EON kötbér

Területileg az EON -hoz tartozok. A villanyórám vizsgálatakor (Lagzi Lajcsi esetének hatása) vettem észre, hogy a mérőeszköz elé bekötött kismegszakítón a plomba sértetlen ugyan, de nincs rajta számlenyomat. A villanyórát már többször cserélték, de ezt sem a cserét végző szakemberek, sem a villanyóra leolvasó nem vette észre. A cseréről kiállított papírokon csak a villanyóra adatai szerepelnek, a kismegszakítóról nem történik említés. A villanyórát kb 20 éve kötötték be, a kismegszakítóval együt, melyhez azóta senki nem nyúlt. A hiányosság egyértelműen a bekötést végző szakszerelő hibája, aki azóta elhalálozott. Mit tegyek, nehogy engem tegyenek felelőssé?

„majka1980 2015.10.02. 20:10

Jo napot egy olyan kérdésem lenne hogy jöttek ellenőrizni és leszedték az automatát azzal az indokkal hogy melegszik az automata.és elviszik bevizsgálni!le is fényképezték hogy szerintük sérült a vezeték!Eltelt egy honap és kiküldtek egy olyan csekkett és egy szakértöi vizsgálatot hogy az automata nem sérült megfele a szabváynak de feltételezhetöen loptuk az áramot!A plomba is sértetlen!ilyenkor mi a teeendő.240 000ft a kötbér!!!Köteles vagyok kifizetni ha rendszeresen fizetem a havi dijat!?
”
Kiegészítve az előző hozzászólásokat:

1. A szolgáltató állításait minden esetben -ajánlott, tértivevényes levélben- vitassa.
2. Amennyiben a kötbért feltélezésre alapozzák, úgy az jogszerűtlen, a szolgáltatónak kevés feltételezni, bizonyítania kell.
3. Egy hasonló esetben a TIGÁZ megtagadta a teljes szakvélemény ügyfélnek történő kiadását, ezért az ügyfél a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, akik kötelezték a szolgáltatót a jogkövető magatartásra. Éljen Ön is ezzel a lehetőséggel!

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-78/#…

4. Az ügyfél -a szakvéleményben található ellentmondások miatt- a szakmai kamaránál etikai vizsgálatot kezdeményezett az eljáró szakértővel szemben.

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-78/#…

5. Ezen túlmenően panaszával a MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL-hoz fordulhat.
http://www.mekh.hu/bemutatkozas

(A MEH legfontosabb feladata ... a lakossági, közületi és ipari fogyasztók védelme. A felhasználók érdekeit szem előtt tartva folyamatosan ellenőrzi az engedélyesek számlázási, szerződéskezelési és ügyfélszolgálati tevékenységét.)

Etikai vizsgálat kezdeményezése a szakértővel szemben. MINTA

Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Elnöke
és az Etikai Bizottság Elnöke részére
Budapest
Sztoczek u. 6. J. ép. V. em. 507.
1111

Tárgy: Panasz, etikai vizsgálat kérése
K. J. igazságügyi szakértő ellen

Tisztelt Elnök Asszony/Úr!

Hivatkozva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexében foglaltakra kérem, hogy az alábbiak figyelembevételével K J. igazságügyi szakértő (szakértői igazolvány száma Sz ….., egyben, mint a T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4200 Hajdúszoboszló, ….. u. ….. adószáma: ……-2-09 cégjegyzék száma: 09-09-…….. vezető tisztségviselője) ellen etikai vizsgálatot indítani, amennyiben az etikai vétség megállapítást nyer, úgy a kamarai tagságát megszüntetni szíveskedjen!

Előzmények:

A Tiszántúli Gázszolgáltató a …..-án kelt, de csak …..-én kézbesített, ………… iktatószámú levelében tájékoztatott arról, (1. melléklet) hogy a gázmérő „független”, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett műszaki szakértő szakértői vizsgálatára ………-én, az ellenérdekű és ügyemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt az NFH által már ……… Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban jogerősen marasztalt fél, azaz a TIGÁZ debreceni telephelyén kerül sor.

Ezen vizsgálat során a Tigáz által fizetett és egyoldalúan felkért úgynevezett (i)gazságügyi szakértő a szintén jelen lévő K Gyula TIGÁZ alkalmazott előtt azt a tájékoztatást adta, hogy a szakvélemény egy példányát 3 héten belül részemre megküldik, ami sajnos nem történt meg ezért ….-én tértivevényes levélben fordultam a szolgáltatóhoz, (2. melléklet) amelyben többek között ezt írtam:

„Kérem, hogy a panaszomat kivizsgálni, a szakvéleményt –tekintettel arra, hogy a szakértői eljárást mind anyagi, mind eljárásjogi oldalról erősen aggályosnak tartom, ezért az igazságügyi szakértői kamaránál panasszal kívánok élni, továbbá tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az eljáró szakértő megsértette az igazságügyi szakértői kamara etikai szabályzatában foglaltakat, ezért vele szemben etikai vizsgálatot kívánok kezdeményezni- postafordultával megküldeni szíveskedjenek!”

Előadtam, hogy sem a Tigáz, sem a szakértő nem közölte az eljáró szakértő nevét, adatait, elérhetőségét, képesítését, szakterületét. Ezzel megfosztottak attól a jogomtól, hogy ellenőrizhessem azt, hogy a Tigáz által egyoldalúan felkért, megpályáztatott és fizetett szakértő valóban rendelkezik-e a szakvélemény adásához szükséges szakképesítéssel és kamarai tagsággal, amivel álláspontom szerint szintén sérült a tisztességes eljáráshoz való jog.

