Végrehajtási jogi fórum

Domi77,

Nekem ebből úgy tűnik, hogy a végrehajtás néhai apád ellen folyik. Különben a földhivatali ügyintéző nem a II/5-6-ra, hanem a II/7-re utalt volna a vh. jog bejegyzésénél, hiszen azt már látnia kellett, amikor a vh. jogot bejegyezték.

Érdemes felszerelkezned a papírokkal, és ügyfélfogadási időben bemenni a végrehajtóhoz, amint alább írtam.

Ha ott vagy, kérj iratbetekintést is. Ha van olyan egyéves időszak bármikor 2009 óta, amikor nem volt semmi mozgás az ügyedben, akkor valószínűleg a követelés elévült. Azért, mert az elévülést bármely végrehajtási cselekmény (=ha a végrehajtó bármit csinál az ügyedben, és ennek az iratokban nyoma van) megszakítja, Vht. 57. § (4). Ha van ilyen időszak, akkor érdemes a jogutódlás megállapítása után a Vht 41. §-t indítani, és perre menni, ha a Pannon nem ismeri el az elévülést magától. Annak a végén levetetheted a vh. jogot a tul. lapról. Nem várnék hosszú pert.

(Iratbetekintést a jogutódlás megállapítása után köteles csak biztosítani a végrehajtó, de egy kérdést megér, ha már ott vagy.)

Domi77

Azért könyörög neked itt mindenki már 3. napja, hogy azt mondd meg, ki van a tulajdoni lap II. rész 5. és 6. pontjában név szerint bejegyezve (nem számít, hogy már törölték): Te vagy Édesapád?

Üdv mindenkinek, rég jártam a forumon.

Lenne egy kérdésem a vh jog elévülésével és az elévülés megszakadásával kapcsolatban.

Adott egy 2014-ben magánokirati formában felmondott közokiratba foglalt kölcsönszerződés.

A Kuria kialakult joggyakorlata szerint az ilyen közokiratba foglalt szerződésből eredő követelések a felmondás következtében nemcsak esedékessé, hanem más hatóság közbeiktatása nélkül végrehajthatóvá is válnak a teljesitesi idő letelte után, ezért az elévülés megszakítására csak vh. cselekmények alkalmasak. (rPtk. 327 (3) )

A kérdés, hogy a felmondás okirati jellege , releváns-e az elévülés szempontjából?

Ugyanis a vh. záradék kiállításához a magánokirati felmondas megtörténtét még kj. okirattal kell tanusítani, igy egyes felfogások szerint csak ezen okirat kiallitasaval valik vegrehajthatova a követelés és lesz alkalmazható a rPtk. 327 (3). bekezdese.

Valoban kijátszhato az elévülés megszakadásának megítélése és a fent emlitett jogszabaly maganokiratban történő felmondással?

Ycal +

Nem. Kétszer nem lehet egy szerződést felmondani. Az eredeti magánokiratban foglalt felmondásban szereplő dátum teszi lejárttá és esedékessé a tartozást. A felmondás hatálybalépése után öt év elteltével - ha nem történt végrehajtási cselekmény ( vh elrendelése ) - az elévülés megállapítható.

Mondjuk lehet, hogy a kérdést megfordítottam...A lényeg az adós jogosan hivatkozik elévülésre, ha a tartozás felmondása kapcsán lejárt és esedékessé vált tartozás kezdő időpontjától a végrehajtást nem rendelték el. AZ elévülést kizárólag végrehajtási cselekmény szakítja meg.

„A kérdés, hogy a felmondás okirati jellege , releváns-e az elévülés szempontjából?”
Igen. A magánokiratban felmondás hatályos ugyan - de nem lehet alapja végrehajtási záradák kiállításának.

Miért lenne ez "kijátszás"?

Vadsuhanc:
Senki nem mondta, hogy 2x lett felmondva a szerzodes.....

Fel lett mondva maganokirati formaban, majd a záradék kiallításához megkövetelt közokiratiság miatt Vht 23 C (2), a felmondás megtörténtének időpontja lett évekkel később közokirattal tanusítva.

