Gyerektartás és láthatás


balazs01 # 2005.10.07. 18:28

Zoltán György!

Lám, lám, nem csak a nők tudnak ilyenek lenni!
A szakértői véleményben nincs az leírva, hogy veszélyezteti a gyereket, tehát szerintem nem tehet semmit a Gyámügy. Már kértem tőlük többször segítséget, hogy legalább beszéljenek az apával, de tárták kezeiket, hogy nagyon sajnálják, de amíg nincs döntés, semmit nem tehetnek!
Hidd el, én már mindent megpróbáltam!
Használható ötletekre azért mindig vevő vagyok!:)

Kissember!

Ez az ötlet olyannyira tetszik, hogy akár a férjem telefonszámát is elküldhetem a kedves leendő exednek!
Egyébként valóban könnyebb lenne a helyzetem, ha lenne valakije!
Tehát beszélhetünk az összehozásukról!:))

kissember # 2005.10.08. 05:32

Balázs nem irigylésreméltó a helyzeted, de szerintem ha elköltözöl csak árthatsz a helyzetnek, mert akkor otthagytad a gyerekeket és elköltöztél. És ezt ténynek fogja tekinteni a bíróság szerintem. Tudom hogy könnyű ezt mondani egy kívülállónak, de én is belekerültem mostmár a helyzet kellős közepébe és tényleg nem az a fontos, hogy mit állít a két fél, hanem az, hogy milyen bizonyítékaid vannak. Tehát szerintem ezt keresd. Racionális, karizmatikus tanúkat stb, mert minden kicsi pontra szükséged lesz majd. Nekem is van egy levelem ami 16 évvel ezelőtt íródott, de egyértelműen alátámaszt nagyon lényeges dolgokat és ugye a szó elszáll, az írás megmarad...
Drukkolok Neked... Az összehozássos dolog nekem is tetszik, de ha a gyerek válás után remélhetőleg családba kerül majd, azt esetleg úgy ítéli meg a bíróság, hogy az exednek kedvez, inkább te keress egy határozott férfit magad mellé, aki segítséget tud nyújtani :)
Svejk most olvasom, hogy mit írtál, köszi. Szerintem nem un bele, mert ez élteti most, viszont jobban megviseli mint engem ez tuti. De hogy a gyereket hogyan tudnám visszabillenteni a normális kerékvágásba, az még a jövő titka.

balazs01 # 2005.10.09. 06:48

Kissember!

Csak akkor költöznék el, ha van egy bírósági döntés, miszerint első fokon nekem ítélik a gyerekeket.
Azt hogy "családba kerül a gyerek" nem igazán értem, hogy válhatna a férjem előnyére.
Ugyanis ő egyedül van, mellettem meg van valaki, aki pont olyan, mint amilyennek írtad, hogy lennie kell, tehát segít, amiben tud és mellettem van.
Ez "böki" is a férjem szemét rendesen.:)
Szeretnék még gyereket is szülni, de ez azért nem olyan egyszerű döntés, minthogy így kimondjam.
Nálunk - mint írtam már -, egy éve megy a per, volt tanúmeghallgatás meg amit akarsz, tehát it tmár nem hiszem hogy szükség van még rá.
Azt, hogy elidegenítette a gyerekeket, gyönyörűen kimutatta a pszic. szakértő, tehát, itt már lesz kimondva valamilyen ítélet, szerintem.
Az még nekem is gond, hogy fogom visszaállítani a "rendes kerékvágásba" a gyerekek életét. Nem lesz könnyű.
Én nem éreztem azt a tárgyalások alatt, hogy a tanúk meghallgatása olyan sokat nyomna a latba. Inkább azt, hogy szimpátia alapján hoznak döntést.
Ez nagy lutri.

kissember # 2005.10.09. 09:16

Balázs bocs, már emlékszem a régebbi dolgokra amit írtál... Így már világos a helyzet, akkor ez már nagyon a végefelé jár.
Nekem is ez a legnagyobb gondom ( ha nálam helyezik el a gyereket ha nem), hogy a gyereket milyen módon tudom "visszafordítani". Mindenképpen írj, ha van valamilyen fejlemény:)

derill # 2005.10.09. 16:35

Szerintem azért bizz a biróságban, meg az ügyvédedben. Ha tudod küldd meg a szakvéleményt, megnézem és ha tudok segitek. Próbáljátok kérni a biróságtól, hogy tekintettel arra, hogy ilyen mértékben ellened forditotta már a gyermeket és ilyen mértékben kisajátitotta, előzetesen végrehajthatóan hozzon döntést a nálad történő elhelyezésről, tekintettel arra, hogy a jelenlegi állapot fenntartása a gyermek érzelmi fejlődését sulyosan veszélyezteti. Ird le az okat, amiket most nekem leirtál - és nyilván bizonyitottátok is, ha nem, akkor bizonyitsátok tanukkal.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kriszti25 # 2005.10.10. 08:30

Kedves Mindenki!

