Ingatlanügyek

"vagyis továbbra sem értem a különbségtételt. :)"
Pedig a példáddal pont azt mutattad be, hogy mi a különbség kártalanítás és károkozás között.

Rosszul írtam, helyesen: "kártalanítás és kártérítés" között.

Tisztelt Fórumozók!

Egy gyors kérdésem lenne. Ha már volt ilyen, elnézést, én nem találtam.

Az alapszituáció: 5 éve tart egy társasház kapcsán egy birtokvédelmi pereskedés, jelenleg a fellebbezés zajlik a Törvényszék felé.

Kiderült, hogy a Felperesek eladják a házukat. Mi lesz a helyzet a perrel? Esetleg az új tulaj veszi át a mostani felperesek helyét a perben?
Új Társasháztulajdont Alapító Okirat fog készülni, de azt ők elvileg már nem tudják majd aláírni, hiszen nem ők lesznek a tulajdonosok, vagy mégis?

Köszönök szépen minden segítséget!

MI a konkrét problémád?

És érthetően..

A konkrét probléma az, hogy nem tudom milyen hatással lesz a perre egy tulajdonosváltás a felperesek részéről. Erről szerettem volna érdeklődni, nem a per tárgyát megbeszélni.
5 éve tart, hosszú lenne most elmondani minden részletet, ha viszont ez nélkül nem lehet válaszolni a kérdésemre, akkor kérem írják le miért, hátha abból is tanulok.

Tisztelt Fórumozók!
Van egy kb. 1980-ban építési engedéllyel épült nyaraló, amire a használatba vételi engedély nem lett megkérve. Lehet ezt az épületet "legalizálni" és ha igen, akkor hogyan és milyen költséggel jár?
Érdemes megvenni egy ilyen épületet? Ha megvennénk, akkor átalakítanánk. A tulajdonos nem találja az akkori építési engedélyt.
Köszönöm a válaszokat!

vici

„Van egy kb. 1980-ban építési engedéllyel épült nyaraló, amire a használatba vételi engedély nem lett megkérve......A tulajdonos nem találja az akkori építési engedélyt.”

Biztos, hogy engedély birtokában épült az az épület? Én azért ebben ezek után annyira nem lennék biztos.
A helyi építési iroda szerintem simán megmondja kérésre.

Avalona,

Nekem még laikusként is úgy tűnik, hogy a "birtokvédelem" részletei nélkül igen nehéz jósolni mi lesz a perrel, hiszen az sok minden lehet.

„Mi lesz a helyzet a perrel?”
Amit a felperes szeretne.

„Esetleg az új tulaj veszi át a mostani felperesek helyét a perben?”
Elképzelhető.

„Új Társasháztulajdont Alapító Okirat fog készülni, de azt ők elvileg már nem tudják majd aláírni, hiszen nem ők lesznek a tulajdonosok, vagy mégis?”
Nem. Azt a mindenkori tulajdonosok "írják alá".

Igen, biztos hogy volt építési engedély.

T. Fórumozók!

Párom 1998-ban megvette a nagymamája önkormányzati lakását, a vételkor a nagymamának holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyzetek be. Tehát a tulajdonos a párom a haszonélvező a nagymama volt.
2019-ben a nagymama lemondott a haszonélvezeti jogáról a párom (vagyis unokája) javára ajándékozás keretében.
Az ügyvéd a haszonélvezeti jog értékét az ingatlan forgalmi értéke (26 millió) alapján 5,2 millió értékben határozta meg.
A kérdésem az lenne, hogy ha egy éven belül értékesítésre kerülne az ingatlan, akkor mi alapján kellene a páromnak szja-t fizetnie?
1998-óta tulajdonos, de 2019-ben a haszonélvezet lemondása miatt borul az "5 éves terv"? (miszerint 5 év után szja mentesen el lehet adni a lakást)
Köszönöm előre is a válaszokat!

A másikban leirtam.

T.Fórumozók!Van egy 1/1 és tulajdonú ingatlanom (külön HRSZ),mellette van egy másik ingatlanom 1/2 tulajdon(külön HRSZ)ezen két hrsz- ú ingatlanhoz tartozik egy közös udvar.Az lenne a kérdésem nekem több tulajdonom van a közös udvarba mint a másiknak?

„.Az lenne a kérdésem nekem több tulajdonom van a közös udvarba mint a másiknak?”

Ezt fogalmazd át. Így nincs értelme.
A közös udvarban nincs tulajdonod, önmagában.
Tulajdonod a két külön helyrajzi számú ingatlanban van. Az egyikben 100%, a másik, osztatlan közös tulajdonban 50%.

