termőföld elővásárlási jog

pont az állam miatt kell, még ha nem is gyakorolja az NFA az elővásárlási jogát (elvétve volt hogy igen)

Csak akkor nincs közzététel, ha a Földforgalmi tv. 20. §-ában foglalt valamelyik eset áll fenn.

Ha jól emlékszem a termőföldről szóló törvény idejében volt olyan szabály, ha első ranghelyes a szerződés szerinti vevő, akkor mellőzhető volt a kifüggesztés.

Formálisan első ranghelyen az állam áll.

"pont az állam miatt kell, még ha nem is gyakorolja az NFA az elővásárlási jogát"
Ebben az esetben szerintem elegendő lenne megküldeni a szerződést az NFA-nak, mint a korábbi törvény idején. Sajnos a mostani Földforgalmi törvény ezt nem teszi lehetővé.

Nem tudom mennyit lehetne nyerni rajta időben, valamennyit biztos....

Megkötötitek a szerződést függő hatállyal, közlöd a szerződésbe foglalt vételi ajánlatot az NFA-val, visszajön a térti, de kell nekik is hagyni időt az ajálat elfogadására, kérdés mennyit? Ismerve a lassúságot és a káoszt, legalább 15 nap, de inkább több. Ha nem jön nyilatozat akkor beadod jóváhagyásra, mert az nyilván szükséges.

Ha tesznek elfogadót, akkor meg meg kell küldeni nekik a szerződést, a kifizetést követően a bejegyzési engedélyt. Hallottam olyanról, hogy nagyon sokat kellett várni a pénzre!!!!

Szerintem nem feltétlenül rossz, ha be van csatornázva az ügy a jegyző-fh-tab-fh rendszerbe, feltéve, ha nem vétenek eljárási hibát, amivel megszivatják a feleket. Mondjuk annak kockázata is megnő, ha rangsor szerinti esélytelen személyek is bekerülnek a képbe, és megnő a jogorvoslati joggal rendelkezők száma, ami a jelenlegi TAB-NAK-KT-Közig bíróság láncban végeláthatatlan eljárás(okat) eredményez.......

Kérdéssel fordulok a Szakértőhöz és a Fórumozókhoz:
Külterületi legelőt 4 éve bérli xy. kérdeztem tőle személyesen : eladnánk,megvenné-e?Válasza nem.Találtam vevőt,telefonon megkérdeztem a bérlőt,h közös megegyezéssel év végével szeretnénk a föld haszonbérletet megszüntetni,mert van vevő.Azt mondta:rendben,aláírja a haszonbérleti szerződés megszüntetését.Elkészült vevővel az adás-vételi szerződés,ki is fizette,a szerződésben hozzájárultunk a javára történő tulajdonjog bejegyzéshez, s birtokba is adtuk az ingatlant. Kifüggesztésre került.A földterületre a bérlő bejelentkezett,mondván : meggondolta magát.A Földbizottság most döntött ,a földbérlőt javasolja vételre/igaz, az eddigi vevő is helyben lakó, s állattartó teleppel rendelkezik./Mi ilyenkor a teendő?Ez végleges ? Hogy kerül a vételár vissza az eddigi vevőhöz?Mikor kell az új adás-vételi szerződést elkészíteni a földbérlővel,és hogyan kell neki kifizetnie a vételárat?Minden segítséget köszönök.

"Hogy kerül a vételár vissza az eddigi vevőhöz?"
Ahogy szerződés rendelkezett erről.

"Mikor kell az új adás-vételi szerződést elkészíteni a földbérlővel"
Nem kell új szerződés.

"hogyan kell neki kifizetnie a vételárat?"
Szerződés szerint!

Köszönöm a választ.
Azonban az adás-vételi szerződés nem rendelkezett arról,hogy sikertelenég esetén visszajár és hogyan jár vissza a vételár.Mi a gyakorlat?
A földbérlővel föld-haszonbérleti szerződés van, úgy gondolnám,hogy valamilyen adás-vételi szerződés csak kellene? Vagy az önkormányzati kifüggesztésre való bejelentkezése ezt pótolja?
S mivel nincs adás-vételi szeződés vele,hogyan fogja mégis kifizetni a vételárat?
Köszönöm a segítséget.

