Ingatlanügyek

Fctamas,

Természetesen meg lehet támadni, semmissé is lehet tenni, ha olyan törvényi ok áll fent, ami ezt igényli.

De ez nem kívánságműsor. Konkrét ok kell. Van ilyened?

Hát meggondolta magát. Mér, az nem elég?

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm szépen a válaszát!
A további kérdésem az lenne,hogy mik azok a törvényi (törvénybe ütköző) okok amelyek mentén ez a folyamat elindítható?
Illetve ennek van bármilyen határideje?

Üdvözlettel: Ferenczi Tamás

„mik azok a törvényi (törvénybe ütköző) okok”
Például előadod, és a végsőkig ragaszkodsz hozzá, a szerződéskötés előtti megtekintéskor egy kisebbfajta Versailles-i kastélyban vezettek körbe, míg a kulcs átadásakor már csak egy fabódé állt a helyén. Az nem hátrány, ha a tükörteremről készített fotókat be tudod mutatni.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm szépen a válaszát!
Jogos a felvetése,és a tanácsa,viszont az adásvételi szerződésben van egy külön pont erre irányulva,hogy az ingatlant megtekintettem,annak összes helységébe betekintést nyertem,továbbá teljes körűen tájékoztatva lettem,melynek a végén zárómondatként az szerepel,hogy kijelentem,hogy az ingatlan a vételi szándékomnak teljesen megfelel!
Ezt követően is van helye ennek a dolognak?

Továbbá az lenne még a kérdésem,hogy magának az ingatlan adás vételi szerződésnek van megtámadási határideje?

Válasz(ukat) előre is köszönöm!

Nincs semmilyen határidő. A szerződés a felek egyező akaratával, a jogorvoslat szándéka nélkül jött létre, tehát nincs lehetőség azt megtámadni. Itt arról van szó, hogy valamelyik fél meggondolta magát, és követeli az eredeti állapot helyreállítását. Ha ezt a másik fél nem akarja, akkor végső soron a bíróságnak kell kimondania, hogy helyre kell-e azt állítani. Erre az esély kb. nulla, de amolyan igazi, mindenféle tizedesvessző nélkül.
Ha a vevő gondolta meg magát, többre megy, ha elkezdi hirdetni az ingatlant. Kevesebbet veszít így, mint egy esélytelen perrel.

Na most akkor ide is be kellene másolnom, amit a jogi alapismeretek oktatásáról a másik rovatban írtam.

Száz évvel ezelőtt a legbutább analfabéta parasztember is tudta, hogy ha valamire kezed adott, akkor az meg van kötve.

(Megérett ez a világ a pusztulásra.)

Kedves Hozzáértők!

Közművesítéssel kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés. Van egy nagyobb terület, körülbelül 100-150 darab építési telekkel. Egy ember összefogta az egész munkálatokat és beindult a közművesítési folyamat. Ugye a területen jelenleg nincsenek közművek, szóval messzebbről kell idehozatni, ami nyilván többletköltség. Jól gondolom, hogy ha a telektulajdonosok közül 90%-a beszállt a közművesítésbe, akkor lényegében az a 10% járt jól aki nem, mivel az ő telkük előtt is el kellett húzni a csatornát, vizet, áramot és ezek után ők már olcsóbban rátudnak csatlakozni a későbbiek folyamán? (Én a 90%-ba tartozom, ez puszta kiváncsiság)

Köszönettel,
Dávid

Nem közműtársulásban kellene ezt csinálni?

Tisztelt Szakértők Fórumozók!

Az alábbi probléma merült fel nálunk.
Néhány évvel ezelőtt a szüleim vettek egy ingatlant. A tulajdonosa én vagyok és a testvérem 1/2-1/2 arányban. A szüleim pedig az ingatlan felett rendelkeznek, mint haszonélvezők.
A párommal, leendő férjemmel be szeretnénk költözni az ingatlanba, de a fent említett tulajdoni és haszonélvezői jogok őt zavarják. Kijelentette, hogy ő ilyen házba nem akar beköltözni, ahol neki nincsen semmi joga. Felújítás előtt állunk, így költeni is kell a házra. A párom azt mondta nekem, hogy nem szeretne olyan ház felújítására költeni, ahol neki nincsen semmi joga. Azért is, mert a későbbiekre gondolván, ha esetleg elválnánk, akkor az ő pénze, amit a házba belefektetett el is veszne, mivel nincsen semmi tulajdoni joga a ház felett.
A szüleim persze nem teljesen értenek vele egyet, mivel azt az ingatlant nekem és/vagy a testvéremnek szánták. Ezt előre nem tudták még, hogy melyik gyermekük fog először házasodni és összeköltözni a párjával. És azt sem szeretnék, hogy az ő pénzük, amit a házba eddig belefektettek elvesszen, pont egy válás kapcsán, mivel a másik fél ragaszkodik ahhoz, ami őt megilleti.
Remélem érthetően tudtam vázolni a történteket.
Hangoztak már el eddig olyan variációk, hogy a párom kifizetni a testvéremet, így akkor én a párommal 1/2-1/2 arányban lennénk tulajdonosok. Vegyünk fel esetleg hitelt és közösen vegyünk a párommal egy házat. De én nem szeretnék hitelt felvenni. A szüleimtől én már megkaptam azt a nagy segítséget, hogy vásároltak egy ingatlan, szeretnék is élni a lehetőséggel. Mivel ezt nem mindenki mondhatja el, hogy ekkora segítséget kapott a szüleitől.
A szüleim hajlanának arra a megoldásra, hogy a testvéremet kivennék, mint tulajdonos, így csak én lennék 1/1 arányban.
Tanácstalan vagyok, valamilyen szempontból értem a párom felvetését. Viszont a szüleimmel is egyetértek.
Segítséget szeretnék kérni, ki mit tudna ebben az esetben javasolni?

Köszönettel,
Vivien

Nem jogi kérdés ez.

Kössön a jópofa párod használati szerződést a haszonélvezőkkel, és azzal máris megszűnik az, hogy "neki ott nincsen semmi joga". A tulajdonosokkal pedig kössön egy olyan szerződést, hogy érdekmúlás (pl. válás) esetén az ingatlan fejlesztésére költött - igazolható - kiadásait visszakövetelheti a tulajdonosoktól. Tulajdonjogot ne engedjetek neki!

Vivi97,

Minekután nem albiba költöznétek, kérdezd meg tőle, hogy mennyi díjat szándékozik fizetni a lakás használatáért a szüleidnek? Hiszen neki nincs benne pénze, olyan, mintja bérlő lenne, nem?

Tisztelt szakértők!

Adott egy két szintes családi ház, amelynek a tetőtere nincsen beépítve. A ingatlan a szüleim tulajdonában van.
Én és a férjem szeretnénk beépíteni.
Van egy testvérem.
A kérdésem, hogy milyen papírt kellene írnunk, hogy a későbbi (reméljük nagyon soká) öröklési időszakban a felső általunk beépített rész ne közös legyen.
A testvérem már most mi dta, hogy nyilván nem tart rá igényt, hiszen mi fizetjük. De azért szeretném ha erről lenne valamelyes papír, megállapodás.

Válaszukat előre is köszönöm!

pkpk,

Nem kell erre külön papír a testvéreddel.

Ha most 1/2-1/2 a szüleid tulajdona, és mondjuk a mostani érték feléért húztok rá egy emeletráépítéses önálló lakást, akkor 1/3-1/3 lesz a szüleidnek, nektek meg lesz 1/6-1/6.

Vagy bármilyen arány.

A ráépítéssel tulajdont szereztek az ingatlanon.

A szülőkkel érdemes kötni egy használati megosztási szerződést, lehetőleg ügyvéd közreműködésével (ha hitel, csok, egyéb támogatás is lesz, akkor ez kötelező is).

Öröklésnél nektek marad az 1/6-1-6 részetek, és te örökölsz még hozzá a szüleidtől.

Tisztelt szakértő!
Segítséget szeretnék kérni.

Adásvételi szerződés részlete:

"A szerződő felek rögzítik hogy a jelen jogügylet tárgyát képező ingatlan birtokába vevők a teljes vételár megfizetését követő 45 napos határidőn belül de legkésőbb 2021.04.30. napján lépnek ekkortól húzzák az ingatlan minden hasznát és viselik az azzal kapcsolatos közterheket közüzemi költségeket."
A kérdés az lenne hogy mikor kell kiköltözni mert mi április 30. Szeretnénk
De a kifizetés várhatóan a Bank jóvoltából hamarabb végbe megy kb február közepén és a vevőnk a 45. napon szeretne birtokba venni az ingatlant volt még egy kikötés hogy kinem költözés esetén kötbért kell fizetnünk. Válaszát előre is köszönöm

Ha már február közepén utal a bank, akkor attól számítottan legkésőbb a 45. napon belül költöznötök kell, és a vevő birtokába kell adnotok az ingatlant.

Köszönöm a választ.
Kérdezni szeretném hogy legkésőbbi kiköltözési idő pont szerződés szerint 04.30. Semmi kép sem érvényesíthető?

Vald be, hogy nem erősséged a logika. És a szövegértés sem.

Köszönöm az okos hozzászólást.

Ha április 30. előtt nem szeretnétek kiköltözni, akkor a szerződésbe is ezt kellett volna beleírni.
A 45 nap utáni bennmaradásotok a vevő jóindulatától függ.

Kedves Fórumozók!

Az, hogy egy külterületi telek "erdő" vagy "kertes mezőgazdasági" besorolású az főképp a beépíthetőségben okoz különbségetek nem (erdő akár nulla %)? Adózás és eladási nehézségek (egyiket sem kell hirdetményként kirakni stb.) tekintetében mindegy nem?

Mind a kettőt ki kell. Föld az föld.

Tisztelt Szakértők!
Eladtunk egy örökölt 1960-ban épült házat.A vevő megnézette vásárlás előtt a házat egy kőművessel,a szemmel látható hibák fel lettek sorolva az adás-vételi szerződésben.Most érkezett egy ügyvédi levél és egy építésügyi szakértői vélemény ,melyben felsorolják,hogy az épület alapos megbontásos vizsgálatakor találtak szakszerűtlen,1960-ban szabványtalan és helyenként gyenge minőségű anyagokból készült anyagokat,technológiákat(elektromos hálózat újra építés,víz-szennyvíz vezeték csere,belső főfal megerősítés,alap megerősítés,új kémény építés, új vízszigetelés készítés,parketta csere).Peren kívül a Ptk. 6:157 és Ptk.6:159 pontja szerint hibás teljesítés,és kellékszavatosság igénye alapján visszakérik az ingatlan vételárának az 1/3-át.Mit tanácsos ilyen helyzetben tenni? Bírósági perben mire lehet számítani? Hárman vagyunk örökösök,eladók de nekünk is nehéz közös nevezőt találni.