ÖRÖKLÉS - KÖVETELÕZÉS?

Az az 1/4 több, mint a köteles rész: az az egy gyermekre jutó örökrész. A másik ingatlan egyáltalán nem biztos, hogy bele fog számítani a köteles rész alapjába.

Szép estét!

Apósom nemrég hunyt el.19 éve élt együtt az élettársával.A lakás az asszony nevén van,és mielőtt összeköltöztek akkor vette a nő.
Most kijelentette,hogy ő nem temeti el,az a mi feladatunk,és semmi közös szerzeményük nincs.Valóban így van?

Azt nehéz elhinni, hogy semmi közös szerzeményük nincs ennyi év után, de kizárni nem lehet, bizonyítani meg nektek kell, ha igényt akartok érvényesíteni. A temetési költségeket pedig a hagyatékból kell állni, az örökösök meg ti vagytok, ha nincs végrendelet.

Üdvözletem!

Olyan kérdésem lenne, hogy van egy ingatlan (családi ház) ami a nagyszüleimé volt, ajándékozás történt, az egyik fiuk részére (a másiknak épültek egy házat). Az édesapám részére történt az ajándékozás. A papa meghalt 15éve. A mama, az édesapám, édesanyám, a testvérem és én lakunk a házban. Időközben meghalt az édesapám (2006), megvolt az öröklés, édesanyámnak özvegyi haszonélvezete rákerült az ingatlanra, a ház tulajdon joga pedig rám és a testvéremre. Viszont a nagymam él még mindig és neki is rajta van a haszonélvezet. Miwel ő nem a legjóidulatubb, a kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben halála elött vagy után ő tud-e valami olyat tenni (végrendeletet hagyni) amivel nekünk plussz költségünk lenne vagy akár tulajdonjogban, haszonélvezetben vagy bármiben "ártani tudna" nekünk, akár a másik fia javára is.

Üdvözlet.
Két haszon élvezet nem él egyszerre. A nagymama a haszonélvező élete végéig, de az ő halála pillanatában éled fel az édesanyja haszonélvezeti joga.
A másik kérdésre: a haszonélvező nagymamának nincs rendelkezési joga a tulajonjog vonatkozásában.

Éppen lehet egy dolgon több személynek egyidejű haszonélvezete, de ez tényleg nem az az eset.

„az ő halála pillanatában éled fel az édesanyja haszonélvezeti joga.”
Ez viszont dogmatikailag erősen kifogásolható megfogalmazás.

Egyrészt Dr. Lenkovics Barnabás megfogalmazását használtam, tehát ketten nem vagyunk "dogmatikusok", másrészt vélelmezem, hogy a kérdező nem dogmatikailag helyes, hanem általa is értelmezhető válaszra volt kíváncsi.
Tkp. ez a "dupla özvegyi jog" esete.

Csak kíváncsiskodom: konkrétan hol használja Lenkovics ezt az "özvegyi jog feléled" kifejezést?

Üdvözletem!
Lenne egy kérdésem, hátha valaki tudna rá válaszolni.
Az első feleségtől örökölt vagyon ági vagyonnak minősül-e, vagyis ebben az esetben örökölheti-e a második feleség? Leszármazottak nincsenek.

Nem, az ági vagyon mindig felmenőtől (vérrokontól) származik, vagyis - ha már tartalmú végrendelet nincs - örökölheti a férj második felesége a férj első feleségétől örökölt vagyontárgyait. Ha az első feleség vagyona ági vagyon lett volna, azt az első feleség halálakor kellett (volna) jelezni.

Köszönöm.

Érdeklődni szeretnék,hogy édesanyám meghalt de akkor még élt papám,majd meghalt és papám után is örököltünk külön.A hagyatéki tárgyalás még nem történt meg (4-en vagyunk a papám örökségére gyerekek + édesanyám után az özvegye)de a testvéreim édesapjának(féltestvéreim) kell a nagypapánk autója.Műszaki nincs rajta.Ebben az esetben ő leműszakiztathatja? És használhatja is?Vagy az örökölt autóhoz a tárgyalásig senki nem nyúlhat?

Az örökléssel a tulajdonszerzés (és a haszonélvezet megszerzése) megtörténik az öröklés megnyíltával- Csak a leírásból az nem világos, hogy a féltestvéreid édesapjának mi köze a hagyatékhoz.

Írta: kell neki. Az nem elég? :)

A féltestvéreimnek az apjuk az édesanyám törvényes férje.ö kapja az özvegyit anyukám után.de neki anyukám édesapjának(papámnak) az autója kell.neki milyen jogai vannak? anyukám után ő (anyukám édesapja örökségét) ugyanolyan mértékben örökli mint mi?itt is van neki élvezeti joga vagy a gyerekek csak az örökösök?

Tisztelt fórumozók.

A nagyapámék 3-an voltak testvérek, közülük csak a nagyapám halt meg 1988-ben. Most kiderült, hogy a nevén van egy "kertrész", ami az akkori hagyatéki eljárásból kimaradt. Nem tudom hogy jött ki , de azt mondják hogy 1/12 és 3/12-ed van a nevén, ezért póthagyatékit kell indítani. Mivel apukám is meghalt, elvileg én meg a nővérem az örökös, azaz kettőnk örököl 4/12-et.
Azt mondják a rokonok, hogy nekünk kell elindítani ezt az ügyet. Azt is kérik, hogy mondjunk le a részünkről, mert, hogy anno a nagypapám a két testvérével megegyezett papíron is, hogy lemond arról a "kertrészről"(a papír nincs meg). Azt is mondják, hogy minden költséget állnak.
Az lenne a kérdésem, illetve azt nem értem, hogy miért nekünk kell elindítani ezt a póthagyatéki eljárást? Azt olvastam valahol, hogy aki kezdeményezi az eljárást, az is fizeti.
Milyen költségekre számítsunk a testvéremmel egy ilyen eljáráskor ha lemondunk az öröklött földrészről?
Mi van akkor ha nem hiszünk a rokonoknak és nem akarunk lemondani a részünkről?

Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel:
Attila

Ui.: Ezt még egy előbbi fórumrészbe írtam, csak nem kaptam róla választ. Most már ott tartunk, hogy azt mondják, hogy nem is kell nekünk elindítani semmit, mert ők elidegenítik azt a földet amiről szó van. Ez pontosan mit jelent?

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy magánszemély esetében ha 2 millió forintos örökséget szeretnénk peres úton behajtani, akkor az ügyvédi per eljárással, szerződések készítésével stb. kb. milyen árban van? Vidék, Dél-Dunántúl...

Köszi!

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Hogy mégis lehessen mihez viszonyítani: ha teljes pernyertes leszel, és nem nyújtatok be a bíróságnak megállapodást az ügyvédi honoráriumról, akkor kb. 100 ezer forintot ítélnek meg ilyen címen.

Az illeték az idén 10 ezer, jövőre 15.

Hogy milyen szerződéseket kellene megírni, azt nem értem.

Tisztelt fórumozók.

Szíveskedjenek felvilágosítást adni az alábbiakról.
Édesanyám temetési költségét teljes egészében én fizettem, amelyet számlával igazoltam a közjegyzői tárgyaláson.
A testvéreim mivel nem akartak fizetni, az összeget nem ismerték el s nem is fizették ki a rájuk eső részt.Peres eljárást nem indítottam ellenük, mert elég bajom volt ezen kívül is, tettem egy kedvezményt, hogy édesapám részére térítsék meg ezen összegeket postai rózsaszín csekken.Ez nem történt meg, nem tudták igazolni a jelen közjegyzői tárgyalásokon ezen kötelezettségüket.Édesapám is elhunyt azóta, most viszont követelik a temetési ktsg rám eső részét, amelynek rendezésére több konstrukciót ajánlottam fel,de nem fogadtak el.

Kérdésem:fizetési meghagyás keretén belül követelhetem tölűk a hitelezői igényemet, hiszen nem telt le édesanyám halála óta az 5 év?

Mielőbbi válaszukat várom a vinczezsolti@citromail.hu emaié címre.

Köszönettel:

Vincze Zsolt

Élj inkább beszámítással.

De ha te többet követelsz az általuk követeltnél, érvényesítheted.

Tisztelt Fórumozók!

Örökösödési ügyben szeretnék tájékozódni: férjemmel 2008-ban házasodtunk össze. Az előző házasságából neki kettő gyermeke van, nekem egy, közös gyermek sajnos nem lett. Mindkettőnknek van ingatlana a házasság előttről, de jelentős érték különbséggel (nekem egy családi házam van, neki egy lakása). Ha most közösen veszünk ezeknek árából egy vagy kettő új ingatlant (egy lenne közös, egy pedig az én, vagy az én lányom nevén lenne), akkor azokból milyen arányban, hogyan örökölnének halálunk esetén gyermekeink? Tehát az én részem után örökölnek-e az ő gyermekei, vagy tulajdoni részek alapján utánam a lányom örökölne-e, illetve őutána az ő gyermekei?

Előre is köszönöm válaszukat: Anita

A törvényes örökös első soron a gyermek. (A saját gyermek - természetesen.)

Javaslom, hogy az új ingatlan(ok) vásárlása során a tulajdoni hányadok megállapításkor vegyétek figyelembe a meglévő ingatlanok jelentős értékkülönbözetét! Akinek nagyobb értékű volt az ingatlana az nagyobb részben legyen tulajdonos és fordítva. A te tulajdonrészed után a te gyermeked örököl, a párod tulajdonrésze után az Ő gyermekei örölnek (a túlélő házastárs haszonélvezetével terhelten).

Nagyon köszönöm a részletes választ, hasznos tanács.

További szép napot! Anita