Új vagyok itt a fórumon, és a témában is sajnos. Úgyhogy szeretnék tőletek egy kis segítséget kérni, saját tapasztalataitok alapján.
Én is válófélben vagyok a férjemtől, de még semmilyen papírt sem adtunk be, csak elköltözött kb. 1 hónapja. Van egy 4 éves kislányunk, és a gyerektartás ügyében újabban nem tudunk megegyezni. Kérlek segítsetek, hogy a jogszabályok szerint mi illetne meg!
Mi korábban megegyeztünk a fizetés 20%-ában. De ő mostanában azzal jön, hogy csak az alapilletménye alapján jár a 20%.
Ez a közalkalmazotti besorolás alapján 50 valahány ezer Ft. Viszont az ügyeleteivel együtt 90 jörül szokott kapni netto. Van másodállása is (bejelentett), az + kb. 40 ezer nettoban. Kérdem én: nem az összes (kb. 130 ezer) adóköteles netto jövedelme után kellene a gyerektartást fizetnie? Nem mindegy. hogy 10 vagy 25 ezer!
Én egyébként doktorandusz hallgató vagyok nappali szakon, kb 80 ezer havi ösztöndíjjal, ami kicsit kevés kettőnknek.

Válaszootokat, segítségeteket előre is köszönöm!

derill # 2005.10.10. 08:49

Ez attól függ, hogy a biróság hogy fogja megállapitani. Te kérd, hogy az összes jövedelme alapján állapitsák meg. Amikor ilyen alacsony összeg az alapjövedelem, akkor egyébként a biróság minden esetben az összes jövedelmet szokta figyelembe venni.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kriszti25 # 2005.10.10. 10:29

Kedves derill!

Köszönöm a gyors választ. Ebből csak annyi a problémám, hogy mi nem szándékoztunk bírósághoz fordulni. Mindenben szerettünk volna előre megyegyezni, és akkor állítólag néhány hét alatt lezajlik a válóper, meg olcsóbb is gondolom. De tényleg nem értek hozzá, csak arra tudok hagyatkozni, amiket hallok.
De ha nem megy a megegyezés, akkor biztos kell majd valahova fordulnom.

derill # 2005.10.10. 19:12

Tényleg jobb, ha meg tudtok egyezni. Meséld el neki mindezt, szerintem akkor inkább hajlik majd a megegyezésre, minthogy elkezdjenek a bevételeiben adóellenőrök kutakodni.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kriszti25 # 2005.10.12. 08:17

Kedves derill!

Látom, te adsz mindenkinek tanágyot. Jól bírod.
Lenne nekem is még egy kérdésem:
Most az a legújabb verzió, hogy a férjem otthagyja a munkáját és elmegy munkanélkülire. A munkanélküli segély (fogalmam sincs mennyi) összegéből is igényelhetem a 20 % gyerektartást?
Persze nem hinném, hogy mellette nem dolgozna, de azt nem tudnám igazolni.

Köszi!

baranyoso # 2005.10.12. 11:08

Kedves "sorstársak"!

