termőföld elővásárlási jog

Köszönöm a hozzászólásokat.

Ahogy leírtam, nincs földműves tulajdonostárs a tulajdonosok között illetve semmilyen bérlő sem. A területet én tartom karban, mert (földműves) szomszéd vagyok és zavar a gaz. A

• > az Fftv alapján a földműves tulajdonostárs van a 2. helyen, őt követi a földet használó földműves és utána jön a szomszéd földműves (ez vagyok én).

• > tulajdonostárs (nem földműves) megvehet szántót a többi tulajdonostól kifüggesztés nélkül?

Az alap kérdésem arra vonatkozik, hogy szántóföld esetén a nem földműves tulajdonostársnak is van-e elővásárlási joga a földműves szomszéddal szemben? Az Fftv-ben a második helyen a földműves tulajdonostárs van, ami jelen helyzetben nincs.

• > elnézét, előző kérdésem tárgytalan. megnéztem a 20§ b-t. Az csak abban az esetben igaz, ha 1/1-es tulajdonjogot szerez, tehát minden tulajdonostárstól megvásárolja a részét. Ez az eset nem áll fenn, mivel családi viszály miatt nem beszélnek vele a többiek, tehát neki biztosan nem adja el senki a részét. Nekem eladnák, de ez a "kedves úr" csak akadékoskodni akar, tehát vételi szándéka igazából nincs, de amennyiben eljutunk a többiekkel az adásvételig akkor biztosan jelentkezik. Ezért az alapkérdés, hogy egyáltalán van-e elővásárlási joga nem földműves tulajdonostársként a szomszéd földművessel szemben?

colorjohn,

Szerintem nincs elővételi joga.
Előtted csak az állam van, ha nincs földet használó, nem tudom, ilyenkor ki kell-e függeszteni.

Amennyiben úgy veszi meg a nem földműves tulajdonostárs a többiektől a részüket, hogy 1/1 tulajdonossá válik (tehát mindet megveszi), szerintem nincs kifüggesztés az Fftv 20§ b szerint.

De ez esetedben nem számít, hiszen azt írtad, úgyse adják el neki.

Igen így van. Azonban ha kifüggesztésre kerül az én vételi szándékom, akkor az a kérdés, hogy van-e neki, mint tulajdonostársnak (nem földműves) elővásárlási joga, velem szemben (földműves szomszéd). Szerintem nincs, mivel az Fftv csak földműves tulajdonostársat említ, ami nincs a tulajok között. Jól gondolom, igaz?

"Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonostársnak (aki nem földműves) van-e elővásárlási joga velem szemben ebben az esetben?"
Nincs.

"Tehát a Ptk előírásai is vonatkoznak erre az ügyletre vagy egyértelműen a földforgalmi törvény előírásai a mérvadók?"
Is-is. Csak a földforgalmi törvény rendelkezései megelőzik a Ptk.-t.(Ptk. 5:81. § (4) bek.)

Köszönöm a válaszokat. Ugyanezt a témát továbbgörgetve adódik a következő kérdés: Ha ketten leszünk tulajdonosok ebben a földben, akkor van-e rá mód, hogy a tulajdonosi kötelezettségek nem teljesítése esetén elbirtokoljam tőle a részét? Mert karban nem tartja, nem foglalkozik vele csak örül hogy van, mert betarthat annak aki haladni szeretne. Ráadásul nem is ő a tulajdonos hanem a felesége... :D

Nem lenne jobb, egyszerűbb, gyorsabb, biztosabb megvenni tőle?

Termőföld esetén nem lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését bíróságtól?

De. Én is arról beszélek.

Ööö... a "megvenni"-ről ilyenkor (úgymond, főszabályként) nem ez jut eszembe, de végülis.

• > megvenni? kitől? A feleség nyilván nem adja el, hiszen nem akar konfliktust a férjével. A közös tulajdon megszüntetésének utánanézek, de szerintem az sem opció, mivel ahhoz valószínűleg minden jelenlegi tulajdonos beleegyezése kell, az meg ugye a "jóbácsi" miatt esélytelen. Mindent meg tud torpedózni, ami közös akarat lenne. Ha mégis lehetne valamilyen módon, szerintem azért sem valósulhat meg, mivel nem maradhat egyedül akkora telekkel, amely nem felel meg az adott övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretnek. Vagy tévedek?

colorjohn,

Bármelyik tulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól.

Megveszel legalább egy darabot, tulajdonostárs leszel, és utána perelhetsz. Mondjuk nyilván nem ilyen egyszerű, ez így nem lenne kellően jóhiszemű, de ha a többségtől meg tudod venni, 80-90%-os tulajdonos vagy, és többszöri piaci értékű ajánlatot tettél a megvásárlásra, utána már mehet a bíróság.