Ha a kérdésed az, hogy ki mekkora területet használhat a "közös" udvarból, arra az egyszerű válasz az, hogy ez a mindenkori tulajdonviszonyoktól független, pusztán megegyezés kérdése.

Lehet az udvar teljesen a tulajdonostársad használatában, lehet kizárólag a tiedben, és bármilyen arány a kettő között.

Maguk a tulajdonviszonyok alapesetben a használt terület arányához egy zsinórmérték, számítási elv lehet, de egyáltalán nem kötelező jellegű.

Tehát ha a közös udvaron lévő területet lefűnyíroztatják ( tulajtárs),nekem sem kell többet fizetnem mint neki.?

„Tehát ha a közös udvaron lévő területet lefűnyíroztatják ( tulajtárs),nekem sem kell többet fizetnem mint neki.?”

Ha ő fűnyíróztatja le, akkor neked semmit sem kell fizetned. Miért kellene?

A kérdés az, hogyan használtátok eddig a területet?
(Ezek után joggal feltételezem azt hiszem, hogy írásbeli használati szerződés nem nagyon van).

Nincs használati szerződésünk,én szerettem volna beültetni fenyőcsemetével(kicsit több mint fele területet)de azt hittem több jogom van a közös területbe.Még az a variáció jutott eszembe,ha a feleségemnek elajándékozom az 1/1- es tulajdont,akkor sem változik a helyzet az udvarral kapcsolatban( mert akkor már 3 tulaj)?

Az udvar attól nem fog megnőni.
És a közös tulajdon sem. Ha az udvar a két ingatlanhoz tartozik és nincs használati megosztás,akkor annyi részét használhatod,amekkora részed a két ingatlanban van.

A két ingatlan után nekem 3/4 részem van,akkor tehát használhatók nagyobb területet?Vagy rosszul értelmezem az utolsó mondatot?

Toto002,

Jól értelmezed, csak az hülyeség.

Annyit használhatsz, amennyit eddig is használtál, a szokásjog alapján. Ez tulajdonképpen egy ráutaló magatartással kötött használati szerződés.

Ha csak a negyedét használtad, akkor annyit. Teljesen függetlenül a tulajdoni hányadodtól. Az a tulajdonhoz kapcsolódik, nem a használathoz.

Ha ettől el akarsz térni, mert szerinted ez így nem igazságos, akkor két lehetőséged van. Megegyezel a másik tulajdonossal (és ezt az új egyezséget lehetőleg írásba foglaljátok), vagy pert indítasz.

Előbbi esetben bármit lehet, bármiben megegyezhettek, és ekkor az, hogy kinek mennyi a tulajdona jó alap lehet. De nem biztos, hogy az az "igazságos" (mert pl. azt sem tudjuk, hogy a "közös udvar" hogyan viszonyul a telkekhez, akár méretben, akár elhelyezkedésben).

Utóbbi esetben pedig majd a bíróság eldönti, de valamilyen igen nyomós érv kell ahhoz, hogy a kialakult, és most érvényben lévő "szerződést" megváltoztassa.

Eddig senki sem használta(a fél tulaj sem),mi most vásároltuk az 1/1+1/2 részt most szeretnénk használatba venni a tulajdonunk után (eddig gondozatlan gazos terület volt). Ezért kérdeztem hogy mekkora területet használhatunk.

Osztatlan közös tulajdonba bevásárolni úgy, hogy nincs megosztási szerződés, több mint botorság.

De ha tényleg nincs használva, akkor vedd haználatba amekkora tetszik, majd portestál a szomszéd, ha nem tetszik neki. És akkor nekiülhettek megegyezni, és kidolgozni egy mindkettőtöknek elfogadható verziót.

De mondom : az adott udvar elhelyezkedése a két telken, és a tényleges mérete a telkekhez képest sok mindent befolyásolhat, egyáltalán nem biztos, hogy az 1/4-3/4 a korrekt megosztás. (pl.: ha az "udvar" nagyobbik része a te saját telkeden van, akkor ahhoz sok köze nem lehet a szomszédnak. De ha szinte teljesen a közösön van, akkor legfeljebb a fele lehetne a "jogos".)

Vedd birtokba. Aztán elválik, mi lesz.

A mi 1/1 és tulajdonunk mögött van az udvar.Nagyon köszönöm a segítséget.

(ha "mögött", akkor az nem jó, érdemes jogi kérdésekben pontosnak lenni. Ha a Te "házad mögött" mondjuk, a saját, 1/1 tulajdonu ingatlanodon, akkor arra sok igénye nem lehet)

A mi 1/1 ingatlanunk(550nm),a másik ingatlan összesen 50nm,a mi ingatlanunk mögött húzódik a közös udvar 800 nm-nyi területének a kb 75 százaléka.( Nem tudom elküldeni a fotót az ingatlan elosztásokról).