Kft. - s kérdések

Nincs sajnos. Felelőtlenségnek tűnhet, de "ezer éve" építkezünk, és sok minden rosszat el lehet mondani az építőiparról, de olyan még sose volt (nálunk legalább is), hogy félbehagyják a munkát, és eltűnnek.

Egyébként a jegyzet tőke (3 millió Ft) erejéig nem köteles a cég helytállni? Persze az más kérdés, hogy az ott van-e a bankszámlán (nyilván nincs), de azért az ügyvezető illetve tagok felelnek saját vagyonukkal, nem? Vicces egyébként, hogy a legális bűnözés melegágya a kft. Magyarországon.

Lényeg a lényeg, hogy az igényeket nyilván be szeretnénk nyújtani, aztán vagy lesz belőle valami vagy nem. A kérdés csak, hogy hova kell beadni?

Ha nincs bizonylat, akkor a felszámoló még azt sem fogja elismerni (nem ismerheti el), hogy az az összeg befolyt a céghez. Hiába nyújtanád be a hitelezői igényt, a felszámoló nem veszi nyilvántartásba - mert vitatja. Egy esetleges perben nem tartom valószínűnek, hogy a volt ügyvezető elismeri az összeg átvételét - hiszen azzal gyakorlatilag beismerné, hogy sikkasztott. (Mert ne gondold, hogy ezt a pénzt a cég bekönyvelte.)
Ennek annyi, leginkább azon kéne gondolkoznod, hogyan tüntetitek el azt a hiányt, amely a saját cégeteknél jelentkezik a bizonylat nélküli kifizetés miatt.

A korlátolt felelősségű társaság azért korlátolt felelősségű, mert a tagjai csak a bevitt (vagy legalább szolgáltatni vállalt) vagyonnal felelnek a cég tartozásaiért. Ezt a korlátolt felelősséget ugyan áttörik bizonyos szabályok - de az azért mégis csak egy kivétel.

(Most pedig egy kis hazabeszélés. Komolyabb cég nemigen működhet jogász segítsége nélkül. Ti most konkrétan tapasztaljátok ezt.)

Szerintem nem cég, akkor nem fizethettek volna 1,5 milla felett készpénzben.

Igazad lehet. (Bár annyi mindent láttam én már céggel is. "Enyém, azt csinálok vele, amit akarok, nem?")

Kedves Szakértők!

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretném.a segítségüket kérni

OPEL GOMBOS-nál új autó vásárlása

Május 16 előleg befizetés,21-én további befizetés és a régi gépkocsi eladása a kereskedőnek május 30.. Május 30-al a teljes vételár kifizetésre került az Opel Gombos felé. Az új kocsi átadást május végére vállalta szerződésben, most már augusztus végét ígérget hogy addig szerez pénzt valahonnan. A teljes árat kifizettük 6 hete, ami a bankhoz viszont nem lett befizetve, ezért nincs kocsi, mivel jelzálog van a gépkocsin, és miatt a bank nem engedi ki az autót, nem lehet levizsgáztatni és üzembe helyezni. Azaz az általunk autóra befizetett pénzből nem az autót fizette ki a kereskedö a banknak hanem másra költötte. Az Opel Gombos nem fizet másfél hónapja mert nincs miből, se autó se pénz, holott a szalon jelenleg is működik. Az Opel Magyarországot is megkerestük. Mivel azóta a Gombos kereskedelmi jogát visszavonta az Opel így nem akartak foglalkozni az ügyünkkel. Amikor május 16-án az előleget átvették az autóra már nem volt kereskedelmi joguk. Sokszori próbálkozásunkra, miután mindenkinek írtunk az Opelnál hajlandóak foglalkozni velünk, azonban még mindig csak békéltető, közvetítő szerepet vállalnak. Előtte már márciusban sem teljesített a szalon, feltehetően az előző károsultnak fizette vissza az anyukám altal befizetett pénzt, neki adta el azt a kocsit, aminek a vevője szerencsésen kiszállt az üzletből. Azóta a Gombosnál csak ígérgetnek, mindig mást mondnak miből és mikor fizetik vissza a pénzt. Telefonon elérhetetlenek számunkra, személyes megkereséskor köszönni sem köszönnek a szalonban nemhogy szóba állnának velünk. Anyukám itt áll autó nélkül, nem tud dolgozni, a megélhetése is veszélybe került, ez volt minden pénze, lassan 2 hónapja fut az autója/pénze után, 1 hete mentő vitte kórházba súlyos idegösszeroppanással. Már több embert találtunk akikkel szintén ezt tették, nem mi vagyunk az elsők.

Az adásvételtől múlt pénteken elálltunk, már csak a befizetett pénzt szeretnénk visszakapni. Mik a lehetőségek? Fizetési meghagyás ok de amilyen szemetek biztosan ellentmondanak. Felszámoltatni magánszemélynek lehet és megállapíttatni az ügyvezető felelősségét? Vagy büntető feljelentés, de akkor hogy kapjuk vissza a pénzt? Mit tanácsolnak?

Köszönöm

Alighanem a büntető feljelentés polgári jogi igény bejelentéssel lehet a leghatékonyabb, ha egyáltalán valami is hatékony. Meg ez legalább ingyen van.

Tisztelt Szerkesztőség!

Meg szeretném kérdezni, hogy van egy cégem, kb 10 éves.
Jelenleg 2 céges gépjárművel, egy bérelt illetve a cég egy saját ingatlannjával.
Párommal 2 éve vagyunk együtt. Felvetődött hogy bevenném a cégbe mint tagnak, illetve mivel együtt dolgozunk és én más jellegű tevékenységeim miatt én ki szeretnék szállni a cégből,
az ügyvezetői pozíciót is ráruháznám.
Ezt találtuk a legoptimálisabbnak.

A cégben ő kapna 80% tulajdont és 20% a fiamé lenne.
Sajnos a fiamnak nem tetszik ez a javaslat, mert ő többet akarna, de nem tesz a cégért.

Ha a párom lesz az ügyvezető és a 80% tulajdon, a fiam megtámadhatja ezen döntésem? Én vagyok az egyszemélyes tulajdonos tag és ügyvezető is.

Illetve a tulajdon részt milyen formában érdemes adózás szempontjából átruházni?
Például ajándékozás vagy egy általam meghatározott összeg befizetés megváltásával is lehetséges?

Ha tied az az üzletrész, azt csinálsz vele, amit akarsz.

(legfeljebb ha ajándékozásos átruházás után tíz éven belül meghal, a köteles részbe beszámíthat)

Jó napot!

Egy Kft tulajdonában álló üzlethelyiség eladásával kapcsolatban kérnék tanácsot,segítséget.
A Kft 1998-ban vásárolta meg az ingatlant, amelyet most eladni kíván. A könyv szerinti értéke 3 M Ft, most 60 M Ft-ért van rá vevő.
A Kft-ben 4 tulajdonos van,akik az eladásból származó összeget, a Kft vagyonából szeretnék kivenni, hogy egy másik ingatlant vegyenek belőle már magánszemélyként.
A egyik kérdésem az lenne, hogy milyen költségekkel számolhatnak ebben az esetben? Milyen adók terhelik őket?
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy van-e esetleg más ötletük, ami alapján a legoptimálisabb ennek az üzlethelyiségnek az eladása és az ebből keletkező cégvagyonból való ingatlanvásárlás, már magánszemélyként?

Előre is köszönöm segítségüket!

Grasshoppers

„A egyik kérdésem az lenne, hogy milyen költségekkel számolhatnak ebben az esetben? Milyen adók terhelik őket?”

Az attól függ, milyen alapon veszik ki.
Ha van rá lehetősége a cégnek és osztalék előleget tud fizetni, akkor szja-t és szociális hozzájárulási adót. Ha kölcsönként kapják, adófizetés nincs, de a cégnek követelése lesz a tagokkal szemben, amit vissza kell fizetni.

A kockázatok és mellékhatások tekintetébwn erősen javasolt a könyvelő megkérdezése.

Üdvözletem!
Egy kft-nek két ügyvezetője van, együttes cégjegyzési joggal. Az lenne a kérdésem, hogy

1. jogszerű-e, ha a taggyűlést csak az egyik ügyvezető hívja össze?
2. ha jogszerű, akkor a taggyűlésre a másik ügyvezetőt is kötelezően meg kell hívni?
3. ha igen, akkor a másik ügyvezetőt is szabályszerűen (meghívóval, 15 napos időközzel) kell meghívni?

Köszönöm előre is a válasz!

Mi a konkrét problémád?
Egyébként a taggyűlésre nem az ügyvezetőket, hanem a tagokat kell meghívni.

Amint írtam, két ügyvezető van együttes cégjegyzéssel. Ügyvezető(1) összehívta a taggyűlést. A taggyűlésen a tagok vissza kívánják hívni Ügyvezető(2)-t. A tagok szabályszerűen lettek meghívva. A visszahívandó ügyvezetőt is szabályszerűen meg kell hívni (mint a tagokat)? Vagy csak értesíteni kell, hogy legyen jelen?(a Ptk. 3:111.§ (1) szerint jogosult jelen lenni)
A fő kérdés tehát, hogy amennyiben a tagok szabályszerűen meg lettek hívva és a visszahívandó Ügyvezető(2) csak értesítve lett, akkor az ezen a taggyűlésen visszahívott Ügyvezető(2) alappal megtámadhatja-e a határozatot arra hivatkozva, hogy ő nem lett "szabályszerűen" meghívva.
Meg szeretném akadályozni, hogy jogsértő taggyűlési határozatok szülessenek az összehívás esetleges hiányosságai miatt.

Tehát a visszahívott ügyvezető nem tag. Akkor nézd csak meg a (3) bekezdést! [Vagy még inkább a 3:17. § (5)-t.]

Egyébként ha nem tag, akkor elég értesíteni, hogy ott lehessen, ha akar.

Köszönöm a választ, ez megnyugtató.

Noha innentől hipotetikus a felvetés, de én pont a 3:17.§ (5) miatt kezdtem el rágódni a témán, mert a 3:111.§ (1) szerint az ügyvezető(k) jogosult(ak) a taggyűlésen jelen lenni. Tehát, ha esetlegesen nem szabályszerű az összehívás és a tagok még jóvá is hagynák az ülés megtartását, akkor a fenti szakasz szerint a "részvételre jogosult" másik ügyvezető (vagy akár egy Fb tag) meg tudja akadályozni a taggyűlés megtartását, ha nem járul hozzá az ülés megtartásához (vagy egyszerűen nincs jelen). Bocsánat, hogy kicsit túlbonyolítom, de nem találtam erre jogesetet, iránymutatást.

Ha az ügyvezetők cégjegyzési joga közös, akkor szerintem is szabálytalanul hívták össze azt a taggyűlést, amelynek meghívóját csak az egyikük írta alá. De ha azon a szabálytalanul összehívott gyűlésen minden tag jelen van, és hozzájárulnak a megtartáshoz, akkor már nincs semmi jelentősége annak se, ha egyáltalán nem hívták össze azt a gyűlést, csak úgy találkoztak valahol.
A gazdasági társaságok esetén a 3:111. § (3) még tovább lazít. Azt mondja ugyanis, hogy ha szabálytalanul volt is összehívva az a gyűlés, nem is volt ott minden tag, a határozatok még így is érvényesek, ha azokat 30 napon belül minden tag érvényesnek ismeri el.

Mégis, mivel a nem tag ügyvezetőnek tanácskozási joga van, és bírósághoz is fordulhat a határozatokkal szemben, az ülésről értesíteni kell, mert ennek elmaradását esetleg alappal kifogásolhatná. De - ha nem tag - akkor az értesítés bőven elég.

Rendben, nagyon köszönöm a segítséget!

Elnézést, de még egy kérdés ide vonatkozóan:
A taggyűlés az ügyvezetőt visszahívja, egyben a munkaviszonyát felmondással megszünteti. A felmondási idő két hónap. Mikor lehet a cégjegyzékből töröltetni a visszahívott (de két hónapig még munkaviszonyban lévő) ügyvezetőt?

A cégjegyzék azt tartalmazza, ki a vezető tisztségviselő, nem azt, hogy kik a cég munkavállalói. (Például a MÁV-Startnál vagy az OTP-nél elég macerás lenne - és naponta kellene benyújtani a változásbejegyzés iránti kérelmeket.)

De könyörgöm: a cégeljárásban kötelező az ügyvédi képviselet.

Igen, ez jó, köszönöm.

Üdvözlök mindenkit!

Tudnátok abban segíteni nekem, hogy van egy évek óta nem működő cégünk (Kft.) és a NAV-nak nem tartozunk semmivel( már kértem egy 0-ás igazolást) akkor a 10 éve nem működő cég bankszámláját meg tudom szüntetni? Mert csak költeni kell rá a számlavezetési díjat és még annyit sem szeretnék.

Köszönöm előre is a segítséget!

babuka

A törvény nem tesz különbséget működő és nem működő cég között, ha bankszámláról van szó. Ha nem kell a cég, akkor inkább szüntessétek meg.