Gyerektartás és láthatás

Kedves derill! Köszönöm a tanácsot, remek!

Nem gondolom, hogy minden nő zsarolásra és a megunt férj elleni fegyverként használja a gyereket. Vannak ilyenek, ez tény, mégpedig sokan. Biztosan vannak ilyenfajta férfiak is, csak hát ők ritkán kerülnek olyan helyzetbe, hogy a gyereket fegyverként használhassák. És talán tényleg úgy van, hogy a férfi gyerekszeretete más, örül, ha a gyerek nyugiban mellette lehet, és ez elég neki. Eszébe sem jut, hogy a gyereket bármire is "használni lehetne". Talán a férfiak kevésbé gondolkodnak manipulatívan. Minden ember más, minden kapcsolat más.

Kicsit vitatkoznék a korábbi hozzászólásaiddal, amiket éjjel olvastam: igen, egy kapcsolat vagy házasság tönkremenéséhez mindkét fél hozzájárul. Az évek során mindenki változik. Van aki kisebb, van aki nagyobb mértékben. Van olyan eset, hogy egy nőnél óriási személyiségváltozás következik be akkor, amikor anya lesz. Az addig kedves, okos, szorgos, tevékeny, önálló, szabadon gondolkodó nőből házisárkány válik, aki gyes-betegséget kap annak ellenére, hogy nem ő van a gyerekkel gyesen, aki nem találja a helyét sehol, aki mértéktelenül költekezik, önzővé és kedvetlenné válik, akivel az élet szép lassan elviselhetetlen. Veszekszik, üvöltözik, megbízhatatlan, az ember minden szavát kiforgatja, a családtagokat is sértegeti, és minden bajáért a férjét teszi felelőssé. A férj pedig ebben a pokolban igyekszik ellátni mindent, keresi a pénzt, foglalkozik a gyerekekkel, közben pedig megpróbálja megérteni, mi a baja az asszonykának. Csodálkozik, hogy gyermekei anyja mennyire nincs tekintettel a gyerekekre, éppen úgy, ahogy őrá sem voltak tekintettel gyerekkorában, amiről korábban, a jó, bensőséges házasság idején annyit mesélt, annyit panaszkodott. A férfi egy darabig hajlik arra, hogy magában keresse a hibát, de az évek során rájön, nem, itt valami más baj van. Valami olyasmi, ami sokkal korábban történt a nővel, még kislánykorában, és amin ő, a férj utólag nem segíthet. Rájön, hogy ez a nő nem az az ember többé, akit szeretett, akiben bízott stb. A nő a cselekedetei alapján nem tekinthető többé felnőttnek, csak egy kapkodó, agresszív kislánykának, akinek sajnos koránál és helyzeténél fogva minden, csak a felnőttek kezébe való jogosítvány a birtokában van.
Hosszas ismeretség után sem jósolható meg minden esetben, kiből milyen társ és anya válik. A férfi pedig igyekszik arra koncentrálni, hogy a gyerekeit a lehető legkevesebb sérülés érje. Nagyon kevés eszköze van ehhez, jogi szinte alig. Így hát még egyszer köszönöm a tanácsot!
T.

Szeretnék segitséget kérni. Jelenleg 7 hónapos várandós vagyok és éppen a válásunkat készitjük elő a férjemmel. A babám nem tőle van. A biológiai apával megegyeztünk, hogy hivatalosan nem derül ki, miszerint ő az apja a gyermeknek. Válásunk után szeretném a gyermeknek a saját vezetéknevem adni és nem tartok igény a férjemtől tartásdijra sem (ez természetes).
Az lenne a kérdésem, hogy egy esetleges apasági per automatikusan vonja maga után a biológiai apa személyének felfedését, vagy a jog engedélyezi számomra, hogy ne nevezzek meg apát?
Köszönöm előre is

lolika: A szakértők bizonyosan kiismerik magukat ebben a bonyolult helyzetben, meg tudják mondani, hogy mi a helyzet az apasággal kapcsolatban, ha az anya a baba fogantatása körüli időben házas volt.
Segíteni nem tudok, de mégis szeretnék feltenni egy kérdést. Érzésem szerint a jog biztosan megengedi, hogy az anya ne nevezze meg az apát. Ha nem akarja elárulni, ki a gyermek apja, akkor erre nem is lehet kényszeríteni. Bennem azonban felmerült a kérdés: és vajon a gyermeknek van-e joga tudni, hogy ki az édesapja? Szerintem van. És ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, sőt, én elsődlegesnek érzem.

