Öröklés

Úgy érted, eredményesen? Látni kellene a szöveget, de valószínűleg nem.
Miért nem tesznek új végrendeletet? Vagy legalább vonják vissza az előzőt?

Kedves jogászok és fórumozók,

egy régi családi ügy kapcsán merült fel kérdés.

Édesanyámat (aki már nem él) többször is "kifelejtették" a testvérei, illetve az ő családtagjaik az öröklésből.
Ezek az ügyek azért kerültek most elő, mert édesanyám öccsének (aki már szintén nem él) a fia most hasonlóan szeretne / szeretett volna eljárni velem és testvéremmel szemben - egy közös rokonunk halála kapcsán. A különbség, hogy most kiderült a dolog és ott leszünk a hagyatéki tárgyaláson.

A kérdés: hogy ki lehet-e hagyni valakit szándékosan a hagyatéki eljárásból? El tudja "sumákolni" a hagyatéki eljárást az egyik örökös úgy, hogy kihagyja a többieket az öröklésből? És ha ez sikerül, utána van-e bármilyen jogi lehetőség az igazság bebizonyítására? Ha valaki önhibáján kívül marad ki az öröklésből, van-e bármilyen lehetősége utólag fellépni az örökrészéért?

A régi történések csak a véletlennek köszönhetően derültek ki.

A válaszokat előre is köszönöm!

„ki lehet-e hagyni valakit szándékosan a hagyatéki eljárásból? ”
Hiszen te állítod, hogy megtették.
Amúgy bűncselekmény.

Penge69,

„Ha valaki önhibáján kívül marad ki az öröklésből, van-e bármilyen lehetősége utólag fellépni az örökrészéért?”
A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
Ha valamilyen jogvitád támadna valakivel, akkor arra általában a per indítása a lehetőség.

(Megjegyzem : "önhibán kívül" kimaradni nem könnyű, mert vagy azért szokott bekövetkezni, mert az illető elérhetetlen, évtizedek óta külföldön él, és azt sem tudják él-e, hal-e, vagy szándékos és konkrét megtévesztéssel - de azért édesanyád vajon észrevette, hogy meghalt valamelyik felmenője? Ha igen, hogyan maradhatott ki?)

Üdv.Felkeresett minket egy örökös kutató cég,azzal hogy ingatlant örököltünk,kicsit utána jártunk és igaz volt.Mivel az elhunytnak mi voltunk a legközelebbi leszármazoi nagyapai ágon.
A cég képviselöje azt mondta hogy minden papirt beszereznek és mimndent elintéznek közjegyzöt stb.és az ingatlant is segitenek eladni.Persze amit nekünk kötelezö a törvény szerint azt kikell fizetnünk.
Nos ,a lényeg ök ezért a maradandó netto összeg 20 százalékát kérik .ami nem kevés összeg.
Kérdés megéri ennyiért ,igaz nemkell szaladgálni idegeskedni.köszönöm ha valaki reagál erre.

Palne Annika,

Szerinted ez milyen vonatkozásban jogi kérdés?
Hogy megéri-e mással intéztetni az ügyet 20% sikerdíjért, vagy inkább te jársz minden papír után ingyen ?

Erre az a válasz, hogy van, akinek megéri, van, akinek nem. Nem ismerünk téged.

Kérdés mekkora összrgről van szó?
Másik kérdés:
honnan tudott erről a cég?

Palne Annika,

Ha egyetlen értelmes tanácsot lehet adni : köss velük valamilyen megbízási szerződést, lehetőleg azt is úgy, hogy ügyvédnek megmutatod aláírás előtt, de legyen benne, hogy ELŐRE egy fillért sem fizetsz. Intézzék el, és amihez hozzájutsz jövedelem (NEM bevétel), annak 20%-át megkaphatják, ha mindent elintéznek helyetted.

