Gyermekelhelyezés

Osi23:

Miért gond a személyi csináltatás?

Bemész igényelsz és megkapod.
Ha kérdezik mi van a gyerek apjával akkor elmondod hogy nincs neki olyan és már rendben is van.

Persze csak akkor ha te vagy az ANYA.

Tisztelt Fórumozók!

A következő lenne a problémám:
Párommal 4 éve élek együtt. A kapcsolatunkból született a kisfiunk aki most 3 és fél éves. A viszonyom az édesanyjával egy évvel ezelőtt megromlott mivel, megcsal és folyamatosan bulizni jár. A gyermekkel elég keveset foglalkozik. Állandóan a telefonját nyomkodja vagy tv-t néz, esetleg egy átbulizott éjszaka után egész nap alszik. Nem ül le vele rajzolni, gyurmázni. Nem megy vele a játszótérre, vagy esetleg sétálni mondván ezekhez neki nincs türelme. A háztartásban a mosáson és a vasaláson kívül sem nagyon csinál semmit. Általában én főzök és takarítok.
A napokban többször "fenyegetett", hogy elköltözik a gyermekkel.

A kérdéseim a következők lennének:

• Elviheti a gyermeket a beleegyezésem nélkül?
• Korlátozhat engem vagy a nagyszülőket a láthatásban?
• Mivel a közös szülői felügyeletbe nem akar belemenni, van esélyem arra, hogy a bíróság nálam helyezze el a gyermeket?

• Elvileg nem.
• Elvileg nem.
• Van.

Köszönöm a választ!

Lenne még kérdésem.

Ha meg tudunk állapodni abban, hogy a gyermeket külön élve, de közösen neveljük, hogyan tudjuk hivatalossá tenni? Kell a gyámügy vagy elég ügyvéd előtt megegyezni ebben.

Valamint, ha nem hajlandó belemenni a közös szülői felügyeletbe, akkor mi a folyamata a gyermekelhelyezésnek?

A legjobb az lenne, ha bíróság végzéssel hagyná jóvá az egyezséget. Ha nincs egyezség, akkor nyilván ítélettel dönt a bíróság.

Jó napot!
Ha az egyik szülő külföldön van már hónapok óta és ott is akar maradni, és mielőtt kiment az édesanyjára bízta a gyermeket (aki családba fogadta), volt évekkel ezelőtt rendes gyermekelhelyezés, közös megegyezés alapján, tehát a másik szülő felügyeleti joga szünetel, így most az övé is, akkor a különélő szülőnek nincsen úgymond több joga a gyermekhez, mint a gyámnak. Ha az a szülő kintmarad továbbra is akinek annó itélte a bíróság, a másik szülő ha pert indít a szülő felügyeleti jogok iránt, akkor van esélye? Vagy a nagymamának aki családba fogadta több joga vagy esélye van a gyermekhez? Remélem érthető mert egy kicsit bonyolult. Illetve a kapcsolattartást a gyámnak ugyanúgy kell biztosítani, mint a bírósági végzésben a szülőnek?

Esély az van. Biztosítani kell a kapcsolattartást.

Tisztelt fórumozók, jogászok!

Két és fél éves különélés után megkezdődött válóperünk, mely kizárólag a gyermekelhelyezés ügyében dönt. Muszáj több véleményt megkérdeznem, hogy eldönthessem mennyire álljak bele a témába.
Két fiúnk van, az egyik nálam maradt (akkor 10 év 8 hónapos), másikat elvitte az anyja, ő akkor 6 év 9 hónapos volt.

Mindig is az volt az álláspontom, hogy a két fiúnak együtt kellene felnőnie, de nagyobbik fiam elutasítja az anyját. Az együttlét csak nálam lenne elképzelhető. Az édesanya "közös szülői felügyeletet" szeretne, amely meglehetősen eufemisztikus kifejezése annak, hogy az legyen mindig, amit ő akar.

Az anyuka a kisebbik fiúval bensőséges kapcsolatot alakított ki, viszont a nagyobbal tűz és víz a kapcsolat. Nagyobbik fiamat stresszeli, ha ott kell lennie nála, gyakran bedühödik, és agresszív lesz, ilyankor előfordul, hogy a kisebbet is bántja. Ebből kifolyólag, az anyuka azt hiszi, hogy a két testvér kapcsolata rossz. (Pl testvér-testvér kapcsolat kivizsgálását kéri teljes meggyőződéssel).

Az én tapasztalatom, viszont az, hogy a két testvér kapcsolata nagyon jó, ha nálam vannak. Ezért szeretném , ha a kisebbik is visszajönne, és nálam lennének mindketten.

Van ügyvédem, aki nem lát esélyt, azt mondja túl sok idő telt el, kialakult egy status quo, amin a bíróság nem fog változtatni, (kivéve persze közös felügyeletet).

Azt gondolom még, hogy a kisebbik fiú tanulását, és edzettségi szintjét is jobban tudom biztosítani ( a két és fél év alatt csúnyán meghízott).
Mi a véleményetek? Bizzak abban, hogy szerencsém lesz egy jó iü-i szakértővel és a bírónővel, vagy hagyjam a csudába az egészet.
A nagyobbik fiamat mondjuk nagyon sajnálom, ő szeretné, ha a kisebb visszatérne.

