@virágkoszorú
30 napig vagy köteles őrizni.
lásd 1994. évi LIII. törvény
182. § (2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
@ Benefactis
Köszönöm szépen, kikeresem ezt a paragrafust edsig nem került elém! Akkor is érvényes, ha én nem a végrehajtást kérő vagyok, hanem "csak" árverési vevő?
Bocsánat, annyi még lemaradt, hogy bár az ingatlan lakottan volt áeverezve, ami ugye mentesítette a vérgehajtót az átadásról, az ingatlan nem lakott/lakik senki, az adós sem. A lakottan történő árverezés gpndolom azért történt, mert egy kissé kétseges, hogy az adós hova jelentette be hiavtalosan az édesanyja halálát (közművek felé pl nem). Hivatalos lakcíme még mindig az említett elárverezett másik ingatlan, pedig 2 megyével arrébb lakik már.
Virágkoszorú,
Ha lakottan árverezték, az azt jelenti, hogy az adós vagy az adós jogán más jogosult lakni/használni/hasznosítani az ingatlant. Nem rakhatod ki a cuccait szerintem így.
Volt egyáltalán bármilyen hivatalos átadás-átvétel? Jogilag is birtokon belülre kerültél?
Átadás-átvétel úgy volt, hogy a végrehajtó megmondta, írjunj egy birtokba adási jegyzőkönyvet, ami egyébként nem kötelező, de mégis kell. Ez meg is történt, benne rögzítettünk mindent, a kipakolás legkésőbbi dátumát, a végrehajtói ügyszámot, jegyzőkönyvszámát, mindent. Két független tanu előtt. Ez beküldésre került a végrehajtóhoz. A bíró szerint ezzel simán megnyernénk a pert, mivel a többi tulajdonos, ami jelenleg már csak 2 fő nem tart igényt ott semmire, nincs ott semmijük. Nos egész addig míg nem a teljes tulajdon a miénk, nem bonthatjuk el. De ha a miénk lesz akkor el is fogjuk, akkor mi lesz?
Ha azt a jegyzőkönyvet nem a végrehajtó írta, akkor szó sincs birtokba adásról; birtokba adni csak a végrehajtó tud. Azzal az irkával gyakorlatilag a saját bűncselekményedet jegyzőkönyvezted, a tanúk pedig a tettestársaid voltak. Milyen pert akarsz ezzel megnyerni?
gerbera317,
Szerintem nem csak a végrehajtó tud birtokba adni, hanem a birtokos is. Ha a birtokos tulajdonos jegyzőkönyvvel birtokba adta az árverési vevőnek az ingatlant, akkor birtokon belülre kerülhet.
Ilyenkor a Vht. ingóság tárolására vonatkozó passzus nyilván nem alkalmazható, viszont alkalmazható a két fél között kötött egyezség : a határidő, amire vállalta, hogy elvisz a dolgait.
Szerintem bíróságon megállna ez, vagyis Virágkoszorú helyében a Ptk. általános szabályaiból indulnék ki : írásban, igazolhatóan felszólítanám az ingóságok tulajdonosát, hogy 15 napon belül vigye el őket, különben lomként kezelem, és kidobom. Ha nagyon jó akarok lenni, adok még egy 8 napos póthatáridőt a 15 nap után. Aztán szanálnék mindent, tanúk jelenlétében. Ha perelni akarna, ez elég kell legyen.
Esetleges gondot elvileg okozhatna a többi tulajdonostárs. Jó lenne velük is láttamoztatni azt a birtokba adási jegyzőkönyvet, "ellenjegyezve" hogy nekik ingóságuk az ingatlanban nincs, a birtokbaadást elfogadják. Onnantól már nemigen látom hol lenne a kérdező támadható.
Ja, hogy volt ott valaki átadásra jogosult is? A 8 hónapos kicsi lánynál én feladtam az olvasást, a fénykép-szerű olvasásból meg az jött le nekem, hogy önkényesen vették birtokba a helyet. Hát akkor meg tényleg jó.
Sziasztok!
Ha a jegyzőkönyv aláírásától számított 15. nap eltelt és van egy 60 napos fizetési halasztás és annak lejárta előtt 5 nappal beadásra kerül akár a jegyzőkönyvre vonatkozóan, akár a végrehajtó valamely intézkedése ellen egy végrehajtási kifogás annak az árverési vételár kifizetésére nézve van -e halasztó hatálya?
Köszönöm!
Az elkésett jogorvoslati kérelmet is el kell bírálni, csak nem érdemben, hanem vissza kell utasítani. Amíg a visszautasítás nem jogerős, annak a fizetésre is halasztó hatálya van: az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül megfizetni.
Gerbera317!
Köszönöm szépen!
A jogerőre emelkedéstől számított 15 nap van a fizetésre. De ha a levél nem kerül átvételre azonnal csak az utolsó napon, akkor a jogerőre emelkedés értesítésének kézhezvételétől számítódik a 15 nap?
Igen, a birtokos adta át az ingatlan(részét), ez és minden egyéb is le lett írva, pont azért hogy ne lehessen belekötni. Évek óta gondozzuk a területet, mindenről fényképes bizonyítékunk van, és tanuink is. Ezek mind a biztonság kedvéért. Egyébként sem zavart volna minket ha bontásig ott tárolja a cuccot, csak a stílus, amit felvett az adós, kezd eljutni egy türhetetlen szintre.a maradék két tulaj tartozással küzd ami ide van terhelve, szóval nem egyszerű. A többi az adásvételivel elismerte hogy nincs benne ingóságuk. Mindegy még várunk egy kicsit.
„Mindegy még várunk egy kicsit.”