Helyben lakó szomszédnak minősül e az a termőföld tulajdonos akit földút választ el, és szemben lévő oldalon "szomszéd" ?
Vagy a közbeeső út miatt már nem szomszéd?

Köszönöm.

Igen.

"szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;" (Földforgalmi törvény)

Osztatlan közös termőföld eladása esetén értesíteni kell a tulajdonostársakat vagy elég a 60 napos kifüggesztés is?

Elég a 60 napos közzététel.
Korábban volt olyan előírás, hogy külön értesíteni kellett a tulajdonostársakat, de azt hatályon kívül helyezték.

Üdvözletem!
A "szomszéd" meghatározásakor, hogyan kell értelmezni az "út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik" kifejezést? Ha van egy földterület, mellette egy út, akkor az út másik felén lévő összes földterület szomszéd? Illetve, ebben az értelmezésben az út azonos oldalán lévő másik földterület is lehet akár "szomszéd", akkor is, ha a nem oldalhatárosak egymással, hiszen a terület érintkezik az úttal, az út a másik földterülettel, így az egyik földterület közvetve érintkezik a másikkal. Van erre valami konkrétabb meghatározás?

A megoldás a "közvetve" szó.

Igen, a szemben lévő olyan telek, amelyik érintkezne a telkeddel, HA NEM LENNE OTT AZ ÚT (árok, csatorna, miegymás), az szomszéd. A többi szembenlévő telek nem.

Ahogy a többi azonos oldali telek sem, ha nem érintkezik a telkeddel.

Határoló szakasz.....

"Igen, a szemben lévő olyan telek, amelyik érintkezne a telkeddel, HA NEM LENNE OTT AZ ÚT (árok, csatorna, miegymás), az szomszéd. A többi szembenlévő telek nem."

Valószínű ez a szándék, de (tudom, hogy okoskodásnak tűnik):

Ha nem lenne ott az út, akkor csak úgy tud(na) érintkezni a két földterület, ha valamelyiket, vagy mindkettőt valamelyik irányban "eltolnánk" egy egyenes (vagy akár görbe) mentén. Mi határozza meg ezt az eltolási vektort? Egyenes út és téglalap alakú területek esetén mondhatjuk, hogy az út hossztengelyére merőlegesen történjen ez.
Útkanyarban például, szabálytalanabb alakú területeknél egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi van "szemben". Attól függően, hogy melyik területeket és milyen irányba toljuk el, lehet szomszédosnak minősülő vagy nem. Nem látok utalást arra, hogy mi legyen a kiválasztott eltolási módszer (út tengelye?, terület átlója?, terület egyéb tengelye, nevezetes vonala?)
Sajnos nem tudok képet mellékelni, de lehet próbálgatni papíron.
Nincs megadva egy konkrét módszer, hogy miképpen kellene eljárni, ha út, árok, stb. van a két terület között.
Ugyanakkor a szövegezésbeli érintkezik és a közvetve gyakorlatilag egymást kizáró kifejezések. Az érintkezésnek az a lényege, hogy közvetlenül történik. Értelmező szótár szerint:
Érintkezik: 1. Vmi egy másikhoz ér, 2. Vmivel kapcsolatba kerül, kapcsolatban van.
Ugyanakkor:
Közvetve: Közvetítéssel, közvetett módon

Ha fentiek figyelembevételével értelmezzük, akkor a szöveg ezt jelenti: Út, stb. közbeékelődésével közvetett módon kapcsolatban van.

A "szemben" fogalma is szó szerint nézőpont kérdése, ezért nem látom teljesen tisztázottnak a "szomszédos föld" meghatározást.

Én nem tudok elképzelni ilyet.
De próbáld meg lerajzolni.

