végrehajtás kérdések

Danku, figyu.

Nézzünk egy példát.

A panelprogram miatt minden lakásnál a közös költség 10 évig nem 10e, hanem 20e Ft. lesz. Indul 2012-ben.

Te 2016-tól vagy tulajdonos. Akkor a 2012 óta eltelt 4 év közös költségét nem vagy köteles megfizetni, ezzel azt csinál a ház, amit akar, de 2016-tól(ha onnan vagy tulaj) kutya köteles vagy fizetni a közös költséget.

Ha az derülne ki, hogy a panelprogram ára még a tulajdonszerzésed előtt egy összegben volt esedékes, azért persze nem felelsz. De ez nyilván nem így van, hanem felemelték a közös költséget, mivel a társasház hitelt vett fel, és neked is magasabb a közös költség, de a tulajdonszerzése(a bejegyezés) előtti időre nem kérhetik tőled.

Gerbera 317

Azt azért elvárnám ha veszek egy tehermentes ingatlant a megtekintett állapotban, utólag már ne tegyen rá senki terhet visszamenőleg amiről nem tudtam! A végrehajtó tehermentesen adta át!

Sára!
Amíg sitten vannak, addig rabkereset, utána munkabér stb. Szerintem kérdezt a végrehajtót, ő jobban tisztában van a csalók vagyoni helyzetével, mint ez a fórum.

Danku!
:-) A "tehermentes" nem azt jelenti, hogy többé semmilyen teher nem terhelheti az ingatlant. Te úgy vetted meg a lakást, hogy a panelprogram terheit éppen onnantól kell viselniük a tulajdonosoknak. Hát így jártál. Egyébként lásd KBS válaszát.

Drbjozsef.

Akkor nekem kell törleszteni az egészet? Mert tavaly nyáron kellett elkezdeni a törlesztést amikor már az én tulajdonomban volt! De nekem tehermentesen adta át a végrehajtó! Ez a teher pedig a vétel előtt keletkezett a régi tulajdonosnál! A ház már készen volt amikor licitáltam rá!

danku,

a panelprogramra a hitelt a társasház veszi fel általában, és a lakók pluszbefizetéssel, a közös költség megemelésével törlesztik. Minden bizonnyal van erről közgyűlési határozat.

Az az összeg, amit eszerint az előző lakó nem fizetett meg amíg ő volt a tulajdonos, azt nem követelhetik rajtad. A tulajdonjogod bejegyzésével a társasház felé szükséges kötelezettségeket neked kell kifizetni.

Tisztelt Fórumozók!

Félig szerencsére teljesen laikus vagyok a kérdésben, ezért elnézést, ha triviális dolgot kérdezek.

Csalás ügyben nyertem pert, és végrehajtást kérelmeztem, amit el is indítottak. Azonban a csalók most börtönbüntetésüket töltik, tehát gondolom nincsen jövedelmük. Ilyenkor tudja valaki, hogy mi történik? Meg kell várnom amíg újra el kezdenek dolgozni, hogy lehessen vonni tőlük a pénzt, vagy el kezdik elkobozni az ingóságaik és ingatlanlanjaikat? Egyébként 100 E forint alatt van az összeg.

Köszönöm előre is a választ.

És akkor miért a társasház akarja behajtani? Talán azért, mert a panelprogramba a társasház pályázott, a terhelit pedig beépítették a közös költségbe. Egyébként lásd KBS válaszát.

Nem közs költség tartozásról hanem a panelprogram kölcsönéről van szó több mint 1 millió forint! A szerződést a régi tulajdonossal kötötték!

Azt a közös költséget, amely a tulajdonszerzésedet követően vált esedékessé, természetesen neked kell fizetned.

Tisztelt Szakértő!