Mégis... ugyan mire?
drbjozsef Lassan már magam sem tudom (ez már csak kínomba jött, ki bocsánat) Meg fogom írni a felszólítást, és meglátjuk mi lesz.
Köszönöm a segítséget mindenkinek!
@colle: Elsőfokon jogerős döntés esetén nem, másodfokon jogerős döntés esetén igen.
Üdv mindenkinek!
Tudom, hogy még törvényi úton nincs megerősítve, de érdekelne a szakértők véleménye, hogy az árverezésre és budapesti végrehajtásokra milyen hatása lehet a kilakoltatások felfüggesztéséről (moratóriumtól függetlenül) szóló bejelentésről? Ilyen esetben az árverési vevőnek milyen lehetőségei maradnak, hogy birtokba vegye az ingatlant? Laikus vagyok, kacérkodom az árveréssel. Köszönet!
@Hupomone: Ha a Főpolgármester bejelentésére gondolsz, akkor kérlek olvasd el újra és értelmezd, hogy milyen kilakoltatási eljárásokról ír.
@Grave7: köszönöm!
Tapasztalatok, kérdések árverés után.
Először a kérdést írnám le, utána a többi dolgot, ami talán segít másnak.
gerbera317 hozzászólása alapján kényszerkilakoltatás/birtokba adásnál az ingatlanon belül ki lehet jelölni egy helyiséget raktározásra, vagy akár az egész házat is le lehet zárni. Így nem kell sem fuvarozó, sem rakodó, majd 30 nap utá, ha az adós nem jelentkezik, kidobhatók a dolgok.
És a tapasztalatok:
Két ingatlant vásároltam. Egyik elhagyatott volt, a végrehajtó szerint mindegy, hogy milyen az ingatlan, ő nem adhatja át, csak akkor, ha letelt a jegyzői határidő, majd a kiértesítés határideje stb. Azt javasolta, hogy vegyem fel a kapcsolatot az adóssal, és hátha meg tudunk egyezni. Ezt ajánlott levélben megtettem, így követni tudtam, hogy átveszik-e a levelet, majd másnap csörgött a telefon, és nagy meglepetésemre az adós hívott, majd 2 nap múlva átadta a kulcsokat. Az átadásról jegyzőkönyvet írtunk, ezt elküldtem a végrehajtónak, és az ügy le lett zárva.
A második ingatlan lakott volt, de a tulajdonos meghalt. Az ügygondnokkal megpróbáltam felvenni a kapcsolatot, de nem sikerült, így itt kilakoltatás lesz.
Nagyjából a június közepén nyert árverési ingatlant november elején vehetem át, tehát 5 hónapra rá.
Mindkét ingatlan esetében keresett a földhivatal, hogy 6600 Ft-ot fizetnem kell, illetve a B400-as adatlapot ki kell töltenem.
Időben tehát:
Sziasztok
Kérdésem lenne, vettünk egy ingatlant árverésen. Kifizetésétől számított 30nap tegnapi nappal le járt. (A bentlakó még költözik.)Ezután nekünk mi a teendonk ? Szólni kell a végrehajtonak, hogy jöjjön ki és adja át az ingatlant ?
Köszönöm a segítséget. Tanácstalanok vagyunk, nem akarunk bele menni a kikoltoztetesi fázisba mert az ugye 60nap és már éppen bele esnénk a monatoriumba.
Tudtommal amennyiben nem érkezett kifogás a rendelkezésre álló 30 napban és az adós nem költözött ki, úgy neked kell a végrehajtónál kérvényezned. Ezt követő 60 amennyiben az adós magától nem hajlandó menni, úgy elkerülhetetlen. Leírásodból úgy tűnik, adós mutat hajlandóságot a költözésre, némi pénzzel szerintem motiválható lenne.
Mit jelent az, hogy a végrehajtó átadja (az ingatlant) azt az árverési vevőnek? Az Adós jegyzőkönyvezve is átadhatja tudtommal az ingatlant a vevőnek. Vagy szükség van a végrehajtóra mindenképp?
Az árverési vevő a vagyontárgyat nem az adóstól vásárolja, hanem a végrehajtótól. Logikus, hogy a végrehajtó az, aki átadja azt a vevőnek. Az adósnak csak biztosítania kell, hogy a végrehajtó azt átadja. Ha biztosítja, akkor az átadás a 154. § szerint történik, ha ellenszegül, akkor a 154/A. § szerinti kényszerrel.
Ha az adós adja át az ingatlant, azzal gyakorlatilag csak biztosítja, hogy a végrehajtó is átadja. Úgyhogy ilyenkor nem jogszerű, ha a végrehajtó nem adja át a 154. § szerint - igaz, különösebb jogkövetkezménye sincs ennek a mulasztásnak.
Szép jó napot! A kérdesem az lenne,hogy van e meg jogom kérni a részletfizetesi lehetőseget abban az esetben,ha mar meg van a konkret dátum az elarverezni kivant ingatlanom értékbecsléséről?
Jogod bármihez van, ami nem tilos.
Azonban a végrehajtó csak akkor állapíthatja meg a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett (ez már megtörtént), és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette (ez valószínűleg nem történt meg).
Másként fogalmazva: a részletfizetésről nem beszélni kell, hanem elkezdeni, különben a kérelem fabatkát sem ér.
„ha mar meg van a konkret dátum az elarverezni kivant ingatlanom értékbecsléséről?”
Ehhez csupán két kérdésem van: 1) Hogyan sikerült ezt a mondatot összehoznod? 2) Hogyan sikerült ezt a badarságot a részletfizetéssel összekombinálni?