Ha tényleg nem kamu (erősen annak hangzik), akkor dolgozzanak meg a pénzükért. Te ne fizess nekik semmit. Előlegezzék meg a költségeket is ők, ha annyira biztosak abban, hogy hozzájutsz ahhoz az örökséghez.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni:
2016-ban hagyatéki úton édesapám után örököltem én és három testvérem egy házat, amely hivatalosan is közjegyző előtt lepapírozásra került hagyatékátadó végzésben, oly módon, hogy négy felé oszlik a ház tulajdonjoga, amelynek akkori értéke is belekerült kötelezően. (9 millió Ft). Ekkor az egyik testvérem, a többi testvér - köztük én is - szóbeli beleegyezésével beköltözött az ingatlanba, majd felújításokat végzett rajta. Azóta 2019-től többször jeleztük neki, hogy mostmár ideje lenne, ha kifizetné többi testvérét, minket az örökségből, de valahogy ez mindig háttérbe szorult nála. A kérdésem az lenne, hogy tekintettel az eltelt időre, a felújítás nélkül is az ingatlan értéke majd a duplájára emelkedett és ha most megállapodnánk vele a kifizetésben, akkor is a 2016-ban megállapított 9 millió Ft-nak a negyed része járna testvérenként, vagy esetlegesen értékbecslővel felméretve az ingatlan mostani értékéből kerülne megállapításra ( természetesen a felújítással kapcsolatos dolgokat leszámítva az ingatlanból), ugyanis a mai "elszállt" ingatlanpiacon nem tartanám korrektnek, hogy 2016-os örökségünket, 8 év elteltével, 2016-os árakon kapja meg az ember, holott hányadrész került a hagyatéki végzésben megállapításra, egy akkor értékbecslő nélküli bemondott összeg alapján. Az az érzésem így, hogy akkor lényegében elértéktelenítette testvérem az örökségünket...Segítségüket előre is köszönöm.

Fulekilaci,

Ez nem öröklési kérdés.
Igazából ez nem is jogi kérdés.

Pontosan annyit kérhetsz a részedért, amennyiért találsz rá vevőt, akár a testvéred az, akár nem.
Egyáltalán nem köt titeket semennyire a hagyatéki végzés már. Pláne nem a benne szereplő érték. Kérhetsz a részedért százezer forintot is, meg húszmillió forintot is. Annyit, amennyit kifizetnek neked.
Ha etikailag nézzük, akkor a felújítása költségeit levonnám - amit lehetőleg számlákkal igazoljon -, de ha MOST fizet ki, akkor a MOSTANI piaci értéket fizesse érte. Kifizethette volna 7 éve is, akkor jól járt volna. Nem tette, így járt. Le is felezhetett volna az ingatlanpiac, akkor meg ő járt volna jól.

Amit jogi szempontból tudni kell : a részedet bármikor bárkinek eladhatod, a testvéreidnek elővásárlási joga van a részedre (ahogy neked is az övékére), de a beleegyezésük egyáltalán nem kell hozzá. Szabadon rendelkezhetsz vele.
Ha a testvéred nem hajlandó vagy nem tud kifizetni, idegen pedig egy 1/4 részt lakottan nem vesz, ezért eladni nem tudod, akkor még egy lehetőséged van : bíróságon bármikor kérheted a közös tulajdon megszüntetését. Ha (bármelyik) testvéred megveszi a részed igazságügyi szakértő által meghatározott áron, akkor úgy, ha semelyikőtök nem akarja/tudja kifizetni a többit, akkor elárverezik és a testvéredet kirakják.

Ahogy megegyeztek. Mint bármilyen más adásvételnél.

Köszönöm a megtisztelő válaszokat! Ez máris hatalmas segítség!

Fulekilaci,

Még egy : ha nem akarja megvenni a részed, és húzza az időt, akkor jelentsd be, hogy mint résztulajdonos, te is szeretnél beköltözni az ingatlanba. Ha ezt elutasítja, onnantól jogosan követelhetsz többlethasználati díjat a részed után. Mégiscsak ő lakik abban, aminek 3/4-e nem is az ő tulajdona. Fizessen albérleti díjat (lényegében).
Persze, ez nem segíti a konstruktív közös megegyezést, meg a jótestvéri viszonyt, szóval csak végső esetben, ha már a kapcsolat kezd elromlani amúgy is...

