Ingatlanügyek

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy tulajdonjog megállapítása iránti keresetlevél visszautasító végzését fellebezi a felperes, és 3 hónapja nem történik semmi a felterjesztése óta, mi számít a mostani vészhelyzetet figyelembe véve ésszerű határidőnek, amikor már kifogással lehet élni az eljárás elhúzódása miatt? Válaszokat előre is köszönöm.

dr.beatrix kérdezte nem egészen 24 órája,hogy

„ Az eladó azt szeretné, ha előszerződést kötnénk, s egyúttal 6 millió ft foglalót fizetnék neki, majd az rendes szerződést akkor kötnénk, amikor az örökösödési eljárás lezárul.”

Tipikus csapdahelyzet !
előszerződének nevezett irománnyal és főleg a 6 millió ft foglalóval diktálhatja később az ügyletet.

• mennyi is az a jelzálog ? ki fogja kifizetni ?

Pannika, kb. bármelyik nap kaphatod a másodfokú végzést. (Ami azért az esetek többségében helybenhagyó szokott lenni, a keresetlevél visszautasítása - ma már - nem egy olyan bonyolult, bizonytalan téma, amiben gyakran tévedne az első fok.)

Mi volt a visszautasítás indoka? A fellebbezés helyett miért nem felelt meg neked a keresetlevél újbóli benyújtása?

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Én az alperes vagyok...
És még a fellebbezés másod példányát sem küldte meg a bíróság számomra.

Azt nem is kell. Hiszen per pillanat veled szemben nem folyik per, tulajdonképpen nem is vagy fél.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Még egy kérdésem lenne.
A keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján utasította vissza a bíróság még októberben, és ezt fellebbezte meg a felperes még decemberben. Aminek elvileg még nem született meg a másodfokú eredménye. Viszont most úgy látom, hogy pont ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 2020. CXIX. évi tv 76. § 3. pontja. A netjogtár szerint 2021. 01. 01-től hatálytalan. Jól értelmezem, hogy mivel a hatályon kívül helyezés előtt lett a végzés meghozva, így a törvénymódosítás ránk nem érvényes, vagy hivatkozhatott erre a felperes?
Amennyiben rosszul értelmezem ezt, akkor ez a hátályon kívül helyezés mit jelenthet egy visszautasított keresetlevél esetében?
Válaszát előre is köszönöm, ahogy az eddigieket is :)

Elrendelik az érdemi tárgyalást.

Van ennek valami jelentősége?

Tisztelt Hozzáértők!

Vásároltam Solymáron egy építési telket (2200 m2). Telefonon beszéltem a helyi építési hatósággal, arról tájékoztattak, hogy be kell fáradnom az önkormányzatra ajándékozási szerződést aláírni, mert a telkem utcafronti szakasza szabáylozási vonallal érintett terület. Nem akartam ajándékozni, úgy gondoltam, hogy ha írásban érdeklődök, akkor már más lesz a tájékoztatás és ebben nem is tévedtem. Levelemre azt a választ kaptam, hogy a szabályozási vonal miatt (hivatkoztak helyi önkormányzati rendeletre) a telkem nem építési terület, csak úgy lesz az, ha földhivatalnál kérem a telekalakítási engedélyezési eljárást és az jogerősen véget is ér.

A kérdésem az, hogy ebben az esetben (utcaszélesítés) az önkormányzatnak nem kisajátítania kéne a szabályozási vonallal érintett területet? Jogszerű az eljárás, hogy abba a kényszerhelyzetbe helyeznek, hogy ha építeni akarok akkor adjam nekik ingyen a telkemből? Mindezt saját költségemre (a közművek áthelyezese, kerítés elbontása, eljárás díja).

Álláspontjuk szerint ha magánutat létesítek külön helyrajzi számon a szabályozási vonallal érintett területen - így az építési telek már nincs érintve szabályozási vonallal - az sem megoldás, mivel a leeső területrésznek a beolvasztását kell kérnem az út területébe.

„az önkormányzatnak nem kisajátítania kéne”
Az nem kötelezettség.

Nem is gondoltam, hogy az önkormányzatnak kötelezettsége lenne a kisajátítás, ugyanakkor nagyon inkorrektnek érzem ezt a fajta kényszerhelyzetet. Amit nem tudok, hogy az önkormányzat eljárása jogszerű e.

Kisajátítani nem kötelezettség, de az joga, hogy húz egy vonalat át a telkeken, hogy ez kell neki közútnak, ingyen, ajándékba, külön zsarolással, hogy addig nincs építési engedély.

Nem kóser ez.

Mondjuk, ha jól értem horvátzsolt nem építési telket vett. Vagy mégis? Ha a megfelelő övezetben, belterületben van már, akkor az kell legyen. Ha viszont nem ott van, akkor egy telekalakítástól sem lesz ott, szóval sumákolásnak tűnik ez nekem a polghiv részéről...

