Gyerektartás és láthatás

hát akkor szia.
sokat hozzátettél a fórumhoz.

A kérdést feltevőnek valószínűleg igen. A többi meg értse ahogy akarja....

_Wasp_ neked tényleg rossz napod lehet ma...
nem az a baj, hogy nem értesz egyet hanem a stílus.

OFF:

a stílus maga az ember :) (akkor ez nem jó reklám rám nézvést, ugye?)
De ne menjünk bele, hogy mivel és miért nem értek egyet. (vissza kéne olvasni kicsit)

Aki nem akarja olvasni a hozzászólásaimat, az ne tegye. Nem kényszerítem. Ha valaki azt akarja hallani, hogy "igen, igazam van", az vegye fel magnóra, és játssza le furtonfurt. Aki nyilvánvaló hülyeségeken leáll vitatkozni, és nem bírja elismerni hogy tévedett, az ne csodálkozzon, ha nem tekintik igazi vitapartnernek és viccesre veszik a figurát. De azt hiszem, ezzel nincs is különösebb baj.

Aki viszont azt akarja hallani, hogyan bújhat ki jogi és morális kötelezettségei alól, az ne számítson a szimpátiámra. Alighanem azért nem találnak túl kedvesnek, mert nagyon nem érdekel, mit gondolnak rólam ezek az emberek, nem fogok velük jópofizni. Ha lelki támogatásra-feltöltődésre van szükségük, menjenek pszichiáterhez, barátokhoz sörözni, origamizzanak vagy jógázzanak. Mittudomén. Nem ezért vagyok itt. Azért írok erre a fórumra, hogy (ha valaki kiváncsi egyáltalán rá) megpróbáljam megválaszolni, egyes kérdésekre mit mond a jog.

Jaaa, hogy a jog válasza nem tetszik? Őszintén sajnálom. A tapasztalatom az, hogy a jogait mindenki marhára tudja, a kötelességeiről meg szeret elfeledkezni. (illetve szeret kifogást találni, hogy ő miért kivétel, neki miért nem kellene az adott esetben teljesíteni) Csakhogy EZ kétoldalú dolog. Minden jogunk kötelesség valaki számára. Minden kötelességünk valakinek jogot jelent. Hogy várhatjuk el más teljesítését, ha mi is ki akarunk bújni a nekünk nem tetsző dolgok alól?

Nagyon visszatetsző ez a mentalitás számomra.

és én kérek elnézést.

ON.

Sziasztok!

Most csatlakoztam, és egy igen spéci esettel kapcsolatban kérnék segítséget!
Küldöldön élek, félidős várandós vagyok férjem gyermekével. Úgy néz ki a kapcsolat nem fog működni, férjem otthon, én itt. A baba itt fog megszületni, és nem is tervezem hogy hazaköltözzem. Férjem milyen körülmények között láthatja a gyereket? Azt tervezi kijön szülés után egy hónapra (én nem akarom hogy ide jöjjön a lakásba látogatni, szerintem ő azt képzeli hogy egy hónapig minden nap itt lesz). Nem egyedül lakom, nem szeretném ha egész nap itt lábatlankodna nekünk.
A későbbiekben is rugalmas láthatást szeretne, mert nem tud bármikor kirepülni (USA), de azt sem akarom hogy össze-vissza jövök-nem jövök hizavona legyen. Hogyan lehet ezt úgy elrendezni hogy neki is jó legyen, de nem akadályozzon a mindennapi teendőimben.

Én arra gondoltam, hogy napi 1-2 órára séta vagy ebéd keretei közt láthatná a babát, nem a lakásban, hanem más helyszíneken. Köteles vagyok én beengedni? Egy újszülöttet pedig nem vihet el... Valamint egy hónapig láthatja minden nap? Nem túlzás az egy kicsit? az embernek más dolga is van nem csak láthatásra hurcolni a babát! Segítsetek kérlek, azt sem tudom mit lehet és mit nem!

Az a helyzet, hogy amíg külföldön élsz, addig figyelembe kell azt is venni, hogy az ő költségeit sem célszerű azzal felsrófolni, hogy többször utazzon azért, hogy ugyanannyit láthassa a gyermeket.

De arról tehetek én? Ő "hagyott el" és amikor kiderült a baba, én adtam még egy esélyt a kapcsolatnak. Aztán mindent elszúrt... Nekem így is sokba kerül már a baba, mert már most nem tudok annyit dolgozni mint eddig, és nem kerehetek új állás sem, ahol dollárezreket kereshetnék, mert várandósan erre már nincs lehetőség. Ő pedig csak söprögeti otthon a millióit, amiből én nem is kérek. Én annyit kérnék tőle, hogy az életemet ne bonyolítsa még ennél is jobban!
Én nem is azt mondom hogy jöjjön hetente, de egy csecsemővel egy hónapig bolygatni az életemet sem fair teljesen.

Ez van. A gyereknek meg kapcsolatot kell tudni tartani mindkét szülővel.

Ezzel akkor most mit is mondtál?

Azt, hogy ha nem tudsz vele megállapodni, és ítélet lesz, akkor kellemetlen meglepetés érhet.

Mégpedig?

Bár külön éltek, de az apának éppen annyi joga van a picivel lenni mint neked...

Gondolom a férjed sem úgy gondolná, hogy a kint-tartózkodás(ok) napi 24 órájában teljes időt egy fedél alatt veled (...), de azért neki ez idő alatt valahol csak kell aludnia stb., tehát ez feltételezhetően költséget okoz. A bíróság kötelezhet pl. arra, hogy a utiköltséget és az alkalmankénti szállodai költséget fel részben megtériteni leszel köteles neki - elvégre te mentél az Óperencián túlra a megszületendő babával...

Vagy téged kötelez a bíróság arra, hogy meghatározott időszakonként M.országra leszel köteles hozni a gyermeket., ma már a pár hetes babákkal is nyugodtan lehet repülőre szállni. Elvégre a gyermek közös...

De olvastam már olyant is, hogy pl. Kanadában fél évig az egyik szülőnél a gyermek, fél évig a másiknál, és a kedves szülők ingáznak maguk az egyes láthatásra.

Netán, szélsőséges esetben, rendelkezhet akként is a bíróság, hogy a gyermeket az apánál helyezi el...

Egy válóperrel/családjoggal foglalkozó ügyvéd jobban tudhat téged "rémisztgatni" még az esetleges kellemetlenségek miatt, a közös gyermek okán.

Köszönöm a választ!

Namost én nem jöttem ide a születendő gyerekkel, hanem itt fongant. Nem mondod hogy ilyen esetben még én fizessek neki? Valamint a gyereket az itteni törvények is védeni fogják, mert elsősorban itteni állampolgár lesz, amíg a követségen nincs bejelentve addig még magyar sem lesz.

Hozzáteszem, én nem akarom megfosztani semmitől a gyereket sem az apját, de azt sem akarom, hogy felborítsa az életem.
Lehetőség szerint mindenféle bírósági felhajtás nélkül akarok vele megegyezni!

Szerintetek emberi szemmel nézve - nem jogilag. Mi lenne a legmegfelelőbb (hozzáteszem, nagyon kedves vagyok vele, mert egy hónapja meg sem kérdezte hogy vagyunk).

Ja még egy dolog, az apánál biztosan nemhelyeznék el, ez szerencsére biztos.

Annyit még, külön, hogy 4-5 hónappal ezelőtt még "vele"..., aztán meg rá nem sokára te felkerekedtél, és a szíved alatt az ő gyermekével (...), a nagy utazás után rögvest nem is vagy egymagadban - hát...

Igaz, "a" lábatlankodás alatt sokfélét lehet érteni...

A történetet, a helyzetet, a körülményeket te tudod, valamint azt is csak kell tudnod - ha legalább is nagyjából -, hogy mire tusz vele jutni egy megállapodásnál. És ne csak a mára gondolva, hanem 18-22 évre próbálva előre látni/gondolni, a megszületendő és csepetedő gyermek dolgában.

(Lehet, hogy a férjed pár év múlva nemigen érdelődik már utánatok, élni fogja az elvált apák jó- rossz életét, sorsát.)

ObudaFan csak felhívta a figyelmedet, hogy egy nemleges helyzetben, ami után bírósági eljárás lesz, akár kellemetlen meglepetés is érhet.

A többit már én tettem hozzá - kéretlenül...

Ettől függetlenül, kivánom Neked a legjobbakat!

Köszönöm...

Nem érzem sokkal okosabbnak most magam.
Meglátjuk miben lehet vele megegyezni.
Én semmilyen jogától nem szeretném megfosztani, a gyerek érdeke a legfontosabb nekem már most is. Amibe most az tartozik elsősorban, hogy nem hagyom felhúzni magam! :)

Egyelőre nem is gondolok bíróságra, szerintem nem lesz rá szükség - legalábbis rajtam nem múlik.

Pozitív gondolkodással bírsz, ez sokat segíthet.

Viccelsz? Kisbabám lesz, egyedülálló anyukaként külföldön... lehet szerinted azt másképp? :)

Hát végül is te futottál le majd' a térképről... Amikor ezt a döntést meglépted, csak át kellett gondolnod a "hogyan tovább" dolgát - a kérdőjelek meg kezdenek tornyosulni...

Egyedülálló kismama vagy, valóban, de vélem nem egymagadban... (Igaz nem is tartozik rám, sem ide.)

Miért érzem úgy mintha szerinted az én hibám lenne? vagy csak paranoiás vagyok?

Én már itt voltam! Azért mert nem loholtam utána haza a "semmibe" miután elhagyott? Otthon még ennyi esélyem sem lenne mint amennyi itt! Otthon mikor keresel előre annyi pénzt, hogy ne kelljen dolgoznod akár egy évig gyerekkel?

És igaz, nem vagyok egymagamban, a nővérem befogadott, velük lakom. És miattuk nem szeretnék egy lábatlankodó semmittevőt a lakásban amikor minenki dolgozik reggeltől estig, hulla fáradtak, és két pici gyerek van.

Nem értem. Te most milyen állampolgár vagy?

Ha te is magyar, akkor a gyermek is magyar lesz (függetlenül attól hogy született), a hatóságok a magyar jog szerint járnak el. (hogy mi az ítélkezési gyakorlat azt pl. ebben a fórumban visszaolvasva megtalálod)

Ha viszont amerikai állampolgár lennél, akkor (tekintve hogy nem ismerjük az amerikai törvényeket) nem tudunk segíteni. Ottani fórumot kellene olvasatni, ottani ügyvédet kell megkérdezni. (ott ráadásul a jogszokásoknak/precedenseknek van nagyon nagy lelentősége, így azt sem árt majd tudni, hogy ügyedben melyik bíróság lesz várhatóan illetékes.)

40. § (1) A házasság felbontásának feltételeit annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása idején a házastársak közös személyes joga.
(2) Ha a házastársak személyes joga a keresetlevél benyújtása idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában ha valamelyik házasfél magyar állampolgár a magyar jogot, ellenkező esetben pedig annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt.
(3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.
41. § A házasság felbontására irányadó külföldi jogot a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1. a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a külföldi jog a házasság felbontását kizárja, vagy a bontás feltételei a külföldi jog szerint hiányoznak, de a magyar jog szerint megvannak;
2. a külföldi jogban meghatározott feltétlen bontó ok esetében is vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e;
3. a házasság felbontása nem alapulhat vétkességen.

Családi jogállás
42. § (1) Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni.
(2) A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni.
(3) Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes.

Köszönöm Neked is!

Magyar állampolgár vagyok, de USA lakos, ca. 4 év múlva kettős állampolgár leszek. A gyerek USA állampolgár lesz amint megszületett, magyarnak gondolom majd csak akkor számít ha bejelentem az itteni nagykövetségen.
Amíg csak USA útlevele lesz, addig csak USA állampolgár lesz - gondolom én. Ha nem így van, javíts ki!
Házasságot otthon kötöttünk, gondolom akkor otthon is válunk el. A gyerekelhelyezési rész remélem szintén csak rutin eljárás lesz, biztosan meg tudunk egyezni, ettől nem félek.

Sőt, mostmár ott tartok, hogy kérjen amit akar, jöjjön amikor akar, csak béke legyen az a legfontosabb.
Arra pedig nem hiszem hogy bárki is kötelezhet hogy költözzek haza. Sőt ha jól tudom, ő a gyereket az országból es sem viheti majd az én írásos engedélyem nélkül.

„Amíg csak USA útlevele lesz, addig csak USA állampolgár lesz – gondolom én. Ha nem így van, javíts ki!”
Ki vagy javítva.

1993. évi LV. törvény:
2. § (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.
(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.
3. § (1) Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár.