drbjozsef,
Nem, a betekintés előtt is ki kell takarni őket. Kúria elég részletes volt az ügyben (a hivatkozott döntésből másoltam ide). Szerintem a kulcsmondat az általam kivastagított rész. Nekem ez egy észszerű korlátozásnak tűnik, és ez alapján nem nagyon lehet "adatvédelem" felkiáltással elbújni a tulajdonosok számára releváns társasházi iratok kiadása elől.
„[18] Az abszolút szerkezetű tulajdonosi jogviszonyból fakadó jogosultságokat a jelen helyzetben kizárólag egy másik abszolút szerkezetű jog, a személyhez fűződő, ezen belül a személyes adatok védelméhez fűződő jogok korlátozzák. A személyiségi jogokat ugyanis - csakúgy, mint a tulajdonjogot - mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok mindenkire a jogsértésektől való általános tartózkodási kötelezettséget rónak. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a tulajdonjogból fakadó iratmegismerési és ahhoz kapcsolódó egyéb jogát azzal a korlátozással gyakorolhatja, hogy ezáltal az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogát nem sérti.
[19] A személyiségi jogokat mind a régi Ptk. 75. § (1) bekezdése, mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:42. §-a általános védelemben részesíti, a speciális jogvédelmi eszközöket - a felperes által hivatkozott információs szabadság gyakorlásának kereteit - pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) tartalmazza. E rendelkezésekből kitűnően a más személy személyes adatának, magán- és üzleti titkának megsértésétől való tartózkodási kötelezettség mindenkit terhel. Mindez annyit jelent, hogy a felperes az őt megillető megismerési és másolatkérési jog gyakorlásakor sem ismerheti meg a kiadni kért, nem közvetlenül a társasházat jogosító, illetve kötelező okiratokban szereplő érintettek személyes adatait.
[20] A perbeli esetben a közgyűlési határozattal megválasztott közös képviselő cég részéről a képviseletet ténylegesen ellátó magánszemély személyes adatait ezért - mivel ez a cég belső ügyelosztási rendjére tartozik - a felperes nem ismerheti meg, azt számára felismerhetetlenné kell tenni. A közös képviselő által a társasház nevében létesített ügyletekre, a könyvelővel kötött szerződésre, bizonylatokra azonban ez a korlátozás sem érvényes, mert a képviseleti elv következtében a társasház válik közvetlenül jogosítottá, illetve kötelezetté, ezért a tulajdonostárs az így létrejövő jogügyletből - és a mögötte álló tulajdonosi rendelkezés jogából - fakadóan jogosult az iratok teljes körű megismerésére és másolatok kiadására.
[21] A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással hatályában fenntartotta, hogy az iratbetekintés, illetve a másolatok kiadása során ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A jogszabályból következően a felismerhetetlenné tétel közvetlenül az adatkezelőt, az adott esetben a társasház nevében eljáró közös képviselőt terheli, ő köteles az Info.tv. hatálya alá tartozó (3. § 2. pont) „érzékeny” adatokat a kiadásra kerülő okiratokból (a jogszabály által meg nem határozott módon) „kitakarni”.”
