végrehajtás kérdések

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

3:39. § [Átalakulás]
(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át.

3:44. § [Egyesülés]
(1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.

Röviden: nem kell engedményezési szerződés.
Véleményem szerint nem kéne, hogy szükséges legyen ennek megállapításáról bíróságnak végzést hoznia.
A végrehajtási cselekmények érvényesek.

.
Alapesetben nem lehet ugyanarra a tartozásra két végrehajtást elrendelni. Ha jól értem amit írsz, jelen esetben előbb egy bekapcsolódás volt (ami csak a konkrét vagyontárgyra vonatkozik), aztán egy 'normál' végrehajtást (minden vagyontárgyra) is indított a jogosult.
Ez speciális helyzet, ami lehetséges, mert nem ugyanúgy (két különböző eljárásban) és nem (csak) ugyanarra a vagyontárgyra kérte a végrehajtást.
A tartozást ugyanúgy egyszer kell csak megfizetned, azonban a végrehajtás elrendelésével felmerült költségekkel mindkét ügyben tartozol végrehajtást kérőnek.

gerbera317 nagyon szépen köszönöm a válaszod!

Az engedményezéssel kapcsolatban az a problémám, hogy nem létezik ilyen szerződés. A Zrt. mindenhol arra hivatkozik, hogy a hitelt nyújtó 1. sz bank beleolvadt a Zrt-be, így Ö lett a jogutód a szerződés vonatkozásában. Engedményezésre nem hivatkozik és mint kiderül nincs is ilyen szerződés. Nem tudom van-e jelentősége, de a Zrt. valótlant állít ugyanis a hitelt nyújtó bank a 2. sz bankba olvadt bele, majd abból lett Zrt. és ezzel új jogi személy jöt létre.

A másik problémám amit írtam, hogy jelenleg a banki tartozás vonatkozásában két végrehajtási eljárás van folyamatban ellenem két külön vh szám alatt. Több száz hozzászólásodat elolvastam, de nem találtam választ arra, hogy ugyanarra a tartozásra egy folyamatban lévő vh eljárás mellett lehet-e úja vh eljárást indítani, jogutódlás megállapítása nélkül, illetve azok a végrehajtási cselekmények érvényesek-e, amelyek a vh-t kérő bank megszűnése után, de még jogutódlás megállapítása nélkül történtek.

Köszönöm. Misi

Függetlenül a folyamatban lévő végrehajtástól, az engedményezés előtt az engedményező, azután az engedményes volt jogosult felmondani a kölcsönszerződést.

Az engedményes nem lesz automatikusa végrehajtást kérő a folyamatban lévő végrehajtásban, hanem kérnie kell annak a megállapítását. Ennek megtörténtével válik jogosulttá az engedményes nyilatkozat előterjesztésére a végrehajtásban.

Tisztelt Fórumozók !

Az 1. sz Bank hitelszerződés keretében jelzálogot jegyez be az ingatlanra. ( 2005. évben )

Más tartozásból kifolyólag és más által kezdeményezve végrehajtási eljárás indult az adós ellen, az ingatlanra végrehajtási jog került bejegyzésre. ( 2006. évben )

Az 1. sz. Bank a végrehajtási eljárásba érthetően bekapcsolódott, de a hitelszerződést nem mondta fel, mivel a törlesztés nem volt késedelemben, azonban az ingatlanra a bekapcsolódás után Ő is érthetően a végrehajtási jogot bejegyezteti.(2007.évben)

Az 1. sz bank 2007. év végén megszűnik beleolvad egy másik bankba 2. sz Bank., amely átalakul és Zrt lesz.

A magát jogutódnak nevező Zrt a végrehajtásban jogutódlásra hivatkozva elfoglalta az 1. sz bank pozícióját úgy, hogy a jogutódlás megállapítását az eljáró Bíróság felé 2013. évben kezdeményezte az 1. sz Bank által történt bekapcsolódásra hivatkozva és azt 2013 év augusztusában állapította meg a Bíróság.