Most járok itt először és a segítségeteket kérném.
A probléma röviden a következő:
Párom 6 éve vált el, közös megegyezéssel látszólagos békében, azóta is viszonylagosan kultúrált kapcsolatot fenntartva a 2 gyermeke édesanyjával. Eddig szép.
A gond ott kezdődik, hogy ex-nej eldöntötte, hadjáratot indít azért, hogy több pénzt kapjon a gyerekekre (különórák, stb.) való hivatkozással. (A fiúk 10 és 12 évesek.)
Az általunk eddig fizetett összeg -ebben állapodtak meg annak idején-, havi fix 20ezer Ft., + minden, gyerekekkel kapcsoloatos költség fele. (táborok, ruhák, iskolakezdés, különórák, külön orvosi kezelés, és minden, de minden egyéb más költség). És ezen kívül természetesen mi is költünk nem keveset a gyerekekre, amikor nálunk vannak kéthetente, de ennek mi soha nem kértük el a felét tőlük.
Nem tudom mi a pontosan megszokott e téren, de azt gondolom, hogy ez maximálisan korrekt egy édesapától.
Azonban sajnos, tegnapra eljött az az idő, hogy exnek ez sem elég: úgy döntött, hogy mindenféle számolási és egyéb macera elkerülése érdekében ezentúl fizessünk havi 50.000.- Ft-ot fixen és akkor ezen felül már nem kér más pénzt. ("Nincs már energiája arra, hogy összeszámolja azt a rengeteg mindent", és kihangsúlyozza, hogy ez így is kevesebb, mint a gyerekekkel kapcsolatos ktsg-ek fele! Tehát még jól járunk szerinte...)
Magyarán a két gyermek több mint havi 100.000.- Ft-ba kerül!! (nincsenek hamis elképzeléseim, tudom, hogy nagyon sok pénz minden, de azért ez kicsit durva!)
Szóval ez a háttér, a lényeg pedig, hogy amennyiben nem vagyunk hajlandóak ezt kifizetni, akkor először is "szerencsételn gyerekeknek kellene lemondaniuk vagy valami különóráról, vagy a fogszabályzásról stb", másodszor pedig bírósághoz fordul és jogi úton érvényesíti és "akkor higyjük el, még többet fizethetünk majd!"
Párom -elég butus módon- bizalommal volt exe iránt illetve nem akart konfliktálódni semmi miatt és azért, hogy mutassa, ő megbízik exében, nem utalta az összegeket, hanem kézből kézbe adta, magyarán papíron ő az elmúlt 6 évben egy fillért sem fizetett!!!
Szerintetek mit tegyünk, mi lenne a leghelyesebb?
Úgy érezzük, hogy ex, amióta újra férjhez ment és családot is alapított (féléves kisbaba van), sőt a jelenlegi férjének is van egy 6 éves kislánya (aki után állítólag havi 60ezer !Ft-ot fizetnek) mintha rajtunk akarnák behajtani a jelenlegi élethelyzetük plusz költségeit, olyan dolgokat, amik nem a "mi" gyerekeinkkel kapcsolatosak.
Mi is szeretnénk saját családot és természetesen a párom gyerekei is maximálisan részét képezik a terveinknek, de azért elszegényedni nem szeretnénk amiatt, hogy ők családot vállaltak és van még egy plusz gyerek is a férj vonalán.
Párom hivatalos fizuja 100.000.- bruttó, ebből a legjobb tudomásom szerint max. 50%-ot köteles gyerektartásra fizetni. (ami valóban 50ezer lenne...)
De vajon véd-e minket bármi, vagy ha nem tudunk szóban megegyezni szerintetek menjünk bele a bírósági ügybe?
Vagy ettől óvakodjunk?
Nem tudom, hogy mi tévők legyünk, mert ezen kívül még számos aprósággal keseríti meg a nő a hétköznapjainkat, és ezt is valahogy le kell állítanunk, mert így mindannyink családi életét rombolja. :-(
Köszönöm, hogy elolvastátok, ennél rövidebben sajnos nem ment...
Várom az ötleteiteket!
Borsó

derill # 2005.10.13. 08:20

Kriszti25: az nem segély, hanem támogatás. A segélyekből nem lehet tartásdijat igényelni, de a támogatásokból, járadékokból igen. Természetesen igyényelheted, ugyanakkor ha felmerül, hogy ő rendszeres jövedelemmel rendelkezik feketén, ugyanakkor a megállapított összegü tartásdijat nem fizeti, akkor felmerül a tartás elmulasztása is, ugyanis ez esetben jelezheted a rendőrségen, hogy tudomásod szerint rendelkezik annyi jövedelemmel, amiből ki tudná fizetni, de nem fizeti, tehát egyértelmüen megállapitható az önhiba. A rendőrség pedig vizsgálja ilyen esetben, hogy ténylegesen dolgozik-e valahol feketén (tanukat hallgat meg, pl. szomszédokat, hogy tényleg látják-e minden nap kb. azonos időben elmenni otthonról, nyilatkoztatják a férjedet, hogy dogozik-e valahol, és ha kiderül, a munkáltatója is nagy bajba kerül, mert most komolyan birságolják az ilyen munkáltatókat, sőt Btk. tényállás is lett belőle oly módon, hogy adó- és tb csalás is megállhat, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

baranyoso: én nem tartom egyáltalán durvának, és valószinüleg a volt nejnek tényleg igaza van, tényleg ez kevesebb is, mint amennyit kérhetne - persze attól függ, mennyi a jövedelme a párodnak.