A kérdés, hogy a követelés a magánokirati felmondással vált esedékessé és végrehajthatóvá vagy csupán a felmondás idejét tanusító "ténytanusítvány" kiállítása után....es ezen időpontig az elevülésre az rPtk 327 (1) vonatkozott.

Vht 23 C (2) ..."ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa."

Mert, ha a masodik esetet fogadjuk el, akkor magánokirati felmondással kijátszható, megkerülhető a Ptk 327 (3). bekezdése.

YCAL

A tartozás a magánokiratban történő felmondás szerint időponttól vált lejárttá és esedékessé.... Innentől kezdve csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést. ( Végrehajtás elrendelése )

KBS :

Mikor kezdődik az elévülés maganokirati es mikor közokiratban történő felmondás esetén?

A maganokirati felmondas valoban nem lehet alapja VH zaradek kiallitasanak, de a kérdés, hogy mikor indul az rPtk 327 (3) szerinti elévülés, a maganokirati felmondásban meghatarozott hatarido leteltevel vagy a maganokirati felmondas közokirati tanusitasaval?

A Kuria fő szempontja ugyanis:

" A közokiratba foglalt köverelések a felmondásssal , nemcsak esedékessé, ganem végrehajthatóvá is válnak, az ilyen követelések más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthetők, ezért elévülésének megszakítására az 1959-es Ptk. 327.§-ának (3) bekezdése az irányadó,"

Emiatt lenne kijátszás, mert az utóbbi ertelmezéssel ugy lehetett volna "felszolitasokkal" rPtk 327 (1) megszakitani az elevülést, hogy mindeközben bármikor a maganokirati felmondas idopontjanak tenytanusitvanyba foglalasaval es ezekutan az eredeti okirat zaradekolasaval más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, közvetlen végrehajtás is kezdeményezhető, amire viszont rPtk 237 (3) az iranyadó !

Vadsuhanc:
esetleg pár ítélet számot is tudnál mellékelni, mer én eddig csak egy-kettőt találtam.

BH
(bírósági határozatok tára)

Majordomus:

Azt már áttúrtam :) , de lehet, hogy elsiklottam olyan iteletek felett, amit más ismer.

Használd a keresőt...

Hogy ez eddig nekem nem jutott eszembe ....

ajánlom figyelmetekbe felszámolás/csőd témában: https://kolejanisz.hu/…ras-es-miert

YCAL !

"Hitelsikerek" a keresőbe,, " Ügyvédsikerek-Hitelsikerekre kattints.. Tele van vele. Rövid leírásokkal és jogerős ítéletekkel együtt is. A másik ami Majordomus írt.

ROFL. Bár a Balatontagadók Klubja viccesebb.

Továbbra sem értem, mitől lenne "kijátszás", ha a hitelező úgy dönt, hogy ninc szüksége olyan iratra, ami alapján a végrehajtást el lehet rendelni. Vagy az is "kijátszás", ha nem indít fizetési meghagyásos eljárást, pert?

Sziasztok! Nem tudom ki mennyire ismeri vagy vásárolt már valaki zártkerti ingatlant a Nemzeti Földügyi Központtól (NFK) én adtam már be sok ajánlatot, de általában sokra becsülték a házak árát. Ugye itt általában földeket lehet vásárolni, de akadnak olyan zártkerti ingatlanok amin normális családi házak vannak ''belterületen'' csak zártkert a minősítése. A vételi ajánlatomra általában ügyvédi irodák válaszolnak, hogy felbecsülték az adott ingatlant és módosítsam az ajánlatomat arra az ára amit ők szabtak ki. Ezek lakatlan ingatlanok szoktak lenni a tulajdoni lapon Magyar Állam van feltüntetve.A kérdésem a következő, ha megvásárolnék egy ilyen lakatlan családi házat(itt konkrétan az áram le van vágva a házról), miként tudnám birtokba venni és honnan tudnám kideríteni, hogy a vásárlás után az ingatlan per és tehermentes lesz számomra. A tulajdonlapon ugye minden bejegyezőhatározat(hitel,tartozás,tulajdonjog) át van húzva csak a Magyar Állam valamint a Nemzeti földügyi központ van érvényes határozatként feltüntetve gondolom akkor ilyen formában tehermentes. Remélem ki lehet bogarászni mit akarnék :) Köszi a válaszokat előre is.

