Traven, köszönöm az információt, már folyamatban van a gyermekelhelyezési és a gyermektartási per. a papírok beadásától számított hat hónap vagy a tárgyalás befejezésétől? és ha nem tudják az apán behajtani, akkor vele mi lesz?
köszönöm
A kereset benyújtásától számítva maximum hat hónapra visszamenőleg.
Traven már mondta: ha a végrehajtás eredménytelen, akkor az állam kifizeti. A többi már az apa meg az állam dolga.
Kedves KBS!
köszönöm a választ. az apa meg az állam dolga mit takar? ez a része is érdekelne...
Nem fogják lecsukni, nincs már adósok börtöne. :)
én sem arra gondoltam... :) azt tudom. az a kérdés, hogy az állam eltartja a gyermekét, neki meg nem kell semmit csinálnia? kicsit igazságtalan. nem magam miatt, nem akarok bosszút állni. megteszi saját magának azzal, hogy nem ismer egy nagyszerű emberkét, akit kellene... de nem tudok mit tenni
A kényszermunka lehetősége is megszűnt már. :)
Marad a pellengér vagy a kaloda. Bár azokat már mind elfoglalták azok az orvosok, akik az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszerek közül véletlenül a drágábbat írták fel. :)
:O)
tudja valaki, hogy előfordul olyan eset, hogy a tartásdíj eléri a maximumként meghatározott 50%-ot? vagy ez csak amolyan "jogszabályi túlzás" vagy tényleg élő gyakorlat? ezt csak azért kérdezem, mert az egyik ismerősöm szeretne 50%-ot a férjétől (most fognak válni), és nem tudom az alábbiak fényében van e erre esélye: a közös gyermek krónikus, gyógyíthatatlan beteg, 24 órás ellátásra szorul, (a kisiskolás gyermeket gyakorlatilag nem lehet felügyelet nélkül hagyni), a feleség néhány éve olyan súlyos betegségen esett át, amely maradandó fogyatékosságot okozott nála (ami a munkaképességét ugyan nem veszélyezteti), viszont a mai napig utókezelésre jár.
Kérdéseim:
Köszönettel.
annyi info még a kérdéseimhez, hogy egy gyermek van és a férj havi jövedelme messze az átlag felett van.
Egy gyermekre azért ritka az 50%, inkább 2-3-ra szoktak ennyit, egy gyermekre általában 15-25 között. Itt viszont házastársi tartást is lehet kérni, a kettő együtt már elérheti a legmagasabbat.Részletes költséglistát kell készíteni.Ha a férj is belemegy az 50%-ba, ezt a bíróság el fogja fogadni. Nem az összes, bankszámlán megjelenő pénz, hanem a rendszeres jövedelem %-a.
Sziasztok!
A párom hivatalos válása után igazán nem adódtak problémák, de most nem tudjuk a választ. A határozatban a fizetése 40%-a de minimum 40 ezer forint van meghatározva. Kérdésem a következő lenne!
A 13. havi fizetéséből ( az csak alapilletmény, úgy 60 ezer forint) akkor most mennyit fognak levonni? - Csak a 40%-ot vagy a 40 ezer forintot?
A min. 40 ezer havonta értendő. Amely hónapban a 13. havit folyósítják, kap egy rendes fizetést is. Szvsz a kettőt együtt kell számolni, tehát még az is lehet, hogy a 13. haviból kevesebbet vonnak, mint 40%.
Ezt tudjuk. December elején a decemberit, karácsony elején a januárit, januárban a 13.havit.
Szóval akkor a 13.haviból csak a 40%-ot?
Mert abból a kevésből, ha még levonják a háromnegyedét akkor nekünk mi marad?
Ha a tárgyhavi rendes fizetés nem érte el a 160 ezer nettót, akkor még 40%-ot se.
Várj, várj. Azt akarod mondani, hogy januárban nem lesz más fizetés? Mert akkor az gáz.
Tudod, a januári fizetést karácsony előtt. Nálunk ez már évek óta így van.Nekünk mindig így kellett kispórolni februárig. Csak eddig ilyenről nem találtam semmit.
Hát az most elég rosszul fog nektek jönni. Így ugyanis januárra csak a 13. havi marad, amuiből így le kell vonni (át kell utalni) a 40 ezret, akkor is, ha nem lesz 100 ezer forint.
Sziasztok, nekem egy olyan jellegű kérdésem lenne, hogy ha a 20 éves fiam most szerezte meg a szakképesítését, de még tanul, érettségizni szeretne, és majd továbbtanulni főiskolán, akkor az apjának kell-e fizetni továbbra is a gyermektartást, míg befejezi a tanulmányait? (érettségi-diploma) Most indított pert hogy ne kellejen fizetnie már.
A másik dolog, hogy van 150000 ft-os tartozása, amit az önálló bírósági végrehajtó sem bír behajtani rajta, mivel "behajthatatlan". Ilyenkor mit lehet tenni? Ezt is meg lehetne támadni?
Köszönettel,
Andrea
Olyan kérdésem lenne, hogy ha az apuka rendesen fizette a gyt-t sokáig - bizonyítható bankszámlákkal az ítéletnek megfelelő összeg-, aztán az anyuka egy újabb per során bosszúból mégis letiltatta apuka fizetéséből a gyt-t, akkor az apuka kérheti-e sikeresen a bíróságtól, hogy a letiltás szűnjön meg, - mivel pl. hitelfelvétel esetén nem valami szerencsés pozíció-, és továbbra is fizetné önkéntesen az ítéletnek megfelelő összeget?Köszönöm
Kérdésem a következő: apuka külföldi állampolgár, külföldön él és dolgozik, nagy cégnél. Gyerektartást nem igazán hajlik fizetni, illetve csak egy, a saját maga által kitalált szisztémája szerint, ami eleve röhej tárgya.
