„A “hamis” megnevezes ezuttal annyit tesz”
Ó, nem hittem, hogy külön definícióid vannak. Ez esetben még nehezebb válaszolni, hiszen nem ismerjük, hogy melyik szó mit jelent nálad pontosan.
Ha jól értelek, azok a számlák akkor nem hamisak - már a szó normál jogi jelentése szerint legalábbis.
OFF Maradjunk inkább a 'nagyfejű'-nél. Amire te gondolsz, az a Dummkopf. (A gerbera pedig valami növény, azt hiszem.) ON
Nos, drbj helyesen utal rá, hogy azok a számlák nem hamisak, hanem csak nem vehetők figyelembe ebben a jogvitában. Ha nagyon szőrözni akarnék, megintcsak azt mondanám, hogy nem állítottál igazat; illetve az igazságra csak a (kiprovokált) pontosítás során derült fény. Nem lenne egyszerűbb rögtön valós tényvázlattal kezdeni a kérdést? Tudod: kevesebb bosszankodás, kevesebb röhögés, kevesebb személyeskedés stb...
Tom,
tartok tőle, hogy a "szükséges lépések" valóban abban fog kimerülni, amit gerbera írt. Benyújtott számlákat, amivel valamilyen előnyt kívánt szerezni a perben. Ha igazad van, és nem relevánsak az ügy szempontjából, akkor a megfelelő lépés az, hogy a bíró nem veszi figyelembe. Nem elég ez neked?
(Mondjuk, az alperes azt nyilatkozza, hogy tévedett, rossz számlát nyújtott be. Tudod bizonyítani a rosszhiszeműségét? De még akkor is : ez egy polgári per. A felek szabadon próbálhatják bizonyítani az igazukat, és ha ez nem sikerül, akkor ennek a logikus következménye, hogy elveszíti a pert. Ennyi.)
drbj
A pert nem kerdes, hogy megnyerjuk. Viszont amit csak lehet ra akarok huzni arra a rohadekra.
Viragszal:
Kevesebb szemelyeskedes?? Na most rohogok igazan.
Üdv!
Szeretném kérdezni,hogy jogerős fizetési meghagyás után végrehajtási szakban van e még lehetőség arra hivatkozni végrehajtás megszüntetése perben,hogy a követelés még a fizetési meghagyás elött elévült?Fizetési meghagyás át lett véve ellentmondás nem történt.
Akkor nem.
KBS köszönöm!
Kedves Fórumozók!
Szeretném a segítségeteket kérni végrehajtással kapcsolatban.
A következő a kérdésem:
Egy jogerős végrehajtás elévülhet-e abban az esetben, ha sorban állások miatt nem kezdődik el a végrehajtás, azaz van-e valamilyen időkorlátja a végrehajtás (követelés) lejártának?
Köszi!
Kalmi
kalmi,
„Ptk.6:25.§(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”
Kedves drbj!
Nem ez vonatkozik az én esetemre? Miért vennék ennyire félvállról, hogy félrevezeti a bíróságot?
271. § (3) bekezdése alapján Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.
272. § (2) bek. alapján A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
Kedves drbjozsef!
Köszönöm a válaszodat, de ez olyan szépen van fogalmazva a törvény, hogy nem értem. Segitenel az értelmezésben is. Köszönöm!
kalmi,
Ha van már végrehajtható okirat (jogerős fizetési meghagyás, záradékolt közjegyzői okirat tartozáselismerésről, vagy jogerős bírósági ítélet), akkor a végrehajtást már csak végrehajtási cselekmény szakítja meg.
Ha az adott követelésre vonatkozó (1/2/3/5év) elévülési időnek megfelelő időtartamban van összegfüggően ennyi idő végrehajtási cselekmény nélkül, akkor az a követelés elévül a végrehajtásban, és a végrehajtási jog is vele együtt évül el.
Ugyanakkor végrehajtási cselekmény mint fogalom nincs konkrétan definiálva, a joggyakorlat szerint végrehajtási cselekmény a végrehajtó által a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedés ami igazolhatóan megtörtént. Például ha az évek óta szünetelő végrehajtásban a végrehajtó ellenőrzi, hogy a kötelezettnek van-e munkahelye, vagy ingatlan a nevén, lényegében bármilyen lekérdezést indít, az már végrehajtási cselekmény. Magyarán, ha a végrehajtást kérő észnél van (mert azért a végrehajtó nem tud minden alvó ügyére is figyelni), akkor lényegében csak egy kérelmet kell betolnia, és nem fog soha elévülni a végrehajtás alatt a követelés.
A kötelezett bemehet a végrehajtóhoz, és ha belenéz az aktába, akkor ott a cselekmények között egyértelműen látható a dátumokból, hogy volt-e ilyen összefüggő időszak, elévült-e a követelés.
