Munkajogi kérdések.

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
újabb elöl     új hozzászólás

Ancika66 # 2020.10.16. 08:05

Kedves wers !

A konkrét kérdés az, hogy felmondhat-e, adhat-e be érvényesen felmondást a munkavállaló, ha a munkáltató már felmondott ugyan, de mivel az táppénz alatt történt, így nem tud elindulni a 30 napos felmondási idő. És ha igen, adhat be így is érvényesen a munkavállaló felmondást, hogy induljon el a felmondási idő, abban az esetben is megilleti-e Őt a 30 napos felmondási időszak, amit szintén táppénzes állományban töltene, de szüksége lenne még arra a 30 napos jogviszonyra.

drbjozsef # 2020.10.16. 08:08

Ancika66,

Akkor próbáljuk így :

Ha a munkaadói felmondást így elfogadjátok, akkor majd a keresőképtelenség megszűnése után indul csak a felmondási idő.

Ha a munkavállaló nem ezt szeretné, és a munkáltatónak sincs ellenvetése, hogy most, azonnal, felmondási idő nélkül rögvest izibe megszűnjön a munkaviszony, akkor írjanak egy közös megegyezéses megállapodást a munkaviszony megszüntetéséről. Nem számít, hogy előtte már volt egy felmondás. Írják bele, hogy azt közös akarattal ezen megállapodással, az ebben foglalt részletekkel felülírják.

Így jó lesz?

wers # 2020.10.16. 08:26

„A konkrét kérdés az, hogy felmondhat-e, adhat-e be érvényesen felmondást a munkavállaló, ha a munkáltató már felmondott ”

Nem, de erre már kaptál választ. Most már csak közös megegyezés lehetséges.

wers # 2020.10.16. 08:28

Bocs, közben nem láttam, hogy drbjozsef is válaszolt

Remélem már tényleg érthető.

Ancika66 # 2020.10.16. 09:08

Kedves wers !

Igen, így már teljesen érthető . Eddig azért nem volt teljesen konkrétan érthető, mert ugyan többen írtak segítő szándékkal, de én úgy értettem, hogy ezekben jótanácsok voltak leginkább, de a konkrét NEM vagy IGEN válasz a konkrét kérdésre eddig nem. A Te válaszodban már benne van a NEM szó konkrétan, így már nem nemérthető, vagy nem félreérthető.
Köszönöm !

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.16. 18:54

Talán azt akarod mondani, hogy munkaidőkereteben dolgoztok.

drbjozsef # 2020.10.17. 07:02

dgabi,

A munkaviszony megszűnésekor el kell számolnia a munkáltatónak és a munkavállalónak.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén, ha a munkaadó érdekkörében merül fel a felmondás (ő mondott fel, jogutód nélkül megszűnik, stb.), akkor a többlet órákat pótlékkal együtt, vagyis 50% bérpótlékkal kell elszámolnia.

Ha a munkavállaló mond fel, akkor a keret vége előtti órákkal el kell számolnia és ki kell fizetnie, de bérpótlék nélkül. (Hiszen a keret végéig lehet, hogy az "lecsúszott" volna, és nem lett volna kifizetendő túlmunka - ezt ez esetben sose tudjuk meg).

Tehát ha jól értelek, és a "másik miatti váltás" azt jelenti, hogy Te mondtál fel, akkor a túlóráidat "egyszeresen", pótlék nélkül kell elszámolja a munkáltatód.

(Ezeket megtalálod az Mt.95.§-ban leírva, bár laikusnak nem könnyen értelmezhető olvasmány).

És igen, a munkaviszony megszűnésekor ezeket ki is kell fizetnie, legkésőbb 5 munkanapon belül, és meg kell kapnod a szükséges papírokat is. (Mt.80,.§(2)).

drbjozsef # 2020.10.17. 11:00

dgabi,

A közös megegyezés olyan, hogy abban (szinte) bármit szabályozhattok tetszőlegesen.

