végrehajtás kérdések

Jo megoldas...20% 76950ft.+90000ft +birosagivh 25426 azaz ossz.192376ft letiltas.kifizetendo pedig 192375 ft. Koszonom drbjozsefnek

„ valamint korlátlanul végrehajtás alá vonható a nettó fizu 200e Ft-ot meghaladó része: ”

Nem, ez nem igaz. A 61.§ levonása UTÁN maradóból vonható le a 200 feletti rész.
De itt a kérdezőnek a három levonás után (ami összesen 50%), 192ezer marad. Abból már plusz nem vonható.
Ezért sem értem, honnan jön a 100ezer.

Doktor, felejtsd el ezt a 33 meg 50 százalékot! Ezek csak akkor számítanak, ha a nettó fizetés nem éri el a 200 ezret. De ma már senki nem keres csak ennyit, ezért már minden adóstól többet vonnak mint 33 vagy 50 százalék. Megy is miatta a rinyálás, de megint helyre fog állni a rend, ha a korlátlanság alsó határát felemelik.

„A két gyerektartás a 20% és a 90ezer. Ha ezek elfogynak, akkor csak a bírósági van.”
A tartásdíj sose fogy le, csak a jogosultság megszűnésével. Addig folyamatosan, havonta 90e + 20% (= 76.950) azaz együtt160.950 Ft. Ha nincs hátralékosan levonandó, akkor a két gyerektartás ez a 160.950 Ft.
Az 50%-ig még van 31.425 Ft: ezt kapja a harmadik letiltás, valamint korlátlanul végrehajtás alá vonható a nettó fizu 200e Ft-ot meghaladó része: ekkor már ez is a harmadik letiltásra mehet.

„Azt írtam csak, hogy azon BELÜL ”
Persze, igazad van. Átsiklottam rajta, hogy a 20% is tartásdíj. Elnézést kérek, majd jobban figyelek.

Ha ti ketten írjátok, biztos 100ezer lesz az, de én meg nem úgy értelmezem.
A Vht.61.§(2) és a 65.§(3) is azt írja, a (teljes) munkabérből legfeljebb 50% tiltható le az esetében.
Kivétel lenne a tartásdíj, ha azzal kifutna az 50%-ból, de itt nem ez a helyzet.

„Először a két gyerektartások hátralékára vonnak. Ha ezek lefogynak, akkor rájuk már csak fix 90e és 20% a levonás,”
Ezt nem értem. A két gyerektartás a 20% és a 90ezer. Ha ezek elfogynak, akkor csak a bírósági van.

„Ja, és a tartásdíj mindent megelőz, nem számít, mikor rendelték el.”
Azt írtam csak, hogy azon BELÜL melyik tartásdíj kerül előre.
Ha mindkettő fix lenne, akkor nem számít, de így szerintem igen.

A nettó 384.751 Ft-ból annyi vonható, hogy csak 100k marad, tehát levonható 284.751 Ft.
Először a két gyerektartások hátralékára vonnak. Ha ezek lefogynak, akkor rájuk már csak fix 90e és 20% a levonás, ezek együtt 166.950 Ft, a harmadik követelésre vonható még 117.801 Ft. Tehát egészen idáig csak 100k marad meg a fizuból. Ha a harmadik letiltás lefogyott, akkor már tényleg csak a fix 90e és 20% (=166.950 Ft) maradnak letiltásban, tehát akkor az adós már megkaphat 217.801 Ft-ot.
Úgy hallottam, januártól változik a mentes összeghatár (jelenleg 60e), és ezzel együtt valószínűleg változik a korlátlanság alsó határa (jelenleg 200e) is.

Ja, és a tartásdíj mindent megelőz, nem számít, mikor rendelték el.

Én úgy értelmezem, hogy a nettó bér 200K fölötti része megy a tartozásba, és a maradéknak a 30%-a, fele is. (Azt nem kérdezte, hogy mire mennyi. Csak hogy mennyi marad.)

Szerintem a fele.

A Vht. 165.§ szerint a gyerektartásokat kell előre venni.
Tehát előbb levonják a 20%-ot, aztán a 90.000-Ft-ot, (vagy fordítva, attól függ, melyik volt előbb) majd a maradékból annyit, hogy legfeljebb 50% legyen levonva, vagyis a harmadikra kb.25ezer forint megy. Mivel e a bérednek a fele 192ezer, nincs 200ezret meghaladó rész, ezért továbbit nem vonnak le.

