Ingatlanügyek

Üdv.Kérdésem a következő volna.A telekhatáron volt egy élő akác oszlop ami régen a kerítés oszlop volt.Szomszéd építési telekrész a házfaltól kb 1m.A kerítés már rég nincs ott és én kivetettem a "surlya" akácot géppel.Ezzel nem is volna gond csak szólt a szomszéd,hogy a szenyvízcsövét elcsíptük.Vita nincs belőle hál istennek csak nem tudom de szerintem nem biztos,hogy túl szabályos volt a "mezsgyén" vezetni a szenyvíz csövet kb 20 cm-el (1 ásónyom) a föld alatt ráadásul valamiféle eternit csőben!Jól gondolom,hogy ez így nem megfelelő?Kérdésem,hogy a telekhatártól milyen távolságra vezethet szennyvizet?Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.

Akár szabályos volt, akár nem, utóbbi nem mentesíti a károkozót. Gondold csak végig: kárt okoztál az Ő ingatlana területén.
Nem igazán értem a kérdésed szándékát. Azt írod, hogy "vita nincs belőle", mégis valami olyasmit keresel, amivel vitatottá teheted a felelősségedet. Vagy csak rosszul jött át az üzenet?

spiller01 -nek !

„Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.”
Rosszul olvastad, de nagyon.
Ilyen mélység még a nyomó csöveknél is erősen túlzás, ott is elég a 80 és 100 cm közötti mélység.

És egy kis ép gépészet, azon belül is a szennyvizek elvezetéséről.
Korábban, jó régen úgy 60 -80 éve még kőagyag csövekben vezették a szennyvizet... legtöbbször a házi emésztőkbe. majd már úgy 60 éve térthódított az eternit. Ez ment mind a nyomó mind a szennyvíz elvezetésnél.
A mélységről a nyomónál már írtam 0,8 - 1 m izlés szerint.
Azért hogy ne fagyjon el !
és mi a helyzet a szennyvíznél ? Az anyag úgy 40 éve már a legmodernebb műanyag.... talán kemény poli etilén... de ez mellékes. A fontos a lejtés. Annak kb. 1. és 2 % között kell lenni, legyen 1,5 %. ha nagyobb túl gyorsan megy a trutyi a csőben és a szilárd részek ott maradnak.
tehát 1,5 %, ami azt jelenti hogy 1 méteren 1,5 cm. Más szempont is behatárolja a lejtést. ha túl nagy akkor bizonyos táv után már lejjebb lennénk mint a közterületen lévő főgyűjtő. Azok általában 1,5 mélyen vannak
Nekem van pl. 30 m hosszú telken haladó csatornám is.
Az 30 x 1,5 cm süllyedt, ami 45 cm. igaz a kilépésnél kb. 40 cm mélyen van - tehát kb . 85 cm mélyen van amikor eléri az átejtő aknát.
A szennyvíz nem fagy meg. Jó vastag a cső ( 100 mm ) és vegyesen megy benne hideg meleg.
Ja a derék brittek a szennyvizeiket a régi házaknál nemes egyszerűséggel a ház falán kívül vezetik … szép fekete öntött vas csövekben. Előbb voltak ezek a házak mint a közcsatornázás... és semmi bajuk vele.

Szóval javittasd meg a csövet!

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket.
Évekkel ezelőtt eladásra került egy ingatlan, amelynek fennmaradó közüzemi tartozásai voltak(szemétdíj). A vevő erről tudott, az adásvételi szerződés tartalmazta, hogy a teljes vételár az ügyvédnél letétbe kerül elhelyezésre, amelyből az ügyvéd köteles megfizetni a tartozást, és ezt követően a fennmaradó vételárrészt a vevőnek átadja. Így írták alá a szerződést.
3 tulajdonos volt. Évekkel később, először tavaly a tulajdonosok egyike egy behajtó cégtől a tartozásról fizetési felszólítást kapott, és ez azóta így megy, jelenleg már a NAV-nál van az ügy végrehajtáson.

Az érintett (a behajtó által megkeresett) volt tulajdonos mind a behajtónál, mind a hulladékgazdálkodónál, mind a NAV-nál az iratanyag másolatával panasszal élt, de nem változik semmit a helyzet, az adósok listáján szerepel, és nem bírálják el érdemben a kérelmét.
Kihez lehet még fordulni? A behajtó nem az új tulajdonost kell, hogy keresse? Elvileg ő nem kapott ilyen felszólítót, de nem is működik együtt jelen helyzetben.
A fogyasztóvédelem is elzavarta a volt tulajdonost.
Köszönettel, Krisszpi

Meg kell róla győzödni,hogy az ügyvéd kifizette e a tartozásokat! Szerintem itt van a baj.
A végrehajtást az állithatja le,aki azt kérte.
Elvileg a szolgáltató.
A volt tulaj kérjen igazolást a szolgáltató cégtől hogy nincs tartozása,ezzel már mrhet a végrehajtóhoz.
.
De.szetintem van adósság,mert nem lettek kifizetve a tartozások. Kezdjen a szolgáltatönál.

Üdv,

Röviden a történet: Egy ismerősöm édesapja tulajdonolt egy nyaralót, amit állítása szerint egy "jóakarója" úgy szerzett meg, hogy leitatta és ittas állapotban iratott alá vele a papírokat. Az egész történetet még abszurd leírni is és valószínűleg, csak az áll a háttérben, hogy ezzel próbálja kimagyarázni, hogy hova tűnt a az érte kapott pénz.

Ettől függetlenül kíváncsivá tett, hogy jogilag ez mennyire lehet valós, ha mondjuk felhatalmazás is van az ingatlan szerződés mellett, amivel a későbbiekben tudnak intézkedni a nevében és találnak hozzá két tanút is.

Lehet valós maga a szerződés, elvégre miért ne lehetne.

De ingatlannyilvántartási bejegyzésre laklamatlan. Azt csak ügyvéd ellenjegyzésével ellátott szerződéssel lehet, többek között pont az ilyesmik miatt.

Vagyis ha eladta a nyaralót, és az új tulajdonost be is jegyezték a földhivatalnál, akkor biztosan nem igaz, hogy ezt sima két tanús okirattal csinálták. Az kevés.

laklamatlan = alkalmatlan

Ja, és a meghatalmazásra ez esetben pontoasan ugyanaz az alakiság vonatkozik, mint az eredeti szerződésre : földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratot csak olyan meghatalmazott írhat alá, akinek a meghatalmazása is ügyvédileg ellenjegyzett.

Szóval sántít itt valami.

(Kivéve, ha az a meghatalmazott ügyvéd.)

Az ügyvédekkel állandóan kivételeznek.

Sziasztok!

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk. Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a navtól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt fórumozók!
S.O.S segítség kérés.
Tavaly vettem telket. Szomszéd melléképülete telekhatáron van!
Mielőtt vettem, beszélgettem szomszéddal, mi a szándéka a rozoga viskójával, mert a hely ép.szabály szerint nekem pont erre az oldalra építkeznem szabad. Az ő oldaláról 1 méterre. Szomszéd belátta, hogy igazam van és ám úgyis rossz helyen van a viskó, persze, hogy elbontja.
Megvettem telket...
A birtokbavétele után, szomszédom meggondolta magát.
Most az épület pont a telekhatárt képezi és a tető 60 cm hozzám átlóg, ami már építési szempontjából mínusz 1 méterben vagyok!
Van másik problémám is!
De most csak a felől érdeklődnék van egyáltalán esélyem arra, hogy eltakaríthassam legalább a tetőt a telkemről???
Köszönöm mindenkinek

Kiskorú részére vásorolható-e termőföld vagy erdő, mezőgazdasági terület?

Miért ne? (Földműves nyilván nem lehet.)

Ezek szerint nem feltétel szerinted, hogy valaki helyette a szakszerű kezeléshez szükséges tudással, abban garantáltan besegítsen.

Úgy érted, lesz-e művelési kötelezettsége? Lesz. De az sose jelenti, hogy neki magának kell szántani, vetni.

Vannak jogszabályok arra, hogy ki vásárolhat pl. erdőt, termőföldet.

Világos, hogy ugyanakkor mint tulajdont kiskorú is örökölhet ilyent.

A jogszabály akkor kizárólag a vásárlásra vonatkozna?

Kedves Fórumozók! mit gondoltok erről az esetről?

Egyik ismerősöm, barátom "szívességi lakásfelhasználóként" lakott nálam éveken keresztül, állandó bejelentett lakcíme is az én címemre szólt. Sajnálatos módon, ismerősöm a napokban elhunyt. Az egyik biztosító társaságnál van érvényben lévő "OTTHON BIZTOSÍTÁSUNK" és miután beadtuk a kárigényünket, arról tájékoztattak (idézem) :

" ...Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltétele alapján biztosított:

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan
· tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

· bérlője és bérlőtársa(i),

· haszonélvezője

az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó, valamint
az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója...."
Kérdésem az lenne, hogy a szívességi lakásfelhasználó, esetleg nem-e az albérletek, vagy haszonélvezeti jogok valamelyik alternatívája? van esetleg valami "jogi kapaszkodó", ami szerint érvényesíthetem az igényemet a biztosító felé?

Válaszotokat várom köszönettel:

Petya

A szívességi lakáshasználó legfeljebb az utolsó kettőbe tartozhat bele - ha hozzátartozó. (Az élettárs hozzátartozó.)

Tisztelt Fórumozók!

A párom kb 10 évvel ezelőtt felvett egy családnak hitelt, amiből egy ingatlan lett vásárolva. 5 millió Ft-ról beszélünk, ennyit vett fel, és ennyi is a tartozás a mai napig. A párom nevén van a ház és a hitel. Sajnos ez a család időközben nem mindig fizetett, így BÁR listára került. Tavaly óta próbálja ez a család eladni a házat, de amennyit kérnek érte, annyi hitelt eddig senki nem kapott. Szerintem becsapnak minket, mert amint kérjük, hogy legyen az ár korrektebb, azonnal kitalálnak valamit. Még nekik áll feljebb! Összeházasodtunk a párommal idén, és azt szeretném tudni, hogy nekem mennyi közöm van ehhez az ingatlanhoz? Tehát ha akarok beköltözhetek? Kilakoltathatom őket? Mit tehetek? A férjem sajnos túl türelmes, pedig mi is lakás vásárlás előtt állnánk...de amíg ő aktív BÁR-os, szóba sem állnak velünk! Pontot szeretnék tenni az ügy végére! Mit tehetek?

Előre is köszönöm!

Keressen meg egy ügyvédet. Akkora katyvaszt hoztak össze, hogy ezt a Fórumon, grátisz senki meg nem oldja.

Kedves Szakertok, hozzaertok

2017.augusztusaban 14M ert vasarolt lakohazamat szeretnem ertekesiteni ezev, tehat 2019 szeptembereben 32M-ert. Nem tiszta szamomra hogy ez hany evnek szamit, mekkora szja fizetesi kotelezettsegem lesz. Erdemes-e 2020 januarban ertekesitenem inkabb, vagy 2020 augusztusatol szamit csak 3evnek?
Koszonom a segitseget