Amit nem szabályoztok külön, az értelemszerűen az Mt. szerint számolódik. Mivel a 95.§(2) leírja, milyen esetben kell a rendkívüli munkaidő szerint számolni, és a közös megegyezés nincsen benne, ezért esetedben "normál" órabérrel kell elszámolni.

R.István # 2020.10.23. 08:23

Üdv,

olyan kérdésem lenne, hogy a cégnél ahol dolgozok a egy árajánlatban ejtett hibáért, amelyre a munka elvállalása után derült ki és melyet a munkaadó leellenőrzött nagy összegű kártérítést akar behajtani mindenféle papír nélkül. Ez miatt felakarok mondani de nem vették át a felmondásomat amíg ezt a pénzt nem fizetem ki, holott erről semmilyen papír nincs. Ilyen esetben mit tehetek?

Tisztelettel, R. István

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.23. 08:59

Elküldöd postán.
De a kettőnek sok köze nincs egymáshoz.

drbjozsef # 2020.10.23. 09:52

R.István,

A félreértések elkerüléséért : azonnali felmondással nem élhetsz az általad leírt esetben.

Szóval feladod postán a felmondást, de dolgoznod be kell járnod a felmondási időd leteltéig. Ez alól legfeljebb a munkáltatód menthet fel.

rigoz # 2020.10.23. 10:03

A munkáltatói jogkört gyakorlónak címezve, a cég székhelyére tértivevényes levélben elküldheti a felmondást postán.

A felmondást a munkavállalónak határozatlan idejű munkaviszony esetén nem kell indokolni. Nem is tanácsos. A felmondási időt - 30 nap alapestben - le kell dolgozni, onnatól kezdve, a levelét átvették.

A kártérítési kötelezettséget a felmondás nem érinti. Ha azt vitatja és arra valóban intézkedéssel kötelezi a munkáltató, az intézkedés ellen pert indíthat.

R.István # 2020.10.23. 10:24

Köszönöm a válaszokat, ez esetben mindenképp feladom postán.

Hivatalos kártérítési igény még nem merült fel, amire nem nagyon találtam még választ, hogy a kár mértékét a munkáltató határozza meg, bármennyit megszabhat?

rigoz # 2020.10.23. 10:30

A munkáltató egy bizonyos összeg határig "saját hatáskörben" alkalmazhat kötelezést, mely ellen pert indítható a munkavállaló.

Ezen összeg felett viszont az igényét - 3 millió forintig - fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítheti a munkavállaló ellen.

Utóbbi esetében a munkáltató kell "pereljen".

Az összeg jogosságáról mindkét esetben bíróság dönt.

Előbbi esetben a munkaügyi kollégiummal rendelkező törvényszék tanácsa, utóbbi esetben a területileg illetékes járásbíróság (bírája).

Ha Ön vitatja a követelést, a fizetési meghagyásnak majd ellent kell mondjon, illetve a munkáltató intézkedés ellen pert kell indítania. Ha hallgat, az jogelismerés mindkét forgatókönyv esetében.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.23. 11:52

A fősodratú gyakorlat nem fogadja el jogszerűnek azt a munkáltatói gyakorlatot, hogy a fizetési felszólítással érvényesíthető követelés összeghatárát meghaladó igényét a munkáltató "megbontva" érvényesítse. Az uralkodó álláspont az, hogy az értékhatárt meghaladó követelést nem lehet fizetési felszólítással érvényesíteni (részben sem.)

(Ha ez a "megbontás" megengedett lenne, akkor ugyan mi akadályozná meg a munkáltatót abban, hogy követelését több fizetési felszólításba ossza el?)

rigoz # 2020.10.23. 13:08

Ez a megbontás mi alapján merült fel KBS? Mert Én egyáltalán nem említettem ilyet.