Vadsuhanc:
Persze tele van ioyan iteletekkel, ahol a felmondas közokiratban történt.....ott nincs is vita....egyertrlmű a Kuria joggyakorlata....rPtk 327 (3).

Viszont ha a felmondás magánokiratban történik, ami ugyanugy megszünteti a szerződést és esedékessé teszi a tartozást, ott még a záradék kiállításához az is szükséges, hogy a magánokirati felmondás bekövetkezését közokirat tanusítsa!
Tehát nem azonnal, kérhető a záradék kiállítása, hanem előtte egy ténytanusito okiratot is ki kell állítani , hogy " ekkor és ekkor felmondtam a szerződést".

De egy agymenés szerint csak ezen ténytanusítvány kiállítása után alkalmazható az rPtk 327 (3). Addig az rPtk 327 (1) alkalmazandó!

Tehát nem annak van jelentősége, hogy:

„" A közokiratba foglalt köverelések a felmondásssal , nemcsak esedékessé, ganem végrehajthatóvá is válnak, az ilyen követelések más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthetők, ezért elévülésének megszakítására az 1959-es Ptk. 327.§-ának (3) bekezdése az irányadó”"

Hanem annak, hogy a zaradekolhatóság szükséges Vht. 23 C (2) feltétele még nem telljesült.

Ezért a követelés nem számít az rPtk szerint "végrehajthatónak" ezért az elévülés megítélésére az rPtk 327 (1). irányadó"

Vagyis amig nem megyek el közjegyzőhöz, hogy állítson ki tanusítványt a maganokiratban történt felmondás időpontjáról, addig felszólításokkal bármeddig megszakítható az elévülés! (Azaz egy ténytanusító okirat előléphet ügyleti okirattá! )

Ycal

Egyre inkább egységes a gyakorlat abban, hogy a felmondásnak és hatályosulásának is közokiratban való rögzítése szükséges ahhoz, hogy csak a végrehajtási cselekmények szakítsák meg az elévülést.

Ha még nem találtad meg, akkor a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20427/2022/6 számú ítéletét keresd meg a Bírósági Határozatok Gyűjteményében - ebben egyéb, a fentieket megerősítő határozatokra is hivatkozik a táblabíróság.

KBS:
De , szüksége van rá....sőt indít végrehajtást is csak mindezt 7-8 ev elteltével teszi.

Véleménye szerint ezt meg is teheti, mert mivel 7 évig nem állíttatott ki a közjegyzővel tanusítványt a maganokirati felmondásról , ezért nem vonatkozott az ügyre az rPtk 327 (3) bekezdése es nem csak Vh.cselekmények szakitottak volna meg az elevülést, hanem az rPtk 327 (1) szerinti felszolitasok küldése.

Vagyis magánokirati felmondással kijátszható az rPtk 327 (3), ami közokiratban történt felmondás esetén irányadó az elévülésre!

Kogeza:

Ismerem, ezt az egy ilyen agymenést találtam ami így iteli meg es több olyat ami a maganokirati felmondasnal is logikusan az rPtk 327 (3) -at alkalmazza...