A bíróság vagy az egyik félnek engedi, hogy megszerezze - igazságügyi szakértő alapján meghatározott áron - a másik tulajdonrészét, vagy árverésen értékesítik, de ez most esetedben nem érdekes, hiszem megszerezni akarod a földet.

drbjozsef. Értem köszönöm. Közben utána is néztem ennek gyorsan. Úgy érzem a dokumentálható események az én malmomra hajtanák a vizet egy ilyen perben, hiszen szerintem (hangsúlyozom szerintem) sok olyan dolgot tudnék felsorolni, ami a jóhiszeműségemet támasztaná alá, és hogy törekedtem a megoldásra, de ellenállásba ütköztem, sőt szándékosan hátráltatott az "úr", mind engem mind a többieket. kb úgy nézne ki a dolog, hogy az enyém 95% az övé meg 5%. Én birtokot szeretnék egyesíteni (ha jelent ez bármit is) és jóhiszeműen gondoztam eddig is a területet...stb. Viszont mérlegelni kell a felmerülő költségeket, mert a föld értéke max 80-100.000 ft, ez a per úgy saccolom hogy 150.000-tól indul (szakértők...stb) :D Bár hajlok arra, hogy amiért szándékosan, rosszhiszeműen akadályoz ez megér nekem akár egy 400-ast is akár... Mi a véleményetek javaslatotok?

Ha megér, akkor belevágnék, persze előtte felhívnám a figyelmét, hogy a megítélt összeg, amit majd kap a földrészletéért, elképzelhető, hogy a perköltségeit sem fogja fedezni. Hátha ráver az asszony a hátára, hogy ne legyen hülye Tibi. Az talán hatni fog.

• > Lehet én nem értem jól és pontosan a válaszokat, de mint említettem, ez a földdarab nagyon erős jóindulattal 80-100.000 Ft-ot érhet. Ha nem tévedek egy ilyen perben a perköltséget a felperesnek kell állnia (ez lennék én). Tehát ezzel a földdarab vételára számomra jelentősen megnő majd, ő meg kap kb 10-15 ezer ft-ot. Tehát ez a per valójában nekem nem éri meg anyagilag a föld értékét figyelembe véve, viszont ez az ára annak, hogy megszerezzem. Jól értem?

colorjohn,

Nem.

Közös tulajdon megszüntetésénél a felperes fizeti az illetéket a per indításhoz, de a készkiadásokat jellemzően felesben (szerintem ez a szakértő díja), míg a saját költségét mindenki maga fizeti (pl. ügyvéd). Viszont a bíró eltérhet ettől, ha a perre az egyik fél kifejezett magatartása adott okot.

Lásd :
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

(utolsó bekezdés)

Ezért is fontos, hogy legalább kétszer, írásban, bizonyíthatóan, a korrekt piaci ár körüli - vagy akár magasabb - összegben tegyél neki ajánlatot.

• > tehát ha elindul a bírósági eljárás (nem sikerült jobb belátásra bírni), mert köti az ebet a karóhoz és nem áll szándékában eladni akkor a felmerülő szakértői költségeket közösen kell viselni alap esetben.

Igen.

Köszönöm a segítséget!

„Ha az egyik tulajdonostárs házasságban él, de házastársa az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonostársként nincs bejegyezve, a szerzés idejére és a Csjt.-nek a házastársi vagyonközösséget szabályozó rendelkezéseire való tekintettel esetleg számolni lehet azzal is, hogy az ingatlannak az egyik házastárs tulajdonaként szereplő hányada a házastársi vagyonközösséghez tartozik. Mivel a házastárs ilyen igénye nem kötelmi természetű, ezért a házastársi vagyonközösséghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért olyan esetben indokolt a perben a másik házastársat is meghallgatni, és nyilatkozatához képest kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy perbe vonása szükséges-e.”

(alfateam, ezt nem a "Válás, vagyonmegosztás" topikba akartad...?)

Nem!

Akkor mire?
Hogy a feleségé a föld, de a férj nem akarja eladni?

Ha mégis eladják, akkor nyilván közös akarattal, hiszen tudnak róla mindketten.

Ha perelni a kell, akkor meg mindegy, meg fogják szüntetni a közös tulajdont.

Az idézetednek akkor lenne itt relevanciája, ha a földtulajdonos feleség és a férje éppen válnának, és a közös tulajdon megosztása még függőben lenne, és esetleg az asszony el akarná adni a férje háta mögött.

Szerintem a kérdező eseténél ez most indifferens.