Gyerektartás és láthatás

trigi,

tehát csak élettársi kapcsolat volt, nem voltatok házasok. Így már több dolog is érthető.

Gondolom, hogy te adtad be a keresetet a tdíj megállapítására. Evidensnek vetted, h a gyerek nálad kerül elhelyezésre, csakhogy jogilag ez nem ilyen egyszerű. Erről is bírói döntés kell, ugyanis amíg nincs döntés az elhelyezésről, addig nincs alapja a tdíjnak sem. Ezért javasolhatta a bíró a tárgyaláson, hogy egészítsd ki a tdíj megállapítása iránti keresetedet az elhelyezéssel is. Ugyanakkor, mivel ez nem volt benne az eredeti keresetben, így hiába nyilatkozott írásban az alperes, erről a kiegészítésről nem tudhatott. Mivel nem volt lehetősége reagálni, ezért nem volt szabályos, h az első tárgyaláson a bíró döntést hozott.

kedves kisokos
tudod sok előzménye van még ennek a dolognak.
terhesen életveszélyesen fenyegetett engem és családomat,zaklatott,rágalmazott,és ehhez hasonlók,ezért fel is jelentettem,de nem lett belőle semmi,így folytatta tovább.
az első feleségét megverte,aki el is vált tőle,most a második feleségével elköltöztek egy kis faluba.
tulajdonképpen kb:4 hónapja csendesedett el.
a bíróságon apaságit is kért,aminek a költségeit rám akarta verni,hogy ezt is számolják bele a tartásdíjba,mert ez is a gyerek miatt volt...
szóval ő ilyen "jó" ember.
a válaszodra válaszolva:igazság szerint még nem is javasolta a bírónő,hogy egészítsem ki a keresetet,hanem egyszerűen közölte velem,hogy a gyermek nálam van elhelyezve.
nem vettem evidensnek,hogy nálam lesz elhelyezve,ez is egy tárgyalás lett volna a részemről.
csak az a fura,hogy egy "átlag" embernek ezeket tudnia kellene? nem!
a bírónak viszont igen! de mégsem tudta?
és ki szív? az "átlag" ember...

trigi,

sajnos vannak ilyen emberek. Ugyanakkor feltételezhetően nem szorított pisztolyt a fejedhez, amikor a gyermeketek megfogant. Te választottad őt a gyermek apjának, ezt sem szabad elfelejtened.

„csak az a fura,hogy egy „átlag“ embernek ezeket tudnia kellene?”
nem, de az ügyvédjének tutira! Ugye van ügyvéded?

trigi

A bíróság nem lépheti túl a keresetlevélben beterjesztetteket, abban pedig nem volt szó a gyermekelhelyezésről - a te hiányosságod... Az hogy a bírónő mégis egyből nálad helyezte el a gyermeket - ez nem okés, hiszen még nem is kérted!...

Tessék pár mondatos kérelemben kiegészíteni a t.díj megállapítása iránti keresetlevelet., ne várd hogy a bíróság erre külön felszólítson mert az idő csak megy és megy...

Zárójelben: csupán ezen topicban több mint száz oldalnyi tartalom van t.díj és elhelyezés témában - el kellene olvasni..., mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.

És akkor nem fordult volna elő, hogy a keresetlevél hiányos...

Monalisa
laikus hozzászóló

szia monalisa
örülök hogy itt vagy :)
szóval akkor most írjak egy új keresetlevelet gyt+elhelyezés címen?
vagy elég,ha a tárgyaláson terjesztem elő az elhelyezést.

a másodfok azt írta: hogy a kereset az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztatható.
ezt írásban,vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
tehát nem elég ha a tárgyaláson tárgyaljuk??

kedves kisokos
én most leginkább a bíróságra-bíróra vagyok mérges,mert tök mindegy az ügyvéd,a bírónak tudnia kellett volna....

Trigi,

Ha csak a tárgyaláson terjeszted elő és az ex megint nem lesz ott, akkor újra napolni kell, hogy reagálhasson rá, és a dolog csak húzódik tovább. Miért nem választod az egyszerűbb utat és terjesztesz be mindent szabályosan időben? Magadon segítesz vele.

Mindkettőnek (ügyvéd + bíró) tudnia kellett volna, ugyanakkor kettejük közül az ügyvéd az, akinek a feladata a te érdekeid képviselete. A bírótól nem várható el ugyanez, neki más a szerepe a tárgyaláson.

kedves kisokos
szerintem most el fog jönni a tárgyalásra,mert amint hallottam elege van neki is ebből a huza-vonából,meg szerintem már az új családjára akar koncentrálni.
mindenesetre írok a bíróságnak egy új keresetlevelet.
köszönöm a segítséget mindenkinek.
trigi

Te tudod, de az előzmények után én erre nem építenék.

trigi

Nem új keresetlevelet hanem keresetkiegészítést kell írni mely a gyermekelhelyezéssel foglalkozik, vagyis hogy kéred: a bíróság nálad helyezze el a gyermeket. És kérd hogy erről egy soron kívüli intézkedéssel döntsön is mindjárt (= még nem jogerős a rendelkezés de már nálad lehet/maradhat a gyermek a végső döntésig is már). És természetesen a t.díj kérdése, annak százalékos meghatározása az apa igazolt jövedelme alapján.

Valamint a láthatás/kapcsolattartás bírósági leszabályozása, ha ti netán nem tudnátok közös nevezőre jutni ebben a kérdésben.

Szóval vedd elő a keresetlevelet, figyelmesen olvasd át, és azt egészítsed ki. (3 pld-ban kell beadni és tértis levélben feladni a bíróság részére, legalább 3-4 héttel a következő tárgyalás időpontja előtt.)

hallo hallo!
Lenne egy kérdésem éa erre szeretnék választ kapni. A rövid tényállás a következő: Németországban lakunk, a párom most inditott egy egyszemélyes vállalkozást (itt kinn), és otthon van egy 8 éves gyereke. Fizeti a gyerektartást ahogy azt a biróság anno előirta(bár saját jövedelemmel nem rendelkezik), most viszont az ex emeltetné a gyerektartás összegét, bár a gyereket nem láthatja az apja, sőt oda sem adta már 3 éve. A kérdésem a következő: bár vállalkozása van a páromnak, saját jövedelemmel nem rendelkezik, a cégnek van bevétele de az a cégé, amiből áfát, adót a cég kiadásait és fejlesztését fizeti. Miből vonhatóan emeltetheti a gyerektartást az ex? Magyarországon nincs bevétele.
Előre is köszi a választ!

kedves mona.
ha most megírom ez a levelet így ahogy mondtad-írtad,és esetleg az apa megint nem jön el a tárgyalásra,akkor most fognak tudni dönteni,vagy megint semmit nem fog érni ez a tárgyalás is?

Dóra59

Valamilyen jövedelme biztosan van, ha eddig tudta fizetni a tdíjat. Saját magát is fenntartja valahogy...

A bíróságnak elsősorban a munkaviszonyból származó jövdelmeket kell figyelembe vennie. Ha ez nem elég a gyermek szükségleteire, akkor egyéb, nem munkaviszonyból származó jövdelmeket is figyelembe vehet. A bíróság valószínűleg kötelezni fogja a párodat, hogy adja be a legutóbbi adóbevallását és valószínűleg kérni fogja a cég mérlegét, eredménykimutatását is. Ha a cégből tényleg nincs a párodnak jövedelme (pl. osztalék), akkor jó eséllyel nincs mit tenni. Az ex kérhet környezettanulmányt is, h az életkörülményekből következtessenek a jövedelmi helyzetre, de ennek végrehajtását eléggé megnehezíti a távolság.

A kapcsolattartás minősége nem érinti a tdíj fizetési kötelezettséget, az más lapra tartozik.

trigi,

arra mindenképpen jó esélyed van, hogy a bíróság ideiglenes döntést hozzon, mivel ennek elmaradása veszélyeztetné a gyermek érdekeit.

értem.
köszönöm

kisokos

Köszönöm a válaszod, eddig is élt valamiből amit én keresek. Viszont a tartásdijat is abból fizetve. Lehet hogy kérhet környezettanulmányt, és valószinüleg mi is kérhetünk akkor, mert tudomásunk szerint ahol laknak nincs fürdőszoba, tehát a gyereklakhatási körülményei nem megfelelőek, viszont mi nem tudjuk neki felépiteni a lakást, főleg hogy a lakásról fele részben lemondott az apa a kislány javára. Tehát nem tudjuk teljes egészében saját magunkat fenntartani, plusz a gyerek igényei plusz a volt asszony igényeit teljesiteni. Mivel az asszony a 100 %-ban a gyerekből él. Vagyit amit a gyerek után kap az államtól és a gyerektartásból. Az asszony nem dolgozik 8 éve mióta a gyerek meg van. A páromnak nincs mellékjövedelme. valamint a a cégnek még nincs adóbevallása mivel most indult.

trigi

A keresetkiegészítés egyik példányát a bíróság hivatalból megküldi részére, melyre saját érdeke, hogy érdemben válaszoljon legkésőbb a tárgyalásig írásban, ill. magán a tárgyaláson szóban.

Ha se - se, akkor végül is véges lehet a bíróságnak vele szemben a tűrelme, és így születhet olyan itélet mely utóbb nem igazán fog tetszeni az alperesenek - vessen magára.

Dóra59,

Az ex életkörülményei csak akkor számítanának, ha az elhelyezés megváltoztatását is kérnétek. Mivel csak tdíjról van szó, így az ex életkörülményei alapvetően nem számítanak. Az sem számít, hogy miből, hogyan él. Nem kötelezhető munkára... Az sem számít, hogy annak ideján az apa milyen vagyonról mondott le, kivéve, ha ennek nyoma van a jogerős határozatban és a lemondás a gyermek tartásához való hozzájárulás érdekében történt.

Ami igazán számít a tdíj megállapítása során, az a tdíjra kötelezett jövedelme, illetve a gyermek szükséglete. Ha a kötelezettnek nincs kimutatható jövedelme, akkor nem lehet vele mit tenni.

értem, és köszönöm a válaszod

Dóra59,

helyesbítenék: a gytartásra vonatkozó perben mindkét félre vonatkozóan elrendelhet a bíró környezettanulmányt! Valós tapasztalat.

Ha elrendelhet környezettanulmányt akkor kijönnek ide Németországba? És ki fizeti mindezt, már a költségeket? Magyarországon van bejelentett állandó lakcimünk, (amit érdekes módon a gyámhatóság nem tud, pedig bejelentett, tehát egyszerü lakcimfigyelővel megtudhatta volna)de az ottani vagyontárgyak stb. nem a miénk hanem a szüleimé.

van még egy kérdésem, az anya nem kötelezhető munkára, akkor az apa miért? mert ha nem dolgozik nem tud gyerektartást fizetni ugye. Bár véleményem szerintem nem csak az apa és az állam kötelessége a gyermek eltartása, az anyának legalább annyit lekéne tenni az asztalra mint amit az apa, mivel a gyerek közös és nem csak az apáé.

Dóra59,

az apa sem kötelezhető munkára. Arra kötelezhető, hogy a jövedelme x%-t a gyermekeire fordítsa, akár saját szükséges tartása rovására is. Ha pl. munkanélküli segélyen van, akkor a munkanélküli segély X%-a a tdíj. Ha semmi jövedelme sincs, akkor nem lehet vele mit tenni. Ugyanakkor ez ritka kivételtől eltekintve nem életszerű, hiszen vmiből neki is élnie kell. Persze előfordulhat, hogy az apa jövedelme csak papíron nulla közeli, vagy a jövedelem nagyobb része zsebbe megy. Erre szolgál a környezettanulmány, hogy az életkörülményeiből lehessen következtetni a jövedelmére. Az anyánál is elrendelhetik, csak ez marginális hatással van a tdíj nagyságára.

Szerintem teljesen életszerű, h vkinek éppen nincs jövedelme és ezért a házastársa tartja el. Ugyanakkor a házastárs nem köteles a partner más kapcsolatból származó gyermekeit is eltartani, főleg ha külön háztartásban élnek. Akár a tdíj csökkentését is kérhetnétek ilyen alapon...

A szülők nem egyenlő arányban kötelesek hozzájárulni a tartáshoz. Az egyik főleg természetben, a másik főleg pénzben. Nincs szabály rá, hogy a kettőnek hogyan kell egymáshoz arányulnia, vagy hogyan lehetne meghatározni a természetbeni tartást pénzbeli értékét.

értem, a tartásdij emelését vagy csökkentését az illetékes biróságnál vagy gyámhatóságnál kell kérvényezni?
Ha a gyermek beteg, tudomásunk szerint cukorbeteg, a tdijon felül még a gyógyittatásához is hozzá kell járulni? (gondolok itt arra hogy az anya magánpraxisokra hordja a gyermeket, hordta, ami tudjuk pénz,valamint Pestre hordja a Heim Pálba, itt csak az utazási költség stb,)tehát az apának ezekhez is hozzá kell járulni tdijon felül?

A bíróságon. Viszontkeresetben, de akár a tárgyaláson is előterjesztheted.

Ismert volt már a gyermek betegsége akkor, amikor a tdíjat eredetileg megállapították?
Ez egyébként olyan tényező, amely megalapozhat nagyobb tartási igényt, ha a betegségre csak most derült fény. Ha ellenben nincs miből többet vonni, akkor nincs miből.

A tdíjon felül nem kell hozzájárulnia semmihez. Ugyanakkor felteszem, hogy ő is azt szeretné, ha a gyermek egészséges lenne. A személyes véleményem az, h amennyire tud, legyen partner abban, h a gyermek minden lehetőséget megkapjon a gyógyuláshoz.