Ingatlanügyek

Jól(szerintem)

Mi a jelentősége?

Köszönöm a véleményeket.

KBS!
Zártsorú beépítésnél az alap nem lóghat a falsíkon kívülre, mert ezzel ellehetetleníti azt, hogy a szomszéd a saját telkén zártsorúan hozzáépítsen a szomszédos épülethez.

Akkor végképp nincs jelentősége annak, hogy mekkora a "túlépítés nagysága".

Tehát mégegyszer: mi a jelentősége annak, hogy a "túlépítés nagyságát" csak az épület vagy az épület és az alap "átlógása" adja?
Egyáltalán: mi a jelentősége a "túlépítés nagyságának"?

A kártérítés nagyságát befolyásolja.

A túlépítésnek nem kártérítés a szankciója.

Mi az igazi kérdés?

Kedves K.B.S.!
9 éve tart a per. A szomszéd felszedte a telekhatáron lévő kerítést és túlépített. Az elsőfokú bíróság a túlépítést az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határvonalhoz viszonyította, mert a szakvélemény szerint az elbontott kerítés hibahatáron belül helyezkedett el a jogi határvonalhoz képest. A törvényszék helyben hagyta a túlépítés tényét, ahhoz kötve, hogy bizonyítsam az elbontott kerítés pontos helyét és onnan kell számítani a túlépítés nagyságát a megépített új építmény vonaláig. Azonban az új építmény falazatának függőleges vonala nem esik egybe az alap vonalával.
Szakértő egy régi fénykép alapján próbálja megsaccolni a régi kerítés helyét, pedig korábbi mérési eredmények állnak rendelkezésre, amelyek segítségével a szakértő által most mért eredményével összevetve egzakt módon kitűzhető lenne a kerítés helye. (8/2018-as rendelet) Ugyancsak kérdés a túlépítés meddig tart.
Az igazi kérdésem az, ekkora ellenszélben mit tehetek?

Bizonyits!

MajorDomus!

A Megyei Földhivatal által kiadott, 1974-ben készült, terepen mért mérési eredmények és a szakértő által mért mai mérési adatok felhasználásával a 8/2018. (VI.. 29.) AM rendelet 16.§ (1) bekezdés b) pontja alapján egyértelműen meghatározható az elbontott kerítés helyzete. A számítások alapján, az elbontott kerítés az ingatlan-nyilvántartási térkép jogi határvonala között 1 cm-es eltérés van. Tehát egybe esnek. Mit kell még bizonyítanom? Hogyan tudom más módon még bizonyítani, hol volt a kerítés?

Mi volt a kereseti kérelem, és hogyan döntött az első fokú bíróság? Ki fellebbezett, és mi a fellebbezési kérelem?

A kereseti kérelem a túlépítés megállapítására és az eredeti állapot visszaállítására irányult. Az elsőfokú bíróság megállapította a túlépítést és a túlépítés mértékét az ingatlan-nyilvántartási térkép határvonalatól állapította meg, tekintettel arra, hogy a szakértő a kerítés helyét nem tudta megállapítani, csupán azt, hogy az a jogi határvonaltól hibahatáron belül volt. A peres felem, az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a PK 265. számú állásfoglalás III. pontjára hívatkozott. A törvényszék a közbenső ítéletet helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy kérhetem az ingatlant érintően megvalósult túlépítés jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Az indoklási részben pedig kitért arra, hogy a túlépítésmértékét nem a térképi határ eszmei vonalához, hanem az elbontott kerítés vonalához kell viszonyítani. Amit ugye a szakértő nem tudott megállapítani. De nekem megadta jogot, hogy bizonyítsam az elbontott kerítés pontos helyét. Amit az előzőekben leírtaknak megfelelően megtettem. A szakértőnek adta ki a bíró a leírtakat, azzal, hogy ha a leírtak elfogadhatóak, tűzze ki a kerítés helyét. A szakértő megjelent és nem tűzött ki semmit, hanem egy régi fénykép alapján megpróbálja megsaccolni, hogy egy bizonyos ma is fellelhető járdától milyen távol volt a kerítés. (Szakmaiság, óh.) Itt tartunk.

Akkor mégegyszer: a konkrét ügyben nincs jelentősége a "túlépítés mértékének".
Egy ilyen ügyben nincs ügyvéded? Bátor ember vagy.

K.B.S.!
Köszönöm, megértettem.
Bátor vagyok? Inkább hiszek az igazságszolgáltatásban. Valamit rosszul csináltam? Ha igen, mit kellene másként, szerinted?

Az ügyvéddel eljárni és hinni az igazságszolgáltatásban semmilyen ok okozati kapcsolatban nem áll egymással.