Köszönöm a válaszokat!

Esélyt az lyen ügyekben a szakvélemény előtt latolgatni általában nem érdemes szerintem.

Kedves (és egyben Tisztelt) ObudaFan!

Egy többtényezős esetet próbáltam leredukálni 2,5 év fennálló állapot vs. testvérek együttélése problémakörre. Válaszát bátorításnak érzem, hogy belevágjak a perbe.

üdv: tomiguz

Nagyon eltérő testvéri kapcsolatok létezhetnek. Van, ahol a testvérek erősen kötődnek egymáshoz, van, ahol kevésbé. Ezt nyilván a bíróság is figyelembe veszi.

Megtudtam, hogy a fiam édesapja szeretné, ha a gyerekünk hozzá kerülne és keresetet fog beadni a bíróságon.
Amit tudni kell, a gyerek 8 éves, 2 éves korában mentünk szét és közös megegyezés alapján a gyerek hozzám került, bíróságon egyeztünk meg. Az utóbbi időben sok probléma volt körülöttem, rendszeresen látogatott minket a családsegítő is, ezért apuka szeretné elvenni. Nálam most csak ideiglenes állapot. Nem tőlem tudom, hanem egy családtagtól, de ő nem tudja, hogy tudom. Azt nem tudom, hogy beadta-e már vagy csak fogja.
Arra gondoltam, de nem tudom sértek-e vele bármilyen törvényt vagy bármit ha beadta, hogy kérnénk a gyámügyön, hogy édesanyám családbafogadhassa a gyereket, amíg én betegeskedek. Ő is szeretné, és így jó helyre kerülne, nincs kizáró ok, valószínűleg a gyámügy is jóváhagyná.
Ezzel sértek valamilyen szabályt? Ha az édesapa elindítja vagy indította a perta bíróságon, akkor már nem nálam lesznek a szülői felügyeleti jogok, akkor ki ellen kell megindítani a gyermekelhelyezést. Bennem talált volna kivetnivalót, ha akar, de anyukámban nem tud. Így van esélye, hogy elvegye?

Azért a gyermek feletti szülői felügyeletet elsősorban a szülők gyakorolhatják, tehát ha a gyermek édesapja alkalmas arra, hogy a gyermek nála legyen elhelyezve, akkor természetesen fontos szempont lesz, hogy ő az édesapa, a családbafogadó pedig nem szülő.

Valahol azt olvastam, hogy aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja megnevezheti, hogy ki legyen a gyám és ha a másik szülő, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel nem egyezik bele, akkor a gyámhatóság dönt, vagyis kézzel lábbal kapálózhat, de nem sokat tehet.

A kérdésem még mindig az, hogy ütközik-e valamilyen jogszabályal az, hogy én tudom, hogy ezt be akarja adni és én ezért szeretnék gyámot.

Illetve ha beadta, hogy szeretné a gyermekelhelyezést magánál, de időközben engedélyezik azt, hogy édesanyám legyen a gyermek gyámja, akkor az a kereset érvényes lesz még, mert akkor engem jelöl meg benne mint alperest, de ha a gyámságot engedélyezik akkor az én szülői felügyeleti jogom is szünetelni fog? Akkor én leszek az alperes vagy új kereset kell majd beadni, ahol a gyám lesz az alperes?

Még egyszer: ha az apa is alkalmas a gyereknevelésre és kéri, akkor nála fogják elhelyezni a gyereket, ha az anya arra valamiért nem alkalmas.

A gyámos dolog, amit írsz, meg akkor játszana, ha az apa 1) már nem él 2) alkalmatlan a gyereknevelésre.

Köszönöm a válaszokat, de a kérdésre még mindig nem tudom a választ.
A családbafogadást egy ismerős példájára találtuk el, ahol a szitu szintúgy gyermek anyánál elhelyezve bíróság által, de az anya kiment dolgozni külföldre még tavaly, egyébként a szüleivel élt és ott is anyukája fogadta családba a gyermeket. Ott úgy zajlott, hogy bementek, vitték a bírósági végzést, hogy anyánál van a gyermek, elmondta, hogy külföldön vállal munkát határozatlan ideig és szeretné ha anyukája lenne a gyám és ezt anyukája is szeretné. A gyámhivatal beidézte apukát, ahol elmondta, hogy ő is szeretné a gyermeket és nem egyezik bele a gyámságba. A nagymamánál csináltak környezettanulmányt és megállapították, hogy a személyisége alkalmas rá és stb és engedélyezte a gyámhivatal. Az apa fellebezett, újra kimentek a nagymamához és apukát újra elutasították.

Szóvak oké, hogy van apának joga, de talán mégsem elég.

A kérdésem továbbra is, ha a gyámhivatal elfogadja a gyámságot, akkor a bíróságon a szülői felügyeleti jogok rendezése perben (gyermekelhelyezés) továbbra is én leszek az alperes?