Tom Breitkopf,
"hatóságnál egyéb hatósági eljárás"
"tanú"
Köszönöm a válaszodat!
Az elévülési idővel kapcsolatban, amit írtál lenne egy kérdésem meg:
“adott követelésre vonatkozó (1/2/3/5év) elévülési időnek megfelelő időtartamban“
Az (1/2/3/5év) mitől függ, hogy mennyi idő?
kalmi,
Az általános az 5 év.
Néhány kivétel van (telekommunikációs 1 év, gázszolgáltatásnak 2, áramdíjnak 3, lehet van még más is)
Koszonom!
Amit meg nem teljesen ertek az elevulesnel, hogy ez hogyan működik. A végrehajtó kiadja ezt az adatot? Hogyan lehet ellenőrizni? Ha pl rakerdez az ember, akkor csinálhat egy megkeresést is? A megszüntetés hogyan történik ki vonja vissza a végrehajtást?
kalmi,
Ezt az adatot általában nem adja ki senki (mármint az, akinek tartozol, vagy az engedményes, mint az intrum vagy más behajtócég), ezért biztosra soha nem mehetsz, hogy elévült-e egy követelés. Mivel bíróságon nem neked kell bizonyítani az elévülést, hanem a jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem évült el (ritka kivételek egyike, ahol fordított bizonyítás van), ezért legtöbbször csak ott derül ki, hogy tényleg elévült-e egy követelés, vagy sem.
Ez alól pont kivétel a végrehajtás : a végrehajtó az ügyhöz tartozó aktában dátummal együtt nyilvántart minden releváns történést, levelezést, az összes cselekményt. A kötelezett is bemehet, és kérhet betekintést az aktába, és ott lehet látni mikor milyen cselekmény volt. Ha ott van összefüggően az elévülési időnek megfelelő időtartam, amikor semmilyen cselekmény nem történt, akkor a követelés elévült.
Ha szerinted elévült a követelés a végrehajtásban, akkor kérni kell a végrehajtótól a Vht. 41.§ szerinti eljárás lefolytatását elévülésre hivatkozással (és általában célszerű beleírni, hogy ez nem végrehajtási kifogás, csak nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt, és annak eredményéről tájékoztasson téged is). Ha a végrehajtást kérő elismeri az elévülést, akkor a végrehajtó megszünteti az eljárást, ha nem, akkor neked kell végrehajtás megszüntetése iránt pert indítanod a bíróságon.
Nagyon köszönöm a segitsegedet!
Amit írtál, abból feltelezem, hogy pl egy folyamatban levő nyugdíj letiltás az minden hónapban végrehajtási cselekménynek minősül. Esetlegesen csak az évülhet el, ami sorban állt, de ott is 5 évnek kell eltelnie.
Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy ingatlanra végrehajtási bejegyzés van téve, de nem kéri a a jogosult a végrehajtást, vagy esetlegesen a végrehajtó nem tudja eladni az ingatlant, akkor ez a bejegyzés is elévülhetet? Hogya történhet a végrehajtási jog törlése?
Ami sorban áll, az sem évül el, mert az meg nyugszik.
"Bejegyzés" nem évül el, ez így nem is értelmezhető.
A végrehajtási jog a behajtandó követeléssel együtt évül el.
Köszönöm válaszotokat!
Kovács_Béla_Sándor:
Válaszában ellentmondást érzek a drbjozsef válaszával.
A konkrét kérdés mit értünk elévülés alatt?
drbjozsef: Válaszából úgy értettem, hogy ezt bármilyen végrehajtási cselekmény megszakíthatja. Pl: Jövedelem iránti keresés, vagy bankszámla vizsgálat.
Számomra ami nem világos, hogy ilyen cselekmény indítása, hogyan történik, mit értünk alatta. Pl: végrehajtó programja jelzi, hogy most kellene keresni valamit, mert el fog évülni és csak úgy kezdeményez egy keresést (egy netes keresés nem hiszem, hogy költséggel jár, de ha talál valamit, az elég komoly érdeke)? Esetleg ezt a jogosult kezdeményezheti csak?
Továbbá a kérdés, hogy letiltás folyamatban van, de nincs megkeresés, akkor a minden hónapban letiltott jövedelem, az végrehajtásnak minősül-e?
Feltételezem a végrehajtó passzív, mert pl: a nyugdíj folyósító (esetleg cég) a végrehajtó által adott instrukciók alapján utalja a jogosultnak az összeget, azaz a végrehajtó azt sem tudja, hogy vonódik a jövedelem vagy sem. Pl: 100 milliós adósságnál ez egy 100 ezres nyugdíjnál 100 év is lehet...
Az ingatlan pedig a bejegyzési jog mit jelent, mi történik a bejegyzéssel, ha nincs kezdeményezve végrehajtás? Egyszer csak "elfelejtődik"?