A fentiektől függetlenül a Zrt 2010 évben jogutódlásra és az adós által az 1. sz Bankkal között szerződésre hivatkozva felmondta az 1. sz. Bankkal kötött szerződést, végrehajtást kezdeményezett ugyanarra a tartozásra, amely vonatkozásában már az 1. számú Banknak végrehajtási joga bejegyzésre került és bekapcsolódott a fentiekben leírt más végrehajtásba.

Megtisztelnétek, ha válaszolnátok a kérdéseimre :

1.

Az eredeti hitelező megszűnése előtt 1. sz bank által a végrehajtásba történt bekapcsolódás után ki a jogutód és a jogutód mikortól és milyen jogokat gyakorolhat és a jogainak van-e visszamenő hatálya a jogutódlás bírósági végzéssel történt végzése előtt ?

Köszönettel !

„Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni...?”

De igen. De ha nem szólsz nekik, akkor továbbra sem fogják észlelni a mulasztást. Úgyhogy igen, neked kell kérned.

Kedves Fórumozók!

Végrehajtási jog törléssel kapcsolatban jól értelmezem, hogy nekem, mint volt adósnak kell kérelmeznem a törlést és ezért 6600 forintot kell fizetnem? Az adósság kb. hat évvel ezelőtt ki lett egyenlítve, és azóta még mindig a tulajdoni lapon szerepel az adott önkormányzat által bejegyzett végrehajtási jog. Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni, hogy ki mikor fizeti ki az adósságát és kezdeményezni a vh jog törlését?

„akkor jó valószínű elévült?”
Ha csak csatolva van, akkor akár az is.

"A bekapcsolódási eljárás végrehajtási cselekménynek minősül-e?"

Igen.

gerbera317

Nagyon szépen köszönöm ! Ezek szerint az általam örökölt a húgom ingatlanrészére 2008-ban bejegyzett X pénzintézet által végrehajtási jog vonatkozásában ( 2009-ben állapították meg a jogutódlásom ) amennyiben erre vonatkozóan semmiféle intézkedés nem történt a végrehajtással kapcsolatban , akkor jó valószínű elévült ?

A bekapcsolódási eljárás változtat-e az általad leírtakon illetve végrehajtási cselekménynek minősül-e ?

„ekkor [csatolt ügyek esetén] tényleg csak az egyik ügyben kell végrehajtási cselekményeket végezni, azok hatálya kiterjed a többi ügyre.”

Pontosítsunk: vannak közös, és nem közös intézkedések. Közös intézkedés például az ingatlan becsértékének a közlése, ingó- vagy ingatlanárverés kitűzése, árverés. És ezek sem a csatolás miatt közös intézkedések, hanem mert az intézkedésen több ügyszám is fel van sorolva. Ha a pl. a becsérték-közlésből valaki kimaradt, arra a az intézkedés hatálya nem terjed ki, hanem azt az ő vonatkozásában újból meg kell ismételni. Aki az árverési hirdetményen nem szerepel, nem részesülhet a felosztásból sem, illetve csak akkor, ha a végén még marad felosztható bevétel. Ingatlant foglalni is ügyenként kell. Ésatöbbi.
A csatolás eleve nem végrehajtási kérdés, hanem tisztán ügyviteli. A csatoláshoz még csak jogkövetkezmény sem fűződik. Egyetelen praktikussága az, hogy a csatolt ügyek egy helyen vannak a polcon, így nem különböző helyekről kell összevadászni az adós vagy adóstársak ügyeit, ha intézkedni kell bennük, különösen, ha valamilyen közös intézkedésről van szó. És a csatolással érintett egyes ügyek akár el is tudnak évülni, ha megfelelő ideig nem nyúlnak hozzájuk.
Az egyesítés is csak ügyviteli intézkdés, de jogkövetkezmény is fűződik hozzá: az ú.n. főügyben hozott _valamennyi_ intézkedés hatálya kiterjed valamennyi egyesített ügyre. Elévülni is csak együtt tudnak, külön-külön nem.
Ja, és a tévhittel ellentétben, hiába mondja a rendelet, hogy a feltételek fennállása esetén csatolni illetve egyesíteni _kell_, egyáltalán nem kell. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten hátrányos, vagy sérelmes, vagy eleve lehetetlen az egyesítés.