Tisztelt drbjozsef!

Belterület, építési övezet. Ha odaadom a részt akkor mehet az építkezés. Az övezetben 25% a beépíthetőség. A szomszéd úgy epitkezett korábban, hogy magánutat csinált külön helyrajzi számon, így az építési telek már nem volt érintett a szabályozási vonallal. Most ez már nem lehetséges mert az önkormányzati rendelet szerint be kell olvasztani az érintett részt az útba.

Értem, tartok tőle, hogy ez így jogszerű lesz - tekintve, hogy így vetted, ez tudható is volt-, de az én véleményem akkor is az, hogy nem frankó ez így.

Jogszerű, de nem frankó. Pláne, ha nem négy szemjegyű az a költség amit ki kell emiatt pengetni...

Nekem már csak egyetlen kérdésem lenne a kérdezőhöz: "Kit nevez ő helyi építési hatóságnak?"
Mert félő, hogy nem a kormányhivatalra gondolt. Más hatóság meg valójában nem létezik.

A magam részéről nem tartom fair-nek, ha a hatóság valóban ragaszkodna egy előirányzott útszélesítés ügyfél általi végrehajtásához. Bár tudom, hogy lehet így is értelmezni a jogszabályt. Véleményem szerint elegendő lenne, ha a beépítés során a tervező már figyelmet fordítana arra, hogy a HÉSZ szerint a telek egy bizonyos területe nem vehető figyelembe építési telekként, hiszen az közlekedési terület céljára van előirányozva. Az viszont kizárt, hogy azt is megkövetelje, hogy a leválasztott terület nem lehet magnút, hiszen az építési telek fogalmába bizony belefér, hogy magánútról megközelíthető.

„hiszen az építési telek fogalmába bizony belefér, hogy magánútról megközelíthető.”

Azt nem tudom, hogy belefér-e általában, de egy múlt heti hitelkérelem visszadobás alapján határozottan állíthatom, hogy közúti (!) kapcsolat hiányában hitelt a (egy) bank nem ad hozzá - legalábbis akkor, ha a magánút nem a telektulajdonos tulajdonában van, és szolgalmi joga sincs rá bejegyezve.
(a kérdező esetében persze jó is lehetne, hiszen a magánútnak is ő lenne a tulajdonosa)

„30. Építési telek: az a telek,

1. amely beépítésre szánt területen fekszik,
2. az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
3. a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
4. amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.”

A bankok egyébként teljesen más tészta, őket nem a jogszabályok kötik, hanem a belső akár napi utasítások.

xx

Kedves Urak / Hölgyek !
Földhivatali okirathamisitási ügyben keresek sikerorientált ügyvédet . Kérem szakmabeli, témakörben járatos ügyvéd
segitségét .
Köszönöm.
Üdvözlettel.

Osztatlan közös tulajdonban van több, mint 50 éve egy kb 1800 m2-es belterület. Kert, gazdasági épület (ami már nincs meg). Ebből két testvérnek van még (talán nem is tudják) kb 24-24 m2 része, a többi a miénk. Ebből az 1800 m2-ből szeretnék kiszakítani önálló helyrajzú számon kb. 600 m2-t. Vagyis a maradék 1200-ban maradna a 2 testvér része. A 2 testvérről nem tudni semmit. Ez az 1200 m2-s kert egy külön helyrajzi számon (kb. 360 m2 telek) szereplő ház, és szomszéd ház alatti terület, kert. A 2 ház telekhatárának a meghosszabbításában lenne a leválasztás.
Kérdésem: Jogilag megoldható-e az új helyrajzi számú kert létrehozása a 2 másik tulajdonos közreműködése nélkül? A házat és a leválasztandó kertet szeretnénk eladni, de addig, amíg ilyen zavarosak a tulajdonosi viszonyok nehéz lenne.

„60x30x2m”
Milyen telek ez? Valami térbeli téglatest?

Tudna valaki hozzáértő válaszolni a kérdésemre?

Ha az a kérdés, akkor ismeretlen helyen tartózkodó alperessel szemben is lehet pert indítani. Hogy aztán a telek megosztható-e, az egy másik kérdés.

Kedves Hölgyek / Urak !
Földhivatal elleni panasszal / a megyei hivatal fölött / hol , vagy esetleg kinél lehet panaszt tenni hivatali visszaélés elkövetése miatt.
Segitségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel: ......

AliZ55,

Ha csak ez a kérdés, a megyei földhivatalok (járási hivatal, I. fok) felettes szerve a megyei Kormányhivatal földhivatala.

Szerintem a minisztérium. (Mert jogilag a megyei kormányhivatalok egy egységes szervezetet alkotnak.)