2014-ben árverésen vásároltam egy panellakást mely akkorra már részt vett a panelprogramba és el is készült! Amikor én megvásároltam akkor úgy lett hírdetve hogy beköltözhető minden tartozástól mentes! Erról meg is kaptam a tulajdoni lapot amikor a nevemre írták! Tavaly végre bírtokba adták 2 év után!
Most kaptam egy levelet a társasházkezelőtől hogy a panelprogram miatt az előző tulajdonos tartozását nekem kell fizetni! De amikor én kívűlről megtekintettem árverés előtt már teljesen készen volt! Akkor felhívtam az akkori közös képviselőt és mondta ehhez nekem semmi közöm én tehermentesen kapom meg az ingatlant! Azóta másik képviselő lett és most tőlem kérik hogy 5 évig törlesszem!
Mi közöm nekem ehhez?

„a Vht melyik szakasza engedi meg az új végrehajtási lap kiállítását”
Például a 18. § (1). Azzal, hogy "rendszerint".

„a zálogjogosult a Vht melyik rendelkezése alapján kérheti újabb végrehajtási lap kiállítását”

1. §, 5. §, 7-8. §, 11. §, 13. §, és még sorolhatnánk. Legfőképpen azért kell újabb vh-okiratot kiállítani, mert nem korlátozhatja a vh-kérő kielégítéshez való jogát az, hogy egyszer már - kvázi kényszerből - bekapcsolódott a végrehajtásba.

Az sem lényegtelen, sőt, inkább itt a lényeg, hogy az általad szajkózott 18. § (1) végrehajtási _lap_ról szól, míg a zálogjogosult bekapcsolódását elrendelő, 10. § c) szerinti végzés nem vh-lap. Azt is észre kell(ene) venni, hogy a 18. § a 15-19/A. §§-ba részletezett, "Végrehajtási lap" című alfejezetben található, és ez után, a 20. §-tól kezdődően tárgyalja a Vht. a vh-záradékot, amelynél nincs a 18. § (1) szerintihez hasonló kitétel.

Jó volna, ha észrevennéd, hogy a "vh-okirat" egy gyűjtőfogalom, és nem minden vh-okirat vh-lap, de minden vh-lap vh-okirat. És ideje volna, hogy most már ne keverd össze ezeket.

Tisztelt gerbera317!

Tudom, hogy eleged van belőlem. A válaszod átolvasva értem miről írsz és miért.

Nem a türelmeddel és jóindulatoddal szórakozok, de azt írtad a válaszodban, hogy:

„.."Ez nem azt jelenti, hogy a követelését kétszer is érvényesítheti, hanem csupán azt, hogy a követelése alapján két vh-okiratot is kiállítottak..."
”

Vht. 18. § (1) alapján minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.A törvény meghatározza ez mikor történhet.

Még mindig nem találom a törvényben, hogy a zálogjogosult a Vht melyik rendelkezése alapján kérheti újabb végrehajtási lap kiállítását, amikor már egy végrehajtási lapot kiállítottak a követelése érdekében.

„.." Ha a végrehajtást kérő az utóbb kezdeményezett végrehajtási eljárásban részben olyan igényt is érvényesít elszámolás, beszámítás útján, amely már a korábban folyamatban volt végrehajtási eljárásban is a végrehajtás alapját képezte, ez a végrehajtás kérő oldaláról kétszeres igényérvényesítést jelent...”"

Egyszerűen nem tudom összerakni a dolgokat, hogy a Vht melyik szakasza engedi meg az új végrehajtási lap kiállítását.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm válaszod. Szeretném elmondani, hogy a végrehajtóval jelen napig korrekt kapcsolatom van. Nincs okom a végrehajtót " bántani " és ugráltatni mert nem az Ő munkájával van gondom. Ő törekszik az egyszerű és mindenkinek megfelelő megoldásra a törvény keretein belül. Már a negyedik végrehajtási ügyem zárta le mind a végrehajtást kérő mind az én megelégedésemre.

A történeteim nem kitaláltak van, amit nem értek ugyan ezért kérdezek.