Ezek szerinte te minden eljárásjogi lépést, határidőt, feltételt tudsz fejből (a konkrét jogterületet most még nem is elítve). Akkor tényleg nem kell ügyvéd.

Egy jó ügyvéddel nem vittek volna be ebbe a bozótosba a túlépítés mértékével, kerítés volt helyével stb. Vagy legalábbis nehezebben vittek volna be.

Legközelebb Kbs-t kell megbizni. Jobban jársz.

:) Szerencsére nem vagyok egyedül. Sok jó ügyvédet ismerek.

K.B.S.-t szívesen megbíztam volna, de a nagy távolság miatt ettől el kellett tekintenem. Nem véletlenül érdekel a véleménye, s vártam volna valami jó tanácsot vagy irányt a folytatáshoz.

Röviden vazolva a helyzetet: Idös, jelenleg 80 eves szuleimet 2013-tol folyamatosan tamogatom,ugy anyagilag, mint egyeb szuksegleteikben. Ebben kizarolag csak a lanyom segit, tehat a szuleim unokaja. Az öcsem semmiben nem volt, es jelenleg sem hajlando segiteni. 2018 tavaszan edesanyam ugy döntött, hogy a videki haza raesö hanyadat, ami kicsivel több mint az apai resz, a lanyomnak/unokajanak ajandekozza holtig tarto haszonelvezettel. Edesapam szinten a lanyomnak/unokajanak ajandekozta volna, de en nemet mondtam, mert edesapam akkor mar sem fizikailag, sem szellemileg nem volt a legjobb allapotban, meg nem is szerettem volna az öcsemet um. "kisemmizni". Gondoltam, majd valamikor ha öröklesre kerul a sor, "pont annyit fog kapni amennyit megerdemel", tehat az apai resz felet. A szoban forgo ingatlan erteke az altalam finanaszirozott felujitasokkal jelentösen megemelkedett. A napokban viszont tudomasomra jutott, hogy testverem az idös, beteg szuleinket meglatogatta,es edesapankat valahogy rabeszelte, hogy ajandekozza neki az apai reszt es nagy a valoszinusege annak, hogy elvitte ugyvedhez. Biztosat sajnos majd a jövöheten tudok, de addig is szeretnem megkerdezni, hogy amennyiben megtörtent az ajandekozas, tudok-e tenni valamit ellene? Van-e mod az ajandekozasi szerzödes felbontatasara? Köszönettel

kaktusz20,

„amennyiben megtörtent az ajandekozas, tudok-e tenni valamit ellene?”
Te, közvetlenül, nem. Ez egy szerződés, aminek nem vagy részese.

„Van-e mod az ajandekozasi szerzödes felbontatasara?”
Elméetileg lehetséges, de csak nagyon korlátozott körben.

Ezekre előbb kellett volna gondolni, előbb kellett volna megbeszélni. Tipikus veszett fejsze nyele a jóhiszeműséged oltárán. Így megy ez.

„"edesapam akkor mar sem fizikailag, sem szellemileg nem volt a legjobb allapotban”"

Az édesapa nem kívánt halála esetén a hagyatéki eljárás során a belátási képesség hiányára hivatkozással - ha ez valóban és orvosilag is igazolható módon fennállt (!) - polgári pert lehet indítani az ajándékozási szerződés semmisségének megállapítása iránt. A mások között létrejött szerződés vitatásával kapcsolatos jogi érdek az, hogy ha a nevén állt volna a halálakor, akkor örökölt volna.

„ha ez valóban és orvosilag is igazolható módon fennállt (!)”

Ez a leírás alapján igencsak valószínűtlennek tűnik - ezzel konvergáló eséllyel egy perben.

Mindket hozzaszolonak köszönöm a segitseget! Vilagos, akkor hagyom. Csak volt akitöl azt a javaslaot kaptam, hogy ha minel hamarabb csinaltatnek egy közjegyzö altal kert igazsagugyi szakertöi vizsgalatot, akkor lenne eselyem. Persze feleslegesen nem vernem magam költsegekbe, ezert tettem fel itt is a kedest...

Későn ébredtél fel.
A pokolba vezető út jóindulattal van kikövezve. Most már te is tudod.
.
Még mindig jobbak az esélyeid,mert tiétek a nagyobb tulajdoni hányad. Ez jó alap arra hogy öröklés után kérheted a közös tulajdon megszüntetését.
.
Ha édesanyád túléli édesapádat,erre a leirtak alapján van esély,akkor holtig tartó haszonélvezet illeti meg a közösen lakott ingatlan arraa a felére,ami édesapád tulajdonrésze volt. De most már figyelj oda a lányod érdekeire!