Munkajogi kérdések.

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Consta # 2016.05.04. 07:04

Szép napot mindenkinek!
Kérdésem a következő! Egészségügyben dolgozom, munkahelyváltás történt. Megszűnt munkaviszonyom alapján jogosult voltam a garantált minimál bérre (129000 ezer) B12-es bértábla szerinti besorolással! Jelenlegi munkahelyemen B 13-as besorolással havibér elnevezéssel 111000 ezer!
Jelzem beosztásom munkaköröm maradt ugyan az!
Megkérdeztem miből adódik az eltérés, a válasz az volt, hogy másként értelmezik a törvényt!
valaki elmagyarázná!
Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.02. 10:40

Perelhetsz.

szendiszundi # 2016.05.02. 09:08

Üdv:mi történik ha a munkáltató nem válaszol a kár igyényemre, mivel munkabalesetem volt és űzemibalesetnek nyilvánitották

enzo2 # 2016.04.28. 18:26

Üdv! Lehet, hogy rossz helyen kérdezem meg, de meg tudja mondani valaki, hogy a munkáltató személyes adatok védelmére hivatkozhatva elutasíthatja üzemi megbízott választásnál a Választói névjegyzékben szereplő munkavállalók munkakörének és munkaviszonya kezdetének közlését a Választási Bizottság kérésére? Esetleg van erre valahol törvényi hivatkozás? Előre is köszönöm a segítséget!

Marika_36 # 2016.04.26. 21:16

Tudna valaki ajánlani Budapesten egy megbízható munkajogi ügyvédet, másodfoku eljáráshoz, tanácsadást szeretnék átbeszélni az ügyet.
Esetleg olyat aki közszférához (kttv) is ért. A könnyebbség kedvéért ez utóbbiban is járatos.

Köszönöm

Telokin87 # 2016.04.25. 12:09

Köszönöm a választ!

monoszkop # 2016.04.25. 11:59

Kötelező.

Munka Törvénykönyve 155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Telokin87 # 2016.04.25. 11:38

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy kötelező-e, hogy a munkáltató fizetési jegyzéket (fizetési papírt) adjon a bérfizetéseknél?
Jelenleg nem kapok semmilyen papírt, így nem tudom azt sem, hogy mennyi szabadságom van, illetve (nem szabályosan) adott-e ki már nekem szabadságot akár szabadnapra. Valamint azt sem, hogy ha esetleg táppénzen vagyok, azt hogyan számolja el, sőt az ünnepnapokat sem látom, hogyan van fizetve. Mivel vendéglátásban dolgozom, és ünnepnapon is folyamatosan nyitva vagyunk.
Szóval ezt eldöntheti ő maga, hogy nem ad bérjegyzéket, vagy ez szabályellenes??

Köszönöm a válaszokat!

boszorka4 # 2016.04.25. 11:26

Sziasztok!

Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy munkavállaló egyenruhában kell dolgozzon, (munkáltató írja elő) előkészítő, ill. befejező tevékenységnek számít-e az átöltözés? Nem tartom igazságosnak, ha nem, mivel munkán kívül nem használhatja a munkaruhát.
A választ köszönöm. egy munkaügyes

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.25. 10:20

Egyoldalúan nem írható elő. De megállapodással miért ne?

Immaculata # 2016.04.25. 10:14

Jogilag elfogadott.

Qwerty2016 # 2016.04.25. 08:10

Igen, alairtam, es jelenleg nincs is belole gond, mert pillanatnyilag nincs mas munkaviszonyom. Viszont egyik ismerosom mondta, hogy szerinte ez igy jogilag nem kovetelheto meg, hogy a munkavallalo ne vallalhasson mas munkat a munkaidejen kivul. Maximum az, hogy a munkaeszkozet (ceges laptop) nem hasznalhatja arra a masik munkara.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.24. 18:48

Aláírtad?

Qwerty2016 # 2016.04.24. 16:55

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy egy munkaszerződésben jogilag elfogadott-e az a megkötés, hogy a munkavállaló csak és kizárólag az adott munkáltatóval lehet munkaviszonyban, és semmilyen másik tevékenységet (EVA, részmunkaidős másik állás, szerződéses munkavégzés adott feladatra, stb) nem folytathat? Szóval szabadidejében sem végezhet másik munkát. (informatikai területről van szó, így tehát napszak, időjárás, stb nem akadályozná a munkavégzést)

Köszönöm,

ObudaFan # 2016.04.22. 16:03

Nem kötelesek aláírni.

Kolokán # 2016.04.21. 06:47

Kedves ÓbudaFan!