Ha a fizetési felszólítással érvényesíthető követelés összegét meghaladja a munkáltató összes kártérítési követelése, az Alkotmány R) cikke szerinti józan észnek, az eredeti jogalkotói szándéknak és az Alkotmánynak (direkt hívom így, tudom, hogy Alaptörvény néven szerepel a jogrendben ;) megfelelő jogértelmezés és alkalmazás követelményéből az következik, hogy a teljes követelés csakl polgári úton, 3 millió forint alatti követelés esetén fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.23. 15:40

Szorri vagyok, akkor félreértettelek. (Nem véletlenül, munkáltatók valóban szoktak ezzel próbálkozni.)

rigoz # 2020.10.24. 06:35

Nem tesz semmit. :)

Nyilván, nekik ez így egyszerűbb, de ezt a gyakorlatot Én sem támogatom-támogatnám, hisz egyértelműen joggal való visszaélés. :)

FrankSlade # 2020.10.24. 06:46

Kedves Mindenki!

Olyan kérdésem lenne, amire nem találtam a választ, hogy közös megegyezéssel eljöttem a munkahelyemről. Ilyenkor az időarányos ki nem vett szabadságot ki kell fizetnie a munkáltatónak, vagy nem? Köszönöm a segítséget előre is!

Üdv,

FrankSlade

rigoz # 2020.10.24. 06:56

A szabadságmegváltás minden esetben jár, feltéve, hogy a közös megegyezésben arról kifejezetten le nem mond.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.24. 07:08

Annyira kifejezettnek nem kell lennie. A "feleknek további egymással szemben munkajogviszonyból eredő követelése nincs" fordulat teljesen megfelel.

rigoz # 2020.10.24. 07:23

Azért az egy viszonylag direkt joglemondás. Viszonylag. :)

De ha nincs benne ilyen fordulat, akkor nyilván jár neki. Ha igen, akkor késő bánat, eb gondolat.

FrankSlade # 2020.10.24. 08:02

Köszönöm a gyors választ!

Igen, akkor aláírtam egy elsőre jónak tűnő közös megegyezést, amit utólag kár volt, de ezért csak magamat hibáztatom.

Egy olyan kérdés, hogy ha nem volt aláírt munkaszerződésem, az javít az alkupozíciómon? (Bejelentve be voltam, csak a szerződés aláírása húzódott el annyira, hogy majd-majd-majd, pedig őket védené).

Így nincs se aláírt titoktartásim, se egyebem. Nyilván zsarolni nem célom őket, de annyira azért voltak nem korrektek, hogy ha egy feljelentést megér, akkor lehet, hogy megtenném (függ még attól, hogy akkor a szabadságon kívül mennyire korrektül fizetnek ki - a szabadság is százezres tétel :( )

Illetve az van a megegyezésben, hogy a munkaviszony megszűnéséig nem vagyok köteles munkát végezni, de az elszámolást az utolsó munkanapra írják. Annak az utolsó munkában töltött napnak kellett volna lennie, vagy az utolsó mukaviszonyban töltött napomnak?

rigoz # 2020.10.24. 08:30

Ez nem javít, sőt, végképp azt a tanácsot tudom erre adni, hogy nagyon mélyen hallgasson. Mert szép kis adósbíróságot és egyéb következményeket kockáztat saját magának is.

Bár fura, hogy akkor mire van a közös megegyezés, ha munkaszerződés sincs... Szép kis történet...

Ráadásul még a bizonyítás is kétséges lenne egye esetleges perben...

Hagyja a fenébe és máskor csak olyan helyre menjen el dolgozni, ahol bejelentik és van írásba foglalt szerződés is, ezt tudom tanácsolni! :)

FrankSlade # 2020.10.24. 08:48

A bejelentéssel nem volt gond, egyszerűen az elején nem volt kész a munkaszerződésem (ez elég sok helyen előfordul), és mivel bejelentve normálisan dolgoztam, ezért annyira nem izgatott. Amikor meg előkerült, akkor elég kemény feltételek voltak benne, ezért hazahoztam átolvasni, és nem volt sürgős aláírni. Szerintem az ő oldalukon elfelejtették, hogy nem került aláírásra a szerződés, adminisztrációs hiba. Mivel engem bejelentettek stb, nem hiszem, hogy engem hátrány érhetne, de lehet, hogy naív vagyok (lekérdeztem ügyfélkapun viszonylag hamar, meg 30 fő körüli cég, annyira nem kicsi).