100K marad, amíg a gyerektartáson túli tartozások nem egyenlítődnek ki. Utána értelemszerűen 384751-90000.

Sziasztok.Szeretnem megkerdezni hogy nettó 384751 Ft bol hogyan alakul a letiltas ha van egy 20% os es egy fix.90000 Ft gyerektartasok és van egy bírósági leltiltás.Tehat 3 letiltasom van.Mennyi a nettó bérem? Köszönöm

Az is lehet, hogy nincs is folyamatban végrehajtás, mert a te vételeddel megtétültek a követelések, a végrehajtások pedig befejeződtek. Csak vh-jogokat nem törölte a földhivatal, mert nem fizette meg az adós a törlések díját.

Sajnos tartottam tőle, hogy ezt a választ kapom. Csak nem értem, hogy mi alapján kérnek árverezést azok akiknak van végrehajtási joga. Évek óta rajta volt a két telken a jog, akkor miért csak az egyikre kértek árverést? Nem látom a logikát. Miért nem íratják ki árverésre, ha én bombázom őket e-mailekkel és nincs rizikó az árverésbe, mert megvan a biztos vevő. Egyszerűen meglehetne a pénzük de nem mégsem árverezik...

CsCsabi
Te jogilag nem vagy több, mint a végrehajtás alá vont telekkel szomszédos telek tulajdonosa, és semmilyen jogcímen nem tudsz beleavatkozni az adós ellen folyó végrehajtásba. Annyit tehetsz, hogy hetente ránézel az árverési rendszerre, nincs-e kiírva az árverés, és ha van, akkor aktiváltatod magadat, és vételi ajánlatot teszel. De mindezt megsürgetni nem tudod.

Tisztelt Fórumozók!
Segítségüket kérném. Én egy jogi ügyekben teljesen tudatlan, egyszerű magánszemélyként kérném a segítségüket vagy javaslatukat.
Vettem MBVK árverésen 2024 tavaszán egy zártkertet, akkor azt mondta az árverező, hogy ők nem találták meg a tulajdonost, a tulajdonos tudta nélkül zajlott le az árverés.
A zártkert melletti telek is tulajdoni lap szerint ugyanannak a tulajdonosnak a nevén van, mint akitől a már az én tulajodonomban lévő ingtlant elárvezerték.
A szóban lévő szomszéd telken is van végrehajtási joga az OTP Faktoring ZRT-nek és az Intrum ZRT-nek.
Én szeretném megvenni azt a telket is valahogy, próbálkoztam már több dologgal. Megtaláltam Angliában a tulajdonost, aki szerintem agyilag nagyon gyenge, mert nem érti az egészet. Eladná a telket de még azt mondja fizessem ki neki azt amit elárvereztek tőle és utána vegyem meg a még tulajdonában lévőt.... Mondtma neki, hogy fizesse ki a tartozásokat és megveszem de ezek irányába semmit nem intézett és nem is érti amit kérek tőle.
A két végrehajtási joggal rendelkező cégnél "kilincseltem" de nekem semmilyen infót nem adnak ki és nem is segítenek. Aki az első telket elárverezte, ő sem tud segíteni, mert hogy nem adhatnak ki infót.
Szerintetek hogy lehetne ezt elárvereztetni vagy megvenni? Van valakinek jó tanácsa, hogy hogyan tudnám megvenni a telket? Szeretném egyben tudni a két telket.
Köszönöm
Cs.Cs.

Egyreszt, a perkoltseg es a gyermektartasdij jogcimen kulon-kulon vegrehajtast kell kerelmezni, mivel masok a jogcimek, meghozza az egyik privilegizalt koveteles. De gondolom ez evidens es igy tortent.
A gyt-nel lazabb, nem kell koltseget elolegezned, a hatralek fennallasaig (ha nem fhms, de nyilvan nem az) a gyermek kovetelese az elsodleges, addig a vegrehajto egy vasat sem szamolhat el, behajthatatlansag eseten a dijjegyzeket az MBVK fizeti meg stb.
Neked a fontos a hatekony eljaras. Ha nincs vagyontargya, akkor az illetekes gyamhivatal fogja megelolegezni a gyt-t, de azt csak akkor ha lefolytatta az eljarast a vegrehajto es nincs vagyontargy.
A perkoltseg macerasabb, valoszinu, hogy koltsegeloleget kell fizetned. En a helyedben meginditanam a gyt-t az ados barhol fellelheto vagyontargyaira, es ha vannak foglalhato vagyontargyak, akkor kernem a perkoltsegre is a vht.