Először is nagyon köszönöm a választ!
Itt egyébként arról van szó, hogy 'B'-t az zavarja, hogy az embekeket 'A' 'elszívja' - ahogy 'B' gondolja, állítja.
De a helyzet az, hogy 'A' egyáltalán semmilyen módon nem befolyásolja 'B' alkalmazottait, hogy 'átjöjjenek' hozzá. Az emberek se nem ostobák, se nem vakok. Maguktól is látják, hogy számukra sokkal előnyösebb, ha inkább 'A'-nál dolgoznak. Ráadásul 'A' NEM folytat olyan tevékenységet, amelyben 'B' érdekelt, a tevékenység jellegét tekintve nem konkurens ('A'-nak egyáltalán nem állna ez érdekében, maga alatt vágná a fát!). 'A' mással foglalkozik. Ami közös a kettőben, hogy az idegen nyelv ide is, oda is kell - és ezzel a hasonlóság véget is ért.
Summa summarum: 'B'-nek kizárólag az a baja, hogy az emberek elmennek 'A'-hoz. Ha máshova mennek, az nem bosszantja.
Arról, hogy ezt tiltaná, csak szóban történt tájékoztatás, írásban ezt MÉG NEM rögzítette 'B'.
Ha ezt meglépi, akkor mi, munkavállalók KÖTELESEK vagyunk azt aláírni????

Válaszát előre is köszönjük!

Iza és a többiek

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.20. 16:52

Ezek szerint nem jogot tanulsz...

Amúgy egyszerű, mint a faék: te kezdeményezed, a munkáltató meg vagy elfogadja vagy nem.

vicavica # 2016.04.20. 16:16

Tisztelt Fórumtagok!
Ezúton szeretnék jogi kérdéssel fordulni iskolajog témakörben Önökhöz.
Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban -általános iskolai tanárként dolgozom 40órában- de felsőfokú tanulmányaim sikeres befejezése (és az egészségem megőrzése) érdekében szeretnék csökkenteni a terheimen és részmunkaidős jogviszonyt létesíteni, ha ez egyáltalán lehetséges. Most a KLIKK átalakulása és egyéb jogi változások kapcsán aktualitása miatt különösen fontos lenne számomra az hogy megtudjam mi is alehetőségem ez ügyben.
Előre is köszönöm visszajelzésüket.

ObudaFan # 2016.04.20. 14:35

Van erre konkrét munkajogi szabályozás, ami megmondja, hogy mikor és milyen feltételekkel tilthatja meg a munkáltató, hogy a munkaviszony megszűnése után elmenjen valahová dolgozni a munkavállaló.

Mt. 228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

(3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

Kolokán # 2016.04.20. 12:02

Tisztelt Hölgyem / Uram!

az előbbi esethez még elfelejtettem:
'B' kikötötte, hogy egy munkavállalója csak akkor mehet át 'A'-hoz, ha 'B'-nél már eltötlött egy évet ...... Úgy gondoljuk, hogy ez már az ad absurdum kategória, mert:
Mo. Alaptv-e:

I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

Szeretnénk a munkaadóval tisztázni, hogy ezzel a jogainkat sérti - szerintünk.
Ezért tudnunk kell, hogy valóban így van-e?

Köszönettel:
Iza és a többiek

Kolokán # 2016.04.20. 11:39

A munkavállalót kötelezheti-e a munkáltató bármilyen formában arra, hogy mondja meg, hova megy dolgozni (mi lesz az új munkahelye)? Az alaptv. értelmében szerintünk NEM, hiszen mindenkinek joga van a munkahely szabad megválasztásához, és ennek a jognak a korlátozása bűntetendő.

A szituáció a következő egyébként: adott 'A' cég és 'B' cég egyazon épületben. Gyakorlatilag 'B' cég is az 'A' cég logója alatt tűnik fel az ügyfelek előtt, de a munkavállaló és 'A' között ott all a 'B' cég.
'B' cégtől sokan átmennek 'A'-hoz, amit 'B' nem néz jó szemmel. Ezért 'B' kitalálta, hogy ha egy munkavállalója felmond, nyilatkoznia KELL (sic!), ha 'A'-hoz megy dolgozni.
Nos, szerintünk ez nem jogszerű.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.20. 10:48

A munkavállaló a munkáltatónak okozott kárt tartozik megtéríteni. Ez nem is kérdés. De akkor mi a kérdés?

kisskataibolya # 2016.04.20. 10:44

Kedves Kovács Béla Sándor!
esetleges hibásan végzett adminisztráció a szabadságnyilvántartások körül, útnyilvántartás körül, ki nem számlázott termékek, amiket az ügyfél elvitt, de nem lett kiszámlázva.
hiba a pénztárvezetésben, a különböző nyilvántartásokban.
köszönöm előre is.

Mazsola95 # 2016.04.18. 15:18

Kedves pazs!

Az egész lépést azzal indokolta, hogy a felvett kolléga bére mellett, nem tudja az én eddigi fizetésemet kitermelni.
HA megteszem hogy nem írom alá, akkor a legnagyobb valószínűséggel el fog küldeni, ez megtörténhet?

Mind a munkaidő, mind a fizetés hátrányosan érint mint mondtam, ésszerű tehát hogy nem írom alá.

Okosabb lenne közös megegyezéssel felmondani inkább?

pazs # 2016.04.18. 15:10

Amíg ebben közösen nem állapodtatok meg, addig ez nincs így, egyoldalúan nem lehet a munkaidőt megváltoztatni (a fizetést sem, mielőtt megkérdezed). Nem kell aláírni a szerződésmódosítást, ha nem akarod.