Ez csak arra példa, hogy a gyámhatóság is tud tévedni. De ezt eddig is tudtuk, viszont erre igényt alapozni elég kockázatos.

KBS-sel értek egyet. És hát nem mindegy, ki lesz a felperes, a saját gyereketekről van szó, egészen biztosan nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy még el sem indított perben a per folyamán bekövetkező változások nyomán te leszel-e a felperes vagy az édesanyád, akivel elvileg egyetértésben vagy.

A felperes a volt férjem, ő ad be vagy adott már keresetet. Az viszont nem teljesen mindegy, hogy ki az alperes.

Akkor még egyszer. Az apa és a nagymama közti perben az apa pusztán azért, mert szülő, igen jelentős előnyben lesz. (A nagyszülő mellett az állandóság szólhat, de szerintem a szülővel szemben ez kevés.)

Kedves ObudaFan!

Március 30-án már váltottunk pár szót. Hozzászólásaidat köszönöm.
Beszélgettem egy iü-i szakértővel, de ő más területen van. Elmondta, hogy nagyon fontos, hogy jó szakmai kérdéseim legyenek az iü-i pszichológus szakértőhöz. De azt is mondta, hogy a bíró feltehetőleg ügyet sem vet majd a kérdéseimre, és a saját kérdéseit tartja majd lényegesnek.
Kis internetes kutatással a jogi kérdés leszűkült "testvérek egybentartása" vs "állandóság" problémakörre.
Pl. 1. Már 2,5 éve külön élnek, ez az állandóság. Ugyanakkor egy jogi tanulmány részletesebben körbejárja az "állandóság" problémakörét, és néven nevezi, hogy a lakhelyváltozás nem idesorolandó, hanem "lényeg, hogy a kapcsolattartás minősége a szülőkkel" ne szenvedjen csorbát, ill. a gyermeket nem érheti lelki trauma.
2. "Testvéreket csak indokolt esetben lehet szétválasztan". Indoklás: ha a testvéreket is elválasztják a lelki trauma még nagyobb, ellenben ha együtt maradnak, könnyebben feldolgozzák a traumát.
3. A bíróságnak a szellemi, testi és erkölcsi fejlődés szempontjából jobb helyen kell elhelyezni a gyermeket.

Kérdésem: Hol tudnék én ebben a témakörben jobban elmerülni?
Pl:

• A testvérek együtt élése kedvez a testi , szellemi fejlődésüknek? Ez le van írva így valahol?
• Igaz-e, hogy a bíróság szinte 100% valószínűséggel, az állandóságot részesíti előnyben, vagyis ott fogja a gyerekeket elhelyezni, ahol a per elején voltak? Még akkor is , ha külön szülőnél.
• Melyek azok a bírósági határozatok, amelyek ezzel foglalkoznak?
• Ha az anya alkalmatlan kér gyermek együttes nevelésére (ez a helyzet), attól még jogot formálhat egy gyermek nevelésére? Szétválaszthatja a testvéreket egy anyai hiányosság?

Köszönöm türelmed, és válaszod!
T.

Szerintem ezt nem lehet általánosságban megválaszolni. Vannak testvérek, akik jobban és vannak, akik kevésbé kotodnek egymáshoz. Az biztos, hogy a szakértőnek ezt az ügyetekben vizsgálni kell. A 100%-ot túlzásnak érzem, de az biztos , hogy az állandóság kiemelt szempont, és az is igaz, hogy nem a lakáshoz kötődik, hanem a gyerek környezetéhez, ezen belül is elsősorban a szülőkhöz való viszonyhoz.

Kedves (Tisztelt) Szakértők!

Barátnőm kérdésével fordulok segítségért. Most fognak válni a férjével. Van kettő nagylányuk (7 és 10 évesek). Barátnőm, miután megromlott a házasságuk eljött a közös házból (barátnőm édesanyja házára építkeztek a tetőtérbe). A gyermekek ott maradtak. Őket leginkább a nagymama neveli, de természetesen az édesapa is ott él. Kérdés, hogy barátnőmnek, aki azóta rendezett párkapcsolatban együtt él egy másik férfivel, milyen esélyei vannak, hogy megkapja a gyermekeket. Igazából a gyerekeknek nincs rossz dolguk ott, ahol most vannak, és az a megszokott környezet, de én mégis úgy érezném, hogy az anyjukkal a helyük, továbbá az ottani nevelés, bár jó (tehát rendes gyerekek) mégis szűklátókörű, és a ygeremekeket alapvetően megragasztja egy kishitű világban, miközben tehetségüket nagy önbizalommal bontakoztathatnák ki, például az anyjukkal.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Üdv.
Mozart

Az nyilván nem szól a barátnőd mellett, hogy jelenleg az apjukkal élnek a gyerekek (még ha ezek szerint a nevelést az apa nem is egyedül végzi). Ettől még persze nem eleve esélytelen a dolog, de azért nem lesz könnyű.

Az nyilván nem szól a barátnőd mellett, hogy jelenleg az apjukkal élnek a gyerekek (még ha ezek szerint a nevelést az apa nem is egyedül végzi). Ettől még persze nem eleve esélytelen a dolog, de azért nem lesz könnyű.