köteles rész

Az attól függ, hogy hogyan nyilatkozott a hagyatékátadáson.

Én nem erre nyilatkoztam, hanem - gondolom - a legelső kérdésre.

Olyan kérdezőnek meg nem szeretek válaszolni, aki eldönt valami hülyeséget és azt feszegeti.

Tisztelt Ügyvéd!

Ha édesapám ajándékozás címszóval utal át nekem a bankszámlámra egy nagyobb összeget akkor ez az összeg csakis az enyém lesz-e vagy pedig a testvéreim igényt tarthatnak-e ezen összeg köteles részére?

Kérem írja meg, hogy hogyan lehet ez az összeg csakis az enyém.( Édesapám azért szeretné nekem ajándékozni ezt az összeget, mert csak én törődök vele a családból)

Köszönettel: Vadlibus

Ha ajándék lesz, akkor csak akkor nem lesz a kötelesrész alapja, ha édesapád még több, mint tíz évet él az átutalás után.
Ha csak te törődsz vele és ez a törődés már eltartást jelent, akkor tartási szerződést lehet kötni esetleg, ami a kötelesrészt is kizárja.

Érdeklődni szeretnék,ha édesanyám átíratta rám ajándékozás címén a tulajdonrészét egy ingatlanból,ő onnan el is költözött hozzám.
Az ingatlan másik részét sajnos apukám halálával megörököltük ketten a testvéremmel.
Van e valami köteles rész,kérhet e valamit a testvérem majd....?

Már az édesanyád által rád íratott részre vonatkozóan? Csak akkor, ha az ajándékozástól számítva tíz éven belül elhalálozna. Gondolom, más nincs (nem lesz) a hagyatékban, azért kérdezed.

Tisztelt Ügyvéd!

Abban az esetben ha édesapám elhalálozási rendelkezést köt a lakossági betétjére az én javamra, ebben az esetben engem illet-e halála után a számláján levő összeg vagy továbbra is a köteles részt képezi?

Köszönettel: Vadlibus

Téged illet és a kötelesrész alapját képezi, tehát a kötelesrészt ki kell belőle fizetni.

Tisztelt Jogi fórum!

1999-ben a család egy házban lakott, ketten a voltunk az édestestvéremmel tulajdonosok, a szüleink haszonélvezetével.
Anyám első házasságából származó fia, az én féltestvérem is velünk lakott,rettenetes dolgok miatt én végül vásároltam neki egy lakást,hogy megszabadítsam a családot az áldatlan helyzettől(részegen pl a gardróbba végezte dolgát meg hányt), azt berendeztem és ügyvéd előtt aláírtunk egy papírt, hogy ő sem ingó sem ingatlant a lakásért cserébe nem követelhet a jövőben tőlem.

A házat később eladtuk és a szüleink haszonélvezetét az öcsémmel pénzzel váltottuk meg(egyformán osztoztunk a ház árán négyen).
Az anyám és az apám elváltak még korábban és az anyám egy lakást vett a hasznonélvezetért cserébe kapott pénzből.

Van egy férje azóta, kiváló a viszony köztünk.

A féltestvéremmel közel 10 éve nem tartotta az anyám a kapcsolatot, ennek oka a bátyám rettenetes viselkedése, a lakást amit kapott, elitta, az anyám munkahelyére részegen bejárt botrányozni, a közösségi falakon mai napig ott olvasható, anyámat és a családot mocskoló üzenetek olvashatóak.

Anyám decemberben váratlanul igen fiatalon elhunyt, haláláig nem tartotta a kapcsolatot a féltestvéremmel és semmilyen módon, sem közösségi oldalon visszajelölése, sem személyes találkozásra nem volt hajlandó, pl mert féltestvérem ilyeneket rt róla, hogy "ha találkoznak, ő nyilvánosan fogja elküldeni a p.csába" és hasonlók, az általa rt mocskolódó e-mailekről nem is beszélve. Bátyám miután elitta a lakást, évekig csövezett, anyám albérletet fizetett neki, de az se volt jó, onnan is utcára került a rettenetes dolgai miatt.

A temetésre meghívtuk, de utána a temetés kapcsán ismét mocskolódásba kezdett írásban, melyben anyámat szídta, hogy róla a lakásban egy kép sincsen, anyám rokonait, hogy azok csak idézem "zabálni" jöttek, hozzá bezzeg senki nem szólt, ami amúgy nem is igaz, engem olyan módokon sértegetett, hogy én szó szerint fizikailag rosszul lettem, amikor elolvastam.

Kérdés.
Mivel a haszonélvezet megváltásából vette anyám a lakást,
mivel van az okirat, hogy velem szemben követelése sem ingó sem ingatlan nincsen,
és mivel édesanyánk a haláláig nem tartotta a kapcsolatot a bátyámmal annak viselkedésének elmondhatatlanul sértő és méltatlan volta miatt,

kizárható-e ő a köteles részből.
Ha igen, mi a módja ennek?
Végrendelet nem volt, mivel anyukám nem számított rá, hogy este még jól lesz és rá egy órára meghal...

Köszönettel!

„ügyvéd előtt aláírtunk egy papírt, hogy ő sem ingó sem ingatlant a lakásért cserébe nem követelhet a jövőben tőlem.”

Ez borzasztó, ha tényleg ügyvéd készített egy ilyet.

Annyi így a mentesség, hogy az édestestvéredtől követelheti a kötelesrész rá eső részét.

Tisztelt Fórumozók!

Ha tartási szerződést kötök a nagymamámmal, halála esetén az új ptk. szerint jár-e kötelesrész a többi örökösnek.
A másik kérdésem, hogy ha a mamám ragaszkodik a végrendelethez, és abba kerül a tartási szerződés is, hogyan változik a kötelesrész?
A végrendeletet feltétlenül közjegyzőnél kell elhelyezni, otthon nem tartható?
Üdv Ch

„kizárható-e ő a köteles részből.”
Köteles részből? Fel sem merül az igény, hiszen egy gyermekrészt örököl.

Az, amit idéztél, nem öröklésről lemondás. (Mondjuk, más értelme sincs, talán rosszul idézed.)

Köszönöm a válaszokat.

Engem ez azért érdekel elsődlegesen (hogy ne örököljön), mert félelmem, hogy nehogy a tulajdonrészét is eligya/elcserélje kocsmában, mint pl a tőlem ajándékba kapott lakását anno.

Tehát a köteles részből kizárni nem lehet.
Elővásárlási jogunk azonban tulajdonostársként lesz, ha ő el akarja adni valaki pl ivócimborának a saját örökölt részét, ugye?
Tehát nem fordulhat elő, hogy teszem azt fillérekért eladja/ajándékozza a részét és mi azt csak utólag tudjuk meg, mikor valaki odajön ajtót döngetni, hogy övé a lakás harmada?

Köszönettel!

1. igen
2. hát de, mert megsértheti az elővásárlási jogot, de ha amúgy meg akartad volna venni, a bíróság ezt lehetővé fogja neked tenni. Ajándékozásnál nincs elővásárlási jog.

Tisztelt Fórum!

Szeretnék egy ingatlant az egyik gyermekemnek ajándékozni. Úgy, hogy az kizárólag az övé legyen, ne számítson bele a hagyatékba, illetve kötelesrész alapját se képezze. Az új Ptk. ezt lehetővé teszi?
Mit szükséges bele foglaltatni a szerződésbe, ha ez lehetséges?

Köszönettel!

Hogyne. Annyi az egész, hogy tíz évig nem halsz meg.

Közben azt találtam az új Ptk. normaszövegében:

7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Elég sok minden van még a nyolc könyvből álló Ptk.-ban.

Ezek szerint, ha a szerződésben az szerepel, hogy elengedem a kötelesrész alapjába való hozzászámítást, akkor tisztán minden a megajándékozotté és más nem léphet fel kötelesrész igénnyel?

Nem. Ez a szabály másról szól. Nem nagyon van köze a kérdésedhez.

Köszönöm a tájékoztatást!

Sajnos nem igazán értem ezt a köteles részt. Tudna valaki segíteni?
Ha valaki meghal (házastárs volt, de gyermek nem), akkor a halott édesanyját (édesapja szintén elhunyt,testvére nincs) megilleti a köteles rész (még nem telt le az 5 év)? Vagy ő semmit nem kap az örökösöktől? Az ági vagyont örökölhette volna, de még a hagyatéki eljárásról sem értesítették.
Az férj - aki mindent vitt - időközben szintén elhunyt, de előtte eltartási szerződést kötött a testvére fiával. Így teljes kizárva az édesanyát. Ebben az esetben van-e lehetőség a hagyaték felülvizsgálatára vagy nincs értelme, mert még a köteles rész sem illeti meg? Vagy ebben a helyzetben csak ügyvéd segíthet? Előre is köszönöm a válaszokat.

Nora1979

Jár a kötelesrész, perben érvényesíthető. Van annyira bonyolult az ügy, hogy ügyvéd kelljen hozzá.

Te értetted a tényállást? Mert ha a férj törvényesen örökölt 2014. március 15. előtt, akkor milyen köteles részről beszélünk? Pláne a vő után.

Én úgy értelmezem, hogy ági vagyon volt, de végrendelettel a férj örökölte.