Kérésemet a Tigáz a …….-án kelt, de csak ……-án kézbesített, ……. iktatószámú levelében elutasította azzal, hogy ingatlanom vonatkozásában Társaságuk szabálytalan vételezési eljárást nem folytat. (3. melléklet)

Ezt követően, ………-én panaszommal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Bizottságának az Elnökéhez fordultam. (4. melléklet)

Kérelmemet Dr. ……… ……..-án azzal utasította el, hogy a Tigáz Kft. tevékenysége nem tartozik a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai hatáskörébe, illetve hogy etikai vizsgálat csak természetes személy ellen kezdeményezhető, ilyen személyt –tekintettel arra, hogy annak adatait mind a TIGÁZ, mind a szakértő titkolta- viszont nem jelöltem meg. (5. melléklet)

Itt kívánom megjegyezni, hogy kérelmemet Dr. ……… alaptalanul utasította el, hiszen mint utóbb kiderült K János igazságügyi szakértő –Dr. ……… állításával ellentétben- nem a TIGÁZ dolgozója, hanem a MISZK névjegyzékében szereplő kamarai tag (6. számú melléklet), így az általa elkövetett etikai vétség, illetve az azzal kapcsolatos panasz a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Bizottságának hatáskörébe tartozik.

Ugyancsak helytelenül járt el a Dr. ………… akkor, amikor a panaszt ahelyett, hogy áttette volna a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi kamarához inkább elutasította.

Ezek után többször megkerestem a jogsértő szolgáltatót és kértem az irat betekintési jog gyakorlásának biztosítását, valamint a szakvélemény kiadását (7. számú melléklet), amit azonban ………..-én a szolgáltató ismét elutasított. (8. számú melléklet)

Dr. ……….. elutasító levelét követően haladéktalanul az Alapjogok Biztosához fordultam, aki a panaszomat áttette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához.

A Hatóságnak a ……….-én kelt tájékoztató levele szerint (7. számú melléklet) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kötelezte a Tiszántúli Gázszolgáltatót a szakvélemény és az annak alapját képező jegyzőkönyv kiadására.

A TIGÁZ a kötelezésben foglaltakat csak részben, és csak az esedékességet követően másfél év elteltével, …………..-én teljesítette (11. számú melléklet) oly módon, hogy a szakvélemény alapját képező jegyzőkönyvet a kötelezés ellenére sem küldte meg.

Az elévülési idő nyugszik, illetve megszakad:

Tekintettel arra, hogy a szakértő adatait sem a szolgáltató, sem a szakértő nem közölte, illetve az ezen adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet és szakvéleményt a szolgáltató másfél éven keresztül, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó kiadni, illetve mivel a szakvélemény kiadására csak a hatóság felszólítását követően, ………….-én került sor álláspontom szerint, jelen esetben az Etikai Kódex 13. szakasza szerinti elévülés nem alkalmazható, ugyanis az elévülési idő megszakadt akkor, amikor a szolgáltatót teljesítésre felszólítottam, illetve amikor ennek érdekében hatósági eljárást indítottam, valamint az elévülési idő nyugszik mindazon időtartam alatt, amíg az etikai vizsgálat megindításához szükséges adatok és okmányok kiadatása tárgyában hatósági eljárás volt folyamatban. Ezt támasztja alá a következő két jogszabályi szakasz.

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.

327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

Jelen esetben az minősül menthető oknak, hogy a szakértő és az Őt megbízó szolgáltató az eljárás megindításához szükséges szakértői adatokat eltitkolta, a szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet nem adta ki, kötelezettségének részben, és csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítását követően, ……….-én tett eleget.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató szándékosan, ezen belül egyenes szándékkal (dolus directus) titkolta a szakértő adatait, illetve azt célzatosan, azaz abból a célból tette, hogy a fogyasztó ne tudjon panasszal élni, illetve etikai vizsgálatot kezdeményezni a szolgáltató és az általa egyoldalúan kiválasztott és vele tartós polgári jogi jogviszonyban álló (i)gazságügyi szakértő jogsértéseivel szemben. (Célzat: Valamely konkrét eredmény elérésére irányuló egyenes szándék.)

Szintén itt kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy jelen esetben nem független szakértőről van szó, hiszen a Ptk. 474. § értelmében:

Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

K János igazságügyi szakértőnek tehát kógens kötelezettsége, hogy a megbízást, jelen esetben a vizsgálatot nem objektív, hanem szubjektív módon, az őt megbízó TIGÁZ-DSO Kft. gazdasági érdekeinek megfelelően lássa el, azaz a megbízójával szemben nyilvánvalóan elfogult, tőle a fogyasztó objektív választ, szakvéleményt nyilvánvalóan nem várhat.

Álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő ezzel az alábbi etikai vétségeket követte el.

Etikai kódexet sértő magatartás:

I.

A MISZK Etikai Kódex 19. szakasza értelmében a szakértő köteles minden, a szakterületén kívüli területre vonatkozó megbízást visszautasítani. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakértői Névjegyzéke szerint K János szakterülete a szénhidrogén termelés, kutatás és szállítás, azaz gázmérő berendezési kompetenciával nem rendelkezik, így az etikai kódex értelmében –kompetencia hiányában- köteles lett volna a megbízatást visszautasítani. Tekintettel arra, hogy nem tette –álláspontom szerint- etikai vétséget követett el.

II.

A MISZK Etikai Kódex 19. szakasza értelmében a szakértő a tevékenységével érintett felekkel szóban, vagy írásban oly módon tart kapcsolatot –tájékoztatás, válaszadás- hogy arról valamennyi fél hitelt érdemlő módon értesüljön.