Aminek az oka, hogy :

„" az ilyen követelések más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthetők”"

Olvastam az altalad hivatkozott itelet 1 foku iteletet, amit a II. fok megvaltoztatott , abban logikusan leirja a biro, hogy:

"A perbeli esetben az alperesi hivatkozással szemben mód lett volva a vegrehajtasi kenyszer közvetlen alkalmazására, ezt tamasztja ala, hogy 2022-ben az alperes kerelmere a kozjegyzo vegrehajtasi zaradekkal latta el az okiratot.
...kizarolag az az alperes döntésétől függött, hogy kéri-e a felmondásról közjegyzői tanusítvány, majd végrehajtási záradék kiállítását. Alappal hivatkozitt arra az alperes, hogy a Vht 23 C (2) bekezdese szerint a zaradek kiallitasanak elofeltete volt , hogy közokirqt tanusitsa a felmondast. Ugyanakkor ennek kiallitasa kizarolag az alperes erdekkoreben merult fel, az ő dontesetol függött!"

De mondok egy egyszeru peldat amin jol lathato ennek az uj agyament felfogasnak a tarthatatlansaga:

A felek kötöttek egy kj.okiratba foglalt szerzodest, az egyik fél felmondja maganokiratban, hogy az rPtk 327 (1) legyen az iranyadó es elkezdi küldeni a felszolitasokat , mikozben Vh.-t is indithatna....
Fél év elteltevel a masik fel a sajat megkapott felmondasat a felmondo fel tudta nelkul tenytanusitvanyba foglalja....ezzel teljesult a Vht 23 C (2). szerinti feltetel. Igy maris az rPtk 327 (3) lesz az iranyado....a masik fel errol nem tudvan küldozgeti siman tovabb a felszolitasokat azt gondolvan milyen faszan kijatszotta az elevules megszakadasara iranyado jogszabalyt. Közben pedig a koveteles szepen elevul Vh. cselekmeny hianyaban!

A felmondas okiratba foglalasat barmenyik fel megteheti mivel ez nem egy ugyleti okirat, hanem egy sima tenytanusitvany, azt barki barmirol batmikor kiallittathat! Ugye hogy milyen abszurd doogokhoz vezetne ez a felfogas?

Kogeza:

Az altalad irt iteletben, nem igazan latom a kialakulo gyakorlatot, azt olvasom benne, hogy mindenben egyetert a Kuriaval az IT csak epp pont azzal az itelettel nem ert egyet, amiben szinten maganokiratban törtent a felmondas....

Tovabba ahogy olvasom a Pf.20427/2022/6 számú ítélet nyögvenyelős indoklása nem igazan kapcsolható az ügyhöz ugyanis az alperes bank nem inditott marasztalasi pert.....hanem 7-8 ev elteltevel zaradekolt.

„Önmagában a felmondás közjegyzői tanúsításának a lehetősége, illetve a 2014. február 28-én követően a felmondás közjegyzői tanúsításának a kiállításával való késlekedés az elévülés szempontjából nem volt az alperes terhére értékelhető. Az alperes ugyanis nem volt elzárva attól, hogy a közvetlen végrehajtás lehetőségét „félretegye” és marasztalás iránt indítson pert. Marasztalási per esetén pedig – a Kúria Pfv.I.20.910/2020/8. számú ítéletének [23] bekezdésében kifejtettek szerint – az elévülés megszakadásának megítélése során nem a közvetlen végrehajtás rPtk. 327. § (3) bekezdésében meghatározott szabálya, hanem a rPtk. 327. § (1) bekezdése az irányadó.”

Eszerint ugyanis a penzintezetnek kellett volna marasztalasi pert inditani....

Ezt ugyanezen biro a par hettel kesobbi 6.Pf.20.448/2022/4. iteleteben ki is fejti.

"10] Az alperes hivatkozásával ellentétben a Pfv.I.20.910/2020/8. számú ítélet nem azt tartalmazza, hogy elévülés miatt a végrehajtás megszüntetéséről hozott jogerős ítélet ellenére eredményesen indítható marasztalás iránti per. A Kúria a döntésében csupán azt mondta ki, hogy a záradékolásra alkalmas közjegyzői okirattal rendelkező jogosult nincs elzárva attól, hogy a közvetlen végrehajtás lehetőségét „félretegye” és marasztalás iránt indítson pert. Marasztalási per esetén pedig az elévülés megszakadását nem a közvetlen végrehajtás rPtk. 327. § (3) bekezdésében meghatározott szabálya, hanem a rPtk. 327. § (1) bekezdése alapján kell megítélni."

