Gyerektartás és láthatás

Judmi: komolyan nem tudom, létezik-e erre törvényes megoldás. Mint tudjuk, a Gyámhivatal és a bíróságok malmai igen lassan őrölnek.

Talán az anyukával kellene ezt megbeszélni - minden sértettséget félretéve, igen, ez nehéz. Szépen hármasban (vagy kettesben) leülni, és egy kávé mellett elcsevegni. Hátha bejön... Legalább néhány félreértést lehetne így tisztázni.
És ha az anyuka is látja, hogy jó helye van a gyermekének a másik helyen is, talán könnyebben engedi.

Általában az is baj lehet, hogy az anyuka úgy érzi, neki milyen sz.r a helyzete, közben a párja meg éli világát az új nővel. Ezért kellene beszélni vele, mint nő a nővel, anya az anyával.

Tudom, ez nem könnyű dolog, sőt! De egy próbát megér.

Szóval az éli a világát azt inkább így kellett volna írnom: "éli a világát". Így idézőjelben. Mert az anyuka sokszor így látja a saját szemszögéből.

Kali!!

De jól emlékszel.
És ma voltam a gyámügynél.
Biróságra irnom kell egy papirt,abba mindent beleirni,és itt helyben lesz a láthatás,felügyelett mellett.
Most kezdődik csak a kemény játszma.Tényleg mentem.

Kedves Bernadett!

Én úgy gondolom, hogy egy skizofréniában szenvedő beteg, legyen akár anyuka, vagy apuka, már eleve nem lehet soha felügyelet nélkül.
Saját példát idéznék és soha nem volt felügyelet nélkül a skizó a családban.
Valószinűleg nem csak te és a skizó tud a betegségről, hanem anyós-, és apóspajti is, tehát már eleve elképzelhetetlen hogy csak úgy magára hagyják a kislánnyal.
Egyébként érdekes a betegség, mivel azon egészségi problémák közé tartozik, amiről semmit, de semmit sem tudnak. Mindenesetre megmagyarázhatatlan tény, hogy amíg egy kutya és egyéb állat szenved ilyen betegségben előfordulnak esetek amikor kisgyerekre támadnak. Embernél ilyen soha nem fordult elő a mai napig.

Mindenesetre csak azt akarom leírni neked, hogy ha velem mint gyerek így bánna az anyám, akkor megvárnám míg felnövök és jól megrugdosnálak, hogy nem engedted az apám láthatását normális emberi körülmények között.

Ezt azért írom le, hogy megértsd! A gyermeked majd egyszer felnő és értelmesen végiggondolja majd a történteket, feltesz egy csomó kérdést és te nem fogsz tudni rá értelmes magyarázatot találni.
Az hogy aggódsz az értelmes dolog, de akkor később se engedd le az utcára, mert még elütheti egy nem skizó.
Vedd őt 5 méteres fallal körbe és soha ne láthasson senkit a gyerek, csak olyat akit a bíróság jóváhagy.
Szerintem ez inkább elmebetegség, mint az hogy engedd a kislányod élni, nem úgy ahogy te akarod, hanem ahogy az élet hozza, és te közben aggódhatsz hogy jól nevelted és nem követi el ugyanazokat a hibákat mint te.

Két sztorit leírnék még neked.

Ferihegyen a határőrségnél dolgoztam régen és hetente mindig találkoztam olyan síró anyukával akinek kilopták hamis útlevéllel és papírokkal az országból a kislányát, vagy kisfiát. 18 helyett 20 órakor hozták vissza a kislányodat és felforgatod a fél világot, hogy álljon haptákba mindenki aki nem tartja be a törvény szavát.Nekirohansz egy pénzzel kitömött zsebű hetvenéves vutang-nagyinak, mert bunkó módon nem telefonáltak neked, de most aztán megmutatom...
Fogdd fel végre, hogy ők voltak a bunkók, nem te!!!De még lehetsz olyan bunkó, mint ők, csak akarnod kell.
Amit én látok az az, hogy vihar van a biliben, és a törvény és skizofréniáról szóló papírokkal hadonászva próbálsz elbújni az elől, hogy pontosan tudod hogy nem csak ők a hibásak.

Leültetnélek egy padra egy fél óra beszélgetésre egy olyan anyukával, akinek a kislányát izraelbe lopta ki az apja, aki nem skizó és nem érdektelen a lánya iránt. Hidd el, hogy 5 perc múlva sikítva rohan az agyadba a gondolat, hogy a te problémád, valójában csak egy felfújt lufi, ami idővel kilukad és leereszt szép lassan. Feleslegesen irogatsz a bíróságnak, mert amire végeznek addig elmúlik a baj, persze ha nem hagyod kihűlni a dolgokat, akkor viszont nézz szembe a ténnyel, hogy azért bunkók veled, mert te is velük.

Elképzelem, ahogy a lányod 5 éves lesz és rajtad röhög, mert úgy viselkedsz mint az ovisok és mindenki a másikra mutogat, hogy "ő kezdte".

A másik sztori meg az, hogy:

Keményen gyógyszeres skizó anyukának fia és 2 lánya volt.
Bár érdemben nevelni nem tudta őket, mégis a gyerekek felnőttek és nem lett semmi bajuk sem. Apu másik nővel, de nem korlátozta a láthatást és egyéb finomságok, pedig megtehette volna. Egyébként nemcsak hogy megtehette volna, hanem ha kiderült volna a hatóságoknak, akkor még be is tiltották volna a láthatást, mint a pinty.
A gyerekek felnőttek és a fiú sosem szidta az anyját, sőt imádta és bármikor meghalt volna érte, viszont az egyik lánya amikor el akart valamit érni valahol, akkor elkezdte lobogtatni a papírokat és na én majd aztán megmutatom...stb...
A történet vége az, hogy az édesanya végül megelégelte az állandó támadásokat és állandó hadjáratokat a lányától betegsége miatt, majd felakasztotta magát.

Hát nem egy happy end, de szerintem érdemes elgondolkodni rajta.

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Ezek a történetek valóban sulyosak, csak Bernadettnek a lánya a legfontosabb, és neki kell átélni azt a két órát amit nem tud a gyerekéről. És hidd el, megérti ő hogy lehetne rosszabb, de minden szülőnek a saját gyereke a legfontosabb, és akár két perc is amit ugy tölt hogy nem tudja mi van, az sokszor oráknak tünik.

Én is tudom hogy az én problémámnál vannak sulyosabbak, és összeteszem a kezemet, hogy én nem éltem át bántalmazást a férjem által, ettől függetlenül nehezen élem meg a láthatásokat, elég feszülten telnek, mert nem szép modon csinálta a dolgait. És bár tiszta a lelkiismeretem, hogy én mindent megtettem, és a mai napig is többet engedek mint kéne, megjegyzem van is belőle gondom, mert nyujtom a kisujjamat és az egész karom kéne. De tudom hogy én legalább becsületesen élek, és igyekszem a gyerekemnek igaz képet mutatni, és arra nevelni, hogyha belérugnak akkor se az a megoldás hogy akkor visszarug.

Nehéz amugy ez az egész amiket itt a forumon olvasunk, mert mindenkinek a saját dolga a legnagyobb, és legfontosabb, és igyekszik az ember tanácsot adni, de attól még át kell élni a sok rosszat.

Még valamit szeretnék írni a skizifrénekkel kapcsolatban. Én tapasztalatból tudom (pszichiátrián dolgoztam) hogy a skizok ugyanugy élnek a vakvilágba mint mi. Nem kisérgetik őket, sőt, sokszor amikor tünetmentesek akkor kijárást is kapnak a kórházból azok akiknél látják hogy jól vannak, és akkoris egyedül jönnek mennek. Amikor megint problémásak bekerülnek, de ez tényleg rossz helyzet. Volt olyan aki simán levetközött egy nagy áruház közepén. És nálunk is van olyan a családban aki skizó, és mit ne mondja, a szülei nem tudnak vele mit kezdeni, már örülnének ha megszabadulnának tőle, mert kiborító amit csinál, és nem állhatnak felette egész nap, mert a szülőknek dolgozni kell.
El tudom képzelni hogy Bernadett férje is éli az életét, a nagyszülők mentalitása alapján gyanítom is hogy ez van.

Az én Szakmám adósságbehajtás és szerintem elég nagy szarházi tudok lenni, ha akarok.Ezt csak azért írtam le, hogy érzékeltessem hogy tudom mi az amikor valaki egy problémát másképp kezel, mint ahogy azt kellene.Ennél csak egy rosszabb van, amikor jó dolgokat csinál, de eltúlozza.