Ehhez képest K János igazságügyi szakértő az adatait, (neve, címe, szakterülete, kompetenciája), valamint elérhetőségét a fogyasztóval sem szóban, sem írásban nem közölte, a vizsgálat során felvett tényjegyzőkönyvből egy példányt sem a vizsgálat végén, sem azt követően nem adott át, illetve nem postázott, hasonlóképpen az elkészült szakvéleményt a fogyasztó részére nem küldte meg, ezzel pedig nem valósult meg az a követelmény, hogy a tájékoztatásról, válaszadásról, ezen belül a szakvélemény megállapításairól valamennyi fél hitelt érdemlő módon értesüljön, így –álláspontom szerint- K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el.

III.

A MISZK Etikai Kódex 28. szakasza értelmében tilos minden olyan magatartás tanúsítása, amely alkalmas arra, hogy a felekben az a feltevés alakuljon ki, miszerint a szakértő az ügyben döntésre jogosult személlyel bármilyen kapcsolatban áll, továbbá, hogy a tevékenységgel érintett ügy kimenetelére bármilyen ráhatással bír.

Ehhez képest K János igazságügyi szakértő a vizsgálatot nem a saját, hanem a megbízója épületében és eszközeivel végezte, amely magatartás alkalmas volt arra, hogy a fogyasztóban az a képzet alakuljon ki, miszerint a szakértő a megbízójával, jelen esetben az ellenérdekű és a marasztalásban, valamint a közel félmilliós kötbér kiszabásában érdekelt szolgáltatóval, illetve annak jelenlévő K Gyula nevű vezető beosztású munkatársával szoros, gyakorlatilag anyagilag függő kapcsolatban áll, hiszen ha ezen szakértő nem a megbízója szerinti eredményre jut, úgy fennáll annak a lehetősége, hogy a jövőben a szolgáltató nem ezt, hanem egy másik, az igényei szerint eljáró szakértőt fog megbízni.

Szinté ezt a feltevést erősíteti az a tény is, hogy a vizsgálaton az a K Gyula is jelen volt, aki jogosult ezen szakvélemény alapján, a szolgáltató nevében a kötbért kiróni, azt elengedni, vagy az alól részletfizetési kedvezményt adni, azaz aki a szolgáltatónak megfelelő szakvélemény esetén jogosult a kötbér kiszabásáról dönteni, ezzel pedig –álláspontom szerint- megvalósult a visszaélés tilalma részben rögzített etikai vétség kódex szerű tényállása.

IV.

A MISZK Etikai Kódex 30. szakasza értelmében a szakértő köteles a tudomány aktuális állásának megfelelő módszereket és eljárásokat alkalmazni. Ebből indirekt módon az is következik, hogy olyan eljárásokat, módszereket, amelyeknek szakértői bizonyító erejük nincs nem alkalmazhat.

Ehhez képest K János igazságügyi szakértő a vizsgálaton olyan polarizációs fóliát használt, illetve szakvéleményét olyan polarizációs fólia eredményére alapozta, amely fóliának a gyártó nyilatkozata szerint szakértői bizonyító ereje nincs. Ezzel kapcsolatban ez olvasható a gyártó honlapján: „A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására.

Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)” http://euromagnet.hu/…olia-50-x-50

Azzal tehát, hogy K János igazságügyi szakértő szakvéleményét olyan polarizációs fólia eredményére alapozta, amely fóliának a gyártó nyilatkozata szerint szakértői bizonyító ereje nincs –álláspontom szerint- megsértette a MISZK Etikai Kódex 30. szakaszában foglaltakat, azaz etikai vétséget követett el.

V.

K János igazságügyi szakértő ezen polarizációs fólia elváltozására hivatkozva a szakvélemény 6. oldalán az alábbi kijelentést tette: „A mérő működése a gázmérőház felületére helyezett mágnes útján külső mágneses hatásra mágneses befolyásolási kísérletnek volt kitéve.” A szolgáltató által felkért és fizetett, vele tartós polgári jogviszonyban álló K János igazságügyi szakértő tehát egy olyan polarizációs fóliára alapozta a szakvéleményét, amely nem erre, azaz gázóra mágnesezettség vizsgálatra lett kitalálva, illetve amelynek szakértői bizonyító ereje nincs. Ezen véleményével a fogyasztót úgy próbálta beállítani, miszerint az mágnesezte meg a gázmérőt, azaz megpróbált szabálytalanul vételezni, magyarul gázt lopni , amely magatartás álláspontom szerint etikátlan, azaz –álláspontom szerint- K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el.

VI.

K János igazságügyi szakértő tehát tényként állítja a szakvéleményében, hogy „a mérő működése a gázmérőház felületére helyezett mágnes útján külső mágneses hatásra mágneses befolyásolási kísérletnek volt kitéve”, azonban nem vizsgálta, hogy ezen kísérletre mikor került sor. Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmükbe a jogi fórumon nemrég megjelent „Kölcsönkenyér visszajár” című bejegyzést , amelynek a végén ez található: „A gázszerelők ekkor visszaültek az autójukba, és út közben, amíg a fiatalabbik vezetett, az idősebbik a kocsi hátuljában, a papírdobozba csomagolt gázórára, a papíron keresztül egy bivalyerős, rongyba bugyolált ipari mágnest illesztett.” http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407 2013.06.26. 17:19

K János igazságügyi szakértő –gondolom tudatosan, azaz egyenes szándékkal (dolus directus) – csúsztat a szakvéleményének 3. oldalán, ugyanis a jelenlévők előtt nem azt kifogásoltam, hogy a dobozon nem szerepel az aláírásom, hanem azt, hogy a tetemes kötbér kiszabásában érdekelt szolgáltató emberei a csupán ragasztószalaggal lezárt dobozt a fogyasztási helyről történő elszállítástól a szakértői vizsgálatig bármikor kibonthatták, megsérthették, megmágnesezhették, vagy bontás nélkül egy hónapon keresztül ipari mágnes mellett tárolhatták.