Ha jogi útra vagyok kénytelen terelni a gyerektarás ügyét, mi az, amire számíthatok pénzösszegben, hogy a bíróság megítél?
És ez egyben milyen jogokat ad az apának?
rengeteg apróbb kérdésem van még, pl hogy a láthatást létrehozandó utazások költségét kinek kell fizetnie, stb.
Előre is köszönöm
Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni.
Valóban lehet kérelmezni, hogy a gyerektartást ne vonják, illetve mekkora az esély, hogy eltekintenek a gyerektartás fizetésétől?
Az apa rokkant nyugdíjas, 5 éve elvált. A válás óta nem találkozott a gyermekével, mivel a másodéves főiskolás gyermek nem tart igényt a kapcsolattartásra, csak az apuka pénzére. A gyermek minden nyári szünetben munkát vállal. Az apa havonta 30.000,-forintot kap kézhez, ebből az összegből képtelen megélni, sőt, már lassan fűteni sem tud. Az anya és élettársa jövedlme lényegesen magasabb, habár tudom, hogy nem köteles az élettárs eltartani a gyereket.
Az apától vont gyerektartás hiánya nem veszélyeztetné a gyerek továbbtanulását.
A válaszokat, javaslatokat előre is köszönöm.
Kedves naki!
Sajnos rossz hírem van efelől. Mi is fizettük rendesen a gyerektartást, bizonylatokkal bizonyítottuk, de mivel az anya ( nálunk is rosszindulatúan) kérte így a bíróság a gyerekekre való tekintettel visszautasította. Mi is kértük, hogy hitelfelvétel esetén nagyon csekély vagy egyáltalán nem adják meg a hitelt a letiltás miatt. Azért próbáljátok meg, hátha nektek sikerül.
Kedves Flower4!
A szülő csupán a kiskorú gyermeke tartásáról köteles gondoskodni a saját tartása rovására is, a nagykorú gyermeknél ez nem áll fenn.
Nagykorú de nappali tanulmányait folytató gyermeknek is jár tartásdíj, de csak ha ez nem megy a tartásra kötelezett külön élő szülő saját tartásának a rovására.
Ha valóban így áll a helyzet, indítson az apuka pert tartásdíj megszüntetése iránt. Jó esélye van ilyen körülmények közt a megszüntetésre, de legrosszabb esetben is azt biztosan eléri, hogy minimálisra csökkentik a havi fizetendő tartásdíj összegét.
Az élettárs valóban nem kötelezhető a gyerek eltartására, de az élettársi közösség alapvető kritériuma, hogy közös gazdálkodás, háztartás folyik, így a gondozó szülő jövedelmével együtt az élettárs jövedelmét is számba fogja venni a bíróság, meg perzse a gyermek saját jövedelmét is.
Én megemlíteném a nagykorú gyermek közönyét is a külön élő szülővel való kapcsolattartás viszonylatában. A jogszabály ismeri az érdemtelenség fogalmát, de arra csak akkor érdemes hivatkozni, ha a gyermek elutasítása, közönye a gyermek személyiségének róható fel, és nem vezethető vissza esetlegesen a külön élő szülő nem megfelelő magatartására, hozzáállására.
Az érdemtelenséget elég nehéz bizonyítani, és a gyakorlatban önmagában nem szokott elég ok lenni a tartás megszüntetésére, viszont ha a tartás megszüntetésére egyéb ok is fennáll (mint jelen esetben a nélkülözés veszélye), akkor további nyomatékul szolgálhat.
Üdv mindenkinek!
Abban kérném a segítségeteket, hogy milyen jogok illetik meg férjemet az alábbi helyzetben:
Férjem szülei a 70-es években elváltak, anyósom -tavaly bekövetkezett haláláig - gondozta férjem szellemi fogyatékos testvérét, aki után édesapjuk gyerektartást fizetett (a váláskor megállapított 1700,-Ft-ot, ami azóta sem emelkedett). Anyósom halála után - mivel a nyugdíjas apósom nem vállalta - férjem felajánlotta, hogy ő lesz sógorom gyámja. Sógorom 53 éves, 100%-os értelmi fogyatékos, cukorbeteg és 5 éve mindkét szemére megvakult, Vaksági járadékot, saját jogon emelt összegű családi pótlékot és rokkantsági nyugdíjat kap. Az én nyugdíjas anyukám saját lakásában gondozza sógoromat, ugyanis ha én maradnék vele otthon, az ápolási díjként kapott összeg nem fedezné családunk megélhetését (nekünk is két 18 évet betöltött, de még nappali tagozaton tanuló gyermekünk van).Sógorom járandóságait az ő ellátására fordítjuk, de ez csak az étkezését és ruháztatását fedezi, a gondozásáért fizetendő díjat már a mi pénzünkből kell kigazdálkodnunk. A gyerektartásdíjat anyósom halála után leállították, pereskednünk kellene apósommal érte. A bérlakás, amiben anyósommal lakott sógorom, jelenleg üresen áll, fel kell újítanunk - mi oda nem jelentkezhetünk be - és ha visszaadjuk az önkormányzatnak, kifizetik a forg.érték felét. Ezt az összeget azonban nem mi kapjuk meg, a gyámhatóság kezeli, csak az engedélyükkel nyúlhatunk hozzá. Ha sógorom előbb húnyna el, mint apósom (aki nem törődik vele), akkor apósom örökölné ezt az összeget, mi, akik gondoskodunk róla, semmit. ezek után nem értem a jogot: hol az igazság, nekünk csak kötelességeink vannak, a szülőnek pedig csak jogai?