Egyesület Alapszabályának módosítása

Azt, hogy hány nappal korábban kell értesíteni a tagságot, igen.

Ptk. 3: 190. § (1) A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A társasági szerződés három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg.

A másik kérdést csak az alapszabály, ha az szabályozza.

Köszönöm a választ!

Azért kérdeztem, mert én vhonnan arra emlékeztem, hogy a rendkívüli KGY összehívását a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül össze kell hívni.
Az egyesületünk elnöke több mint 30 napja átvette az értesítőt, és azóta nem volt semmilyen reakció a részéről :(
Mit lehet tenni ilyen esetben? A KGY-t a Felügyelő Bizottság hívja össze ilyen esetben, vagy a KGY is megteheti ezt?
Mit lehet tenni ilyen esetben az elnökkel, illetve az elnökséggel szemben? Van vmi jogi lépésre lehetőség, mivel elódázzák a rendkívüli KGY összehívását?

Bushi

Ezek tipikusan olyan kérdések, amiket az alapszabálynak kellene rendeznie. Ha az alapszabály csak annyit rendez, hogy a tagok bizonyos hányadának kérésére össze kell hívni a közgyűlést, de ez nem történik meg, az ügyészséghez lehet fordulni törvényességi felügyeleti intézkedésért.

Jó estét!

A következő kérdésem lenne, ha sem az elnökség, sem pedig a felügyelő bizottság nem hajlandó összehívni a tagság több mint 20% által kezdeményezett rendkívüli közgyűlést, akkor ezt ki teheti meg, és mi módon?

Bushi

Az attól függ, hogy az alapszabályban van-e erről valami. Ha nincs, akkor könnyen lehet, hogy senki.

Jó napot!

Következő kérdésem lenne, az egyesületben minden megválasztott tisztség (pl: elnök) mandátuma lejárt. Tisztújító közgyűlés nem került összehívásra. Ebben az esetben, hogy működik tovább az egyesület, működhet-e egyáltalán, illetve ki hívhat össze közgyűlést (pl: tisztújító)?

Bushi

Akit az alapszabály erre feljogosít. Ha senkit, akkor leginkább törvényességi felügyeleti eljárásban az ügyészség indítványára a bíróság.

Köszönöm a választ, és egy ehhez kapcsolódó kérdésem lenne: ilyen esetben, hogy működik tovább az egyesület, működhet-e egyáltalán úgy, hogy nincsenek betöltve a lejárt mandátumu tisztségek (pl: elnök, titkár).
Ilyen esetben ki jogosult tárgyalni az egyesület nevében, ki képviselheti az egyesületet?
Bushi

Ez megint az alapszabályban rendezhető kérdés. Ha az alapszabály senki mást nem jelöl ki, akkor senki. Ebben az esetben szükségszerű a törvényességi felügyeleti eljárás, mert anélkül működésképtelen lesz az egyesület.

Abban szeretném kérni a szakértők segítségét, hogy korábban alapított egyesület megfeleltetheti-e a saját alapszabályát az új Ptk.-nak úgy, hogy a közgyűlés hatályon kívül helyezi a régi alapszabályt és a Törvényszék által javasolt sablon-alapszabály szerint újra megalkotja, tulajdonképpen a régit az újra lecseréli? Ha igen, akkor pedig ekkor egyébként valamennyi alapítótagnak (ős-közgyűlési tagnak)szükséges-e a nyilatkozata vagy az esetleg hiányzó (elhunyt, elérhetetlen) tagokat lehet-e pótolni újabb tagokkal? Előre is köszönök minden segítséget!

A régi alapszabály módosítása helyett lehet teljesen újat is alkotni. (Talán így egyszerűbb is.) Elfogadásához a törvény illetve az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni! Új tagok természetesen lehet fölvenni az egyesületbe.

Nagyon köszönöm a gyors választ!

Üdv.Szakszerv.névváltoztatása esetén mi a teendő,kell e valamilyen engedély,(pl.névhasználati hozzájárulás,ha igen akkor kitől)vagy csak benyújtjuk a kérelmet? Ezenkívül ha az alapszabály módosítás helyett egy teljesen újat adunk be,akkor is nevezhetjük e módosításnak a kérelemben?

Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
Egyéb esetekben nem szükséges engedély.
Nevezhetitek módosításnak.

Köszönöm a segítséget.

Kedves Szakértők!
A tavalyi évben hoztuk létre egyesületünket egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással.
Azt szeretném megtudni, hogy van-e lehetőség az alapszabály megváltoztatására, vagy továbbra is meg kell tartani az előírt szabályzati sablont. Lehet-e például az ott meghatározott három elnökségi tagon kívül újabbakat bevonni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Van lehetőség a mósosítás során a formanyomtatványtól eltérni, csak akkor a módostási eljárásra nem az egyszerűsített eljárási, hanem az általános eljárási szabályok fognak vonatkozni.

Köszönöm szépen!

Tisztelt Szakértő!
2016. decemberében alapszabály módosítást adtunk be a törvényszékhez. Hiánypótlást rendelt el 2017. január 25-én.

1.Az lenne a kérdésem, hogy a végzésben megjelölt pontoknak ki kell tűnnie az alapszabályból (pl. dőlt betűvel), vagy rendesen kiegészíthetem a felhívásban foglaltakkal, és újra el kell fogadtatni a közgyűléssel, új dátummal?

2. Hiánypótlás esetén, a meg nem jelölt részeket kell javítani a 2017. január 01-től hatályos Ptk. rendelkezéseinek megfelelően? Pl. gondolok Ptk. 3:76. § (3) bek. a közgyűlés határozatképtelenségére (a hiánypótlásban ez nem szerepel...stb.).

3. A tisztségelfogadó nyilatkozatot is ki kell egészíteni, és ez is az új időpont lesz?

4. Hiánypótlás esetén minden iratok újra be kell adni (tagnyilvántartás, változásbejelentő-lap).

5. Egy új tag felvételével, vagy tagsági jogviszony felmondásával kapcsolatban csak a közgyűlés dönthet, vagy az alapszabály szerint lehet az Elnökség.

1. Ki kell tűnnie.
2. Mivel az új szabályok megengedőbbek lettek, így nem valószínű, hogy az új szabályokkal ellentétessé vált volna az alapszabály, de ha mégis, akkor igen.
3. Csak ha a hiánypótlás kéri.
4. Csak amit a hiánypótlás kér.
5. Az alapszabály utalhatja az elnökség hatáskörébe.

Tisztelet Szakértő!

A PTK változás miatti Alapszabály módosítás (egyesület) előtt állunk, amit egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással és mintaokiratok alapján próbálunk kivitelezni, ehhez kérném segítségét.
1.) Az E lapon a képviselő adóazonosító jelét kötelező-e megadni, amennyiben az eddig nem volt nyilvántartva a bíróságnál?
2.) A bankszámla feletti rendelkezés eddig közös volt az egyik elnökségi taggal. Ha az E lapon, a képviseleti jog gyakorlásának módjánál az „önálló” megjelölést használjuk, az vonatkozik-e a bankszámlára? Mi az önállót szeretnénk, hogy csak az elnök gyakorolja a bankszámla feletti jogokat, mert a közös utalgatás elég macerás. Esetleg a képviseleti jog terjedelménél is be kell jelölni az „általános” opciót?
3.) Úgy tudjuk, tagjegyzéket kötelező beadni. Viszont a PK-101V-05 Tagjegyzék fül nem választható fül (vagyis nincs is ilyen). Hogy lehet így tagjegyzéket beadni, hogy ne számítson a mintaokirat módosításának?
4.) Az EASZ 01-es lapon az 1.6-os pontnál elég az elnök adatait megadni, vagy a másik kettő elnökségi tag adatait is meg kell? És az „első” jelző mire vonatkozik?
5.) Az EASZ 07-08-as fülnél (21.pont) elég aláíróként az elnök adatait megadni, vagy kire vonatkozik ez, mikor az mintaalapszabályban nincs is aláírásra hely? Vagy esetleg a jegyzőkönyvet aláírókat (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, 2 tanú) kell felsorolni?
6.) Tisztségelfogadó nyilatkozatokat be kell-e adni akkor is, ha nem változnak az alapszabály módosítással az elnökség tagjai?

Segítségét előre is köszönöm!

1. Nem.
2. A bankszámlára is vonatkozik, de ezt a bankban külön is rendezni kell. Az "általános" terjedelmet be kell jelölni.
3. Csatolhattok mellé pdf-ben, de egyébként már nem lesz kötelező.
4. Az elnökségi tagokat, az "első" arra utal, hogy csak alapításkor, az akkor megválasztott tagokat kell feltüntetni.
5. Az elnököt.
6. Igen, mert az új Ptk. szerinti kizáró okok a korábbiaktól eltérőek és azokról nyilatkozni kell.

Tisztelt Szakértő !

Túl vagyunk egy tisztújításon és egy alapszabály módosításon. A tisztújítás során változott az elnök személye.
A bíróságra be kell nyújtani a kérelemt, valamint az új alapszabályt( újat készítettünk, mert a régi sok mindenben változott és a PTknak való megfelelés miatt)
Kérdésem:
1.Ki írja alá az új alapszabályt az új vagy a régi elnök?
2. A bíróság felé benyújtandó változásbejegyzési kérelmet ki írja alá?(a bíróságon jelenleg a régi elnök a bejelentett képviselő és eddig ő intézett mindent)
3. Mikortól új elnök az új elnök?
Válaszát előre is köszönöm!

1-2. Az új elnök.
3. Onnantól, hogy aláírta az elfogadó nyilatkozatot.

Tisztelt Szakértő!

Egyesületünk alapszabálya szerint a közgyűlést az elnök vezeti. A közgyűlés során tisztújítás volt, más lett az elnök.
1.Ki írja alá a jegyzőkönyvet? A régi vagy az új elnök? (A tisztségelfogadó nyilatkozatot a tisztségviselők a közgyűlés során aláírták.)

Válaszát előre is köszönöm !