Sajnálatos módon K János igazságügyi szakértő ezen észrevételemet nem volt hajlandó valósághűen jegyzőkönyvezni.

Tekintettel arra, hogy K János igazságügyi szakértő nem az általam elmondottakat rögzítette – álláspontom szerint- etikai vétséget követett el, illetve nyilvánvalóvá tette, hogy nem a tények rögzítésében és igazság kiderítésében, hanem a szolgáltató által kitalált koncepciós eljárásban érdekelt.

Megjegyzem, hogy a szolgáltató és nem a fogyasztó feladata az, hogy az elszállított mérőt úgy zárja, illetve plombálja le, hogy annak bontatlanságát senki ne tudja megkérdőjelezni, márpedig egy ragasztószalaggal lezárt papírdobozt bárki, bármikor meg tud bontani és újra tud csomagolni. Erre utal a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.062/2011/5. számú döntése is, amikor kimondja, hogy „így a dobozolás nem fogadható el, a felperes nem biztosította a leszereléskori állapot zártságát. A jegyzőkönyv nem tartalmazza a felnyitás körülményeit, a zárószalagok azonosítóit. A leszerelés és a vizsgálat közötti zártság ezért nem nyert bizonyítást. Ezen kívül a laboratóriumi vizsgálat utáni újradobozoláskor sem biztosították a zártságot, erre vonatkozó dokumentált intézkedéseket a felperes nem tett.”

Ugyancsak a szolgáltató feladata lett volna, hogy a mágnesezettséget a leszereléskor és nem azt követő egy hónap múlva mérje meg.

Mindezek figyelembevételével etikátlan, hogy K János igazságügyi szakértő a szakvéleményében a fogyasztót gyanúsítja meg azzal, hogy a mérőre mágnest helyezett.

VII.

K János igazságügyi szakértő tényként állítja, hogy a mérő mágnesezve lett, azonban annak okát nem közli.

K János szerint „a számláló szerkezeti fémszerelvény és a gázmérő érintkezési pontjában 0,335 m Tesla=3,35 Gauss gyenge, visszamaradó mágnesesség mutatható ki, azonban arra nem tér ki, hogy egy, a Föld nevű bolygón, különböző sugárzásoknak és mágneses hatásoknak kitett fém szerkezetnél mennyi a normális mágnesességi érték.

A MISZK Etikai Kódex 31. szakasza értelmében a szakértő köteles a megállapítások pontossági mérőszámait közölni.

K János igazságügyi szakértő akkor járt volna el helyesen, ha ezzel párhuzamosan megmér egy etalon, ugyancsak 2009-ben gyártott és 2,5 éve folyamatosan működő másik gázórát, és a 0,335 m Tesla=3,35 Gauss gyenge, visszamaradó mágnesességet ezen értékhez viszonyítja.

Tekintettel arra, hogy K János igazságügyi szakértő nem így járt el, ezzel a fogyasztót úgy próbálta beállítani, mintha az köztörvényes bűnöző lenne, ezzel azonban megsértette a MISZK Etikai Kódex 23. szakasza által előírt objektivitás és pártatlanság, valamint a MISZK Etikai Kódex 31. szakaszában található egyértelműség és pontossági mérőszám, továbbá a határérték közlésének követelményét, azaz etikai vétséget követett el.

VIII.

K János igazságügyi szakértő állítja, hogy a közel 3 éve működő „tárgyi gázmérő„ mágnes képe eltér egy eredeti, gyári, még sohasem használt mágnes gyűrű mágnesességi képétől. Nem kell ahhoz igazságügyi szakértőnek lenni, hogy kijelenthessük, egy eredeti, gyári alkatrész és egy közel 3 évet üzemelő alkatrész között jelentős eltérés van. Mindezek figyelembevételével, – álláspontom szerint – K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el akkor, amikor a fogyasztót ilyen, nyilvánvalóan etikátlan módszerekkel próbálja meg elmarasztalni, becsületét meglopni.

IX.

K János igazságügyi szakértő tehát állítja, hogy „a mérő működése mágneses befolyásolási kísérlet alatt állt”, azonban azt, hogy ezt ki és mikor tette/tehette nem vizsgálta, ezzel pedig a fogyasztót mintegy köztörvényes bűnözőként próbálta meg beállítani, ami viszont figyelemmel az előbb részletesen ismertetett megalapozatlan és joghatás kiváltására alkalmatlan módszerekre eszközökre és mérési eredményekre nyilvánvalóan etikátlan.

K János igazságügyi szakértő állítja, „A működésvizsgálat során megállapításra került, hogy a mérőeszköz negatív hibával mér, … működése nem megfelelő.” Ezt követően ismét köztörvényes bűnözőként próbál meg beállítani akkor, amikor olyan kijelentést tesz, hogy „a mérőeszköz felszerelési helyén a működés külső beavatkozás hatására ettől eltérő is lehetett.”, azaz adekvát bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva, a saját végkövetkeztetésének ellentmondva etikátlanul quasi azt állítja, hogy a mérőn külső beavatkozás történt.

K János igazságügyi szakértő állítása megalapozatlan, hiszen akkor, amikor Ü Julianna utasítására a TIGÁZ-DSO Kft. szakmunkás gázszerelői kontroll mérést végeztek (nem mellesleg, amikor a gázóra alját a vizsgálat helyszínén, az udvar betonjárdáján megkarcolták) eltérést nem tapasztaltak, a mérő hibahatáron belül, joghatás kiváltására alkalmas módon mért.