Egyszerübb, ha kiszámoljátok, a biróság gyerekenként a jövedelme 15-25 százaléka között állapithatja meg a tartásdijat. Ez tehát általában 20 % gyerekenként, összesen a párod jövedelmének 40 százaléka.
Azt irod, hogy a párod hivatalos fizuja 100, ezek szerint a nem hivatalos viszont jóval több. Én azt gondolom, hogy nem biztos, hogy jó a párodnak, ha belemásznak abba, hogy ténylegesen mennyi a jövedelme, de ha ő ugy gondolja, hogy ez nem gond, akkor végül is mehet az ex a biróságra. A biróság viszont nem mindig csak a jövedelmet veszi figyelembe, hanem sokszor az életkörülmények alapján becsüli meg a jövedelmet. Ezen tehát érdemes elgondolkodni.

Szerintem nektek is jobb lenne ugy, hogy nem kellene állandóan számolgatni, hogy mit számolt az ex plusz költségnek. A tartásdijat viszont az elkövetkezőkben jobb, ha utalással fizeti.

Egyébként mint emlitettem, az is megoldás, hogy megvárja, fordul-e az ex birósághoz, mert azért az sem biztos, hogy fordul. Ilyen esetekben mindkét oldal bizonytalan, az egyik azért, hogy vajon mennyit kérhet, a másik azért, hogy vajon mennyit állapitanának meg. Ezért talán mégis érdemesebb egyezkedni. Két ennyi idős gyerek, főleg, ha különórákra jár, tényleg bőven belekerül havi kétszázezerbe, hiszen iskola, ruházkodás, szórakozás, különórák (és persze ők is abban a lakásban laknak, aminek a rezsijét is fizetni kell).


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

baranyoso # 2005.10.13. 09:02

Kedves derill,
Köszönöm válaszod, megfogadjuk a tanácsot!

spin # 2005.10.13. 11:22

kedves segíteni akarók/tudók
jelenleg folytatunk a feleségemmel egy közös megegyezéses válást körüljáró tárgyalássorozatot. a viszony meglehetősen rossz. per pillanat a gyerekek egy héten kétszer alszanak nálam.
a feleségem és ügyvédje azt szeretnék, ha a közös megegyezésben a kétheti hétvégi láthatáson túl csak az szerepelne, hogy egy héten kétszer délutánonként elvihetem őket. a heti két nálamalvás már nagyjából egy éve működik zökkenőmentesen, viszem őket onnan oviba, isibe. korábban közel laktam hozzájuk, most egy átszállással nagyjából fél-háromnegyed óra az utazási idő ezekben az esetekben. erre játszik rá a feleségem azt mondva, hogy a gyerekeknek nem érdeke, hogy én "cibálom" őket a város egyik végéből a másikba.
a feleségem és az ügyvédje azzal érvel, hogy érdekem elfogadni az ajánlatukat, mert a magyar bírói gyakorlatban automatikusan a kétheti nálamalvást ítélik meg, s így még a plusz heti két láthatás is nagy engedménynek tekinthető. valóban ilyen a magyar bírói gyakorlat? nem tudom elképzelni, hogy belemenjek egy ilyen egyezségbe, de ugyanakkor szeretném az évekig tartó, fájdalmas és öldöklő pereskedést is elkerülni. úgy látom, hogy a feleségem egész egyszerűen zsarol és nem a gyerekek érdekeit tartja szem előtt. szerintetek?

kirobit # 2005.10.13. 12:02

Szép napot Mindenkinek!