A hivatkozott 20.910....itetelet 23.pontja viszont az elotte levokkel es a 24.-kel kerek.

[14] Az elévülés jogintézményének jogpolitikai indoka az, hogy nem kívánatos a kötelezettet hosszú időn át bizonytalanságban hagyni a követelés érvényesítését illetően, mert az idő múlásával a követelés fennállásának vagy fenn nem állásának a bizonyítása is rendszerint lényegesen nehezebbé válik. A joggyakorlás hosszú ideig tartó elmulasztása alappal enged következtetni arra is, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő érdeke csökkent, vagy éppenséggel megszűnt.

[15] Ez a jogpolitikai szándék motiválta azt is, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az elévülés megszakítására vezető jogi tények közül elhagyta a „követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást”. A módosulás indokai szerint ez a megszakítási ok ellentétes az elévülés intézményének lényegével: nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására ösztönöz. A jogbiztonságot szolgálja, ha önmagában egy ilyen aktus nem eredményezi az elévülés megszakítását.

[23] A végrehajtandó követelést tartalmazó közjegyzői okirat végrehajtási záradékolása útján a (közvetlen) végrehajtás elrendelhető. Ebben az esetben nem tűnik indokoltnak, hogy a jogosult a közvetlen végrehajtás elrendelése helyett ugyanarra a követelésre ugyanazon kötelezett ellen marasztalás iránti pert kezdeményezzen. A perindítás szükségtelen, mert a jogosult ugyanazon joghatásokat nemperes eljárás során is elérheti, azaz feleslegesen veszi igénybe a bírósági intézményrendszert. Ugyanakkor az ismertetett eseteben marasztalási per indítása nem kizárt, hiszen a követelés nem „ítélt dolog”. Így ha a jogosult valamely ok miatt mégis marasztalási pert indít, a marasztalási per megindítása akként értelmezhető, hogy a közvetlen végrehajtás számára nyitva álló lehetőségét „félretette”, tehát azzal nem kíván élni. A kötelezett az ellene indított marasztalás iránti perben védekezhet – továbbiak mellett – azzal, hogy érvénytelen a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalása (amely védekezési lehetősége egyébként az ellen hat, hogy a jogosult marasztalási pert indítson, hiszen a jogosult ezzel lehetőséget teremt a kötelezett számára az érvénytelenségi kifogás előterjesztésére, ahelyett hogy a közvetlen végrehajtás elrendelését kérné).

Az előbbiek szerinti marasztalási perben azt, hogy a követelés elévült-e nem a közvetlen végrehajtás szempontjából kell megítélni: a perben az elévülés megszakadására az 1959-es Ptk. 327. § (1) bekezdése irányadó. Amennyiben a marasztalási per a jogosultnak kedvező eredménnyel zárul, a jogosult a végrehajtás elrendelése feltételeinek fennállása esetén kérheti a kötelezettet marasztaló bírósági határozat végrehajtását. A marasztalási perben hozott bírósági határozat végrehajtásának nem akadálya az, hogy a jogosult nem kívánt élni a közvetlen végrehajtás lehetőségével.

[24] Az iratanyagban fellelhető két közjegyzői okirat tartalmaz utalást arra, hogy végrehajtási záradékolás útján lehetőség van a közjegyzői okiratokban foglaltak bírósági végrehajtására. Ez a lehetőség az alperes előtt is ismert volt, hiszen utóbb kezdeményezte is a közvetlen végrehajtások elrendelését a felperes ellen, viszont ezt az elévülési időn túl tette meg. A jelen határozatban, valamint a már említett számú kúriai eseti döntésekben kifejtetteknek megfelelően az alperesnek az elévülési időn belül kellett volna a közvetlen végrehajtás lehetőségével élnie, nem írásbeli felszólítást küldenie a felperesnek.

Hat szerintem ez nem igazan az az irany amit te sugallni probalsz, inkabb pont az ellenkező!