Ingatlanügyek


MajorDomus # 2019.04.21. 20:23

Az irigység.
nem a lakás,hanem a puncihasználat zavarja.!
.
egyébként szerintem az 50% tulajdona után kérhetne
többlethasználati dijat.

Lyonee # 2019.04.21. 20:41

"ha te nem ott laksz, miért fáj ez neked?"
Miért lenne köteles eltűrni, hogy egy idegen,-ingyen- használja a tulajdonát, amit ki tudja milyen áldozatok árán szerzett meg? MD miért vagy rosszmájú? Lehet, hogy ő unta meg, ha egyszer lelépett.
"Ezt viszont pótolja egy nyilatkozat, amelyben a másik tulajdonos nyilatkozik, hogy beleegyeztél a bejelentésbe."-ez a nyilatkozat hamis lenne, hisz nem engedte meg. Egyelőre még szó sincs használati díjról, pedig az lenne a járható út,-a közös tulajdon megszüntetése után- ha a kérdező is bele menne.

drbjozsef # 2019.04.22. 07:11

Lyonne,

Persze hogy hamis, minden bizonnyal. De ha egyszer ott lakik, nem tagadhatja meg a bejelentést.

Egyelőre még szó sincs használati díjról, pedig az lenne a járható út,-a közös tulajdon megszüntetése után- ha a kérdező is bele menne.

Közös tulajdon megszüntetése UTÁN nemigen értem miféle használati díj járna.

Ha a kérdező önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a közös ingatlant, akkor többlethasználati díjat sem követelhet.

Persze, arra felszólíthatja, hogy költözzön ki X napon belül, mert ő mégis visszaköltözik. És ha visszaköltözött, már vitathatja a hamis nyilatkozatot.

drbjozsef # 2019.04.22. 10:39

... és ha a visszaköltözését megakadályozza az exe, akkor onnantól követelhet esetleg többlethasználati díjat.

De azt sem a beköltöző idegentől, hanem az exétől.

oligaliga # 2019.04.22. 10:44

drbjozsef

Ha a kérdező önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a közös ingatlant, akkor többlethasználati díjat sem követelhet.

Az a lakáshasználati díj. Többlethasználati díj jár annak a tulajdonostársnak, akinek a tulajdoni hányadát a többi tulajdonos használja, függetlenül attól, hogy a tulajdonostárs milyen okból nem használja a saját hányadát.

drbjozsef # 2019.04.22. 10:58

Szerintem nem.

Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a tulajdonostárs elsődlegesen a közös tulajdonban álló dolog birtoklására és használatára jogosult, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra - a felek megállapodása, vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy attól a másik tulajdonostárs jogellenesen elzárta.

Ez a térítés a többlethasználati díjra is vonatkozik.

istvánsalamon # 2019.04.22. 12:03

Tisztelt fórumozók.
Szeretnék öntől jogi tanácsot kérni, tulajdoni igények elévülésével kapcsolatban,
ingatlan ügyben.
A tényállás rövid leírása.
1945ben végrendeletből kifolyólag Édesanyám és egy másik személy közösen
örököltek egy családi házas ingatlant. 1957ben a szüleim ház egy részére bontási engedélyt
kaptak. A házrészt lebontották. 1958ban építési kérelmet nyújtottak be, amihez a
tulajdonostárs nem emelt kifogást. 1961ben megkapták az építési engedélyt. 1963ban
lakhatási és 15 évi adómentességet kaptak.
1963ban szüleim közös tulajdonú ingatlanra, építési engedély birtokában az akkori
tulajdonostárs hozzájárulásával, különálló családi házat építettek, ami nem kapcsolódott a
régi házrészhez „ráépítettek“. Ráépítéssel a tulajdoni arányok megváltoztak, ami a tulajdoni
lapra nem lett bejegyezve.A megmaradt régi házrész, a tulajdonostárs házrésze is annyira
tönkrement,hogy 1965 körül lebontották. Helyére szüleim gazdasági épületeket építettek.
Szüleim és az akkori tulajdonostárs elhalálozott. Az akkori tulajdonostárs egyik örököse,
2016ban megvásárolta a másik két örököse tulajdonrészét. Az akkori tulajdonostárs örökösei,
az akkori tulajdonostárs egyenes úti leszármazottjai. Az adás-vétel tulajdonostársak között
jött létre.
Kérdésem!
Lehet-e érvényesíteni a tulajdoni arányok megváltozását a tulajdonostárssal szemben?
Hivatkozhat-e a tulajdonostárs „elévülésre és jóhiszeműségre“. Szerintem tisztában kell
lenniük az ingatlan előéletével, hiszen születésem óta ott lakom, minden költségét én állom,
eddig nem kérdezték, hogy milyen jogcímen. Az ingatlant megvásárlása előtt „megtekintik“.
Mind az eladók és a vevő a néhai tulajdonostárs egyenes úti leszármazottjai, egyik sem
kívülálló harmadik személy. Legfontosabb, hogy az adás-vételi szerződésbe beírt vételár az
általuk megadott forgalmi érték 10 százalékát sem éri el, ami inkább a ráépítéssel
megváltozott tulajdoni viszonyokat tükrözi.
Szeretnék tanácsot kapni.
Email: istvansalamon 56@gmail.com
Tisztelettel: István Győr

Lyonee # 2019.04.22. 14:29

drbjozsef
"Közös tulajdon megszüntetése UTÁN nemigen értem miféle használati díj járna."
Én úgy gondoltam, hogy a közös tulajdon megszüntetése kezdeményezése, és ha nem megy, utána használati díj. Addig jár neki, amíg tulajdona van a lakásban. A közös tulajdon megszüntetés általában nem 1-2 hetes ügy.

Lyonee # 2019.04.22. 14:35

drbjozsef
"Ha a kérdező önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a közös ingatlant, akkor többlethasználati díjat sem követelhet." Nem a feleségtől, hanem az idegen pasitól, akinek semmi köze a lakáshoz, használati díjat követelhet. Nem biztos, hogy ebbe is belemenne a kérdező.

drbjozsef # 2019.04.22. 15:11

Lyonee,

Nem lennék biztos benne. Főleg hogy az idegentől.

Lehet, hogy igazad van, de szerintem használati díj is CSAK akkor kérhető, ha valamelyik feltétel fennáll : megegyezés/bírósági ítélet/jogellenes elzárás.

Meg kell próbálnia visszaköltöznie, írásban vagy személyesen megjelenve, és ha ezt megakadályozza a tulajdonostárs - véleményem szerint "hivatalosan" csak ő akadályozhatja meg, az amúgy jogcímmel ott lakó nem tulajdonostárs itt nem számít -, akkor onnantól jár(hat) a használati díj.

MajorDomus # 2019.04.22. 15:22

Oligaliga véleménye helytálló!
.
gyerekekről nem esett szó, tehát nem valószínű hogy birósági itélet nyomán maradt az ex kizárólag a lakásban.
.!
lakáshasználati dij nem,de többlethasználati dij követelhető az exfeleségtől.!.
.
A kérdés persze nem erre vonatkozott....
.

Lyonee # 2019.04.22. 15:40

Nem a feleségről van szó, hanem az új pasijáról. Miért engedné meg a férj, hogy ingyen lelakja a lakását egy idegen személy?

oligaliga # 2019.04.22. 15:42

istvánsalamon

Ennyi adat alapján elég rizikós felelős tanácsot adni.

Javaslom, hogy inkább ügyvédet keressen fel, aki az iratok ismeretében megalapozottabb tanácsot tud adni, mint itt bárki.

MajorDomus # 2019.04.22. 15:58

Pénz mindenképpen jár neki .
azért a feleségtől,mert az ő engedélyével lakik a lakásban!

tigrisidomár # 2019.04.23. 18:09

Tiszteletem!

Azt szeretném megkérdezni hozzáértő személytől, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy olyan személynek van egy kis tulajdonrésze egy családi házban, aki egy világjáró emberke volt, valószínűleg már nem él, és családjáról sem tudunk.

Hol kell elindulni, ha mint tulajdonos, -aki mindig is ebben a házban lakott- szeretnék hozzájutni ehhez a tulajdoni hányadhoz?

Próbálok nézelődni a témában, de szívesen vennék útba igazítást.

Köszönöm!

MajorDomus # 2019.04.23. 19:37

Ha születési éve alapján következtethető(például idén lenne 112 éves) akkor valószínű.
inditsd el a közös tulajdon megszüntetése iránti pert.
az okmányirodában erre hivatkozva kiadják,ha van Mo-i lakcime..

drbjozsef # 2019.04.24. 06:10

tigrisidomár,

Elindítod a közös tulajdon megszüntetését a bíróságon, a bíróság kirendel majd egy ügygondnokot az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonstársnak, majd egy igazságügyi szakértő megállapítja az ingatlan forgalmi értékét, és a tulajdonostárs részére eső értéket bírósági letétbe megfizeted, ezzel megszerzed a részét.

A birtokos # 2019.04.24. 15:07

Tisztelt Fórumozók!
Van egy 58.000 nm külterületi birtokunk ahol 4 % beépítettség lehetséges. Vendéglátó vállalkozást indított a család, így a beépítettség lassan eléri a max 4%-t. Hogy lehet és hol kérvényezni a 10 %-ra való beépíthetőséget? A másik kérdés, hogy mi mint magán személyek (a család) alapítottunk egy Kft-t aki üzemelteti a vendéglátó egységet vagyis a birtokot. Csak úgy lehet pályázni bármire ha a Kft tulajdona az ingatlan? Vagy tartós bérletbe adjuk magunknak? Mi a megoldás és hogyan?
Várom megtisztelő válaszukat.
Köszönöm!

MajorDomus # 2019.04.24. 19:09

A bejegyzett telephelyre lehet pályázatot beadni.

Keresd meg a helyi önkormányzat Jegyzőjét,ő felvilágosit a beépithetőséggel kapcsolatban.

wers # 2019.04.25. 05:17

Vagy tartós bérletbe adjuk magunknak?

Így szokták ezt, nem az elsők lennétek. Egyszerűen határozatkan időre.

drbjozsef # 2019.04.25. 07:24

Magának biztosan nem. Legfeljebb a cégének. Viszont aki összekeveri magát és az általa tulajdonolt céget, annak lesznek még problémái...

Ányecskapicurka # 2019.04.25. 08:21

Segítséget illetve tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:
Telekszomszédom garázsa átépül kb 70 cm.re 10 méter hosszan az én telkemre . Ez most kb. 8 év után derült ki.
Kérdésem : kötelezhető-e , hogy lebontsa , vagy kérhetek-e cserébe egy ugyanakkora területet tőle és akkor nem kell lebontania. Létezik-e ilyen " csere lehetőség" két telek között vagy a telekhatárok mint olyan nem tologatható?

Köszönettel várom válaszát:

Ányecskapicurka

wers # 2019.04.25. 09:12

70 cm? Hogyan derült ki? Ekkora hibahatára simán lehet egy térképnek.

MajorDomus # 2019.04.25. 20:54

földmérő látta?
egyébként csereszerződéssel megoldható,csak a térképet is ujra kell rajzolni.

wers # 2019.04.26. 06:29

egyébként csereszerződéssel megoldható,csak a térképet is ujra kell rajzolni.

Hét négyzetméterért? Nem tudom arra milyenek a telekárak, de ez így nem két fillér lenne.