Egy folyamatban lévő perben szeretnék tanácsot kérni.

tényállás a következő:

bontóperben anyát képviseljük. kettő ingatlan, mindegyik a férj nevére került.
a bontóperben eljárt bíró arra kötelezett bennünket, hogy indítsunk tulajdonjog megállapítása iránti pereket, amiket megindítottuk, viszont a (egyesített ) tulajdoni perben a bíró szerint (!) a törvényi vélelem (Csjt. 27.§) nem elegendő az 1/2-ed tulajdonjog megállapításához...
hiába nem döntötte meg alperes (férj) a vélelmet, ítélet nincs még, ideiglenes intézkedésnek sincs állítolag helye.

időközben az anyát kitették a közös lakásbol és most barátnál lakik.
közös gyerek egy van, aki vidéken tanul, viszont fogyatékkal élő...
bontóperben a gyerekelhelyezés nagyban függ attól, hogy kapunk-e "lakást", mert ha nem, akkor hol lehetne gondozni a gyereket???

kérdésem: tulajdoni perben mire hivatkozzunk még a törvényi vélelmen kívül?
bontóperben: milyen alapon kérjük a gyerek nálunk történő elhelyezését, ha még fedél sincs az anya feje felett, mert teljesen "kiforgatta a férj"?

köszönök előre is minden hozzászólást!

derill # 2005.10.14. 08:29

spin: jól érzed. Mondd meg a feleségednek és az ügyvédjének, hogy ragaszkodsz ehhez (a birói gyakorlat elég szélsőséges, vannak igen jó itéletek, és vannak nagyon rosszak is, eléggé birófüggő tehát a dolog). Mondd meg, hogy ezen kivül kéred még a szünidők felét, minden páros ünnep második napját, minden második évben a szentestét, szilvesztert, augusztus 20-at, a gyerekek név és születésnapját, és minden évben a Te születés és névnapodat, továbbá a gyermekek személyes okmányait (TAJ-kártya, utlevél) a kapcsolattartások idejére.

Meglátjuk erre mit lép. Egyre több bíróság látja be, hogy egyáltalán nem tulzott igény, hogy a különélő szülő a lehető legtöbbet tölthesse a gyermekével, és a felvilágosult birók meg is állapitják ezeket a kapcsolattartásokat.

kirobit: kicsit többet kellene tudni arról, hogy az ingatlanok milyen körülmények között, miből lettek vásárolva.

A férj ugyanis ezek szerint arra hivatkozik, hogy az a különvagyona, azonban ezt neki kell bizonyitani.

Az, hogy a biró szerint a törvényi vélelem nem elegendő, nem számit (sejtésem szerint ez első fok, és ugysem itt fog eldőlni a dolog, hanem másodfokon, mivel bármelyiknek nem tetszik a döntés, meg fogja fellebbezni és elég kevés birónak vannak ilyen hülye elvei, kétlem, hogy másodfokon is ezt mondják).

Egyébiránt hivatkozzatok arra, hogy lehet, hogy a törvényi vélelem nem elegendő, de az sem elegendő, ha a férj azt állitja, hogy a különvagyona, ezt bizonyitania is kell.

Egyébiránt pedig ha a házassági életközösség alatt vették az ingatlant, és nem bizonyitható a különvagyoni jellege, akkor a férj már eleve rosszhiszemű volt, hiszen már akkor arra törekedett, hogy a feleségét kijátsza, kisemmizze a vagyonból.

A gyermekelhelyezési perben pedig eleve az LB 17 kizárja, hogy vagyoni okok miatt helyezzenek el gyermeket az egyik vagy a másik szülőnél. A gyermekelhelyezésre alkalmasságot kell vizsgálni, ez esetben pedig amennyiben az anya gondozta többet a gyermeket, az anyával szorosabb a gyermek kapcsolata akkor nála, amennyiben viszont az apa gondozta többet, az apával szorosabb a gyermek kapcsolata, akkor nála kell elhelyezni a gyermeket.

A gyermek ugyan jelenleg intézményben él, azonban nem biztos, hogy ez mindig igy lesz, ráadásul vannak szünetek, amikor a szülők elhozhatják, ezekben az időtartamokban az anya akár albérletbe, bérlakásba is viheti a gyermeket, ha lakása épp nincs, tehát nem attól függ a gyermek elhelyezése, hogy kinek van saját lakása, és ki lakik bérlakásban, vagy a szüleinél, vagy tudom is én hol.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

spin # 2005.10.14. 08:46

kedves derill,
nagyon köszönöm. közben kerestem egy ügyvédet magamnak, aki ugyanezt mondta. kösz mégegyszer.

