Nyugdíj

Üdv! 2020. június 30-án lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és szeretnék a Nők 40 kedvezménnyel nyugdíjba menni 2020-ban. A 30 éves közalkalmazotti jogviszonyomat csak 2020. október 24-én töltöm be. Megkaphatom-e a 30 éves jubileumi jutalmat, ha 2020. július 01-jével nyugdíjba megyek? A felmentési időt honnan számítják? Június 30-tól visszafelé, vagy ha megadják a négy hónap felmentési időt, akkor október végig számolják munkaviszonynak? Mikortól kérjem a felmentési időt, hogy megkapjam a jubileumi jutalmat is? Kérhetem a munkáltatót, hogy a felmentési időt július 01-jétől számolja? Vagy június 30-ával kötelezhet-e nyugdíjba vonulásra? Köszönöm a válaszát!

bár sok mindent olvastam a témában, nem egyértelmű számomra, hogy a 40 év jogosultsági idő megléte esetén 38 év 291 nap szolgálati idővel is igénybe vehetem-e a Nők 40 kevezményes nyugdíj lehetőséget. 2014. 12. 31-én az alábbi adatokat kaptam a nyugdíjfolyósítótól: 34 év 211 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül
32 év 137 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett
szolgálati idővel rendelkezem. Azóta folyamatos a munkaviszonyom, sem táppénzen, sem fizetés nélküli szabadságon nem voltam. Ez esetben mikortól igényelhetem a nyugdíjat? 2020 junius első napjaiban vagy csak később?

előre is köszönöm a választ

„Massive 2019.08.27. 12:44
Bár sok mindent olvastam a témában, nem egyértelmű számomra, hogy a 40 év jogosultsági idő megléte esetén 38 év 291 nap szolgálati idővel is igénybe vehetem-e a Nők 40 kedvezményes nyugdíj lehetőséget.
2014. 12. 31-én az alábbi adatokat kaptam a nyugdíjfolyósítótól: 34 év 211 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül
32 év 137 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezem.
Azóta folyamatos a munkaviszonyom, sem táppénzen, sem fizetés nélküli szabadságon nem voltam. Ez esetben mikortól igényelhetem a nyugdíjat? 2020 június első napjaiban vagy csak később?
előre is köszönöm a választ
”
T. Kérdező!

A nők kedvezményes, 40 év szolgálati idő megszerzésével történő nyugdíjba vonulásnak két konjuktív (együttes) feltétele van. (Azaz a jogosultsághoz nem elég csak az egyik feltételnek teljesülni, hanem mind a két feltételnek együttesen teljesülnie kell.)

1. feltétel: Mindenképpen meg kell szereznie a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évi jogosultsági időt, (ez a fogalom nem egyezik meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel).
2. feltétel: ÉS (ezen belül) meg kell lennie a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időnek.

A második feltétel már 2014.12.31-én teljesült.

Az első feltétel az alábbiak szerint alakul:

40 év -34 év 211 nap =5 év 154 nap

2014.12.31 + 5 év 154 nap = 2019.12.31 + 154 nap.

Azaz igen, a megadott adatok szerint -ha közben változás nem áll be és addig végig dolgozni fog- 2020. június első napjaiban jogosulttá válik ezen a jogcímen nyugdíj ellátásra

Tisztelt Szakértő és hozzáértők!Feleségem július 24.én töltötte be a 64.évet. 1970 szept. 1.töl van munkaviszony. 1991 Ápr.1-ig dolgozott, majd munkanélküli járadékot kapott, lejárta után rokkant nyugdíjas lett. A korhatár betöltéséig azt az ellátást kapta. 1976-ban és 1979-ben két gyermekünk született, de a második gyermek után nem vette ki a gyest, csak 1 év 7 hónapot. Mivel szerintünk nem az akkori valós fizetésem alapján, és egyéb furcsaságok is szerepelnek a kikért adatokban pl. 9év 3 hónap alatt szerzett 11 év 214 napot. Az lenne a kérdésem a munkanélküli járadék, és a gyes idejére megkapott összegeket be kell számítani az átlagkereset számításánál?
Várom válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Mátyás

„Az lenne a kérdésem a munkanélküli járadék, és a gyes idejére megkapott összegeket be kell számítani az átlagkereset számításánál?

matyin 2019.09.05. 18:59”

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

2. § (3) A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Igen, tekintettel arra, hogy a GYES és az álláskeresési járadék összegéből vonnak nyugdíjjárulékot ezért ezt az összeget a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe kell venni.

Fontos, hogy a nyugdíj alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Ha nem ért egyet a kapott határozattal, úgy azt ingyenesen megfellebbezheti.

Tovább...
(2) * Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál

1. az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,
2. * a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,

...

• a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

Tisztelt Fórumozók!

A férjem ebben a hónapban tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Jelenleg Rokkantsági ellátásban részesül és mellette 4 órában dolgozik( kb 30 éve ugyanannál a munkáltatónál, de csak az utolsó 3 évben 4 órás) -munkatörvénykönyves.

Kérdésem az, hogy jól gondolom-e:

• ha felmond a munkáltatója amiatt, hogy nyugdíjas lett a szülinapja előtt, tehát mielőtt betölti a nyugdíjkorhatárt köteles végkielégítést fizetni a munkáltató ?
• ha betölti a nyugdíjkorhatárt és munkaviszonyát csak a korhatár betöltése után szüntetik meg, mondanak fel akkor már nem kötelesek végkielégítést fizetni? Vagy kötelesek?
• illetve jól tudom, hogy nem kel, és nem is kötelezhetik arra hogy Ő MONDJON FEL amiatt, hogy betölti a nyugdíjkorhatárt?

Köszönöm a segítséget!

Kedves Szakértő és fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, az alábbi problémával kapcsolatban.
Édesapám tűzoltóként ment 2000. decemberében korkedvezményes nyugdíjba. Ezután 2003-tól újra dolgozni kezdett a nyugdíj mellett, ahol a mai napig is dolgozik megszakítás nélkül. A napokban a Nyugdíjfolyósító azt mondta neki, hogy 2003-2013 közötti éveket nem fogja tudni érvényesíteni(itt ő öregségi nyugdíjas volt), valamilyen jogszabályra hivatkozva.(végig bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik) 2013. utáni éveket viszont már igen.(innentől szolgálati járadékos volt és vonják tőle a 15%-ot a nyugdíjából a munkaviszony miatt,mindaddig míg el nem éri az öregségi nyugdíjat)
Valaki segítene nekem megtalálni ezt a jogszabályt,hogy ha valaki öregségi nyugdíjasként dolgozik, akkor nem számít bele a nyugdíjba a ledolgozott évek..
Köszönöm szépen a segítséget.

https://www.nyugdijguru.hu/…nek-novelese

sztelt szakértő!
Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy Édesanyámnak a meglévő papírjai alapján amit a nyugdíj intézet küldött a munkahelynek beadva kiszámoltatta, hogy mikor mehet el a kedvezményes nyugdíj 40 évvel, amit ki is számoltak, a felmentési időt is letöltötte és meg is szűnt a munkaviszonya. Miután megkapta a papírjait amivel mehet a nyugdíját intézni, közölték vele, hogy még van 3 éve.... A probléma az lenne, hogy az intézmény nem tud mit csinálni ahol dolgozott, pedig nem is az Édesanyám hibája de így nincs se munkája se nyugdíja! Ilyen esetbe mit lehet tenni? Esetleg munkaügyi bíróság?
Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm!

„Ilyen esetbe mit lehet tenni?”

Sajnos szerintem csak egy lehetősége van, új munkahelyet kell keresnie.
Kit perelne be?

„a meglévő papírjai alapján amit a nyugdíj intézet küldött a munkahelynek beadva kiszámoltatta”

Kivel számoltatta ki? A nyugdíjfolyósítóval? Velük kellett volna.

Tisztelt szakértő!

A férjem 2019 áprilistól dolgozott egy cégnél, alkalmazottként, 2019 július elején sajnos elég súlyos üzemi balesetet szenvedett. Jogerős határozat van róla, azóta kapja a baleseti táppénzt. Októbertől viszont megszüntették, mivel nyugdijas lett, és a nyugdijasnak nem jár baleseti táppénz. De amikor a baleset volt, még nem volt nyugdijas, fizette a járulékokat. Szeretném kérdezni, hogy tényleg nem jár már neki semmi? Köszönöm a választ.

Baleseti járadék kérhető a nyugdíj mellett.

Tisztelt Szakértő!

2019.12.31-én lesz:

• 39 év 163 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati időm,
• 39 év 163 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időm, ezen belül
• 34 év 298 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időm. 2 gyerekem van.

