Nyugdíj

az igazi kilroy,

Az "időben jelentkezni" azt jelenti, ahogy azt a nyufig honlapja is javasolja, hogy időben, akár hónapokkal, egy évvel korábban is, kérjen a nyugdíjba készülő egy egyeztetést, megkapja az összes nyilvántartott adatát, van ideje átnézni, egyeztetni a hivatallal, ha eltérés van, igazolásokat beszerezni. Aztán ha eljön a nyugdíj ideje, az igénylés lemegy pár hét alatt, mert megvan a határozat erejű kimutatás, amely alapján megállapítják a nyugdíjat, nem kell levelezgetni, hogy ez is hiányzik, az is hiányzik, miért ennyi, miért annyi.

drbjozsef, az adategyeztetésen én már túl vagyok, többszörösen is. Először valamikor kb. 2 éve, kérés nélkül, maguktól megküldték nekem az adatokat (csodálkoztam is), és most kb. 2 hónapja, én is lekértem tőlük. Stimmel, úgyhogy ezzel nem lesz gond. Egyedül csak azt nem tudtam, hogy mikor kell beadni a nyugdíjkérelmet, mert nem gondoltam, hogy csak azután, miután betöltődött a nevezetes korhatár. De most már mindent tudok. Úgyszólván...

mennyi nyugdij járulékot kell fizetni. ha pl valaki be van jelentve mondjuk 300 e ft al és még kap mellé 500 e ft ot valami kamu jogcimen akkor mi után kell a járulékot megfizetni? elég a 300 után vagy az egész 800 után is?

nem jol fogalmaztam. ma már szinte mindenki számlára kapja fizetését. ha mondjuk valakinek 1 millát utalnak fizetésként 10. én de csak 300 e ft van bejelentve és ennek megfelelöen vonják a nyugdij járulékot az ugy renben van?

„még kap mellé 500 e ft ot valami kamu jogcimen akkor mi után kell a járulékot megfizetni? ”

Az, hogy mi az a kamu jogcím, számít. Tudod, az adótörvények, azok szeretnek ilyen apróságokon lovagolni...

„ valakinek 1 millát utalnak fizetésként 10. én de csak 300 e ft van bejelentve”

Azt kérdezd, hogy ez rendben van-e? Tényleg?
Jó, akkor szerintem persze rendben van, hiszen ha 300-ra van bejelentve, és 300 után vonják a járulékokat (ez a két kifejezés lényegében csak ismtlés), akkor az rendben van. További 700-at odautalni meg nem tilos. Magánügy.

Már több éve különböző hivatalokban, fórumon és politikus segítségét kérve próbáltam sokunk problémáját megoldani. Eddig csak a követelésem jogosságát ismerték el, de a megoldásig nem jutottunk. Én 2022 májusában kerültem nyugdíjba amikor igen nagy volt az infláció. Ez okozza a problémát, mert március végén állapítják meg a nyugdíj meghatározásához szükséges valorizációs szorzót. Ezt az, az évre tervezett infláció függvényében számolják ki. 2022-ben a tervezett többszöröse lett a valós infláció. Ez a különbözet hiányzik a mi nyugdíjunkból. Az én alacsony nyugdíjam esetén is több mint 30000 ft havi mínuszt jelent és a következő évek emelései ezt a hiányt hatványozzák. A korábbi években nyugdíjazottak 2022-ben a januári emelésen kívül még kétszer kaptak kiegészítést amit mi viszont nem. Kértem visszamenőlegesen a különbözetet és az elmaradt emelési eltérés korrigálását. Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. § 1. pontjára hivatkoznak az elutasításban. Nem akarják megérteni hogy én a 3. pontot kérem érvényesíteni. Ezt a követelésemet igazolja még az is hogy a nyugdíjazásom pillanatában az átlag nyugdíjnál 2000 ft-al magasabb volt az enyém és 2023 év elején már 30000 ft-al kevesebb. Kérem segítségüket hogy ezt a horror veszteséget visszaszerezhessem(sük).

Sajnos ha ez poén én nem értem. Kérem magyarázza el! Még jobban örülnék ha a témában segítene!

Kerdezodo
Lenti válaszadó a fórum trollja, felesleges a magyarázat.
A kérdésre pedig érkezett válasz itt is,és a másik topic-ra beírtaknál is.

Kerdezodo
" Ezt az, az évre tervezett infláció függvényében számolják ki." Ez tévedés. A valorizációs szorzót az előző év országos átlagkeresete alapján határozzák meg.

Csak félreírta. Nem a valorizációra gondolt, hanem a kiegészítő nyugdíjemelés mértékére. Eleve azzal van a problémája, nem az alap nyugdíjmegállapítással.

Hogy mire gondolt, azt csak ő tudja..
Kerdezodo!

1. Az új nyugdíjak valorizációs szorzóit mindig az előző év nemzeti átlagkeresetéből számítják ki, nem az inflációból.. Mivel ez az adat márciusban jelenik meg, ezért, aki ezen időpont előtt kéri nyugdíjazását, annak az előző év valorizációs szorzóit alkalmazzák, majd a jogszabály megjelenése után újra kiszámolják a nyugdíjat, és a különbséget visszamenőleg pótolják.. Aki év közben megy nyugdíjba, az eleve nem részesülhet az aktuális év januári nyugdíjemelésében.
2. Aki nem az új évben lett nyugdíjas, azok részesülnek nyugdíjemelésben. A régi nyugdíjasok. Az emelés a becsült infláció mértékével történik. Mivel ez jelentősen eltérhet a később kialakuló inflációtól, ezért szükség lehet novemberben jogszabálynak megfelelően kiegészítő nyugdíjemelésre. Tehát csak azoknak jár, akik januárban részesültek nyugdíjemelésben, a januári emelést egészítik ki a valós inflációnak megfelelően. Ezért nem is járhat az új nyugdíjasoknak évközi emelés.
3. Azért az előző év havi átlagkeresetei és a tervezett infláció alapján már decemberben is lehet tudni, hogy mikor érdemes nyugdíjba menni. Persze ebbe az egyéni sajátosságok is beleszólhatnak. 2026.jan.1-én 3,6%-kal emelték a nyugdíjakat, az új nyugdíjasok val.szorzója 10% körül várható. A KSH minden hónapban közzéteszi az újonnan megállapított adatokat: az előző hónap inf. és a 2-vel megelőző hónap átlagkereseteit..