trouble # 2005.10.14. 14:31

Szeretném tudni, hogy egy válás esetében a gyakorlatban mit jelent az, hogy "közös nevelés"? Úgy tudom, a bíróság mindenképpen valamelyik szülő nevelésébe és gondozásába helyezi el a gyereket, de a másik szülönek akkor is joga van a gyerekkel kapcsolatos fontos döntésekbe beleszólni. Jelent-e valami többletet ehhez képest a közös nevelés?
A feleségem közölte, ahogy vége van a válópernek, és ahogy hivatalosan is megkapja a gyerekeket, rögtön más városba fog költözni, amivel a gyerekek iskolaváltásra kényszerülnek és ami majdnem lehetetlenné teszi majd a láthatást. (A gyerekeket már elköltöztette a beleegyezésem nélkül, a lakást távollétemben az utolsó szögig kiürítette. A gyerekeket hetente-kéthetenként elvihetem, nálam is alhatnak.) Elmondta, hogy perben úgy fog nyilatkozni, hogy ő a gyerekek érdekeit maximálisan figyelembe véve állandóságra törekszik, nem akarja a gyerekeket kiszakítani a megszokott iskolájukból, elszakítani a barátaiktól.
Az ügyvédem szerint nincs esélyem rá, hogy a gyerekeket nálam helyezze a bíróság annak ellenére, hogy születésük óta sokkal többet foglalkozom velük, mint az édesanyjuk. A kisebbikkel én voltam gyesen. Az sem számít, hogy jogellenesen vitte el otthonról őket. Az anya nem hajlandó megbeszélni velem semmit, a döntéseit utólag közli. Õ jelöli ki, mikor találkozhatom a gyerekekkel. A kéréseimet, javaslataimat nem hallgatja meg, ill. nem reagál rájuk.
Hajlanék a megegyezésre a gyerekek nyugalma érdekében. Megtehetném, de nem "lopom" vissza őket.
Nem tudom, hogyan érvényesíthetem azt a bizonyos beleszólási jogomat akkor, ha csak utólag értesülök az anya döntéseiről, pl. lakóhelyváltás, iskolaváltás.
Mi a helyzet olyankor, amikor egy anya semmilyen kérdésben nem hajlandó tárgyalni, még az ügyvédeken keresztül sem? Tudtok valami okosat? Köszönettel: T

ObudaFan # 2005.10.14. 15:16

Véleményem szerint a kapcsolattartás megfelelő szabályozásával lehet ebben az esetben biztosítani, hogy mindkét szülő megfelelő időt tölthessen a gyermekkel. Viszont az, hogy a gyermeket saját elhatározásából elköltöztette, nem engedi, hogy láthasd, stb., ha bizonyítható, akkor felhozható érvként, hogy a gyermeket inkább nálad helyezzék el.

derill # 2005.10.14. 17:03

kirobit: 2004/114-es Bh, LB 17-es irányelv.

trouble: nem közös nevelés, közös szülői felügyelet. Kevered. Ha a szülők egy lakásban maradnak, akkor akár közös nevelés is lehet, de ez nem jogi fogalom, és ritkán maradnak egy lakásban.

A gyermekkel kapcsolatos fontos döntések nem is olyan tág kört ölel fel, iskolaválasztás, névválasztás, tartózkodási hely megválasztása, de például abban már nincs döntési joga egy különélő szülőnek, hogy a gyermeknek legyen-e mütérje, abortusza stb, vagy ha az anya nem ér rá, akkor ki vigyázzon rá, pedig szerintem igen fontos kérdések ezek is. Amig egy apának sokszor pár órás kapcsolattartást biztositanak, ugyanakkor az anya pasikkal kapcsolatos izlésére bizza a jog, hogy melyik férfiismerősére bizza rá a gyermeket akár pár órás ismerettség után.

Ha a gyermekeket elköltöztette, ezzel már eleve kiszakit otta k orábbi környezetükből. Egyébiránt Te megteheted, hogy visszaköltözteted mindaddig, amig nem születik jogerős vagy végrehajtható döntés ez ügyben.

Számit, hogy jogellenesen vittel el tőled, javaslom az ügyvédednek, hogy nézze át az LB 17-es irányelvet.

Neked ugyanolyan jogaid vannak a gyermekekkel kapcsolatosan, mint a nejednek. Tehát ugyanugy magadhoz veheted a gyermekeket, mint ahogy ő tette, semmivel sincs több joga, mint Neked, a biróság pedig annál a szülőnél fogja a gyermekeket elhelyezni, amelyiknél a per végéig vannak, legalább is ez a gyakorlat.

Ráadásul ha Te visszaköltözteted magadhoz, tudsz hivatkozni arra, hogy az anya korábban már tett egy jogsértő cselekményt, amikor a beleegyezésed nélkül elvitte őket, Te csak visszaállitottad gyermekeidnél az állandóságot és megszüntetted a jogellenes állapotot.