trouble:
Természetesen azt is megbeszéltük a vér szerinti apával, hogy a gyermek tudni fogja ki az apja.

lolika: Aha. Csak "hivatalosan" nem akar apa lenni az apa, "nemhivatalosan" igen - ha jól értem. És miért, lenne jó ez így, és kinek - ha szabad kérdezni?

trouble:
Én nem szeretném, hogy hivatalosan is az apja legyen. Saját családja van, velem egykorú gyerekekkel és unokákkal. Sokan ismerik a nevét, nem szeretném bajba keverni.

lolika: Értem. Ez igen nagylelkűen hangzik, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a nagylelkűség a gyerek érdekét szolgálja. Világos, lehet belőle családi perpatvar, a férj más nőtől való gyermekének hírére az asszony feltehetőleg nem örömujjongással fog reagálni. De szerintem ennyi bajt egy férfinak be kell vállalnia, a nőnek pedig nem szabad féltenie a férfit eme bajtól. Egyéb baj pedig nincs a láthatáron.
A gyermekek, akár házasságon belül, akár házasságon kívül születnek, egyenlően kezelendők minden tekintetben. Ha az egyiknek adtam a sokak által ismert nevemet, adom a másiknak is. Ha az egyikről gondoskodom, gondoskodom a másikról is. Ha az egyik örököl utánam, örököl a másik is stb.
És ő, az édesapa mit akar? Elmondta már részletesen?

lolika: Itt lehet tájékozódni:

http://www.magyarorszag.hu/…elet/apaanya

Trouble és Derill köszi a választ, reagálnék is hosszabban, de végülis mindkettőtökkel egyetértek valamilyen szempontból. Ami közös a véleményetekben az az, hogy a Nő fegyvere a szája... Nohát azt mondanám hogy néha másra is használhatná:)))

trouble:
Nem érezném tisztességes eljárásnak, ha elvárnám tőle, hogy tartsa el a gyerekét, hiszen megbeszéltük még amikor nem voltam terhes, hogy nem lesz közös gyerekünk. Nem szeretném egy gyerekkel megszerezni sem őt, sem a vagyonát.
Õ azt mondta, hogy szeretne gondoskodni a gyerekről, de részletesen nem beszéltük ezt meg. Ugyan én rákérdeztem, hogy ezt milyen formában képzeli de még nem kaptam rá választ. Gondolom ezt előbb még magában kell tisztáznia. Nem gondolom, hogy miattunk elhagyja a családját.
A férjem tudja, hogy nem tőle vagyok terhes és fenyegetőzik azzal, hogy a válóper után apasági pert indit, aminek az eredményével árthat a biológiai apának, ezért szeretném tudni, hogy az apa neve kell-e hogy nyilvánosságra kerüljön.

lolika: Érzésem szerint a korábbi megbeszéléshez képest jelentősen megváltozott a helyzet: hiszen nemsokára megszületik a kisbaba, akinek anyára és apára lesz szüksége.
Nem értem világosan, hogy miért merül fel egyáltalán a gondolat, hogy Ön a gyermeke apukáját, vagy annak a vagyonát "megszerezze". Hozzámenni nem akar, vele élni nem akar, az anyagi javaiból semmire nem tart igényt. Ez tehát el van rendezve.
Abban biztosan egyetértünk, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülője gondoskodására, anyagira és érzelmire egyaránt. Ahhoz, hogy az apa is gondoskodhasson a gyermekéről, nem szükséges elhagynia a családját. Remek, bevált megoldások vannak: például a gyerektartás rendszeres fizetése, a gyerek javára szóló életbiztosítás kötése, a gyerek rendszeres látogatása, pelenkázgatása, uszodába vivése stb. A várandós anyukát is illene támogatni mind anyagilag, mind érzelmileg. De ez ízlés dolga...
A férjének lesz tennivalója az ügyben, az tény. Õ nem akar a nem tőle származó gyerek apja lenni sem papíron, sem sehogy és ha jól értem, ezt nem is várja tőle senki. Nem vagyok szakértő, de érzésem szerint a jogi procedúra során nem várható el tőle, hogy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozzon, tehát elhallgassa, ki az Ön gyerekének az apja. Õ ki fogja mondani azt a bizonyos nevet és az jegyzőkönyvbe stb. kerül. Miért gondolja, hogy a férje "ártana" ezzel az Ön gyermeke édesapjának? Tényt közöl: az exfeleségem apja tudomásom szerint XY. A titkok szokása az, hogy kiderülnek. Miért lenne titok az, hogy ki kitől származik? Egy gyerek körül nem szabad titkolózni, abból a gyereknek lehetnek komoly bajai.