En most tudtam meg a storyt... Sajnos nem gondoltak hogy segitseget kellene kerni. Eselytelennek konyveltek. :(

Grave7, Kovács_Béla_Sándor

Valóban négy külön jogosult van a négy eljárásban. Ez elkerülte a figyelmem. Ismét menni fogok majd be a végrehajtóhoz iratok másolatait kikérni.

A csatolással kapcsolatosan a végrehajtónak van-e vagy lett volna-e értesítési kötelezettsége felém. Az 1/2002. (I. 17.) IM rendeletben nem találtam erre vonatkozóan semmit. ( vagy elkerülte a figyelmem )

Köszönettel.

Igazad lehet. Abban az ügyben, amelyről beszéltem, ugyanaz volt a vh-kérő is.

Attól tartok, a "csatolás" kevés lesz. Utalnék itt megint a hivatkozott ítéletre.

@Vadsuhanc, Kovács_Béla_Sándor: Egyesítés akkor jön szóba, ha ugyan az a végrehajtást kérő és az adós mindegyik eljárásban. Kérdező hozzászólásaiból ez nem állapítható meg.
Lehet az is, hogy az ügyek csatolva voltak/vannak (eltérő végrehajtást kérők de azonos adós esetén) és ekkor tényleg csak az egyik ügyben kell végrehajtási cselekményeket végezni, azok hatálya kiterjed a többi ügyre.

KBS !

Nagyon szépen köszönöm a segítséged !

Ígérem ebben a hónapban már nem zaklatlak ! :-)

Köszönettel:

Misi

Előbb jelents be a végrehajtónak, hogy szerinted elévült, és kérd, hogy folytassa le a Vht. 41. § szerinti eljárást.
(A kártérítésre a végrehajtást kérő tarthat igényt, nem az adós.)

Tisztelt KBS !

Köszönöm válaszod. Gondolom én, hogy pert kell indítanom ? Jelen pillanatban a kártérítéssel kapcsolatban ( főleg a végrehajtó felé ) egyenlőre nem merült fel igényem.

Szerintem egyesítenie kellet volna. Ha nem tette, akkor azokban az eljárásokban, amelyekben nem történt cselekmény, beállt az elévülés. (Nem rég láttam konkrét ítéletet analóg ügyben. Megszüntette a bíróság azt a végrehajtást, amelyben elévült a követelés, pedig még egy kicsit trükközött is a végrehajtó. Gondolom, a kártérítést elkerülendő.)

KBS ! Teljesen biztos, bent voltam a végrehajtónál. Az itt feltett kérdésemre elhárító mozdulatot tett, de választ nem adott. Gondolom ezzel akar cselekvésre ösztönözni... ( mert amúgy korrekt, ami elég ritka )

Biztos vagy benne, hogy nem egyesítették az eljárásokat?

http://vs.hu/…donthet-0831?…!s0

Tisztelt Fórumozók !
Nem tartom kizártnak, hogy nagy hülyeséget kérdezek, de itt és a jogszabályokban nem találtam rá választ. Problémám illetve a kérdésem a következő.

Négy végrehajtási eljárás négy különböző szám alatt van ellenem folyamatban egy végrehajtónál. A négy eljárásban nincs bekapcsolódás. A végrehajtó az elmúlt hat év során csak egy ügyben végzett végrehajtási cselekményt a másik háromban nem.

Megszakadt-e az elévülés az utóbb említett három ügyben ?

Köszönettel.

http://www.mbvk.hu/…any_0715.pdf

Miért vártatok eddig ezzel?

Jó eséllyel elévült.

Kert karteritest, es jart is volna de gyorsan megszuntettek a ceget es eltunt hirtelen minden illetekes akinek fizetni kellett volna. Ott alltak megnyert perrel 10 millios osszeg volt akkor. Sehogy es senki nem tudta behajtani. Nem is ertem hogy tortenhet ilyen... a jog vedi az embereket allitolag. Remenykedunk hatha valakinek lenne jo tippje. Koszonom

Kért egyáltalán kártérítést? Azt megállapította a bíróság? Mikor? Létezik még a cég?

Amúgy eléggé sanszos, hogy bármilyen igény ennyi idő után elévült. Szóval szerintem nincs lehetőség.