Ingatlanügyek

Az Állam szívesen elfogadja.

Valamelyik családtagnak,ha szereted őket. Ha nem.akkor az OCö-nak!

Szep napot!
Lenne egy eleg kis problemam, amiben a segitsegeteket szeretnem kerni.
Adott egy lakas, aminek a resz tulajdonosa (voltam) 1/7-ed reszben.
Volt sajnos par tartozasom igy arverezesre kerult (lakottan) a tulajdon reszem. Megvette egy ilyen ingatlanokkal foglalkozo ceg aki most meg akar allapodni velem hogy mennyiert veszem visza toluk. Egyelore nincs penzem viszavasarolni, viszont fenyegetoznek, hogyha nemteszunk hamarosan pontot a vegere, akkor bekoltoztet az amugy ott elo 5 testverem koze hajlektalanokat stb.. (hiszen neki van 1/7 ed tulajdonjoga).
Azt szeretnem megtudni hogy valojaban milyen jogai vannak? Hiszen az arveresben ugy volt meghirdetve a tulajdon reszem hogy nem bekoltozheto.

Tovabba..

Kovetel meg minden egyes ott lako testveremtol havi 25000 forint tobblethasznalati dijat?!?!
Ezt milyen jogon. Nem tulajdonos/foberlo lett belole, csak egy 1/7ed resztulajdonos ugyanugy mint a tobbi testverem.

Ebben szeretnem a segitseteket kerni, hogy valojaban mihez van joga a kedves uj tulajdnak?!

Elore is koszonom a segitsegeteket!

„valojaban mihez van joga a kedves uj tulajdnak?!”
Amihez a régieknek.

(Nem jogi természetű megjegyzés, de nem bírom megállni: a testvéreid okkal háboroghatnának, hogy ilyen helyzetbe hoztad őket, de a te hőbörgésed elég visszatetsző.)

Adott egy ingatlan nav jelzálogjoggal, és végrehajtási joggal terhelten de csekély összeggel de egyikkel sem lehet tárgyalni.

Szóval van jogi akadálya ezt így megvásárolni, a jelzálogjog és végrehajtási jogosult belegyezése nélkül?

Milyen következményei lehetnek ez a vevő részére?

Nincs jogi akadálya. Megvásárolhatja.
(Ha a jelzálogjogosult nem kötött ki elidegenítési tilalmat).

Ezekkel a terhekkel vásárolja meg a vevő. Adott esetben tűrnie kell, hogy a jelzálogjogosult kielégítse magát az ingatlanból, vagy végrehajtás keretei között lefoglalják és elárverezzék.

Egyszóval elveszítheti simán az ingatlant.

Igen, joggal haragszanak, de sajnos ez van mar nem tudok mit csinalni, de megprobaljuk kihozni belole amit ki tudunk. Tehat akkor milyen jogai vannak? Mennyi penzt kerhet ilyen tobblethasznalat cimen? Illetve milyen formaban koltozhet be? Hiszen o a tobbiekkel szemben csak egy kisebbsegi tulajdonos. A tobbiek 6/7ed resze all szemben az o 1/7ed reszevel.

Úgy gondolod, hogy a többség a kisebbséget kizárhatja a közös tulajdonú ingatlan használatából, birtoklásából?

Nem, de az arveresen "nem bekoltozheto" kent volt meghirdetve a tulajdonreszem.
Szeretnek segiteni a testvereimnek, hamar ilyen helyzetbe sodortam oket.

Kedves Fórumozók, Tisztelt Szerkesztőség!

A következő probléma miatt szeretném a segítségüket kérni, mert elég tanácstalan vagyok.

Adott egy budapesti belvárosi pince, amit már nagyon rég óta nem használtak, az áramot nagyon rég lekötötték, így egyáltalán nem szerepel az ELMŰ rendszerében. Másfél hónapja vettem meg, azóta próbálom beköttetni az áramot, mindeddig sikertelenül. A jelenlegi tényállás az, hogy a mérnök, aki a tervet készítette ezt írta: "ELMÜ kábelfej feletti csomózó helyére be kell építeni egy első túláramvédelmi készüléket tűzeseti főkapcsolóval ami az egész házra vonatkozik.
Innen sorkapcson vagy inkább sínszekrényen keresztül kell visszatáplálni a meglévő házi lemez főelosztót és a pince részére kialakított 30x30 szekrényt". A közös képviselő válasza az volt, hogy csak a szerelő akar magának plusz munkát és foglalkozzak csak a saját áramommal, a ház áramelosztásához semmi közöm. A szakember szerint a jelenlegi állapotában is tűzveszélyes a ház elektromos hálózata. Azóta nem tudunk egyről a kettőre jutni. Most megkérdezek még egy szakmebert a tervkészítéshez, de mit tehetek ha tényleg cserélni kell a bekötésemhez és a közös képviselő nem hajlandó? Tudom ezt jogi útra terelni, így hogy most sem szabályos?

Nagyon köszönöm a segítséget!

Tisztelt Fórumozók!

Milyen engedélyek szükségesek, ha a saját erdőterületemen szeretnék egymagam egy kb. 50 m2-es, kétszintes rönkházat építeni?

Helyi önkormányzat településképi bejekentési eljárás,de ez mindenhol más,érdeklődj az épitési hatóságnál.

Üdv!
Hátha valaki járt már ilyen cipőben!

Tavaly egyszerű bejelentéses építkezésbe kezdtem. A helyi szabályzás szerint az előkert mérete 5 méter. Az utcafronti telekhatártól 9 méterre volt egy ásott kút, ezért írtam a helyi építésügynek egy kérelmet, hogy az én alapom pont oda esne, nem-e lehetne eltérni az 5 m-től és 10 méteres előkertet kialakítani? A válaszban azt mondták, hogy a ház külön eljárás nélkül megépíthető!

Most kb. 90 %-os készültségnél jött egy ellenőrzés az illetékes építésügyi felügyelettől (más mint a helyi hatóság) és felhívta a figyelmemet, hogy ott nem lesz jó a ház... Bírsággal fenyegetőzött, de még nem írt le semmi ilyet. Nem érdekli semmilyen korábbi tájékoztatás, ragaszkodnom kellett volna a rendeletben leírt 5 méterhez. Azt javasolta, hogy építsek a ház elé valamit vagy hosszabbítsam meg az egyik falat, így elérve az 5 métert!
Nem szívesen csúfítanám el a házat egy ilyen abszurd dolog miatt!
Valakinek valami tanács?

• Köszönöm!

Egy bontható faházat odahelyezel,ha kész a ház,és megvan a használatbavételi engedély,akkor elviszed hátra raktárnak.
Ha az emlitett választ írásban kaptad,akkor az hivatkozási alap!

A férjem 2017.10.25-én meghalt. Az ingatlan, amiben lakunk kiskorú kislányommal annak az 5/8-ad része volt a férjem nevén. 2019.01.03-n emelkedett jogerőre a hagyatéki végzés, ekkor állt elő a sógornőm igényével, hogy fizessem ki az ő 3/8-ad részét. A megállapodott vételárat csak úgy tudtam kifizetni, hogy kp-t és egy külterületi telek ¼-ét (amit én a férjem után örököltem) adtam oda.
Eredetileg azt beszéltük meg, hogy a szerződésben én leszek a lakóingatlan vevője és ugyanannyi értékben adom el a külterületi telek ¼-ét. Így 3.500.000 Ft-ért eladom a telket és veszem meg a lakóingatlan 3/8-ad részét szja miatt.
Az ügyvéd a szerződéskötéskor azt mondta mivel a ház 5/8-ad részét a kiskorú gyerek örökölte vegyük meg az ő nevére, mert elővásárlási joga van, és gyámhivatali engedély kell hozzá, hogy a nevemre vegyem meg. Az ügy gyorsítása véget belementem.
A hagyatéki végzésben a külterületi telek ¼-e 350.000 Ft ér.
Lehet-e nekem beszámítani az eladást és a vételt (szja fizetés miatt), hiszen a kiskorú gyereknek nincs jövedelme?

Mariannka72,

Nem, nem lehet. Hiszen nem vettél semmit.

Viszont nehéz helyzetbe kerültél,mett nincs tulajdonjogod,sem haszonélvezeted sem!

Tisztelt Ügyvéd úr!
A következő ügyben kérnék segítséget milyen jogi lehetőségeim vannak.
Feleségemmel 22 évig házasságban éltünk egészen 2019 júniusig,amikor is elváltunk.Házasságunk során egy lakóház építésére felvett hitelünk van jelenleg,amit jelenleg közösen törlesztünk.
A lakóházunk mellett a telken van még egy ház ami a 1/2 részben a volt feleségemé illetve a testvéréjé úgy,hogy az volt anyósom a haszonélvezője a háznak.Ezt a házat eladásra szánják.A probléma ott van,hogy közös bejáratú a két ingatlan még ha külön-külön is vannak.Én nem szeretnék mással egy udvarban lakni,van -e rá mód jogilag és ha igen mi,hogy én ezt elérjem.

Sándor75,

Ha jól sejtem, ez egy osztatlan közös tulajdonú telek, két házzal. Ez esetben egyet tehetsz : te veszed meg.

Mint tulajdonostárs elővételi jogod van a házra, de ezen túl más nem : azt korlátozni, hogy kinek adják el a saját részüket, nem tudod. Az elővételi jogodon kívül más nincs, még a beleegyezésed sem kell, hogy eladják, ha Te nem élsz az elővételi jogoddal.

Van használati megosztási szerződés? Ha nincs, csináljatok, vázrajzzal, és ha sikerül megegyezni, akár kerítéseket is építhettek, hogy ne közös udvarban kell lakjatok.

Ha nincs megegyezés, talán a bírósági út járható lesz. Ott a használatot csak kivételes esetben szabályozzák újra, de talán megfelel ennek az, hogy eddig hozzátartozókkal laktál együtt, most meg vadidegenekkel kell majd.

Kedves Ügyvéd urak és hölgyek,

Egy budapesti társasházban lévő lakás kizárólagos tulajdonosa vagyok, édesanyám a haszonélvezője. Párommal két éve vagyok együtt, hamarosan lejár a bérleti szerződése, és tervben van, hogy összeköltözzünk. Munkavállalói tartózkodási engedélyt szeretne, amihez igazolnia kell a szálláshely meglétét. A BMBAH elfogadja a szívességi lakáshasználatról szóló okiratot.

A kérdés: én, mint tulajdonos, megköthetem-e a hivatkozott szerződést, elkészíthetem-e (két tanú jelenlétében) ezt az okiratot, vagy ehhez szükséges a haszonélvező aláírása, beleegyezése? Elsősorban azért is lenne fontos, mert a haszonélvező földrajzilag kifejezetten messze tartózkodik.

Amennyiben igen, kötelező (esetleg "erősen javasolt") kellék-e, hogy a szerződést ügyvéd ellenjegyezze?

Nagyon köszönöm válaszukat, további szép napot kívánok.

skf_update,

Az ügyvédi ellenjegyzés a földhivatali bejegyzésekhez kell, vagy ahova törvény előírja, ha a BAH nem írt elő ilyet, akkor felesleges. Feltételezem, nem ír elő ilyet, hiszen ez egy egyoldalú nyilatkozat, mit igazolna azon?

Az ingatlan használatára, hasznosítására kizárólag a haszonélvezőnek van joga (már ha az egész ingatlanon van hszonélvezet). Az ő aláírása fog kelleni arra az igazolásra. Ő jogosult az ott lakást megengedni, Te nem vagy az, tulajdonosként sem.

És örülj neki,hogy messze tartózkodik!

Tisztelt Ügyvéd Urak és Hölgyek!

Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy jelenleg egy irodát bérlek határozott időre, de elég magas bérleti díj fejében. A kérdésem az lenne, ha a szerződés tartalmaz egy olyan részt, hogy a szerződés csak kizárólag közös megegyezéssel és rendkívüli felmondással szüntethető meg, akkor élhetek e a 6:339 -ban lévő rendelkezéssel, hogy a szerződést rendel felmondással megszüntethessem?

Várom válaszukat.

Ha nem lenne benne a szerződésben, akkor sem lehetne határozott idejű szerződést felmondani. Azért határozott idejű.
Tulajdonképpen mi a kérdés?

Az:hogy tudna kilépni a sxerződésből a határozott időtartam lejárta előtt.
Válasz: egyoldaluan sehogy!