lolika: Még valami eszembe jutott: ahogy a dolog kinéz, most Ön házas, és a baba fogantatásának idején (+ - X nap) is az volt. Tehát jogilag a gyerek apja az Ön férje. Az Önök házassági anyakönyvi kivonatában szerepel, hogy a születendő gyermekek családi neve mi lesz. Vagy az Öné, vagy a férjéé, vagy talán kettős név, nem tudhatom. Hogy ettől utólag el lehet-e térni, azt sem tudom. Azt sem tudom, hogy ha egy férfi meg akarja dönteni az apasága vélelmét (ami nyilván sikerül is neki), akkor bárki, bármilyen hatóság megkérdezi-e tőle: és tessék mondani, ki a valódi apuka? Lehet, hogy nem. Azt sem tudom, ki képviseli apasági ügyben a gyereket, de gondolom, nem az anya. Sorakoznak a kérdések és véleményem szerint sürgősen ki kell bogozni az egész helyzetet. Tudok egy igen jó ügyvédet, aki ebben bizonyára tud segíteni és nagyon kellemesen, emberi módon viselkedik. Szívesen elküldöm a címét e-mailben.

Kedves derill!

Még egy kérdésem van: ha a jogerős bírósági ítéletben szerepel a gyermekek átadásának-átvételének pontos helye, pl. X cukrászda X városban, akkor, ha a gyerekeket az ex fogja és véglegesen más városba költözteti, hangulata szerint előre vagy utólag közli, hogy a gyerekek lakóhelye és egyben tartózkodási helye, no meg az átadás helye mostantól megváltozott, menjek értük 300 kilométert, ha látni akarom őket, akkor mi a teendő? Az én városom gyámhatósága - gondolom - nem illetékes, ha a gyerekek anyástul elköltöztek. Ha az új lakóhely gyámhatóságához fordulok, akkor ott meghallgatják az anyát, aki előadja, hogy ő jogos érdekből elköltözött és kész. Senki sem fogja kötelezni őt arra, hogy a gyerekeket szállítgassa a 300 km-re lévő X cukrászdába. Jól látom én ezt?
A tanácsot mindenesetre köszönöm, mert azt mindenképpen ki fogom védeni, hogy az anya lakásába kelljen mennem a gyerekekért.

trouble:
Jogilag, az apasági per megkezdéséig mindenképpen a férj a törvényes apa, ha akarja, ha nem.
Köszönöm a segitséget, elfogadom az ügyvéd cimét.

lolika: a férjednek kell apaság megdöntése iránt pert inditani, mivel amennyiben a gyermek családi jogállása utána rendezetlen marad, a gyámhivatal nem fogja meginditani a pert, nem áll a gyerek érdekében. A férjednek viszont attól számitva, hogy tudomására jut, hogy a gyermek nem tőle származik, egy éve van a perinditásra, tehát ne várja meg a válóper végét, mert akkor már késő lesz. Utána már csak az ügyész indithat, és ő sem fog, mivel a gyermeknek ez nem áll érdekében. Amennyiben a volt férjed apaságát megdöntik, természetesen jogod van kérni, hogy a Te vezetékneved kerüljön bejegyzésre, és a gyermek 3. életévének betöltése után - ha addig nem kéred Te magad - képzelt személyt jegyeznek be a gyermek részére apaként, ha nem nevezed meg a vér szerinti apát.

Egyetértek Veled mindabban, amit teszel, nyilvánvalóan szereted a gyermek vér szerinti apját, nem akarsz neki rosszat, emiatt döntöttél igy. Azt gondolom, hogy ha egy nő gyermeket akar, fel is vállalja, de a pasi nem akarta, nem állithatja a pasit olyan helyzet elé, hogy emiatt szétdulja a családi életét.

Trouble-nek nincs igaza, mivel nem minden feleség viseli el, ha a férje máshova is gyereket csinál, valószinü, hogy felborulna a pasi házassága, ettől aztán kizárt, hogy Téged jobban szeretne, ha egyszer tönkretetted az életét, és ez a helyzet a gyermekednek sem lenne jó, még mindig jobb ami most van, márcsak azért is, mert tulajdonképpen bármikor indittathatsz a gyámhivatallal apaság megállapitása iránt pert, akkor is, ha már képzelt személy van bejegyezve részére.

Szerintem egyébként a pasi tényleg gondoskodni fog a gyermekéről, a pasik ilyenek, viszont eléggé konfliktuskerülők, nem szeretne otthon vitákat.

Trouble: egyáltalán nem biztos, hogy a férj is tudja, hogy kiről van szó, és az sem biztos, hogy nyilvánosságra akarja hozni, a férj - mint a pasik általában - csak nem akar saját magának gondot. Emiatt szeretné, ha nem az ő nevén lenne a gyerek. Szerintem ne bonyolitsd a dolgot, a családjog ennél sokkal bonyolultabb, az érzelmekkel pedig nem érdemes játszadozni. Igy csak elbizonytalanitod lolikát, ami ilyen helyzetben nem nehéz.

Ha meg is kérdezik a férjtől, hogy ki az apa, és tegyük fel ő mond is valamit, a nő akkor is közölheti, hogy nem kiván pert inditani ellene (még azt sem kell mondania, hogy nem ő az apa), és ez esetben senki sem fog ellene pert inditani, mert egyetlen hatóság sem mer belemenni egy olyan perbe, aminek a végén netán kiderülhet, hogy mégsem a férj által megnevezett személy az apa, hiszen mégiscsak a nő tudja, hogy kivel közösült.

Apasági ügyben a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok képviseli a gyereket.

Kedves derill!

Teljesen igazad van, hiba volt véleményt nyilvánítanom, igyekeztem is korrigálni azzal, hogy ügyvédet ajánlottam.

derill:
A férjem akar apasági pert inditani. Hogy tudom bebizonyitani, az általad emlitett 1 évet? Gondolom ezt valahogy igazolni kell.
Tudja a vér szerinti apa nevét.
Ki lehet a képzelt apa?
Minden esetben közbelép a gyámhivatal ha egy gyereknek nincs bejegyzett apja?

Gyerektartásdíjjal kapcsolatban kérdezném: a lányom az idén érettségizett, de a főiskolára csak a pótfelvételivel levelező költségtérítésesre jutott be.A volt férjem emiatt meg akarja szüntetni a gyerektartásdíj fizetését. Pedig a költségeink igen jelentősen megnőttek. Jogo-e a részéről? Félévtől a tanulmányi eredménytől függően szeretne átmenni nappalira.

lolika: Például tanukkal, akik hallották, hogy kijelentette, hogy nem tőle van. De nem értem, hogy ez most miért probléma, azt irtad, hogy Te is azt szeretnéd, ha lekerülne a nevéről. Akkor szólj neki, hogy mielőbb inditsa meg a pert. Nem számit, ha tudja a vér szerinti apa nevét, mert Te még mindig mondhatod, hogy nem akarsz apaság megállapitása iránti pert inditani ellene. Jelen esetben tehát a férjed ir egy keresetlevelet, amiben leirja, hogy a gyerek nem tőle származik, kéri, hogy apasága vélelmét döntse meg a biróság. Téged behivnak, elmondod ugyanezt, hogy a gyerek nem tőle származik és ennyi. Nem vagy köteles megnevezni azt akitől származik, és ha ő megnevezi, akkor sem vagy köteles kérni, hogy inditsanak ellene majdan apasági pert.

Képzelt személy bejegyzésének vannak ugyan szabályai, de tulajdonképpen bárkit megnevezhetsz. Mondasz egy kitalált nevet, de az adatai nem lesznek valóságosak. A születési időpontot még akár meg is határozhatod, de a születési helyet a gyámhivatal szokta megadni, emiatt igen kicsi az esélye, hogy létező személy. Az V. kerületet szokták megjelölni, mivel ott nincs kórház, tehát ott igen nehéz születni (hacsak nem otthon, tehát kicsi a valószinüsége, hogy véletlenül eltalálják egy olyan személy nevét, születési adatait, aki az V. kerületben született).

Igen, kötelező a gyermek családi jogállását a 3. életévének betöltéséig rendezni. Ha ez nem történik meg, a gyámhivatal hivatalból rendezi. Viszont utána is bármikor bejelentheted, hogy meg van a vér szerinti apa, kéred a perinditást, vagy pedig az apa tehet teljes hatályu apai elismerő nyilatkozatot. Sokan csinálják azt is, hogy amennyiben közben megismerkednek más személlyel, akivel komoly kapcsolatuk alakul ki, ez a személy ismeri el magáénak a gyermeket (ezzel egyébként nem annyira értek egyet, de talán még mindig jobb, mintha a gyereknek egyáltalán nincs apja).

iboly: sajnos igen, mivel ezek szerint nem nappali képzésről van szó, Amint felvették majd nappalira, azonnal kérheted ujra. Azonban költségtéritéses képzés létezik nappali tagozaton is. Biztos, hogy ez nem nappali? Amennyiben ugyanis nappali, akkor továbbra is jár a tartásdij, levelezős és estis képzésnél nem, mert az mellett tud a lányod dolgozni.

derill:
nincs probléma, egyszerű kérdés volt.
És mindezen procedúrák közepette szerencsétlen gyerek csak kapkodja a fejét.

Nem gondolom, hogy ezekről a problémákról egy ilyen kicsi gyereknek, de akár egy nagyobbnak is tudnia kellene. Ez a felnőttek problémája, nem tartozik rá. Neki van egy apja, ha azt apaként ismeri el, azt fogadja el. Van egy neve, amin nevezed, de az, hogy a papirjain mi szerepel, őt nem nagyon érdekli, mert tul kicsi, hogy értse.

A gyerekeknek van egy jó tulajdonságuk. Előbb-utóbb felnőnek és megértik mi zajlik körülöttük.
Köszönöm a segitséged.

derill és lolika:
derill irta:„Sokan csinálják azt is, hogy amennyiben közben megismerkednek más személlyel, akivel komoly kapcsolatuk alakul ki, ez a személy ismeri el magáénak a gyermeket (ezzel egyébként nem annyira értek egyet, de talán még mindig jobb, mintha a gyereknek egyáltalán nincs apja).”

Igazad van, hogy nem akarsz egyetérteni. A saját magam példáját tudom indoklásul fenti idézet mögé állítani. Én is bevállaltam a gyereket, titokban, majd az élet sajnos úgy hozta, hogy az apa meghalt. Egyedül maradtam a gyerekemmel, majd komoly kapcsolatom lett(akkor azt gondoltam életre szóló) és új párom teljes körű elismerő nyilatkozatot tett. Megromlott a viszonyunk és szétváltunk. A gyerekkel neki nincs kapcsolata, bár akkor nagyon szerette, anyagilag sem függünk egymástól, hiszen ezt én nem is várhatom el. Ha hatósági ügyek vannak mindig a rendelkezésemre áll, soha nem tesz keresztbe nekem, és én sem neki. Úgy gondolom az lenne a tisztességes, ha le tudnám választani róla a gyerekemet, de úgy tudom erre csak a gyerek nagykorúsága elérésekor lesz lehetőség. Nem szeretném, ha családot alapítana és kellemetlensége lenne neki abból, hogy van egy gyerek a nevén.
Derill szerinted is meg kell várni a gyerek 18. évét? Vagy van más lehetőség? Birósági ügy kizárva, csak akkor ugrok neki, ha gyámhatósági hatáskörben ez kivitelezhető.
Lolika: neked pedig kitartást.

Sajna nincs. Mindenképpen biróság, de a gyámhivatal ebbe nem szállna be, ugyanis apaság megdöntése lenne, és ezáltal a gyerek családi jogállása rendezetlenné válna, ami nem áll az érdekében. Akkor lenne rá remény, ha lenne valaki, aki viszont a nevére vennél, de ez a vödör-csöbör esete lenne.

Emiatt marad a gyerek nagykorusága, esetleg meg lehet próbálni, hogy maga az apa indit apaság megdöntése iránt pert, azonban csak attól számitva, hogy tudomására jutott, hogy a gyermek nem tőle származik, egy éven belül van erre lehetőség. Azt, hogy mikor jutott a tudomására, elég valószinüsiteni.

derill:
Ha a tudomására jutást elég valószinűsiteni akkor még a válás kimondása előtt bizonyitani kell, hogy nem a férjem a vér szerinti apa?