Köszönöm a segítségeteket, sajnos számomra ez a végrehajtás nagyon homályos dolognak tűnik... Nem igazán értem, hogy miért nem egyértelműbbek a dolgok, tájékoztatások....
Nincs itt semmilyen ellentmondás. A válaszok egymást egészítik ki.
Amit drbj mond, az teljesen rendben van. Végrehajtási cselekmény még az is, ha a végrehajtó véletlenül kinyitja az aktát, és beletüsszent, majd tesz az aktába egy cetlit, hogy "hoppá, tüsszentettem egyet". A bírósági gyakorlat nagyon tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, és ahol csak lehet, ott a végrehajtás folytathatóságáról dönt, ha a léc rezeg, akkor is. Ennek pedig az az oka, hogy a végrehajtás célja az adós teljesítésének a kikényszerítése, nem pedig az, hogy az bármilyen himi-humi indokkal megúszhassa a teljesítést.
KBS ezt egészíti ki azzal, hogy a letiltás sorba állítása egy olyan várakozási időszak kezdete, melynek során a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését, pontosabban a várakozás célja éppen annak a kivárása, hogy érdemi végrehajtási cselekményre kerüljön sor, és ennek érdekében nyugszik az elévülés (magyarán: nem ketyeg az óra).
Ezeket a Ptk-ban találod meg a 6:21-25. §§-nál.
Üdv Mindenkinek!
gerberától szeretném kérdezni: jogutód végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtó tájékoztatja a jogutód végrehajtást kérőt hogy tól-ig végrehajtás folytatására a jogelőd végrehajtást kérőtől kérelmet nem kapott , akkor ezen végrehajtói kijelentés alapján feltételezhető hogy a végrehajtó a követelés behajtásának irányába végrehajtási cselekménynek minősülő intézkedést nem tett ?!
Előre is köszönöm
Guggi:
„gerberától szeretném kérdezni: jogutód végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtó tájékoztatja a jogutód végrehajtást kérőt hogy tól-ig végrehajtás folytatására a jogelőd végrehajtást kérőtől kérelmet nem kapott , akkor ezen végrehajtói kijelentés alapján feltételezhető hogy a végrehajtó a követelés behajtásának irányába végrehajtási cselekménynek minősülő intézkedést nem tett ?!”
Igaz Gerberától kérdezed, ami már fájdalmas itt mindenkinek, de a kérdésed annyira "nemkonkrét", hogy az alapján Gerbera is egy összeszedettebb kérdésre hívna fel :)
A foszlányok alapján arra vagy kíváncsi, amit mi sem tudhatunk. Egy fikció alapján az ügy szünetelhetett behajthatatlansággal (Vht. 52. § d) ), engedményezés történt, majd jogutódlás.
A végrehajtó amúgy hivatalból nem veheti figyelembe az elévülést, ha erre vagy kíváncsi, ha a mindenkori jogosult kéri az eljárás folytatását és 18 év eltelt, akkor is folytatja.
Inkább arra gondolok, hogy arról tájékoztatta a jogutódot, hogy az eljárás szünetel, esetleg a folytatás miatt köhögnie is kell a jogutód végrehajtást kérőnek, mert 1. vagy a díjjegyzéket nem fizette meg pedig kötelezettsége, vagy 2. a költségátalány 50%-át bekérheti a végrehajtó az 52. § d) pontja alapján szünetelő ügyben, amennyiben kéri az eljárás folytatást a végrehajtást kérő.
De az alapján, amit írsz, hogy X- ideig nem kapott a végrehajtás folytatásáról nyilatkozatot a jogelődtől, nálam nagyon nem kerek. Ilyet nem írhatna.
Kiegészítés:
Ha szünetel az ügy, akkor nyilván végrehajtási cselekménynek nincs helye. Lentebb szépen leírták ezt. Lényegében a végrehajtási cselekmény úgy "definiálható", hogy a követelés behajtása érdekében eszközölt eljárási cselekmény. Nyilván, amennyiben szünetel a végrehajtási ügy, erre nincs lehetősge.
Sajnos arról is tájékoztatlak, hogy végrehajtási cselekmény nemcsak a végrehajtóra szűkíthető. A munkáltatónál is előfordulhat, de anno a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a jogutódlás megállapítása iránti kérelem is megszakítja a végrehajtási jog elévülését, mivel a jogutódlás megállapításával kapcsolatos végzés is része a végrehajtási eljárásnak, ahogyan írtam a behajtás sikerességére lényegesen kiható esemény: Végrehajtási cselekmény.
Az elévülés ilyenkor már a jogutódlás előterjesztésével mnegszakad, - onnantól végrehajtási cselekmény- nem a jogutüdlást megállapító végzés jogerőre emelkedésével.