Nekem az útkanyarulat is teljesen egyértelmű. Ugyanúgy az út hossztengelyére merőlegesen kell, csak az ív miatt ez mindig változik, magyarul sugárirányban kell eltolni.

Ha van olyan pontja a szemben lévő teleknek, amely PONTOT sugárirányban áttolva az út másik oldalára az érintkezik a telekhatároddal, akkor az szomszédos neked.

Egyszerübb ha megnézed a (átnézeti vtület,telekhatárokkal)térképet,s rögtön meg fogod érteni.

Zártkert adás-vételekor a vevő kifizette a teljes vételárat és birtokba is vette. A jóváhagyó határozat, az elővásárlóra záradékolta a szerződést. Az eredeti vevő követelheti a 6 hónap alatti ráfordítását, munkájának a költségét? Kitől? Milyen jogcímen!?
köszönöm előre is!

Vajon elővásárlási jog szempontjából helyben lakó gazdának számít az a magánszemély, aki több mint 3 éve lakik a településen de a földműves regisztrációja 3 éven belül történt?

redsea,

Az Fftv. értelmező rendelkezéseiben a "földműves" és a "helyben lakó" két külön fogalom, így nyilván a "helyben lakó földműves" fogalomhoz mindkettőnek külön-külön meg kell felelni.

Ha a "földműves"-nek nem felel meg, akkor nem az, és ezért értelemszerűen helyben lakó földműves sem lehet.

„Fftv.5.§
...
7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

1. mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
2. a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;

...
9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;”

Kedves Fórumtársak és hozzáértők!

Adott egy zártkerti ingatlan (nem termelésből kivett), amit helyben lakó szomszéd földművesként vásárolnék meg, mivel a földemmel szomszédos. A földterületnek több tulajdonosa is van (6db), akik közül senki sem földműves és azt sem tudják hol ez az ingatlan, ezért eladnák nekem, kivéve egy embert, aki kijelentette, hogy nem eladó. Az ő tulajdona 25m2 az 520m2-ből. Semmilyen használója nincs a területnek, tehát elvileg a következő a sorban a szomszéd földműves, azaz én vagyok. Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonostársnak (aki nem földműves) van-e elővásárlási joga velem szemben ebben az esetben? Tehát a Ptk előírásai is vonatkoznak erre az ügyletre vagy egyértelműen a földforgalmi törvény előírásai a mérvadók? Amennyiben pontosításra van szükség a válaszhoz jelezzétek kérlek.

Előre is köszönöm a segítséget

colorjohn,

az Fftv. alapján elővásárlási joga van közös tulajdonban álló földterület vonatkozásában a tulajdonostársnak.

A sorrend: 1. állam, 2. tulajdonostárs, 3. földhasználó, 4. helyben lakó szomszéd stb.

helyettes₀₁₇

Én nem értek hozzá, de az Fftv. alapján szerintem nem így van. De lehet, hogy tévedek.

Az Fftv 18§(1)szerini elővételi sorrend
1.állam
2. földet használó földműves (=/= tulajdonostárs!)
3. földműves
(ezeken belül alsorrendekkel)

A 18§(2) néhány kivételt sorol fel

aztán

„(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.”

CSAK a földműves tulajdonostárs előzhet.

A kérdező esetében, ha nem földműves a tulajdonostárs, akkor nem előzi meg sorrendben a 18§(1)c szerinti olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül.

helyetttes017, colorjohn,

Mondjuk most elbizonytalanodtam, mert a 18§(3) "harmadik személy" javára eladás esetére vonatkozik. De az előtte lévő bekezdésekben a "sima" tulajdonostársra nincs utalás. Márpedig az taxatív felsorolás, kifejezeten eltérve a Ptk.-tól.

Mondjuk egy biztos : ha ez a tulajdonostárs megveszi mindenkitől a részüket, akkor a 20§b bekezdés szerint nincs senkinek elővásárlási joga, a kérdezőnek sem.

Úgy van.