A lényeget leírták előttem. De. Egy fontos kérdés. A testvéreid közül nem venné meg valaki a részedet?
.
Más: nem lenne célszerű a másik két testvérrel összefogni és közösen lépni?
Mondjuk a közös tulajdon megszüntetése ügyében?
.
Ezt belengetve a bennlakó testvért is lépéskényszerbe hoznátok.

Hagyaték részét képezi-e a szántóföld bérleti díja, amelyet az elhunyt halálát követően utaltak az egyik örökösnek?

Attól függ, mikor volt esedékes.
De nem is az itt a lényeges kérdés, hogy része-e a hagyatéknak, hanem, hogy az akinek fizettek, köteles-e megosztani a többiekkel.

És hány örökös van?

Irodakukac20,

A haláleset és a hagyatéki végzés közötti időben a (leendő) örökös szempontjából egyfajta "exlex" allapot van. A magyar szabályok szerint az örökösök a halál pillanatában megöröklik az elhunyt hagyatékát, de azt, hogy hivatalosan is megnevezzék ki ez az örökös(ök), azt meg kell várni a hagyatéki eljárás végét. Az örökösök nem csak a (meglévő) vagyonát és tartozásait, de a követeléseit is megöröklik az elhunytnak, mint jogutódok.
Ha a halál utáni időszakra vontakozó bérleti díjat nem veszi fel a közjegyző a hagyatékba, az szerintem elfogadható, mert az már nem az elhunyt, hanem az örökös követelése (=már megörökölte), csak még nem tudjuk ki ez a személy.

Ha lezajlott a hagyatéki eljárás, megvannak az örökösök nevezve, a nekik mint jogutódként járó követeléseket be kell hajtaniuk, ha az ki lett időközben fizetve az egyiknek, akkor egymás között el kell számolniuk az örökrészük arányában.

Ha az a kérdés, hogy a közjegyző nem akarja felvenni a hagyatéki leltárban, akkor azt szerintem helyesen teszi. Nem az ő dolga, az örökösök egymás közötti elszámolási vitája. Az a bíróságé, ha nem tudnak megegyezni.

„az már nem az elhunyt, hanem az örökös követelése (=már megörökölte)”
A pontosság kedvéért: azt már nem örökölte az örökös, annak ő az eredeti jogosultja.

Úgy értettem hogy magát a követelés jogcímét, a bérleti szerződést "örökölte meg".

Akkor jól értem, hogy aki kapja a földet, az kapja a bérleti díjat is? Azt is, ami a halál évében került megfizetésre? Osztályos egyezségben ez rendezhető?

Irodakukac20,

Igen, akié a föld, azé a bérleti díj is, "visszamenőleg" a halál időpontjáig, pusztán a törvény szelleme szerint (ipso iure öröklés). De természetesen erről közös megegyezéssel bárhogy dönthetnek. Maga a bérleti díj, mivel nem része a hagyatéknak, nem számít nála az osztályos egyezség egyéb feltételei, bárhogyan dönthetnek róla az érdekeltek.

Maga a föld öröklése természetesen mehet az osztályos egyezség szerint, ha annak minden feltétele fennáll.

„Attól függ, mikor volt esedékes.”

Tudtommal az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.
Ebből következik hogy a bérleti dij az örököst illeti meg.

Oké, akkor pontosítok :
Ha a bérleti díj esedékessége még a halál napja előttre esik, akkor az természetesen az elhunytat illette, az ő követelése, tehát a hagyatékba tartozik, be kell jelenteni a jegyzőnél a hagyatéki leltárba annak, aki megkapta.
Ha a halál utáni az esedékessége, az már az örökösöket illeti, aszerint amit alant leírtam.