Például a bekapcsolódás kapcsán az ingatlanomra a végrehajtási jog be lett jegyezve. Később az ellenem elrendelt végrehajtásban is be lett jegyezve. Így jelenleg a tulajdoni lapon a bekapcsolódási eljárás " száma " és az ellenem elrendelt végrehajtás száma alatt is végrehajtási jog van bejegyezve. Ez gondolom megoldható, de az a bajom, hogy a bekapcsolódás során bejegyzett tartozás összegét a végrehajtást kérő perköltségként közölte a végrehajtóval.

Van olyan bírói végzés a kezemben, amely a végrehajtást kérő kérelmére hivatkozva állapítja meg a jogutódlásomat, amikor is a végrehajtást kérő a kérelem benyújtása előtt már öt éve megszűnt. ( és a jogutódja sincs megállapítva )

Azt sem értem, hogy az adós halála miatt szünetelő eljárásba, hogyan lehet bekapcsolódni úgy, hogy az elhalt adós jogutódja, de még örököse sincs megállapítva.

Szóval apróságok..

Köszönöm hozzám való egész éves türelmedet nagyon sokat segítettél.

A bekapcsolódást engedélyező végzéssel, mint _végrehajtható_okirat_(!)-tal elrendelt végrehajtás, majd pedig vh-záradékkal mint végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás között alapvetően az a különbség, hogy a végzéssel elrendelt végrehajtásban a jogosult kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést, és ez később sem terjeszthető ki az egyéb vagyontárgyakra. Továbbá, a jogosult ilyenkor a végrehajtó felhívására, kvázi kényszerből kapcsolódik be, mivel a bekapcsolódás elmulasztása jogvesztő hatályú, és ezért néha előfordulhat, hogy az árverésen értékesített ingatlan vételárából a jogosult nem részesülhet. Továbbá, a tévhittel ellentétben, a zálogjogosultnak ilyenkor nem kell felmondania jelzálogszerződést. Azt az adós továbbra is teljesíti a szerződés szerint, egészen az ingatlan értékesítéséig, vagy - adott esetben - a végrehajtás 114/A. § (12) szerinti megszűnéséig, majd azon túl is.

Ezzel szemben a vh-záradékos végrehajtásban a teljes vagyon (bankszámlák, pénzeszközök, munkabér(ek), követelések, ingóságok, egyéb ingatlanok)végrehajtás alá vonhatók. Ha a bekapcsolódás engedélyezését követően a zálogjogosult is felmondja a zálogszerződést, jogosulttá válik annak záradékoltatására, és a teljes körű végrehajtásra.

Ez nem azt jelenti, hogy a követelését kétszer is érvényesítheti, hanem csupán azt, hogy a követelése alapján két vh-okiratot is kiállítottak. A fentiekből kiviláglik, hogy ez egyáltalán nem jogsértő gyakorlat, mivel éppen az volna jogsértő, ha a szerződést felmondó zálogjogosult ki lenne zárva a teljes körű végrehajtásból.
Arra pedig, hogy ilyenkor két vh-okirat van ugyanarra a követelésre, létezik több megoldás is, a legelső és legkézenfekvőbb az 1/2002 IMr. 25. § szerinti, de ha az technikailag éppen nem kivitelezhető, a végrehajtó még mindig meg tudja oldani, hogy egy követelés csak egyszer legyen érvényesíthető a végrehajtás során.

Vadsuhanc! A kérdéseid egyre inkább elrugaszkodnak a gyakorlatiasság talajáról, és kezdenek igencsak kekeckedő tartalmúvá válni, és látszik, hogy a válaszokból nem megoldást vársz, hanem alkalmat arra, hogy alaptalanul növeld az ellened eljáró végrehajtó és a foganatosító bíróság munkaterhét, miközben érdemben nem változik meg tőle semmi! Én eltanácsolnálak ettől a fingturmixos hozzáállástól, mert meglásd, nem vezet semmi jóra, ha ilyen f*szságokkal magadra bőszíted a végrehajtót!