Arra viszont számits, hogy ezek után a feleséged ismét megpróbálja majd kivonni a gyermekeket a közös szülői felügyelet alól, ha még nem iskolások, akkor lehet, hogy teljesen megpróbálja tőled elzárni, legalább is ez szokott lenni a tipikus. Ilyen esetben tehát, ha már korábban volt ilyen jogellenes lépés, fontos, hogy a kapcsolattartást a jogellenesen cselekvő szülő részére csak felügyelet mellett biztositsák.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

trouble # 2005.10.14. 18:29

Köszönöm a válaszaitokat.

ObudaFan: Nem, a gyerekeket láthatom, azt megengedi. Elvihetem őket, az anyukának szabadidőre van szüksége. Hogy elköltöztette őket, könnyen bizonyítható és persze nem is tagadja.

derill: Igen, köszönöm, kevertem: közös szülői felügyeletnek hívják azt, amire megegyezéses úton törekedni szeretnék. Részletes tervet adtam át a feleségemnek és az ügyvédjének, de a fülük botját sem mozgatták. Nyilvánvaló, hogy a feleségem nyeregben érzi magát, azt tesz a gyerekekkel, amit akar, arra bízza őket, akire akarja, oda íratja be őket, ahova akarja, oda költözteti őket, ahova akarja.

A gyakorlatban nem megvalósítható, hogy "visszalopjam" a gyerekeket. Tudom, hogy jogilag megtehetném, sőt, a perbeli esélyeimet is növelné. De ebből óriási cirkuszt csinálna a feleségem, nem lenne tekintettel a gyerekekre. Üvöltene, rángatná őket. Hát ezt inkább nem.

Az ügyvédem jól tudja, hogy jogellenes volt az elköltöztetés, az egyezkedési kísérletben érvelt is ezzel. Semmi válasz - az ilyesmi a feleségeméket nem érdekli. És úgy érzem, a bíróságot sem fogja.

trouble # 2005.10.14. 18:46

derll: Lenne egy kérdésem: mit jelent tulajdonképpen az, hogy "a tartózkodási hely megválasztása"? Az ebben való közös döntési jogomat tudomásom szerint még a legrosszabb esetben, tehát anyai nevelésbe-gondozásba helyezéskor sem veszítem el. De hogyan érvényesíthetem? Ha a tartózkodási hely M.országot jelenti, az világos. De ha Miskolcot, vagy Miskolc X utcáját, akkor mit tehetek, ha a feleségem fogja a gyerekeket, és mondjuk Sopronba költözik, ott beíratja a gyerekeket iskolába stb. Akkor megsüthetem a fontos kérdésben való döntési jogomat és persze a láthatási időket is (a gyerekek idejét!) meg kell terhelnem utazgatással (nem is beszélve a költségekről)?

trouble # 2005.10.14. 21:24

derill: Bocs, még egy kérdésem van: abban az esetben, ha itthon tartanám a gyerekeket, természetesen akkor sem akarnám őket elzárni az anyjuktól, hiszen az az érdekük, hogy az anyjukkal is jó kapcsolatuk legyen. Szeretik, ahogy az rendjénvaló, én ezt sosem akarnám sehogy megzavarni. A láthatás így nem lenne megoldható, mert ő kijelentette, hogy a lakásomba többé nem teszi be a lábát. Ha jönne is, akkor sem pofoznám le a lépcsőn, ha a gyerekeket öltöztetni kezdi és viszi. Nyilvánvaló, hogy azt akarná: valahol adjam át neki a gyerekeket, és én pedig át is adnám. (Közben telefújná a világot, hogy "gyerekrablás" történt. Bizonyos, hogy nem engedné őket többé hozzám. Szerinted van arra valami esély, hogy egy bíró egy anya egyetlen jogellenes cselekedetére, a gyerekek elköltöztetésére ideiglenes intézkedést hoz, mégpedig olyat, hogy az anya csak felügyelet mellett találkozhat a gyerekeivel? Találkoztál már ilyen esettel?

kissember # 2005.10.15. 06:09

Egyszerűen föl nem fogom, miért használják a Nők fegyverként, meg ürügyként, meg zsarolási szándékkal meg más finomságokra a gyerekeket válásnál...

derill # 2005.10.15. 09:25

Ezt könnyen kivédheted, ha azt kéred a biróságtól, hogy ne az anya lakóhelyén legyen az átvétel, hanem mondjuk egy fix helyen (gyermekjóléti szolgálatnál, vagy metró aluljáróban, vagy x cukrászdában. Ez esetben akárhova költözik, az átadás helye ott van.