Én inkább arra kérném meg bernadettet, hogy gondoljon bele mi lenne fordított helyzetben.Soha ne forduljon elő, ezért csak elméleti síkon.

Pl.: Tegyük fel, hogy a jövő héten Bernadettel közli egy orvos, hogy sajnos az izgatottság, ingerlékenység és a gyakori alvászavar bár a helyzetnek köszönhető, de idegösszeroppanása lett.A tény tény és puszta jóindulatból anyós és após elindítanak egy bírósági procedúrát, amelyben valószinűleg csak rosszabbodik majd az állapota bernadettnek, ugyanis a kislányát el akarják helyezni tőle.

Tegyük fel hogy már nem Bernadettnél lakik a kislánya és mehet 2 hetente hétvégére a kislányával. Belefeledkeznek egy gyerekműsorba és sajnos nem hívja fel anyóst (akár direkt, akár nem direkt), hogy két órával később végződik a gyerekműsor.
Erre anyós elindít egy pert amit persze meg is lehet nyerni és Bernadett már csak úgy láthatja a kislányát, hogy anyós lakásán és állandó szemmel tartással.Persze ez az egész csak a kislány érdekeit szolgálja, hiszen Bernadettnek bármikor elsazakadhat a cérna.
A két óra csúszás pedig nem megengedhető, mert a 6 óra az 6 óra nem pedig nyolc és különben is 2 hetente hétvége 6-ig tök elég, hiszen a törvény és okos emberek ezt megmondták.

Aztán pedig anyós indít egy fórumhozzászólást a következőkkel:"Most kezdődik csak a kemény játszma."

Bernadett pedig megérti, hogy mindez csak a kislánya érdekeit szolgálja és természetesen az ő állapota ettől csak jobb lesz, hiszen ez őt egy cseppet sem zavarja.

Őszintén, ha komolyan belegondolsz Bernadett megéri idegösszeroppanást kapni egy hülye f..sz miatt és a csernobili anyja miatt? Szerintem ez már így leírva is elég rémisztő, úgyhogy ha lehet legközelebb inkább örülj hogy visszahozták és törődj bele, hogy egy f..sznak szülted azt a szép kislányt, a nagyi meg egy hülye p...a. Na bumm történt már ilyen, egyébként pedig minden tiszteletem azoknak az anyáknak akik egyedül nevelik gyerekeiket, remélem hogy a kisfiamat mminél tovább ketten neveljük majd.

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Sziasztok!

Harmadik hónapban jártam amikor a férjem lelépett. Az egész terhesség anyagi és érzelmi akadályait egyedűl kellett leküzdenem. A férjem az előre kiírt szülésről elkésett-3 órát, a kórházba nem jött be értünk. A válópert beadta, majd az első tárgyalást követően -amin Én nem voltam ott, mivel a gyerek 2 hetes volt-visszavonta. Végig hazudozott, hitegetett majd kiderűlt, hogy már rég mással él. Most én adtam be a válást. A kérdésem a következő: hogy fog rendelkezni a bíróság a láthatásról?(a gyerek 1 éves) Mi van ha én külföldön kezdek új életet? Hogy történik a lakcím bejelentés? És ha ezt nem közlöm vele? Mert Nem áll szándékomban.
Anyagilag eddig sem és ezután sem számíthatok rá..
Számít egyáltalán, hogy cserben hagyott, becsapott, hazudott, hitegetett? Hogy nincs felelősségtudata?

Köszönöm a segítséget Imola

Nandy: Én beszélnék vele,de hol??? Anyósomékhoz nem mászik át,mert sír a gyerek,hozzájuk a párom sem mehet be,nem még én,aki mindent tönkretett közöttük.

Péter!!

Mikor kissebb volt a lány,és még együtt éltünk,nem 1x bántalmazott engem.
A kislányt meg az ágyra dobta-szószerint ha sirt.

Nem birta a sirását.
Mindig azt mondta:"Úgy a földhöz vágom,volt gyerek nincs gyerek"

Nem a férjem volt,csak élettársam.

Egy gond van,nem szedi a gyogyszereit,igy kb 2 naponta bekattan.
De ezt csak az tudja aki együtt élt már skrizóval.

Péter!!Adósságbehajtással foglalkozol???

Sziasztok, tanácsra lenne szükségem:
feleségemmel 8 hónapja külön élünk, gyermekünk, aki 2 éves vele egy háztartásban. Válópert beadtam, folyamatban van. Gyermekelhelyezésről, gyermektartásról(rendszeresen fizetem a várhatóan megállapításra kerülő összeget),gyermekláthatásról ítélet még nem született.
Gyermekemet eddig az anyánál láthattam, az anya nem engedte, hogy saját környezetemben(a gyermek eddigi lakhelyén), saját családom társaságában tarthassam a kapcsolatot. Ezek, az anya lakásán történt kapcsolattartások sosem a gyermek láthatásáról szóltak. (az anya folyamatosan a múltat hozta fel, veszekedett, amiért elhagytam, számonkért, hogy miért tettem, szidott, veszekedett, levetkőzött fehérneműre, hogy megmutassa, "ezt dobtad el magadtól", stb). Én ezekre nem voltam és vagyok kiváncsi, a kapcsolatot zavartalanul, nyugodtan, kizárólag a gyermekre koncentrálva szeretném tölteni, ezért megmondtam, hogy a gyermeket szeretném elhozni, ezt nem engedi meg, továbbra is csak nála biztosítja a találkozót.
Mit tehetek? Ismétlem, a gyermek nincs nála elhelyezve, láthatás nincs szabályozva. A gyermek egymástól "rabolgatásába", "ki ér oda érte hamarabb a bölcsödébe" játékba nem fogok belemenni, a gyermek érdekeire való tekintettel.
Milyen törvényesen járható út létezik, hisz az itéletig még hosszú hónapok telnek majd el.
Az ügy feleségemmel történő megbeszélésére sincs lehetőség, erre is több kisérletet tettem.
Köszönöm

Judmi:
Nem jár bölcsibe/óviba az a gyerek? :)
Tudom, hogy nem egyszerű, és valószínűleg sok idő és türelem kell hozzá. Az sem biztos, hogy sikerrel jársz. De mivel az anyuka nem enged, elsősorban nektek kellene elfelejteni a "haragszom rád"-ot, bár ez nem könnyű.
(tiszta pszichológia)

Kedves Bernadett!

Hát igen ez az elfoglaltság jutott nekem. :)

www.sargaember.hu

A második sztori sajnos rólam és az édesanyámról szól és kb.8 lehettem amikor beteg lett. 24 éves koromig velem lehetett. kössz.

Egyébként innen tudom, hogy már a nyolcvanas években is működött a következő módszer, amit egyébként már mással is kipróbáltattam hasonló helyzetben.
A skizónak eldugod a gyógyszerét, hogyha be akarná venni véletlenül, akkor se tudja, majd kap egy kis rohamot, aminél kihívja valaki a mentőt és a kórházban beállítják az új gyógyszert ami már injekció lesz. Ennek az az előnye, hogy normálissá teszi kb. egy hónapig, amikor is baromira fájó fejjel elmegy újra a dokihoz, aki immár beadja a következő gyógyszert és ismét 1 hónap normálissá válás.Elég szar lehet így élni, viszont még miindig jobb mint a nem veszem be a gyógyszert, mert elfelejtettem.

Ja egyébként a slusszpoén a saját sztorimban a következő: Szétmentem egyik párommal már vagy 12 éve és írt egy levelet édesanyámnak, hogy mennyire szereti és nagyon fog hiányozni.Ugyanaznap még írt egy másik levelet is a határőrségnek és leírta, hogy anyám skizó és én ezt örököltem, tehát én is skizó vagyok, csak még nem jött elő, de bármikor bekattanhatok, tehát nem lehetek hivatásos katona, tehát rúgjanak ki ha jót akarnak...stb...
Aranyos egy gyermek mi? Visszaírtak neki, hogy amennyiben baja van velem, akkor forduljon rendőrséghez. Na ezt 3 hónapra rá megtette, ugyanis amikor elvittem a cuccom tőle, utána feljelentett hogy azt erőszakkal vittem el. Egyébként az egész értéket apám farmernadrágja dobta meg (ami természetesen az övé (bár apám is igazolta)1997 márciusában indult a per elsőfok, másodfok, aztán vissza új nyomozásra, majd ismét elsőfok, majd másodfok, közben egyéb nyomozások, mert nem volt tiszta a sztorija.Nyomozati eljárás félrevezetése és hamis tanúzás. Na mindegy eljött 2005 (bizonyám 8 év múlva)amikor is elegem lett és miután a bíró kioktatott, hogy gyakorlatilag pénzbüntetéssel megúszom azt ami az elején még 8 év lletöltendő volt, úgyhogy elismertem mindent és így már nem kell bíróságra járni emiatt többet.
Az okozott károm (papírokkal tudom igazolni) 5832.-ft volt.Apám farmernadrágjával együtt, valamint két salátás tál (műanyag), és a kedvencem a katonai öv bujtató karikája (amibe az övet fűzik meghúzás után).Ez is természetesen az övé (én határőr, ő fogtechnikus).
Na ez van abból ha valaki felfúj egy ügyet szerintem, bár jogilag teljesen helyesen járt el a hölgy és mai napig nem érti, hogy miért röhögöm ki amikor esetleg látom az utcán. kb.2-szer előfordult.

Kedves orbit!

Tetszik a sztori, különösen az "ezt dobtad el", hiszen gondolom tudtad hogy mit dobsz el, hiszen van egy 2 éves gyermeketek.Na mindegy.
Néha rövidebb néha hosszabb időbe telik mire rájönnek hogy felesleges azon vitatkozni, hogy ki volt a szemét és hogy miért ment tönkre.
Fizesd a gyerektartást és látogasd a gyereket továbbra is, hiszen szereted.
Mindenesetre egy trükköt ajánlok neked, szervezz meg egy rendes programot a gyerekkel, mondjuk az álatkertbe, hiszen nagyjából most már értékeli az állatokat és csodálkozni fog egy csomó dolgon akkor is ha már volt ott.
Beszéld meg az új pároddal, hogy ő most ne menjen és miután mindent megszerveztél elmész a láthatásra a már előre megváltott három jeggyel.Igen három, hiszen az exed majd felháborodik hogy el akarod vinni a gyereket és különben is... Mire tze nagyvonalúan közlöd, hogy természetesen nem akartad elvinni a gyereket egyedül és közlöd vele, hogy neki is váltottál jegyet előre, sőt gondoltad hogy kellemtelen lenne neki az új párod jelenléte (már ha van) ezért előre megbeszélted vele, hogy ő most nem jön. Ezután jön a puhító szöveg már ha szükség lesz rá ezek után és közlöd vele a pszichó dumát, hogy bár ti külön éltek, de a gyereknek az igazi anyjára és apjára van a legjobban szüksége.Külön ki kell ilyenkor hangsúlyozni (muszály) hogy az igazi anyjára nem pedig az új nőre, mert hát ő az igazi anyja, aki a legtöbbet nyújthatja...stb...fantázia indul...

Ha rávetted erre, akkor nyertél, mert legalább a gyereknek jó napja lesz és valószinűleg nem vetkőzik fehérneműre, mondjuk a gorillaházban. :)

2-3 ilyen és utána (idővel persze), de enyhülni fognak a dolgok. Ne törődj semmivel és senkivel, csak legyél olyan úriember az exeddel, mint még soha. Azért a 2 lépés távolság megmarad. Valószinűleg egy idő után már egyedül is elenged a gyerekkel és mire kimondják a láthatást, amit te valószinűleg elismersz mint egy igazi úriember, addigra már nagy esélyed van arra, hogy tök mindegy hogy mi lesz a papíron normális kapcsolatod lesz a gyerekeddel.
Ez egy 99%-os tuti tipp, mellesleg szerintem minden nő örülne ha egy válás során így mennek a dolgok.
Végül de egyáltalán nem utolsósorban pedig a kicsinek ez biztosan jól esik majd és könnyebben átvészeli a válás rá eső részét.Mert hát van ilyen is és nem hülye a gyerek még ha 2 éves is.

Idióta emberek azt hiszik, hogy a gyerek ilyen korban nem vesz észre dolgokat, csak azt nem vezsik észre hogy egy 2 éves gyerek még azt is észreveszi idejekorán amit egy felnőtt nem!
Ha valaki nem értené akkor leírom, hogy sok 2 éves megérzi az időjárás változást és nyűgösebb mint általában, akkor gondolkodjunk el azon hogy biztos-e hogy nem veszio észre a válás 1-2 tünetét?

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Nandy: A kislány nem jár oviba,de mi nem haragszunk rájuk! De mit akartál kihozni abból,hogy oviba jár e??? Csak nem azt hogy menjünk érte...

Judmi!

Olvastad Péter orbithoz címzett hozzászólását?
Mert szerintem nagyon korrekt! Azt a részt is olvastad hogy az új pár NE akarjon ott lenni? Elképzelhető, hogy a ti esetetekben is jót tenne ha a párod az exével így tudna megbarátkozni. A másik oldalról megértem nandy tanácsát, az is célravezető lehet. De ha az anya nem vevő erre a beszéljük meg egymásközt, nő a nővel témára, akkor marad Péter javaslata! Vagy esetleg egyszerre a kettő? (fontos, hogy az anya ne érezze úgy, hogy a gyerek életében is át akarod venni a helyét, nem csak az apáéban! Mert szerintem ez a probléma gyökere.)

orbit!
Az "ezt dobtad el magadtól", és a szemrehányások, hogy miért hagytad el, ezek arra utalnak hogy a feleséged vissza szeretne kapni téged! Nem látod? Nincs már esély rá hogy együtt legyetek?

Aghinessa! Nem akarok én ott lenni,de az én párom nem veszi rá arra magát,hogy megbarátkozzon a volt kedvesével. Ezért intézem én az "ügyeket"

Judmi! Elég fura helyzet, neked kell békítgetni a párodat és az exét. De ha tényleg ilyen jól, és tárgyilagosan tudod kezelni a helyzetet, mint ahogy ide írsz, akkor hajrá! Hátha neked köszönhetik majd a későbbiekben a jó viszonyt! :)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, tanácsot. Hideg fejjel, higgadtan szeretném végigcsinálni, semmiképpen nem az indulatok által vezérelve. Nehéz.
Péter, próbálom hasznosítani a leírtakat.
Aghinessa, tudom, hogy mit szeretne a feleségem, tisztában vagyok vele, hogy ő még nagyon sokára lesz túl a történteken. A döntést annak idején megfontoltan, mindent mérlegve téve, hosszú vívódás, sok beszélgetés után hoztam meg, akkor, s azóta sem látok esélyt a folytatásra, újrakezdésre.
Köszönöm

Kedves orbit!

Ha megcsinálod amit írtam, azért készülj fel arra is ha elutasítja az állatkerti jegyeket.
Ilyenkor a teendő nem letorkolni, hanem odaadni neki a jegyeket, hogy akkor majd egy másik alkalommal akár nélküled, de vigye el a gyereket oda, ezért kell előre megvenni.
Utána pedig ahogy anyám mondta régen "fiam összeszorítod a fogad és a segged", mintha mi sem történt volna játszol szépen tovább a gyerekkel...stb...
Nagy valószinűséggel ugyanis csak az első meglepetésében, vagy felindultságában utasította vissza és elképzelhető, hogy 15 perc múlva már meggondolja magát és mehettek (persze némi készülődés után) a programra.Soha egy szóval se említsd a visszautasítást, még annyival sem hogy "én megpróbáltam".
Amennyiben pedig bebukod az egészet, akkor kb 3ezredbe került és csak ennyit buktál. De ha bejön, amire nagy esélyeid vannak, akkor egy halom aggódást , pereskedést, adok-kapokot...stb...spórolsz meg, nem beszélve a gyerek láthatásáról, ami megér szerintem egy 3ezres próbát.Azért legközelebb is megpróbálhatod majd mivel ezt legalább addig csináld amíg helyre nem áll a rend.

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Kedves jogászok!

Felvetődött bennem egy gondolat és érdekelne, hogy gyakorlatilag megvalósítható-e a jog és a bírósági gyakorlat szerint.

Szóval sok apukának az a problémája, hogy hiába fizeti a gyerektartást, viszont az anyuka nem biztosítja a gyermek láthatását.Tehát míg az egyik fél eleget tesz a papír követelményeinek, addig a másik nem.
Amíg a gyerektartás elmaradása esetén van gyakorlati odaható tényező, mármint a gyerektartás behajtása, viszont a láthatás már-már szinte szélmalomharcnak tűnik és bírósági procedúra kell hozzá, ami alatt ugye a láthatás szintén nincs biztosítva.
Magyarán szólva a láthatás elmaradása esetén nincs fenyegetetségi tényező a jogtalan eljárásért.