Az érvelésed borzasztó - hanyagolhatnád - de nyilvánvaló, hogy ugyanazon hitelező ugyanazon követelésének érvényesítése iránt nem folyhat két végrehajtás.

Tisztelt Fórumozók!

A Vht. 10.§. c. pontja alapján az a bírói végzés amely engedélyezi a zálogjogosult bekapcsolódását az elrendelt végrehajtási eljárásba végrehajtási lapnak minősül.

Vht. 18. § (1) alapján minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. A törvény szerint csak akkor lehet több végrehajtási lapot kiállítani, ha:

a)
a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső
része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

2. a követelés több adóssal szemben áll fenn

A Vht nagykommentár szerint a törvény pontosan meghatározza, milyen esetekben lehet egynél több végrehajtási lapot kiállítani, a törvényi eseteken kívül nem.

A végrehajtási törvény mely pontja engedi meg a végrehajtási eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultnak,, hogy a kérésére meghozott végzés amely végrehajtási lapnak minősül ujabb végrehajtási eljárást indítson, így az adós ellen két végrehajtási eljárásban érvényesítse követelését?

Elmondása szerint még tavaly kapott utoljára a gépjárművel kapcsolatban levelet, amit most keresünk, hogy felvegyük a kapcsolatot az illetékes hatósággal.

Kissscsillag

A tartozások összevonása itt meg tulajdonképpen értelmezhetetlen is lenne, mert az egyik még el sem jutott addig, hogy vh-eljárásról beszélhessünk.(nem mintha akkor lenne értelme a kérdésnek)
Mondd csak, mit jelent az, hogy a gépjárművel kapcsolatban a párod "régen kapott levelet"?

Igen, azzal tisztában vagyok!
Köszönöm a választ!

Nem lehetséges.
Az adósságrendező hitel pedig nem a követelések összevonása, hanem egyetlen helyről kapsz pénzt arra, hogy a tartozásaidat rendezd, és onnantól csak egyvalakinek fogsz tartozni.

Természetesen csak a megoldást keresem és azért kérdezem meg itt, mert nem vagyok jártas az efféle ügyekben, ez nem azt jelenti, hogy gyenge elméjű vagyok, csupán tudatlan!
Egy egyszerű nincs rá lehetőség is teljesen kielégítő lett volna számomra!
De mivel különböző hiteleknél is létezik összevonás (adóságrendező hitel), csak mint gondolat született meg a fejemben a kérdés, hogy ilyen esetben van e hasonló megoldás.

„olyan létezik, hogy ennek a két dolognak összevonassuk a tartozásait”

Ó, persze. Tartozol a Ferinek Debrecenben, meg a Józsinak Körmenden, akik nem is ismerik egymást. Szerinted hogyan a búbűnatba lehetne ezeknek a követelését összvonni, és egyben fizetgetni?

„az esélye nulla”

Fogalmazzunk úgy, hogy közelít a nullához. A Telekom és az Intrum éppen olyanok, hogy méltányolható körülmények fennállása esetén hozzájárulnak, hogy 33% helyett egy kisebb mértékű, fix (pl. 15 ezer Ft) levonás történjen. További feltétel szokott lenni, hogy az dóssal szemben csak egyetlen végrehajtás folyjon (mert - ugyebár - más javára nem mondunk le a jó kis 33%-ról, az meg gyakorlati képtelenség, hogy valamennyi vh-kérő ennyire engedékeny legyen).

Kiscsillag! Nem behajtó, hanem végrehajtó. Nem cég, hanem hatóság. És nem megbízták, hanem hivatalból köteles eljárni. (Ld.: "az egyenruhás céget bízták meg a gyilkos felkutatásával." Hát nem.)

Esetleg olyan létezik, hogy ennek a két dolognak összevonassuk a tartozásait és egy törlesztő részletet fizessünk? És jelen esetben az a fizetéséből vont 33% legyen?