A tartóhkodási hely a lakcimtörvény szerinti tartózkodási hely, ami nem azonos a lakóhellyel. Ha tehát az anya jogos érdekből elköltözik az ország másik pontjára, ez ellen nem tehetsz semmit, de ez esetben a gyereknek a lakóhelye fog megváltozni, és nem a tartózkodási helye. Ráadásul nem tartózkodási helyre szokták szabályozni a kapcsolattartást, hanem lakóhelyre (ez megfelel az állandó bejelentett lakóhely, a tartózkodási hely pedig az ideiglenes lakóhely régi fogalmának). Tehát azzal, hogy a gyerek tartózkodási helyét megváltoztatja, a lakóhelye még nem biztos, hogy változik. Ez a szabály egyébként véleményem szerint arra vonatkozik, hogy ha mondjuk anyukának a lakóhelye (meg a gyereké is) Budapesten van, anyuka pedig kitalálja, hogy a gyereket bejelenti Sopronba a nagyihoz és oda is költözteti átmenetileg, akkor ebbe beleszólhatsz.

Eredetileg tehát erre találták ki a jogszabályt, azonban ez a szabály is, mint az ezt szabályozó jogszabályhely, erőteljesen elavult, korrekcióra szorul. Nem tudom folyik-e e tekintetben változtatásra vonatkozó tevékenység, azonban majd ha lesz egy kis időm kidolgozom a szabályait, és beküldöm a minisztériumba, meglátjuk mi történik.

Kissember: sok nőt a férje teljes mértékben eltart amig házasok. Szerinted válásnál, ha azt mondaná a nő, hogy adj x ezer forintot havonta, és gyerek nem volna, a férj önszántából és dalolva megtenné? A nők egy része, ha a pasi feleslegessé vált számára, mert talált egy ujat és szerinte jobbat, ezzel szerinte a gyerekeinek egy uj és jobb apát, a volt férjet megpróbálja az életéből és a gyerekei életéből is kizárni, hisz felesleges 3. lett belőle. Persze mindezt ugy, hogy a tartásdijra azért igényt tart. Ehhez különféle eszközöket alkalmaz. Évszázadok alatt a férfiak eszköze az akarat érvényesitésére a fizikális bántalmazás volt, a nők eszköze pedig a szájuk. Ahhoz, hogy egy férfit a nő irányithasson, hogy elérje, amit ő szeretne, igen furfangosnak kellett lennie, tehát évszázadok alatt igencsak kitanulta a tecnikáját, kialakult egy érzéke erre vonatkozóan, amely minden helyzetben megtalálja a célravezető utat.

Szerencsére nem minden nő ilyen, de van pár. Azok a férfiak, akik ilyen nőt választanak feleségnek, legalább ugyanolyan hibásak, mint az ilyen nők, és most kapaszkodj: az ilyen férfiak általában másodszor, harmadszor is ilyen nőt választanak. Személyiségükből adódóan az ilyen nők tetszenek nekik, akik rángatják, dirigálnak stb. Ez csak tapasztalat, de egyre erősebbé válik. Igen sok ilyen pasit ismerek. Hiába vannak jelei annak, hogy az uj nő is ilyen, mégis ilyet választanak. Pl. kérdeztem az egyik pasit, és elmondta, hogy a felesége az előző barátjával való szakitás után a pasi ruháit totál szétvagdalva pakolta bőröndbe. A pasi hazaérve látta csak, hogy a ruháinak annyi. Ez a srác, aki végül elvette ezt a nőt, most harcol a gyerekéért, mert a nő persze nem változott, akkor is ilyen volt már, amikor megismerte, de a lila ködben ezt ő nem látta.

Sokan gondolják azt, hogy majd értük a másik megváltozik. Általában nem változik meg, sőt, mivel közben az idő telik, és öregszik, az öregedéssel egyre több rossz tulajdonsága lesz, és a meglévők is egyre rosszabbak lesznek. A kapcsolat kezdetén persze ezeket titkolja mindenki, de például pár éves együttélés alatt nem lehet végig jól viselkedni, tehát ezek kiderülnek.

A baj az, hogy az emberek többsége "szinre" választ társat (tehát külsőre, és nem személyiségre).


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu