell, figyelnek rá, hogy a kiskorú vagyona ne csökkenjen, feltehetőleg külön számlára kell helyezni a vételárat, amihez nagykorúságáig se ő, se a szülője nem fér hozzá (nagyon indokolt esetet kivéve, szintén a gyámhivatal engedélyével).

Neked megvan a hagyatéki leltár - nekünk nincs.
Te látod a tulajdoni lapot - mi nem.

(Nem célszerű a megszólítással kizárni a potenciális válaszadók nagyrészét; ugyanis elég sok hölgy is van köztük, a szakértő viszont kevés.)

Ki tette rá a jelzálogot és milyen összegben?

Elnézést a megszóításért, senkit nem akartam megsérteni, nem tudtam, illetve úgy gondoltam, hogy egy ügyvéd úr fog válaszolni ilyenkor. A címzett Szakértőt értsük úgy akkor hogy egy Hölgy vagy Úr, bárki aki jártas az ilyesmiben, nekik cimzem Köszönöm.❤️
A "Tulajdoni lapon" egy 21 évvel ezelőtti dátummal bejegyzett jelzálog 50 ezer Ft és járulékai van bejegyezve, és az elidegenitési tilalom is. Ezt egy megyei Illetékhivatal iratta be akkor, mint követelő. A friss Tulajdoni lapon Ezt most átírták Édesapám nevéről, 2022 januári dátummal az Én nevemhez és örökös társam (kiskorú unokaöcsém) nevéhez. A ház Hagyatéki leltárában a ház értéke, 1 millió (régi parasztház), a temetési költség és közjegyzői díj szerepel. Jelzálog nincs sehol megemlitve, de a tárgyaláson sem mondta a Közjegyző. Megszüntek az Illetékhivatalok, állítólag a NAV-hoz tartozik az ilyen ügy? Ezt hallottuk. Ők tudják megmondani, hogy most hogy áll ez a tartozás? A fő kérdés, hogy a kiskorú örökös társ gyámja elakarna adni nekem a részét ki akarnak szállni ebből. Külföldön élnek évek óta nincs szükségük az öreg házra.

• Lehet Adásvételt kötnünk ilyenkor, a fele részre, amikor jelzálogos? Ők eladhatják a felét nekem? Így a jelzálogteher csak az enyém?

2021 szeptember óta, a háznak kisebb költségei is vannak. Mivel gyomlálni is kell a házban rendet rakni, stb ezért nem szüntettem meg a vizet, villanyt, fizetem azóta is. Mert ha ott pakolok, teszek veszek, kell némi víz, áram. Ez csak az én költségem, vagy a kiskorú gyámja is köteles fizetni, vagy ez hogy van? Köszönöm szépen az előző válaszokat is,

Erdei Tamas,

„Megszüntek az Illetékhivatalok, állítólag a NAV-hoz tartozik az ilyen ügy?”
Így van. Érdeklődj telefonon, vagy írásban.
Ha 50ezer pénzről beszélünk, akár az is lehet, hogy érdemes befizetni, aztán jól van. Ekkor kell egy törlési engedély, ezt a NAV-tól (vagy talán itt is a Kormányhivataltól?) kell kérni, földhivatalba benyújtani, és akkor törlik.
Egyébként, igen jó eséllyel ez a követelés elévült. Lehet ezt is jelezni a NAV-nak, és ugyanúgy kérni a törlési engedélyt. Ha a követelés elévült, akkor az azt biztosító jelzálogot (és terhelési és elidegeníési tilalmat is) törölni kell.

„Ők tudják megmondani, hogy most hogy áll ez a tartozás?”
Így van. NAV.

„A fő kérdés, hogy a kiskorú örökös társ gyámja elakarna adni nekem a részét ki akarnak szállni ebből. Külföldön élnek évek óta nincs szükségük az öreg házra.”
Ez nem kérdés.

„Lehet Adásvételt kötnünk ilyenkor, a fele részre, amikor jelzálogos?”
Adásvételi szerződést köthettek, de az nem lesz bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba. Megállapodhattok, megbízhattok ügyvédet, aláírhatjátok az okiratot, de benyújtani nincs értelme, mert úgyis elutasítják : hiszen elidegenítési tilalom is van. Ha az van az okiratban, hogy a terhek törlése után nyújtandó be, te elintézed, hogy azokat tényleg töröljék, utána benyújtható és bejegyzik az 1/1 tulajdonjogodat.

„Mert ha ott pakolok, teszek veszek, kell némi víz, áram. Ez csak az én költségem, vagy a kiskorú gyámja is köteles fizetni, vagy ez hogy van? ”
A tulajdonhoz kapcsolódó költséget elvileg nekik is viselniük kell (pl. adó, társasháznál közös költség), de a használathoz kapcsolódó költségek nyilván az azt használót terhelik. Ha megállapodtok, hogy te ott tegyélvegyél, akkor állapodjatok meg a hozzájárulásukban. Ha őket az egész nem érdekli, akkor én nem izmoznék ezen. Majd beszámítod a vételárba...

„Egyébként, igen jó eséllyel ez a követelés elévült.”

Enyhe mérget is lehet rá venni... a nav 2011-től műkszik, tehát minimum 11 éves a bejegyzés. Már kétszer 5 év is eltelt.

„A "Tulajdoni lapon" egy 21 évvel ezelőtti dátummal bejegyzett jelzálog 50 ezer Ft és járulékai van bejegyezve”

Az már alighanem elévült. De akár ki is lehet fizetni.

:) ja, tényleg írta, mikori a bejegyzés.
Akkor pláne.

Köszönöm szépen a szuper válaszokat Mindenkinek! Még nem teljesen értem azt, hogy mivel ott van a Tulajdoni lapon az elidegenitési tilalom, ez akkor akadály, ha a két örökös társ egymásnak akarja eladni a részét, 50 %-át?
Ilyenkor is előtte töröltetni kell a NAV-nál?
Tehát nem idegen vevőnek akarja eladni a részét, hanem nekem.

Erdei Tamas

„Még nem teljesen értem azt, hogy mivel ott van a Tulajdoni lapon az elidegenitési tilalom, ez akkor akadály, ha a két örökös társ egymásnak akarja eladni a részét, 50 %-át? Ilyenkor is előtte töröltetni kell a NAV-nál?Tehát nem idegen vevőnek akarja eladni a részét, hanem nekem.”

Miért? Szerepel ott olyan az elidegenítési tilalomnál, hogy családtagok között nem számít? Szerintem nincs ilyen.

Fuss egy kört a a Nav-nál,és okosabb leszel.
.
Meg gazdagabb is egy házzal ha kiadják a törlési engedélyt.

Köszönöm Mindenkinek a sok, jó hasznos válaszokat, segítséget! Köszönöm

Tsztelt Ügyvéd Úr ! Tisztelt Fórumozók !
Kérdésem :
Végrendeletben megnevezett, 50%-ban jogosult személy halála esetén az Ő örökrészét ki örökli ?
A végrendelkező egyenesági rokonai, ( gyermek, házastárs nincs) , testvér, azok gyerekei, vagy a megnevezett személy leszármazottjai ?

Súlyos betegség ideje alatt készült végrendelet érvényes-e.

Válaszokat köszönöm

Üdvözlök mindenkit! Édesapámnak,(aki sajnos már nem él)..unokatestvére hunyt el. Az elhunytnak már nem él a férje,nincs testvére és gyermekei sem. 2 unokatestvére él .
Az lenne a kérdésem ,elhunyt apukám révén ,én és testvérem jogosultak vagyunk e az örökösödésben ?
Előre is köszönöm a választ ha vki tud ebben segíteni.

bedolaszlone,

„Ptk. 7:27.§
(1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé.
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.”

Ha nincs a végrendeletben helyettes örökös nevezve, akkor a törvényes öröklés lép életbe.
Ha a megnevezett végrendeleti örökös nem törvényes örököse az örökhagyónak, akkor halála esetén kiesik az öröklésből.

Nem pontosan értem a kérdést, gyermek nincs, de egyenes ági rokon, tehát szülő él? Ha igen, ő örököl, illetve a kieső szülő helyén az ő leszármazói (tehát az örökhagyó testvére, kiesése esetén annak leszármazói a helyén).

Keczan Ferenc,

Az oldalági rokonok öröklése a magyar jogban ún. parentéláris rendszer szerint történik, ha az örökhagyónak nem él egyik szülője sem, nincs leszármazója, és házastársa sincs.

Az első parentélia a szülői, vagyis az örökhagyó szülei örökölnek, ha ők kiesnek, akkor az ő leszármazóik.
Ha jól értelek, az elhunytnak nincs testvére. Ha nem élnek a szülei sem, akkor ez esetben ebben az első halmazban nincs örökös.

A második parentélia a nagyszülői (az örökhagyó nagyszülei). A nagyszülők már közös felmenőitek nektek és az elhunytnak - pontosabban csak az egyik.
Ilyenkor ők örökölnek, kiesésük esetén a leszármazóik, "szintenként" : ha nem élnek a nagyszülők, akkor helyükön az örökhagyó (adott ági) szülőjének testvérei örökölnek, kiesésük esetén a leszármazóik - köztük már édesapád is, aki helyén ti örököltök a testvéreddel.

Ha az elhunytnak két unokatestvére él, azok közül csak az lehet örökös, aki az adott nagyszülői ágról unokatestvér (mint édesapád), hiszen az örökhagyó két szülőjéből csak az egyiknek a szülei számítanak itt. Ha a másik szülő testvérének gyermeke egy unokatestvér, akkor az nem örökös. De ha élt több unokatestvér, akinek él még leszármazója ebből a nagyszülői ágból (mint édesapád és ti), akkor ők is lehetnek örökösök.

Összefoglalva : nem biztos, hogy mindkét élő unokatestvér örököl, de az biztos, hogy te és a testvéred valamekkora részben igen, ti örökösök vagytok. De lehet még más örökös is (az örökhagyó nagyszülői ágáról származó egyéb, már elhunyt unokatestvér leszármazói).
Kérdés : édesapádnak és az elhunytnak azok a szülei, akik testvérek voltak, azoknak volt még testvérük valamikor, vagy csak ketten voltak testvérek?

Ha nem értettem félre valamit nagyon.

javítás :

Az oldalági rokonok öröklése a magyar jogban ún. parentéláris rendszer szerint történik, ha az örökhagyónak nem él egyik szülője sem, nincs leszármazója, és házastársa sincs.

helyett helyesen :

Az oldalági rokonok öröklése a magyar jogban ún. parentéláris rendszer szerint történik, ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és házastársa sincs.

Pont hogy ilyenkor jönnek szülők.

drbjozsef

Tisztelt József!
Nagyon szépen köszönjük az alapos és precíz választ!!!

Tisztelt Fórumozók; nemrég írtam ide egy meg nem érkezett örökségi félmillió forint miatt- nos, az ügy, úgy tűnik, megoldódni látszik. A bank "elfelejtette" közölni első körben a vőlegényemmel, hogy hiányzik még egy papír, amit nem írt alá. Nos, megfutottuk a köröket és az ügy a végéhez közeledik. Már csak az átutalást várjuk, de most már van remény, hogy meg is érkezik. :-)

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Beteg testvéremmel és férjével,2 éve közös háztartásban kellet költöznünk az ő házukba, mert folyamatos ellátásra szorulnak.
Egy régebbi végrendeletükben, két nevelt gyereküket jelölték meg örökösnek,(saját gyerek nincs,szülők nem élnek) , ami tartalmaz olyan kikötést hogy halálukig gondozni kötelesek őket. Ritka látogatásokon kivűl, semmi kontakt nincs az idős emberek és a két nevelt gyerek között.
A kérdésem az lenne ,elhalálozásuk után, megtámadhatom e ,jogosan a végrendeletet.Köszönöm.