Itt szeretném megjegyezni, hogy K János igazságügyi szakértő fentiek szerinti állítását semmi nem támasztja alá. Ha és amennyiben a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a vizsgálat során vezetett volna jegyzőkönyvet, abból a vizsgálat végén adott volna egy példányt a fogyasztónak és az tartalmazná az állítását, akkor esetleg elfogadható lenne ezen állítása, mivel azonban mindezek nem történtek meg, a mérési eredmény jegyzőkönyvileg, a fogyasztó jelenlétében nem került rögzítésre, az utólagos kozmetikázás, illetve jegyzőkönyv készítés pedig bizonyítékként nem fogadható el azon túl, hogy K János igazságügyi szakértő állítását vitatom ezen eljárási cselekmények elmulasztásával –álláspontom szerint- etikai vétséget követett el.

Ezen túlmenően a jegyzőkönyvvezetés elmulasztásával K János nyilvánvalóan megsértette a szakma szabályait is, hiszen már a műszaki tudományokat oktató egyetem hallgatói is tudják, hogy laborgyakorlat során mért eredményekről a mérési jegyzőkönyv felvétele kötelező.

X.

A szolgáltató fogyasztónak írt levele (1. számú melléklet) azt tartalmazza, miszerint a szakértői vizsgálatot független igazságügyi szakértő fogja elvégezni. Álláspontom szerint mind a szolgáltató, mind a szakértő részéről etikátlan a Ptk. 474. § rendelkezéseinek figyelembevételével a TIGÁZ-DSO Kft. által egyoldalúan, a fogyasztó kihagyásával kiválasztott és vele tartós polgári jogi (megbízási) jogviszonyban álló szakértőt független szakértőként feltüntetni a jogban járatlan fogyasztók előtt.

Ezen jogszabályi szakasz szerint:

„Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.”

K János igazságügyi szakértő tehát etikátlanul járt el akkor, amikor belenyugodott abba (dolus eventualis), hogy Őt, mint az ellenérdekű fél szakértőjét a TIGÁZ-DSO Kft. a fogyasztó előtt független szakértőnek minősítse, (1. számú melléklet) különös tekintettel a Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270 állásfoglalására, amely szerint „A peres fél által megbízott – akár egyébként igazságügyi – szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe ().

Szó sincs tehát arról, hogy jelen ügyben K János igazságügyi szakértő független szakértőként járt volna el, ezért álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő magatartásával etikai vétséget követett el.
XI.

K János igazságügyi szakértő állítja, hogy „A gázmérőház festése alul sérült, karcolt, ezért ……A mérő leszerelése jogos volt.” A TIGÁZ-DSO Kft. koncepciós eljárásában tevékenyen részt vevő K János igazságügyi szakértő a megállapításainak rögzítésekor elmulasztott tájékozódni, nem vette figyelembe azt a tényt, hogy jelen gázmérő leszerelését nem a TIGÁZ-DSO Kft., hanem én kezdeményeztem, miután azt a TIGÁZ-DSO Kft. szakmunkás gázszerelői az Ü Julianna TIGÁZ alkalmazott által elrendelt, az udvarom betonjárdáján végzett kontroll mérés során megkarcolták, ugyanis nem szerettem volna, ha 5-10 év múlva a TIGÁZ alkalmazottak által okozott sérülést esetleg pont ugyanezen személyek úgy tüntetnék fel, hogy a gázmérő sérülését a fogyasztó okozta.

Miután a TIGÁZ-DSO Kft., mint a kötbérbizniszben anyagilag érdekelt, viszont a karcolt gázmérő cseréjében nem érdekelt szolgáltató megpróbálta eltussolni a gázszerelőik tevőleges, rosszhiszemű és álláspontom szerint célzatos magatartását ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi felügyelőségéhez fordultam.

M Gáborné TIGÁZ panasziroda vezető asszony írásos tájékoztatása szerint jelen mérő leszerelésére a felügyelőség utasítására került sor.

K János igazságügyi szakértő tehát etikátlanul járt el akkor, amikor jelen esetben is a már megszokott, „a gázszerelőink lebuktattak egy csaló fogyasztót és nekem csak az utolsó döfést kell megadni ahhoz, hogy megbízómnak dőljön az 540.000 Ft.- kötbér, amiből csurran-cseppen nekem is egy kicsi” jól bevált klisét alkalmazta.

XII.

A K János igazságügyi szakértő által készített, de csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbenjárására, az esedékességet követő másfél év elteltével, ………-én kiadott szakvélemény (10. melléklet) 4. pontjának a fogyasztó, és/vagy képviselőjének az észrevételét kellene tartalmazni a szakértői vizsgálattal kapcsolatban. Panaszom, hogy K János igazságügyi szakértő erre vonatkozó kérdést a vizsgálat végén nem tett fel, ezzel pedig megfosztott attól a jogomtól, hogy a vizsgálattal kapcsolatos álláspontomat kifejtsem, ezzel azonban ismét etikátlanul járt el, illetve azt bizonyította be, hogy nem független, illetve hogy sem neki, sem a megbízójának nem áll érdekében, hogy az eljárás alá vont fogyasztó a véleményét kifejtse, a szakértői vizsgálatot véleményezze.

XIII.

K János igazságügyi szakértő ellentmond önmagának, amikor egyrészt azt állítja, hogy „a gázmérő állapota olyan jellegű, illetve az elváltozás olyan mértékű, melynek következtében joghatással járó mérésre a mérőeszköz a továbbiakban nem alkalmas…. A mérő leszerelése jogos volt.” majd ezzel szöges ellentétben álló kijelentéseket tesz, nevezetesen azt, hogy „a mérőeszköz működését eredményesen befolyásolható külső beavatkozás nem történt,… Belső szerkezetének működése külső mágneses erőhatással azonban nem volt befolyásolható.”

Álláspontom szerint azon túl, hogy K János igazságügyi szakértő etikátlanul járt el, a szakvéleményében szereplő, fel nem oldott ellentmondások, megalapozatlan mérési eredmények és el nem fogadott mérési módszerek alkalmazása miatt az igazságügyi szakértői feladatok ellátására alkalmatlan.

XIV.

Álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő szakvéleménye nem felel meg a tárgyilagosság, a részletes, megalapozott és kellően alátámasztott indokolási kötelezettségnek, ezért megsértette a MISZK Etikai Kódex 33. és 34. szakaszában foglaltakat, azaz etikai vétséget követett el.

XV.

Álláspontom szerint azzal, hogy K János igazságügyi szakértő tényleges szakmai kompetencia hiányában is tevékenyen részt vesz a TIGÁZ-DSO Kft. évek óta tartó tömeges rágalmazási és aggályos kötbérezési gyakorlatában, illetve mivel ennek során joghatás kiváltására alkalmatlan mérőeszközökkel, a szakma szabályainak figyelmen kívül hagyásával, a megbízói megrendelésére megalapozatlan szakvéleményeket készít rombolja mind a saját, mind a szakértői kar tekintélyét, ezzel pedig megsérti MISZK Etikai Kódex 39. szakasza szerinti általános magatartási szabályokat, azaz etikai vétséget követ el.

Tekintettel a fent felsorolt etikai vétségekre, egyben figyelemmel arra is, hogy K János igazságügyi szakértő a vizsgálat során nem a szakma szabályai szerint járt el, valamint mivel kompetenciájába nem tartozó szakkérdésben készített szakvéleményt, továbbá mivel belenyugodott abba, hogy Őt -a valóságtól eltérő módon- megbízója független szakértőként állítsa be , illetve mivel belenyugodott abba, hogy a megbízója a fogyasztó elől eltitkolja az adatait, elérhetőségét és kompetenciáit, valamint mivel nem biztosította, hogy a felek mindegyike megismerhesse a szakvéleményét kérem, hogy K János igazságügyi szakértő ellen az etikai vizsgálatot lefolytatni, Őt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából kizárni, szükség esetén a visszaélést, illetve a TIGÁZ és vele összefonódó, elfogult, hamis szakvéleményt adó a szakértő(k) közötti összefonódást a vádhatóság felé is jelezni szíveskedjenek.

Köszönettel

Dátum aláírás

Business Law

A 240,000 ft mire alapozott? Milyen idoszakra?

A kötbér nem időszakra szól. hanem amperonként 15000ft.

Kedves Kicsikecske!

Én egy dátumos géppel lefényképezném a mérőhelyet távolról is, meg közelről is, úgy, hogy a kismegszakítón lévő plomba, és annak jelzés nélküli, de sértetlen állapota jól látható legyen. Ha a jelzés nélküli plombából később ügy lesz, akkor elővenném a képet azzal, hogy ide bizony ilyen plombát tettek fel. Az engedélyes pedig igazolja azt okirattal, hogy szerinte pedig milyet. A bizonyítás az engedélyes (szolgáltató) kötelezettsége.Semmi mást nem tennék.
De ha abszolút módon le akarja védeni magát, akkor írjon egy levelet (e-mailt: aramhalozat@eon.hu) amiben kérjen ellenőrzést önmaga ellen azzal, hogy röviden leírja ezt a plomba-helyzetet. 15 napon belül választ kell kapnia, ha nem, akkor a szolgáltató kötbért fizet Önnek. Az ellenőrzés során rendbe teszik a mérőhelyét, és jogtiszta állapot áll elő. Ezért fizetnie nem kell.

Üdvözlettel:

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Pedig de.

amperonként.lásd eon szabályzata.
De ne irj többet.:)

Kedves kötbér-alapegységen elmélkedők!

Én ott voltam, amikor anno az energiahivatal kidolgozta a kötbérszámítási metódust. Azért amperenként van a kötbéralap, mert az a felszerelt áramkorlátozók alapján azonnal, ránézéssel és egy egyszerű szorzással meghatározható. Azért nem KWh, mert kötbért tipikusan áramlopás esetén terhelnek ki, s ugyebár villamos energia és földgáz lopás esetén gyakorlatilag nem lehet meghatározni az energia mennyiségét [kWh, illetve köbméter], így aztán nem lenne mit szorozni a 7.500 vagy 15.000 Ft-tal.
Továbbá azért 7.500, 15.000 illetve gáznál 18.000 Ft, mert a rendelkezésre álló villamos teljesítmény illetve gáznál a napok száma alapján olyan arányos értéket kellett meghatározni, amivel való "fenyegetettség" mellett nem éri meg lopni. Bizonyos teljesítmények esetén ez azonban nem sikerült.

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Business Law

Jó. Nem írok többet.

az jó lesz?

Láthatod: rám szólt.
Én meg engedelmes vagyok.
;)

Láttam. Ettől még aludj jól!

Wers

Off

Tegnap meghalt a kutyánk.
:(

On

off.
Adolf? Tudom mit érzel.
Családtag ennyi idő után.
on.

9 éves volt.
Nem tudtuk mi van vele, lassan, nagyon lassan ment fától fáig, bokortól bokorig, mindent megszagolt, majd az összes kacatját lerakta az ajtónk elé.
Mindent.
Aztán azt a piszkosul kopott labdáját letette a lábamhoz, de már akkor a hátsó két lába nagyon remegett. A párom sírva fakadt, azt mondta, hogy búcsúzik.
Orvost hívtam. Nem jött. Egy óra múlva Adolf meghalt.
...
A világ legokosabb kutyája volt, boldog élete volt. Most már bánom azt a pár pofont, amit kapott.
Soha nem lehet majd pótolni.
Nem törtem össze, semmit nem érzek, csak olyan nagy a csend ott kint...
Pedig hányszor az agyamra ment az örökös ugatással!
Most meg mit meg nem adnék egy elmebeteg csaholás-sorozatért...

On

Kedves bermuda 3szög!

A kismegszakító - így a mérő - megkerülése esetén nem a teljesítménykorlátozók (áramkorlátozók) értékével, hanem a méretlen leágazást megvalósító vezeték (általában réz vagy alumínium, bár láttam már bicikliláncot is, mint leágazó "vezetéket") átvivőképességével számolnak, mégpedig azzal, amelyik a méretlen áramkörben a legkisebb. Ez így rendben is van, kivéve akkor, ha a méretlen áramkörben van pl. egy kismegszakító, és ennek értéke kisebb, mint a vezeték átvivőképességének amperben kifejezett értéke.

Üdvözlettel:

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Ius

Veled vagyok.

T. Ügyvéd Úr!
Az áram kommandó sérült plombákat észlelt nálam s ezért360e kötbért rót ki rám. Valamint 2 plomba hiányát is jelezték a villanyóra belső kulisszáján. Szerencsére megtaláltam az átadási jegyzőkönyvet amiben az áll, hogy négy plombát vettem át. Kértem a fotókat az eredeti állapotról is, de azzal nem rendelkeznek így nem tudom számon kérhetik e rajtam a sérült plombákat..? Egyszer kint voltak és javították a lezárt kismegszakítokat s el tudom képzelni akkor nyomták meg fogóval az alumínium zárjegyet.
Tanácstalan vagyok, mert nem tudom mi tévő legyek a továbbiakban..

Üdvözlettel Fatomikus

T. Ügyvéd Úr!
Az áram kommandó sérült plombákat észlelt nálam s ezért360e kötbért rót ki rám. Valamint 2 plomba hiányát is jelezték a villanyóra belső kulisszáján. Szerencsére megtaláltam az átadási jegyzőkönyvet amiben az áll, hogy négy plombát vettem át. Kértem a fotókat az eredeti állapotról is, de azzal nem rendelkeznek így nem tudom számon kérhetik e rajtam a sérült plombákat..? Egyszer kint voltak és javították a lezárt kismegszakítokat s el tudom képzelni akkor nyomták meg fogóval az alumínium zárjegyet.
Tanácstalan vagyok, mert nem tudom mi tévő legyek a továbbiakban..

Üdvözlettel Fatomikus

Tisztelt "Fatomikus"!

A hálózati engedélyes jogszerűen csak olyan és csak annyi plombát követelhet Öntől, amilyet és amennyit dokumentáltan felhelyezett az Önnél lévő mérőhelyre. Ha nem tudja igazolni azt, hogy hány darab és milyen jelzésű plombát helyeztek fel Önnél, akkor a plombahiányra való hivatkozás alaptalan. Illúziója ne legyen: ettől a jogszabályi rendelkezéstől függetlenül még fogják Önön követelni a hiányt - ezért is terhelték ki a 360 EFt kötbért -, s akár bíróságra is viszik a dolgot, sőt ki is kapcsolhatják. Az ügy valószínűleg ott fog véglegesen eldőlni, vagy ha Ön panasszal fordul az energiahivatalhoz, akkor - szerencsés esetben - ott is lezárulhat a dolog.
A plombálásról iratot kell felvenni, és nem kell fényképeket készíteni. A fényképezett állapotot tehát nem lehet számon kérni az elosztói engedélyesen. A plomba sérülése viszont nem játék. Az a kérdés, hogy hogyan, mennyire volt megsérülve a plomba, és azon plombák sérültek-e meg, amelyeket dokumentáltan átadtak Önnek. Ha igen, akkor nem jó a helyzete. Gyakran előfordul az is, hogy a hibaelhárítást végző szerelők "barmolnak" valamit a mérőhelyen, aztán vagy plombálnak, vagy nem, vagy egyéb más "dolgot" is csinálnak. Ennek tisztázása viszont fontos lehet, ezért célszerű bemenni az ügyfélszolgálatra, és a számlázási rendszerből lekérdeztetni, hogy mikor voltak kint javítani az Ön fogyasztási helyén. Ez az irat még igen jól jöhet! Konkrétabbat az eset konkrét ismerete alapján lehet felelősséggel mondani.

Üdvözlettel:
Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Tisztelt ügyvéd úr!
Számlázhatnak -e olyan mérőre amelynek a hitelesitése lejárt 15 éve, és nem volt a számlázási rendszerben az e -on nál.A leolvasó nem jelezte a renellenességet.A pincét nem használjuk, igy nem is tudtunk rola hogy nincs rendben minden.
Az ellenörök jelezték hogy nincs rendben a szerződés.A mérőben levő oraállást kiszámlázták.A megkeresésemre hogy nem fizetem ki, az a válasz kaptam, hogy akkor is fizetnem kell keresztmetszet után.Kérdésem: Számlázhat-e nekem az e-on!Nincs jogviszony köztünk!Milyen törvény alapján akarnak fizettetni?
Válaszát Köszönöm

Tisztelt Harcsa30!

1. Persze, hogy számlázhat az E.ON, méghozzá olyan jogcímen amilyenen csak akar - Ön azonban azt nem köteles megfizetni.
2. Azt kell tisztázni, hogy van Önök között szerződéses jogviszony, vagy nincs? Akkor is fennállhat e jogviszony, ha írásos szerződés esetleg nincs, de Ön vételez, a szolgáltató pedig szolgáltat. Ha arra jutnak, hogy VAN szerződés, akkor az elszámolás az alábbiak szerint történhet:

A 273/2007. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 17.1 pontja szerint: "Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak." Tehát a mérőállás alapján leolvasott energiamennyiség kiszámlázása lehetséges, csak éppen jogellenes. Így Ön azt nem köteles megfizetni.
3. A további jogszabályi előírások ilyen esetre (csak a lényeg!):
17.2. A hibás mérés időtartama

1. ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
2. ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
3. a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.

17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.
17.4. Ha a mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium nem tudja megállapítani a fogyasztásmérő-berendezés hibaszázalékát, vagy a fogyasztásmérő nem mért, akkor a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált villamos energia mennyiséget az utolsó hiba nélküli elszámolási időszak vagy a felek által hiba nélkülinek elfogadott elszámolási időszak és a hibás mérést követő elszámolási időszak - de legalább négy hónap - adatainak átlagolása alapján kell megállapítani.
17.5. A hibás mérést megelőző időszakra vonatkozó adatok hiányában vagy a felhasználásban lényeges változás bekövetkezése esetében, a hibás mérés elszámolása a hibás mérést követő egy év felhasználási adatai alapján történik.

17.8. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetén az elszámolásra a 17.2 pont a) alpont és a 17.4-17.6. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Ha arra jutnak, hogy NINCS SZERZŐDÉS Önök között, akkor az elszámolási szabály:
18.1. Aki hálózathasználati szerződés vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül a hálózati engedélyes hálózatára csatlakozik, és onnan villamos energiát használ fel, köteles megfizetni a hálózati engedélyesnek a felhasznált villamos energia árát a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagárán. Ezen túlmenően a rendszerhasználó a jogosulatlan rendszerhasználatért köteles a rendszerhasználati díj 120%-át megfizetni. A hálózati engedélyes a szerződés nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történő beavatkozással megszüntetheti.
18.2. Szerződés nélküli rendszerhasználat esetében a felhasznált villamosenergia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivő-képessége (keresztmetszete) alapján becsléssel kell megállapítani akként, hogy a becsült felhasznált villamosenergia-mennyiség legmagasabb értéke nem haladhatja meg az évi 1200 óra felhasználási időre vonatkozó értéket.

Ezzel a verzióval Ön nem fog jól járni, ezért ezt NE erőltesse. Jobb lenne, ha Ön is úgy gondolná, hogy VAN SZERZŐDÉS, és meghatároznak egy energiamennyiséget, amit a Vhr 17.2.a) alapján 1 évre visszamenőleg megfizet (a többi az Ön "nyeresége") - mégpedig 12 havi kötelezően adandó részletben!

Tisztelettel:

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Tisztelt ügyvéd úr!
Köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Harcsa30

Problémám a következő:

1. A villanyórán a számlálókészüléket fedő műanyagdobozt két plombával ellátott csavar rögzíti. Az egyik csavar körül a műanyagház körkörösen megrepedt, így a műanyagdoboz itt mintegy másfél cm.-re elvállt az alaptól. A meghibásodást bejelentettem, a szolgáltató szakemberei a meghibásodott mérőórát leszerelték, általam is hitelesítettten "dobozolták", szakértői véleményezésre elszállították. Mivel tudnám bizonyítani, hogy nem nyúltam a villanyórához?
2. Az ellenőrzést kérő szakemberek felfedezték, hogy az alaplapon hiányzik a plomba. A legutóbbi és az ezt megelező óracserénél készül iraton sincs feltüntetve, hogy ott plomba lenne. Kíváncsi lennék mire számíthatok. K. I.

Tisztelt Csaba a freemail-ről!

Nem tudok Önnek válaszolni, mert a szerver "kézbesíthetetlen" üzenettel visszaküldi az Önnek címzett levelemet.

Üdvözlettel:

Dr. Szücs István
ügyvéd
www.drszucsugyved.hu

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kicsikecske által leírt esemény történt meg velünk is. Ellenőrzéskor az órák két oldali plombája rendben volt, de a Hensel szekrényen egy plomba sem volt. Jegyzőkönyv, fényképek, stb., buherálást természetesen nem találtak. Megkerestem a mérőcseréről készült régi jegyzőkönyvet, melyben a szekrény szerepel, a felszerelt óra és azonosítója szerepel, de egyetlen szó sem esett semmilyen plombáról. Sem azok felhelyezéséről, sem azok azonosítójáról. Ezt is lefényképezték a szerelők, (mondták, hogy jól őrizzem meg) a jegyzőkönyvbe pedig beleírtuk, hogy szerintünk a Hensel szekrényen soha nem volt plomba.
Az első kérdésem, hogy mire számíthatunk.
A második az, hogy amennyiben igazunk van és nem volt a szekrényen soha plomba, márpedig igazunk van, akkor a nem létező plombák azonosító adatai az E-on rendszerében sem szerepelhetnek. Ez azt jelenti, amikor kijöttek hozzánk, pontosan tudták,de minimum számíthattak rá, hogy nem fognak plombát találni, mivel nem helyezték fel azokat. Mennyire tisztességes az az eljárás, hogy ennek ellenére úgy végzik el az ellenőrzést, mintha szerződésszegés történt volna? Ha egy olyan esetben, amikor az ő rendszerükben sem szerepel a plomba és mégis kötbért próbálnak kiróni, az nem csalás a részükről? Mi van, ha nem találom meg ezt a 7 évvel ezelőtti jegyzőkönyvet?