Mikortól vehetem igénybe a nők kedvezményes öregségi 40 éves nyugdíját.

Köszönöm válaszukat.

maramara1961,

Idézve sortie augusztusi, 12-vel ezalatti hozzászólásából:

„T. Kérdező!

A nők kedvezményes, 40 év szolgálati idő megszerzésével történő nyugdíjba vonulásnak két konjuktív (együttes) feltétele van. (Azaz a jogosultsághoz nem elég csak az egyik feltételnek teljesülni, hanem mind a két feltételnek együttesen teljesülnie kell.)

feltétel: Mindenképpen meg kell szereznie a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évi jogosultsági időt, (ez a fogalom nem egyezik meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel).
feltétel: ÉS (ezen belül) meg kell lennie a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időnek.”

Esetedben a második feltétel már teljesült.

Az első feltétel alapján még 202 nap kell neked a 40 évhez január 1-től.
Ha jól számolom, ez 2020. július 20-a körül fog teljesülni.

Tisztelt Szakértö!
1981 és 1986 között Magyarországon dolgoztam. 1986 óta Franciaországban élek és dolgozom.
Van e lehetöség a Magyarországi munkaidöm érvényesítésére a franciaországi nyugdíjamhoz és ha igen, milyen módon?
Válaszát köszönöm

Az idei év augusztus 23-tól vagyok jogosult a nők 40 korkedvezményes nyugdíjra. A munkáltató kéri,hogy maradjak ugyanazokkal a feltételekkel alkalmazottként tovább dolgozni,egy plusz feladatért még több pénzt fizetne.Mindenképpen többet keresnékígy mint a megadott plafon. A kérdésem az,hogy rám is vonatkozik a kereseti plafon? Versenyszféráról van szó, nem vagyok és nem voltam közalkalmazott. Mivel kis cég vagyunk és én vagyok az egyetlen alkalmazott a könyvelőnek fogalma nincs mit kellene tennie és mi vonatkozik rám. Már így is elkövetett egy hibát amikor kiléptetett mert az ő általa használt számítógépes rendszer nem ismeri és nem tudja kezelni,hogy nyugdíj mellett tovább dolgozhatok kilépés nélkül. Bizonyos értelmezések szerint egy 2012-es törvényre hivatkozva azt mondják,hogy mivel nem fizetek a bérem után semmilyen nyugdíjjárulékot,csak az adót ezért rám nem vonatkozik a plafon.
A segítségüket kérem abban,hogy esetemben mi lenne az optimális megoldás.

Adózóna oldaláról, szakértői válasz:
"2019. január 1-jétől az a munkaviszonyban álló személy, aki saját jogú nyugdíj mellett dolgozik, a munkaviszonya alapján nem válik biztosítottá, ezért az e munkaviszonyból származó keresetei után nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie. Nyugdíjjárulék-alapot képező kereset hiányában pedig az úgynevezett kereseti korlátot (ami a minimálbér tizennyolcszorosa) sem kell alkalmazni esetükben.

Ez azt jelenti, hogy a nők 40 nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozók nyugdíjának folyósítása nem korlátozható, függetlenül azon ténytől, hogy a munkaviszonya alapján milyen összegű keresetet szerez.

Abban az esetben viszont, ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj melletti keresőtevékenységét nem munkaviszony, hanem például megbízás, egyéni vagy társas vállalkozási jogviszony keretében végzi, úgy az e tevékenysége alapján biztosítottá válik, és ilyenkor az e keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetei alapján vizsgálni kell a keresetkorlát elérését."

Jól meggondoltad a nyugdíjazást? Nagyon jók a valorizációs szorzók az új nyugdíjaknál, a nyugdíjemelés pedig most is csak 2,7%. Ha a nyugdíjazás mellett döntesz, legalább várd meg 2020. jan. 1-t.

Kedves Lyonee! Köszönöm a gyors választ. Most kaptam kézhez a határozatot a nyugdíj megállapításáról és elég rossz számok jöttek ki. Épp azon gondolkodom,hogy megfellebbezem, azaz nem fogadom el és kérem,hogy maradhassak még munkavállaló , még 15 nap fellebbezési időn belül vagyok. Szerinted megtehetem arra hivatkozva,hogy nem tudtam,hogy ennyire rosszul járok a nők 40 korkedvezménnyel? Vagy ha kértem akkor már el kell fogadnom? Sajnos csak résznyugdijra vagyok jogosult mert majdnem 10 évet külföldön dolgoztam és onnan még nem kapok semmit egy ideig, mert még nem értem el azt a kort.Azonban ha nyugdíj mellett maradok dolgozni sokkal több pénzt kereshetek, azonban hosszabb távra gondolok előre pl. arra,hogy 70 évesen is meg szeretnék élni a nyugdíjból és nem a nyugdij melletti munka a fő prioritás, ezért lenne fontos,hogy a nyugdijam normális tartományban legyen. Egyszóval, erre hivatkozva megfellebezhetem a nyugdijhatározatot és mondhatom-e azt,hogy mégis a munkát választom nem a nyugdíjat?

T.szakértő!
Én jelenleg nyes-en vagyok.2019. dec.14.-ig.dec. 15. én leszek 64 éves, és ekkor adhatom be a nyugdíjigényemet.Kissé halasztva kívánom beadni az igényemet,annak reményében, hogy a valorizációs szorzószámok magasabbak lesznek mont az idén. kérdésem a következő. A nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugdíjigény benyújtása közötti időpont alatt Tb. biztosított leszek.e, vagy fizetnem kell a napi 250.- Ft-ot . vagy vonatkozik-e rám is a 45 nap türelmi idő?
Köszönöm megtisztelő válaszukat.

köröspart
Nem kell TB-t fizetned, mert biztosított leszel akár 40 napig még, ha szükséges. Mindenképpen 2020-tól kérd a nyugdíjadat, ne engedd, hogy a nyufisok lebeszéljenek. Nekik így 2-szer kell majd kiszámítani a nyugdíjakat, ezért megpróbálnak lebeszélni. Kb. 7-8%-kal magasabb lesz a nyugdíjad, ha nem 2019-ben igényeled.

lillko
Szakérő nem vagyok, de próbáld meg mindenképpen. Szerintem lehtséges, de járj utána a Nyugdíjfolyósítónál. Nem a 40 éves miatt kevés a nyugdíjad, (ugyanúgy számítják, mintha betöltötted volna a nyugdíjkorhatárt), hanem a résznyugdíj miatt.
Ha ezt és a 40 éves topicot visszaolvasod, több helyen leírtam, hogy miért érdemes minél tovább dolgozni, és nem jan.1 előtt kérni a nyugdíjat.

Tisztelt Lyonee! Köszönöm szépen a gyors választ.

Tisztelt Hozzáértő!
A nyugdíjhatározattal kapcsolatban fellebbezést adtam be 15 napon belül a kormányhivatal helyi irodájukban jún 3-án. Aug. 9-én felhívtak, hogy a fellebbezést elfogadták, és várjak türelemmel, de azóta nem történt semmi. A beadás óta közel 5 hónap telt el, ezt már nagyon sokallom. Nem tudom, mi tévő legyek. Normális ez a hosszú ügyintézés? És egyáltalán hol reklamálhatok. Köszönöm a válaszát: Pillangó83

„Pillangó83 2019.10.28. 13:57

Tisztelt Hozzáértő!
A nyugdíjhatározattal kapcsolatban fellebbezést adtam be 15 napon belül a kormányhivatal helyi irodájukban jún 3-án. Aug. 9-én felhívtak, hogy a fellebbezést elfogadták, és várjak türelemmel, de azóta nem történt semmi. A beadás óta közel 5 hónap telt el, ezt már nagyon sokallom. Nem tudom, mi tévő legyek. Normális ez a hosszú ügyintézés? És egyáltalán hol reklamálhatok. Köszönöm a válaszát: Pillangó83
”

T. Kérdező!

Nem, nem normális, hiszen mint az köztudott Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás reformját is) működnek.

A másodfokú hatóságnál érdeklődhet írásban arról, hogy mikorra várható érdemi döntés. (A szó elszáll, az írás marad.)

Azt, hogy ki (mely szerv) jár el másodfokon az elsőfokú határozat rendelkező részében található.

Az Ákr. a másodfokú eljárásra nem ír elő határidőt, viszont az Ákr. 2. § szerinti ésszerűség itt is alkalmazandó.

2. § [A jogszerűség elve]

1. A közigazgatási hatóság ...

3. a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben jár el.

Tájékoztatást kérő levelében erre (az ésszerű határidő túllépésére)hivatkozhat.

Egyebekben a fellebbezésről az Ákr. ekként rendelkezik:

116. § (3) Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

(4) A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(6) Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.

(7) Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.