„ennek mi a folyamata”
A végrehajtó megtesz minden olyan intézkedést, ami a követelés behajtására irányul. Ha az adósnak van jövedelme és / vagy vagyona, akkor ez sikerrel fog járni; ha nincs, akkor meg nem lesz sikeres. Ezt a kérdést nem gondoltad komolyan, úgy-e?
„Mennyi idő kb mire én látok az összegből valamit?”
És ezt se gondoltad komolyan.
„Ha az adós részletfizetésre kap engedélyt”
Nem kap. Amit nem lehet megtiltani, arra engedélyt sem lehet adni.
„akkor én is úgy kapom meg a követelésemet”
Pontosan. Nem kaphatsz többet, mint amennyit éppen sikerült behajtani (vagy amennyi teljesítést sikerült kikényszeríteni).

Üdvözlök mindenkit!
Sosem volt részem végrehajtás kérésében, ezidáig…lenne pár kérdésem amire nem találok sehol választ.
A gyermekem apjával túl vagyunk egy 16hónapig tartó gyermekelhelyezési peren, amit megnyertem. Áprilisi határidővel ki kellett volna fizesse az ítélet szerint a perköltséget ami azóta két gyermektartási díj összegével is növekedett. A héten indítványozva lett a végrehajtás kérése a bíróságon keresztül. A kérdésem az lenne hogy ennek mi a folyamata, azon túl hogy be lett adva a kérelem? Mennyi idő kb mire én látok az összegből valamit? Ha az adós részletfizetésre kap engedélyt akkor én is úgy kapom meg a követelésemet (pl havi 20ezrenként, ha ő úgy fizeti) vagy ez hogy zajlik le?
Köszönöm előre is a válaszokat!

Eloszor is az arveresen valo reszvetel kockazatos, nem az onjelolt jogaszok jatszotere. Nagyon keves a felkeszuletlen, aki csak a gombnyomast latja az egeszben aztan jon a meglepi. Ember felejtsd mar el az idezest. A birtokba adas szabalyait a Vht rendezi. A birtokba adasra pedig a vegrehajto jelolhet meg hataridot. Nem veletlen h a Vht 217 6b) is nevesiti a vegrehajto altal kituzott hataridot, amit elmulasztott. A birtokba adasrol a Pp sem rendelkezik. Az, hogy te mas jogintezmenyeket idekeversz a te bajod. A vegrehajto akár olyan hataridot is megallapithat, ameddig a tertiveveny vissza sem erkezik. Azert a gyakorlatban altalaban olyan hatarido kerul megallapitasra, hogy a birtokba adas soran a tertiveneny, nem kereste jelzes bemutatasra keruljon, DE nem kotelezettseg. Szoval a jogasz alapszak elso eves jogintezmenyeit ne itt puffogtasd. Es igen a Vht a lex specialis. Azonban te itt idézesekkel meg bullshitekkel jossz. Ez nem az a kavehaz. Az arveresen nem kotelezo reszt venni. Foleg ha valaki nem ert hozza. Jo vergodest

Kamala Harris

Döntsd már el, hogy valódi jogi segítségért jöttél ide, vagy pedig csak imádsz vitatkozni?
Ez utóbbi esetben egy másik helyet javasolnék, mert ez itt már nagyon uncsi! :-D

NINCS a Vht-ben a birtokbaadásnak eljárásjogi szabálya. Ha szerinted van, akkor melyik pragrafusa a Vht-nek szól a birtokbaadás eljárásogi szabályozásáról? Anyagijogi szabályozásáról természetesen szól a Vht, de kérlek jelöld meg a paragrafust, ami a birtokbaadás eljárásjogi szabályait írja le.

A Pp. a lex generalis, és a Vht a lex specialis

és amíg a lex specialis NEM derogat legi generali, addig a lex generalis van érvényben

a birtokbaadásról van szó a Vht-ban, de a birtokbaadásra idézésről, és a birtokbaadásra értesítésről nem. Mivel az idézésről és az értesítésről nem rendelkezik a Vht, ezért ott belép a Pp, hiszen erre hivatkozik a Vht. 9. §.

a birtokbaadás anyagi jogi kérdéseiről van szó a Vht-ban, a birtokbaadás eljárásjogi kérdéseiről nincs szó a Vht-ban, így az eljárásjogi törvény belép, ami a Pp.